Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)

1927-06-16 / 165. szám

Í927. június 16. BÁCSMBGYEI NAPLÓ 11. oldal Kedvezően áll a selyem­tenyésztés Harminc százalékkal nagyobb termést ». mák Mint illetékes helyről értesülünk, az idei selyemhernyótenyésztés eddig igen kedvező mederben halad előre és min­den kilátás meg van arra, hogy az idei nyersselyemtermelés sokkal ked- X'ezöbb lesz, mint a tavalyi volt. Az időjárás nagyon kedvez a selyemher­nyótenyésztésnek és ha továbbra is olyan marad, mint eddig volt, úgy biz­tosra vehető, hogy harminc-harmincöt százalékkal lesz nagyobb az idei se­lyemtermelés, mint volt a tavalyi. Az idei selyemtermelés értéke ilyenmódon meg fogja haladni a harmincötmillió dinárt. A vajdasági selyemgyárak igaz­gatóságai mindent megtettek, hogy a kezdődő selyemkampányt készen vár­ják, a gyárak gépezetét kijavították, a helyiségeket rendbehozták és az idén már a novakanizsai selyemgyárat is üzembe fogják helyezni. A kanizsai selyemgyárba uj kazánt szereltek fel és néhány hét múlva már az is meg fogja kezdeni a működést. Az angol bányák az árleszállítás után sem rentábilisak Londonból jelentik: Az angol szén­sztrájk befejezése óta a bányák hely­zete nem sokat javult, a nehéz krízis psak erősebb lesz, az árleszállítás sem segített Anglia egyik legfontosabb ipar­ágának bajain. A hivatalos kimutatá­sok szerint az árleszállítás után nem következett be a fogyasztás emelkedé­se, amire a szakkörök biztosan számí­tottak. Az ország szénfogyasztása nem elég ahhoz, hogy a bányák helyzetén javítson, az export pedig napról-napra csökken; az angol bányák nem tudják felvenni a versenyt a német vállalatok­kal. A munkabérleszállitás egyáltalán nem bizonyult alkalmasnak a szanáláshoz, legalább annyit ráfizettek a bányatulaj­donosok az uj árak megállapításánál, fiint amennyit a munkabérleszállitásnál megtakarítottak. A bányák nem sokáig fogják a defi­citet fedezni, valószínűleg az lesz a leg­­kezelebbi megoldás, hogy egynéhány bá­nyában, ahol legtöbb a deficit, abba­hagyják a munkát. Így talán sikerül a krótiikusá vált szénkrizist enyhíteni és a bányavállalatok rentabilitását bizto­sítani. Az ar^en iniai pokol Egy novhzadi magyar munkás leve e Bueno -Aireshrl A múlt héten levelet hozott a posta egyik noviszadi munkásnak, messzi föld­ről, Buenos-Airesbói. Argentina főváro­sából, ahova az utóbbi években annyi vajdasági magyar család indult szeren­csét próbálni. Ez a levél megkapó reali­tással és közvetlenséggel festi le az ide­genbe került vajdasági munkások nagy nyomorát és azokat a kezdetleges álla­potokat, amelyek Argentínában és annak milliós fővárosában uralkodnak. Íme a levélből néhány részlet: — Kedves barátom, arra kérlek irj minél több levelet, mert más örömem itt ügy sincsen. Kilenc hete vagyok itt és ezalatt csak tizenegy napig tudtam dol­gozni, úgy élek már mint a koldus. Né­hány hét óta az a kósza hi'r járja itten, hogy a magyarok között földet fognak osztani. A legszomorubb az, hogy ezt sokan el is hiszik, írnak haza és igy be­ugratnak másokat is, hogy ide kijöjje­nek. Otthon soha életemben nem láttam azt, amit itten. Ha reggel munka után indulunk, számtalan olyan embert lehet az uccán látni, aki a szemetesládából ke­res