Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-21 / 170. szám
1927 junius 21. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal HRPRÖLHRPRR A Rockeíeller-alapitványiól, Fracca- | roli a legnagyobb alapítvány' történetét | ismerteti, melyben leginkább ki van fejezve a nemes amerikánizmus szelleme. John D. Rockefeller, aki a két keze mun- I kája, leleményes kezdeményezése foly- I tán let milliárdos, jót akart cselekedni s erre a célra óriási összegeket áldozott, i Amerikában, az üzlet országában eleinte nem értették cselekedetét, keres- | ték, hogy vájjon milyen politikai, tár- I sadalmi vagy tudományos becsvágy indíthatta erre. Egyik sem. Csak az, hogy jót tegyen, magáért a jóért. Az emberiséget betegségek tizedelik. Rockefeller arra gondolt, hogy az emberiség legnagyobb ellenségét az egész világon megámadtatja. A lelki betegség megfoghatatlan valami, de a testi betegséggel könnyebben elbírunk. Erre a célra először százmillió dollárt adott. De azóta nagy összegekkel szorozta meg az alapösszeget. Í913 óta folyik a harc minden nyavalya ellen az alapítvány intézeteiben, a Broadway 26-ik emeletén, egy felhőkarcolóban, ahol a betegségek ellen küzdő hadseregnek mintegy vezérkara lakik. Száz hivatalnoknő intézi az alapítvány óriási levelezését, orvosok kara irányítja a küzdelmet. Először is az úgynevezett bányászbetegséget küzdötték le, melyet eladdig gyógyíthatatlannak véltek. Később a sárgaláz ellen vették föl a küzdelmet. Drámaian izgalmas harc volt Mexikóban, Középamerikában, Equatorban, Venezuelában, Braziliában a sárgaláz állandó járvány alakjában mutatkozott. Miután fölfedezték, hogy a sárgaláznak, akárcsak a mocsárláznak okozója egyfajta szúnyog, megindult a hajsza, a harc. Rájöttek arra, hogy a szúnyog a petéit nem a vizek mentén rakja le, hanem medencékben, hordókban, edényekben, csöbrökben, mindig az emberek közelében. A kutatóraj a petékkel vette föl a küzdelmet. Ezekbe a medencékbe, edényekbe apró halacskákat tett, melyek a szúnyog lárváit elpusztítják. Meglepő eredményre jutottak. Egy éven belül Quayaquilben, a betegség főfészkében, ahol másfél évszázada dúlt a szörnyű nyavalya, teljesen megszűnt a sárgaláz. 1925-ben egész Amerikában csak három esetet jelentettek. Kínát állandóan sanyargatják a járványok. Ezért Rockefeller-intézet elhatározta, hogy Pekingben orvosi egyetemet állíttat föl tízmillió dollár költséggel. Az egyetemre az alapítvány megalakulása óta tizenkilencmillió dollárt költött, évente körülbelül másfélmillió dollárt s ezálta az emberek millióit mentette meg. Hogy él a francia köztársaság elnöke? Gastone Doumergue sok erénnyel ékeskedik, de legkiválóbb erénye a szerénység. Gyűlöli a hirhajszát, melyet a mai politikusok épp oly kevéssé vetnek meg, mint a mozicsillagok. Elődjei közel sem voltak ilyen puritánok. Carnot-1, a hires torzképrajzolót Garand d’Ache tette híressé, Faure Eelixről hasábokat Írtak az újságok. Loube és Falliéres a párisi ucca népszerű alakja volt, Poincaré olthatatlan gyűlöletet, szilaj szeretetet gerjesztett maga körül, Deschanelről rövid uralma alatt szintén sokat beszélt Páris, Millerandot folyton támadták, magasztalták. Ezzel szemben Doumergue majdnem senki és semmi: ő egyszerűen a francia közársaság elnöke. Azt tartja, hogy egy demokrata köztársaságban legjobb eltűnni, nem fölzaklatni a különböző irigységeket. Fogolyként él az Eliseum hatalmas palotájában, mint bevehetetlen toronyban. Aki a francia köztársaság elnöke elé kerül, az az első teremben a paszományos ajtónállók egész csapatával találkozik, a második teremben a diszegyenruhás őrséggel, a harmadik teremben az őrség parancsnokával, Lásson tábornokkal. Csak aztán pillantja meg a köztársaság elnökét. Minekelőtte azonban erre a magas tisztségre jutott, Doumergue épp ily jól tudta elszigetelni magát. A Palace de Ternes közelében lakott, a hatodik emeleten, ahova fölvonó se vitt. Ha valaki, akit le akart rázni a nyakáról, mindenáron beszélni óhajtott vele, ide rendelte reggel hét órakor. Az elnök, aki igazi bölcs, ma is megtartotta