kenyeret vagy más ennivalót. Úgy szaladnak egymást előtt végig az uccán szemétládától szemétládáig, hogy más meg ne előzze őket, mezítláb, vagy ron­gyos cipőben. Egy-eg.v gyár előtt szá­zával állnak az emberek. Ä város mellett most egy uj villanytelepet építenek, szö­ges kerítéssel vették körül és a kerítés előtt ezrével állnak naphosszat a munka­­nélküliek. A múlt héten egy uj konzerv­gyár építésénél a rendőrök és a munka­nélküliek összeütköztek és ez alkalom­mal két rendőr és harminc munkanélküli meghalt, a sebesültek számát nem is tudjuk. Bizony, amikor ide kiér a kivándorló, Jugoszlávia a Megeg- ezés a jug-tsjláv va A berlini Industrie und Handelszeitung egyik legutóbbi számában az interna­­cionális acélkartell újabb sikeréről szá­mol be. A legutóbbi időben Wienben folytatott tárgyalások eredményekép­pen a kartell hatásköre Jugoszláviára is kiterjed. A tárgyalások Jugoszláviával természetesen más irányban folytak mint a többi kartellben tömörült országokkal, tekintettel arra, hogy Jugoszlávia első­sorban fogyasztó és importőr az acél­piacon. A kartellben tömörült exportő­rök wieni tárgyalásaik folyamán főleg arra törekedtek, hogy a jugoszláv vas­művek érdekeit megvédjék és igy a kö­­zépéurópai vas-blokkot Jugoszlávia már a kikötőből szeretne visszafordulni, de a legtöbbnek ekkor már alig van pénze. Néhány év előtt jobb volt a hely­zet, de ma már olyan sok a kivándorló hogy lehetetlen munkát kapni. Így szól az argentínai levél, amely egyáltalán nem kecsegtető színekkel fes­ti a Buenos-Airesbe kivándorolt vajda­ságiak helyzetét . . . (—) vasbíokkban sipar és a vaskarle’ .özött [csatlakozásával erősítsék. A tárgyalá­sokon az Alpine Montangeseílschaft, a Rimamurányi vasmüvek és egynéhány cseh nagyiparoson kivül Jugoszlávia vasiparának három reprezentánsa vett részt. A megegyezés szerint Jugoszlá­via nem lépett be a vaskartellbe, hanem csatlakozott a középeurópai vas-blokk­hoz (Ausztria, Magyarország és Cseh­szlovákia.) A konkurrencia ezáltal meg­szűnik a középeurópai vasművek között, a produkciót és az árakat egységesen szabályozzák és ezzel a jugoszláv vas­­! müvek egzisztenciáját is biztosítják. A I szerződés junius 1-i érvénnyel lépett életbe. BELFÖLD Az Gszijeki kereskedelmi kamara ju­bileuma. Oszijekről jelentik: Az oszi­­jeki kereskedelmi kamara junius hónap­ban fogja megünnepelni fenállásának hetvenöt éves évfordulóját. A jubileumi ünnepség keretében az ország vala­mennyi kereskedelmi kamarája kon­gresszust fog tartani Öszijeken, ame­lyen a kereskedelmi törvényhozást fog­ják megvitatni. Illctékleszállitás a jugoszláviai állami szállításoknál. Mint ismeretes, a jugo­szláviai állami szállításoknál, úgyszin­tén hatóságoknak tett tajánlatoknál kü­lön állami illeték (szerződési bélyeg, forgalmi adó stb.) fizetendő. Ez az álla­mi illeték 4‘A?ó volt, csak nemrégiben szállították le i'/í%-ra. Minthogy leg­újabban Jugoszlávia a szerződési bé­lyegilletéket 2%-ról 1%-ra szállította le, az állami illeték automatikusan ke­vesebb lesz, Ó'A% helyett ezután 2Yi%. A jövőben az állami illeték összesen 2'á% lesz, amelyet a számla brutto összegéből hoznak levonásba annak kifi­zetésekor. Adóleitás a rozsdakár és drótféreg pusztítása miatt. Szeműről jelentik: A városi tanács Kirjakovics Braniszláv adóügyi tanácsnokot, Branovacski Szte­­ván gazdasági tanácsnokot és Radovics Gyúró földadónyilvántartót kiküldte, hogy a határban állapítsák meg a rozsda és a drótféreg pusztítását és az adót a kár arányában Írják le. A háromtagú bi­zottság szerdán ment ki a helyszínére a kár felbecsülésére. A belacrkvai bortermelők tiltakozó gyii'ése a vámemelés ellen. Belacrkvá­­ról jelentik: A belacrkvai Bortermelők Egyesülete és a Mezőgazdasági Egyesü­let gyűlést tartott, amelyen a borterme­lők gazdasági eszközeire tervezett vámemeléssel foglalkoztak. Dr. Kulin Ferenc tartomány gyűlési képviselő, a Bortermelők Egyesületének elnöke be­szédében rámutatott arra, hogy a Dél­­bánát mezőgazdaságának pusztulását a helytelen vám- és tarifapolitika okozza. A háború után nehéz gazdasági viszo­nyok következtek és a krizis évről-évre növekszik és ma már a délbánáti Borter­melés válsága tetőpontján áll. Ha most a kormány a bortemelők gazdasági eszkö­zeire és főképpen a kékkőre (rézvitriol) életbeléptéd a magasabb vámot, teljes elszegényedésnek nézünk elébe, mert bortermelőink ezt az újabb csapást el­viselni képtelenek, mert csak a kékkő vámjának emelése ötszáz millió megter­helést jelentene a jugoszláviai borter­melőkre. Helytelen az ilyen iparvédelmi PoHtifka. A mi államunk agrárállam és épen fezért elsősorban a termelő gazdát és a parasztot kellene védelmébe venni a kormányzatnak. Hiába alakítanak száz kékkő-gyárat is az országban, ha addig elpusztulnak szőllőföldjeink. Ez egy gazdasági öngyilkosság és niiliomok hiábavaló elpocsékolása. A gyűlés dr. Kulm beszéde után egyhangúlag egy ha­tározati javaslatot fogadott el, mely­ben tiltakoznak a tervbevett vámeme­lés ellen. Uj rendelet készül a fémjelzésről. Becskerekről jelentik: A kereskedelmi minisztérium rendeletet dolgozott ki a fémjelzésről, az arany- és ezüstáruk eladásának és a zálogházak ellenőrzésé­ről. A rendelet tervezetét a miniszté­rium megküldte a becskereki kamará­nak véleményezés végett. A kamara az érdekeltekkel legközelebb ankétet tart és azon fogják megállapítani a kamara állásfoglalását. A dohánytermelés ellenőrzése. Beo­­gradból jelentik: Az állami monopol igazgatósága három bizottságot küldött ki az ország dohánytermelő vidékeire, hogy megállapítsa az idei dohányter­melés mennyiségét és minőségét. A Magyar - Angol Bank Jugoszláviá­ban. Beogradból jelentik: A Magyar- Leszámitoló Bank után most a Ma­gyar-Angol Bank akar érdekeltséget vállalni Jugoszláviában. A Magyar- Angol Bank vagy valamely bankkal fú­zióra vagy önálló fiókot iétesit. Hány könyve van Önnek? Sohasem gondolt még arra, hogy vendégei megnézik lakását és könyvtára után Ítélik meg műveltségét? Menjen be a Bácsmegyei Napió könyvosztályába (Subotica, Zmaj Jovintrg3, Narodna Bankkal szemben) biztosan talál olyan könyvet, amit meg kell vennie. Vásároljon minden hónapban legalább egy könyvet 1 IBelbetegeknek, |i idegbajosoknak, ;í üdülőknek legmodernebb I 1 klímát kus diétás gyógyintézet a ) BUDAPEST- i SVÁBHEGYI {SZANATÓRIUM 5 Budapes' központjától negyedóráiéira, > óriási parkban, egyesítve a modern szál- j! > odai technika mind n kényelmet a orvosi jl I tudomán tökéletesen gyógyító