régi lakását s időnként, mikor egyedül szeretne lenni igazán, ide menekül. Reggel korán sétálni indul Páris elhagyott uccáin, azután visszamegy palotájába, tornászik, dolgozni kezd. Délután fogad, este olvas. Sokat olvas. Fömunkája az, hogy uj politikusokat keres, akik; a régiek helyébe állhatnának. Váltig fájlalja az uj, lövészárokból jött nemzedék meglehetősen pallérozatlanságát. De nem csügged. ■— Türelem kell mindenhez — mondogatja. — En is türelem által lettem az, ami vagyok. A tiranai biróság halálra Ítélte a jugoszláv követség dragománjáí Achmed Zogu amnesztiát adott a politikai menekülteknek Zagrebból jelentik: A zagrebi N“ovoszti hétfői száma külföldi diplomáciai forrás alapján azt a szenzációs hirt közli, hogy a tiranai rendkívüli biróság halálra ítélte Gynreskovics jugoszláv követségi dragománt, akit kémkedés miatt tartóztattak le. Arra vonatkozóan, hovy a halálos Ítéletet végrehajtották-e már, vagy sem, nem érkezett semmiféle hiteles hir. Kómából jelentik: A Giornale cl’ Italia szkutari-i jelentése szerint Achmed Zogu bég teljes amnesztiát adott mindazoknak a politikai emigránsoknak, akik a legutóbbi észak-albániai lázadásban való részvételük miatt Jugoszláviába menekültek. Ezek az emigránsok lassanként viszszatérnek Albániába és az olasz lap szerint Achmed Zogu az amnesztiarendelettel elérte azt a célját, hogy a Jugoszláviában megalakított albán emigránsblokk gyorsan likvidálod* 1 jék. A kormány tiszta választásokat akar Az uj bácskai főispán nyilatkozata a szombori újságírók küldöttsége előtt — Lukics Predrag főispán hivatalbalepése után azonnal hivatalvizsgálatot tarioll a balinai főszolgabiróságon Szombofból jelentik: Az uj bácskai főispán vasárnap reggel nyolc órakor vette át a főispáni hivatal vezetését és már kilenc órakor autóra ült, hogy megtegye első szemleutját az igazgatása alatt álló tartományban. Lukics Predrag főispánt első útja a tartomány legelhanyagoltabb részébe, a közigazgatási visszaélésekről híres Baranyába vezette. A főispánt első inspekciós utján Novákovics Izidor tartománygyülési képviselő, a demokratapárt elnöke, Veszelinovics Milorád nyugalmazott baranyai alispán és a Bácsmegyei Napló szombori munkatársa kisérte el. Az utazás célja a batinai föbirói hivatal meglátogatása volt. A hivatalvizsgálat igen rövid, de annál alaposabb volt. Lukics főispán meglepő kérdéseket adott Ojkics főszolgabírónak. A főbíró referátuma közben például a főispán a következő kérdést intézte hozzá: — És hogy van magukkal megelégedve a nép? Amikör a községi jegyzők és aljegyzők névsorát ismertette a főbiró, a főispán közbevágott: — Hány olyan jegyző van, akinek nincs meg a kellő képesítése? A jegyzők képesítéséről szóló előadás láthatólag nem nyerte meg a főispán tetszését. A reciprocitás -kedvéért hétfőn az apatini németeket látogatta meg Lukics főispán. A szombori újságírók hétfőn testületileg felkeresték Lukics Predrag főispánt és üdvözölték hivatalba lépése ajkaiméból. A főispán az újságírók üdvözlésére hosszabb beszédben válaszolt. — Külön programom — mondotta a főispán — nekem nem lehet. A kormány intenciói szerint fogok rfiüködni, amelyet az urak ismernek. Két dolgot kell azonban hangsúlyoznom. Az egyik, ami ma ennek a tartománynak rákfenéje: a tisztviselő kérdés. Pártatlan, igazságos és kvalifikált tisztviselőket akarunk, akiknek a törvények végrehajtása,, és nem a pártpolitika -szolgálata a célja. — A másik igen fontos intenciója a kormánynak, hogy a most' megtartandó választások minden erőszaktól mentesen, ideális tisztasággal foíyjanak le. Lehetetlen az, hogy a rendőrhatóságok irányítsák a szabad polgárok (Szavazatait. Ez a kormány tiszta választásokat akar. — Az újságírókat — folytatta a főispán — barátaimnak tekintem, akiket rendkívül fontos munkájukban támogatni akarok, ezzel szemben az újságíróktól objektivitást várok. — Jöjjenek az urak minél gyakrabban, mert önök a nép képviselői és miután maga a nép nem jöhet, kell, hogy az újságírók szerezzenek információt a nép részére. A magam részéről — mondotta a főispán — még a bizalmas aktákat is megmutatom a sajtó képviselőinek, természetesen nem közlés végett, hanem, hogy a sajtó tisztán lássa a kormány intencióit. A főispán ezután még hosszabb ideig barátságosan elbeszélgetett az ujságrókkal. • • Összeült a tengeri leszerelési konferencia Leszerelés helyett a konferencián résztvevő három nagyha* talom meg akarja erősíteni egymás ellen flottáját A kirándulás legérdekesebb része azonban a Batinával szemben, a Duna másik partján elterülő Bezdán községben folyt le. A főispán és kisérete éppen a bezdáni önkéntes tüzoltótestiilet juniálisára érkezett Bezdánba. A főispán végignézte az ünnepélyt. Nagy lelkesedést keltett, hogy a zsákban futók közül az első ötnek száz-száz dinár külön jutalmat adott. Soha még zsákfutásban ilyen nagy dijakat nem nyertek Bezdánban. Lukics főispánnak azonban hiányzott valami a mulatságból. Meg is mondta: — Hát miért nem táncolnak az emberek? Szeretném látni, hogy a nép hogy táncolja a csárdást, mert én eddig csak varietékben és bárokban láttam, szeretném végre autentikus helyen is látni. Erre aztán vége-hossza nem volt a bezdáni csárdásnak. Az egyik bezdáni odamegy Novákovicshoz, aki még a tartományi választások idejéből igen népszerű Bezdánban és megkérdi: nem lesz-e baj a hosszú csárdásból? A főispán érdeklődésére azután elmondja Novákovics, hogy a Bácskában néhány községben a bálokban csak korlátolt ideig engedélyezik a csárdást a rendőrhatóságok. A főispán lehetetlennek« tartotta, hogy a rendőrhatóságok tényleg beleszólnak abba, hogy a hálózó fiatalság milyen táncot és mennyi ideig járjon. Mi erről Beogradban (Semmit sem tudtunk — mondja a főispán. Késő este volt, mire a főispán viszszatért Szombatba i bezdáni juniálisból. Géniből jelentik: A három nagyhatalom leszerelési konferenciája hétfőn ülj össze. Az előterjesztendő amerikai javaslatokat már teljesen előkészítették és ezeket a javaslatokat úgy a tengerészeti szakértők, mind a diplomáciai képvb selők egyhangúlag fogadták el Amerikában. A washingtoni konferencián a nagy csatahajókra megállapított 5:3 kulcsot kiterjesztik a többi hadihajókra is Az amerikai program szerint indítvány fog elhangzani, hogy a hadihajók jelenlegi nagyságát tartsák meg továbbra is úgyszintén tartsák meg az eddigi makszimális tonnasulyt is. amely cirkálóknál tízezer tonna. Miután Anglia és Japán a súlyt öt-hatezer tonnára szeretnék csökkenteni, ez az amerikai követelés kétségkívül sakkhuzás akar lenni, esetleges angol vagy japán követeléssel szemben. Amennyiben Anglia a jelenlegi cirkáló flottaegység bajólétszámának csökkentésére vonatkozólag ellenvetéseket tenne, úgy a Genfben elterjedt hírek szerint az Egyesült-Államok kormánya hajlandó arra, hogy lemond az angol flotta hajólétszámának leszállitásár íl, ellenben az amerikai cirkálóflottát a jelenlegi angol flotta létszámára emeli fel és azonnal megkezdi ennek a tervnek keresztülvitelét. Valószínűnek tartják, hogy az angolok javaslatot fognak tenni arranézve, hogy a cirkálók ágyúit az eddigi nyolc ölesről hat ölesre cseréljék ki. Ez viszont aa amerikai javaslatokkal szemben volna sakkhuzás, mert az amerikaiak a nyolc öles ágyuk mellett foglalnak állást. Mint Londonból jelentik, az angol sajtó élénken foglalkozik a flottaleszerelési konferencia kérdésével és általában nagy sikert jósolnak a konferenciának. Azt írják a lapok, hogy a konferencia eredményes kimenetele újra visszaadná Európa népeinek a hitét a leszerelés lehetőségében. Ha azonban a tanácskozás mégis kudarcot vallara, ez egész Európa szempontjából nagyon sajnálatos volna. A leszögezendő angol álláspontot a sajtó meglehetős tartózkodóan tárgyalja, anynyit azonban a lapok máris hangoztatnak. hogy ha a cirkálók és a kisebb hadihajók arányát 5:3-ban állapítanák meg, ezt Anglia semmi szin alatt sem fogadhatná el, mert ilyen körülmények között éles ellentétbe kerülne saját érdekeivel. „ERIC SON“ II I Il TWgWmUMtilHr n— 184 ) fejhallgatók a legtökéletesebbek és a legolcsóbbak. Maller Béla oki, gépészmérnök Subotica, Petrogradska ullca 8.