eszközeivel. ;! Ömlesztett búzát nem lehet feladni keskenyvágányu állomáson. Becskerek­­röl jelentik: A szuboticai vasutigazgató­­ság Jaukovics Koszta, a bánáti kamara elnökének személyes intervenciójára ren­deletet adott ki, amelyben elrendeli, hogy ömlesztett búzát (rinfuza) kes­kenyvágányu vasút állomásain nem sza­bad felvenni, ha a szállítmány rendelte­tési állomása rendesvágányu vonalon fekszik. — A Széchenyi-birtokzár feloldása miatt tiltakoznak a dobrovoljácok. No­viszadról jelentik: Tovarisevón pravo­szláv pünkösd hétfőjén a dobrovoljácok és agrárérdekeltek gyűlést tartottak Bu­­garszki Lázár elnökletével, akinek ja­vaslatára táviratilag üdvözölték a ki­rályt és az agrárreformminisztert. A to­­varisevói, obrováci, pivnicai, szilbácsi, paragi, parabutyi, bresztováci, lalicsi, bácsi, plavnai és vajszkai, mintegy ezer­ötszáz delegátushoz Glavina Marin, a noviszadi agrárszövetség Igazgatója, Csobojics Brankó, az országos dobro­­voljácszervezet elnöke, Miletics Draga beogradi delegátus és Indzsics Páia, a noviszadi radikális párt titkára intéztek beszédet. A gyűlés határozati javaslatot fogadott cl, amelyben a legerélyesebben tiltakozik az ellen, hogy gróf Széchenyi vajszkai birtokán kétezerkétszáz hold. agrárreform alatt volt földet visszaadtak a grófnak. Elitéli továbbá a határozat a parcellázások körül előfordult vissza­éléseket és felhívja az agrárminiszterí,. hogy az agrárföldek eladásánál kap­csolja ki az üzérkedő közvetítőket és a dobrovoljác szervezetek utján eszkö­zölje a földeladásokat. — A szentai diákok kép- és kézimun­­kakiátlitása. Szentáról jelentik: Értékes és nívós kép- és kézimunkakiállitást rendeztek a szentai főgimnázium fiú- és leánynövendékei. A kiállítás sikere Be­nedek Jánosné, Szicsarevics Zóra, Har­­sányi Lajos és Bodrozsics Nikola taná­rok érdeme. A kiállító növendékek kö­zül munkáikkal kitűntek: Gerber Mag­dolna. Heiduska Magdolna, Esztergomi Blanka. Donátit Klári, Branovacski Krisz­tina, Steiner Klárika, Csurcsics Ivánka, Radojkovics Angyelka, Körösi Matiid. Molnár Rózsi, Juhász Margit, Schiesin­­ger Jelerta, Berényi Erzsébet, Paikovics Jelena, Csatári Mária, Peczárszki Katica, Terzics Jelena, Birdin Nevena, tíuíorac Néda, Szfojanovics Ljubica, Szamosi Klára. Jakovics Jelena, Horváth Etelka, Biliczki Mária. Horvátit Irén, Knezsevics Krisztina, Vujin Emília, Frédin Bojátta, Mándics Olga. A rajzban legtehetségesebb ifjú Harsányt Lajos, a festésben Maj­­lend Ferenc, Dilber Anica, Vince .lován sokat ígérő tehetségek. Nagyon ügyesek Mokrics Trifun. Tripolszki Erzsébet, Dil­ber Rajka, Sztepanov Krszta, Jancsics Milorád, Birdin Nevena, Boczáti József, Knezsevics Angelina, Stefanovics Blan­ka, Vujin Emilia, Stepanov Obrád, Vuics Milán, Olutki Alekszander, Branovacski Lázár. Az iparművészeiben, porcellán­­égetésben, díszítésben kitűntek Farkas Ilona és Tripolszki Erzsébet. Szabályozzák a Ridi-csatornát. Vr­sacról jelentik: A Temes-Bega szabá­lyozó társulat a Vrsac melletti kis Rfdi­­csatorna tisztítására és szabályozására pályázatot irt ki. A pályázat szerint a földrnunkálatok 120 munkanap alatt ok­vetlenül elvégzendők és november 20_ig a munkálatoknak befejezést kell nyer­niük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom