Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-12 / 161. szám
32 OLDAL • ARA 4 DINAR PoStarlna plaćena u gotovoml BÁCSMEGYEI NAPLÓ XXVlíf. évfolyam. Szubotica, 1S27. VÄSARNÄP, junius 12. 161. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, S—52 _ _ _ _ Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre I6-» din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovan trg. 3. (Allnerva-palota) Mit szólna Protics Sztoján ? Válasz Klicin Mi tán alt A szombori oblast gyülésein Klicin Mita. a Protics-párt volt vezetőségi tagja képvjseli a legnagyobb vehemenciával azt az álláspontot, hogy a nemzetiségeknek nem szabad anyanyelviikön felszólalni. Ezt az álláspontját Klicin a B. N. vasárnapi szamában részletesen megindokolta. Fejtegetéseire alábbiakban adjuk meg a választ. 1. Ha azt a kérdést akarjuk eldönteni, hogy lehet-e a közigazgatási önkormányzatban az anyanyelvet használni, tisztáznunk keíl egy fogalomzavart, amely a magyar közvéleménybe beleiutot't. Tisztában kell lenni azzal, hogy az a közigazgatási egység, amely Szomborban ülésezik, nem tartomány és annak képviselete nem tartomány gyűlés. A törvény az »oblast* kifejezést használja ezt fordították helytelenül tartománynak, holott oblast területet jelent, amint a németek helyesen is nevezik Gebiet-wzk, a közgyűlési kiküldötteket Vertreternek és nem Landtagabgeordneter-nek. A tartomány szerb kifejezése pokraina. Ez a kifejezés fordul elő a Protics-féle alkotmánytervezetben. Protics a pokrainának. a tartománynak legislativát. törvényhozó hatalmat akart adni és amiatt vált cl útja Pasicstól, mert Protics nem fogadta el pokraina helyett az oblastot. nemcsak a nevet nem fogadta el. hanem nem fogadta el tartomány helyett a közigazgatási területet és nem fogadta el a közigazgatási gyűlés helyett az egyszerű önkormányzati gyűlést, amelynek hatásköre csak területileg nagyobb, mint a községnek, vagy a járásnak. Az oblast hatásköre nem terjed túl a szabályrendelet-alkotáson és az önkormányzati közigazgatási tevékenységen. Protics pedig valóságos tartományokat, valóban pokrainákat akart. Pribicsevics Szvetozár állította fel azt a tételt, hogv a községben és a járásban használható az anyanyeiv az oblastban azonban nem. Ezt a jogelvet Pribicsevics sem tudia semmivel megindokolni. Klicin Mita és a bácskai oblast ezt a mivel sem indokolt elvet átvette és mert az ő oldalukon van a hatalom, alkalmazza is. Pedig ennek az elvnek nincs semmi jogi jelentősége, mert ugv az oblast, mint a község és a járás ugyanolyan természetű és hatáskörű egységek, csak egyiknek a területe nagyobb, mint a másiké. Az nem tartomány, amelynek költségvetését a miniszter hagyja jóvá, csakúgy mint a községét és amelynek szabályrendeletei sehol sem nyernek szentesítést. hanem csak akkor lépnek életbe, ha a kerületi főispán azok ellen vétóval nem él. Ha a legsovénabb álláspont is elismeri, hogy a községben és a tárásban jogunk van az anyanyelv használatára, akkor kétségtelen, hogy az o. Ing meg van az oblastban is. 2. De ettől a kétségtelen törvényes jogi állásponttól eltekintve figyelembe keit venni a következőket: Klicin Mita nagyon jól indul ki abból, hogy az alkotmány szerint az állam hivatalos nyelve: szerb horvát. szlovén. Ez azonban nem jelenti azt s ebbe csak rabulisztikával magyarázható, hogy az államnyelv mellett a közélet bizonyos vonatkozásaiban más nyelv, tehát az anyanvjlv is ne érvényesülhessen. Maga az alkotmány bizonyos paragrafusaiban koncedália ezt. De hogy mennyire igaz az. hogy az alkotmány nem tiltja az anyanyeiv használatát, azokban a vonatkozásokban is, ahol az anyanyelv használatáról nem szól, vagy azt kifejezetten nem engedi, bizonyítja, hogy a középfoku oktatásban is érvényesül az anyanyelv. Az alkotmány express:« verbis csak az elemi oktatásban engedi meg az anyanyelvű iskolák felállítását, mégis épen a legsovénebb közoktatásügyi miniszter. Pribicsevics, egy egyszerű miniszteri rendelettel minden törvényhozási felhatalmazás nélkül megengedte és megcsinálta a középfokú oktatásban a párhuzamos magyar és német oszályokat. A Pribicsevics utódai ezt a miniszteri rendeletét hatályában fenntartották és senkinek nem jutott eszébe, hogy Pribicsevicset az alkotmány megszegéséért vád alá helyezze. Semmiképen nincs tehát igaza Klicin Mitának mert az alkotmány még akkor, sem tiltja az oblastban az anyanyelv használatát, ha az , oblastot tartománynak tekintenénk is. 3. Az alkotmány mellett van azonban cgv másik alaptörvénye az SHS királyságnak. amit szintén figyelembe kell venni. A törvényhozás alaptörvényként fogadta el. a király mint ilyent ■szentesitette a párisi szerződést, amelyben az »SHS királyság a kisebbségeknek a közigazgatásban könnyítéseket fog megengedni«. Lehet-e könnyítésről, könnyebbségekről beszélni, ha azt sem akarják megengedni, hogy az önkormányzati egység közgyűlésén anyanyei-Junius tizenegyedikét a politikai világban hetek óta úgy hirdették, hogy ezen a napon történik meg a parlament feloszlatása. A szombati nap azonban elmúlt, anélkül, hogy a királyi ukáz megjelent volna, sőt minden politikai körben arról beszélnek, hogy újra válság van, a Vukicsevics-kormány nem tudja a maga politikai programját megvalósítani. ezzel kapcsolatban komoly formában arról beszéltek, hogy a Vukicsevics-kormány nem tarthatja magát s kénytelen lesz átadni helyét egy erősebb kormánynak. A bizonytalanság szombaton egész nap tartott s ezt csak igen kevéssé tudja enyhíteni, hogy a kormányhoz közelálló körök változatlan optimizmussal Ítélik meg á helyzetet s az sem, hogy maga Vukicsevics is feltűnően jókedvű volt, amikor délben elhagyta a miniszterelnökségi palotát. A palota előtt várakozó újságíróknak azonban érdemleges kijelentést nem tett, csak tréfálkozott velük. Hogy valójában mi történt és miért maradt e! a parlament feloszlatása, arra nézve teljes bizonyságot senki sem tud mondani. Ami most a kormány körű! folyik. titkos kulisszamögötti befolyások eredménye és nehéz megállapítani, hogy melyek azok az erők, amelyek megakadályozták a Vukicsevics-kormányt programja végrehajtásában. A legkülönbözőbb verziók keltek szárnyra a lappangó kormányven lehessen felszólalni. Ennél kisebb foka könnyítést nem képzelhetünk 4. Amikor a törvényhozás felhatalmazta az oblastot hogv ügyrendjét megállapítsa, fejhatalmazta arra is. hogy megadja az anyanyelv használatának jogát. Nincs igaza Klicin Mitának hogy ezt a kérdést csak általános érvényű törvénnyel lehet szabályozni, mert épen az ellenkezője az igaz. Csak általános érvényű törvénnyel nem lehet szabályozni. A törvény érvénye az egész országra kiterjed, nem lehet elképzelni egy törvényt, amely csak a bácskai, vagy csak a beogradi oblastra vonatkozik, már pedig a nyelvkérdést sem a valjevói, sem más szerbiai vagy montenegrói oblastra nézve nem kell meghozni, mert a nyelvkérdés szabályozásának szükségessége fel sem merül, hanem igen is a bácskai tartomány a saját hatáskörében megalkotandó ügyrendben adhatja meg a jogo-t az anyanyelv használatára. 5. Klicin Mita vasárnapi cikke végén azt állítja hogy Protics Politikája az volt. amit ma ö képvisel. Felel arra a kérdésre, hogy mit szólna Protics Sztoján a bácskai, oblast álláspontjához ,s feleletét körülbelül úgy konstruálja meg, hogv Protics azt mondaná: Védiétek és tartsátok meg a törvényt. A fentiekből nyilvánvaló, hogy a törvényt Klicin Mita hibásan magyarázza s ha Protics ^Sztoján .csakugyan a törvények uralmat kívánta. aminthogy kétségtelenül azt kivánta. megengedte volna az oblastban az anyanyelv használatát. De hogv mennyire ellentétben áll nemcsak Protics Sztoián szellemével, hanem szavaival is Klicin Mita politiválság okai felől. A kormányhoz közelálló, különösen demokrata körök azt állítják, hogy szó sincs semmiféle komoly akadályról, a parlament feloszlatása rövid halasztást szenved, mert a radikális párt nem tudott megegyezni arra nézve, hogy kikkel töltsék be a párt számára a kormánynál fenntartott tárcákat. Remélhető azonban, hogy a döntés órákon belül megtörténik és hogy hétfőn ezt követni fogja a parlament feloszlatása is. A kormány radikális részén csodálkozva cáfolták meg ezeket az információkat, sőt egyik radikális miniszter határozott formában kijelentette, hogy a demokraták ilyen információjának már azért sincs semmi alapja, mert a miniszteri tárcák betöltése előtt sohasem szokták megkérdezni sem a pártot, sem a főbizottságot, hánem a miniszterelnök diszkrecionális joga, hogy maga válaszsza meg munkatársait. Pozitív felvilágosítást nem lehet kapni a hirtelen bekövetkezett fennakadás okairól. A kormányon kívül álló körök már többet tudnak. Ezek szerint Vukicsevics gyenge embernek mutatkozott a rendkívül komplikált helyzetben és azért arra gondolnak, hogy ismét erősebb kezekbe teszik le a kormány vezetését. Uzunovics és Makszimovics legutóbbi kihallgatásai ezt a célt szolgálják és ezért számolni lehet azzal, hogy Ismét a Vukicsevics előtti állapotok következnek be egy esetleges Uzunovics-kormánnval s a mai nap folyamán mint lehetőséget emlegették a Trifkovics-kormány megalakulását is. Ez az uj alakulat nem a kaja, annak igazolására csak ennyit: Az 1923-as választások előtt Protics Sztoján .személyesen vett .részt a felsőbánáti Protics-párt választási kiáltványának megszerkesztésében s a kiáltvány kiadása előtt személyesen végzett bizonyos korrektivumokat ezen a kiáltványon. Ezzel kapcsolatban Ivanics Momosiióhoz intézett s kezeink közt lévő március 12-iki keletű levelében többek közt a következőket irta: A vezérelv legyen: a nemzetiségek számúra loyalis és liberális elismerése mindannak, amit a nemzetközi szerződések adnak nekik. Mert ezek a szerződések most a mi hazai törvényeink is. A Protics-párt választási kiáltványához, amely a közigazgatásban az anyanyelv használatát követeli. Protics nemcsak hozzájárult, hanem dr. Várady Imréhez intézett táviratában azt Írja: ' A kiáltvánnyal egyetértek s vállalom, hogy azt nyilvánosan képviseljem $ azt védjem. Protics M. Sztoián ezt a meggyőző« dését nemcsak magánlevélben és táviratban hangoztatta, hanem leszögezte' azt lapjában, a Radikal-ban is, amely lapnak épen Klicin Mita volt a szerkesztője, tehát joggal lehetett rólia hinni. hogv azonosítja magát vezérének, Protics Sztoján-nak a véleményével. Amennyire logikus volt feltételezni, hogy Protics Sztoján és Klicin Mita nemzetiségi politikája közt nincs ellentét. ép olyan meglepő, hogy Klicin, aki, tanúja és részese volt Tomics Jása és Polit Mihály küzdelmeinek a nemzetiségek jogaiért és az anyanyelv szabad használatáért, sőt ezért — mint maga is mondja — fekete könyvbe került, akkor. amikor az »ülőből kalapács lett«, azokra sújt. akik az ő és politikai vezéreinek elveit képviselik. demokratákkal dolgozna együtt, akik ellen a radikálisoknak súlyos kifogásaik vannak, hanem ismét a szlovén néppárttal és a Radics-párti disszidensekkel. A Radics-párt disszidenseinek száma ismét megnövekedett és remélhető, hogy a kizárt Superinát a párt intellektueljei közül többen követik. Éppen a Radics-párt küszöbön álló bomlásával indokolják, hogy Vukicsevicsnak át kell engedni a helyét e'gy másik kormánynak. Vukicsevics politikájának az a gerince, hogy azonnali választásokkal kell a helyzetet; megoldani, ezzel szemben azzal érvelnek, hogy a választások azonnali kiírása esetén Radics teljesen kiszorítaná pártjából az intellcktueleket és általa szuggerálható parasztokat hozna be a parlamentbe. Mig ha a Radics-párti disszidenseket beveszik a kormányba és ezáltal, hatalomra juttatják őket, ezeknek sikerül, a maguk pozícióját megerősíteni, hogy. sikerrel vehetik fel a harcot Radics ellen. A pártvezérek konferenciája Trifkovics Márkó, a parlament elnöke szombaton délelőtt értekezletre hivt ta össze a pártvezéreket. Az értekezleten Davidovics Ljuba, dr. Veszenják \ Jovanovics Jovan és Zserjuv jelentek I meg, A konferencia összehívására ' Pribicsevics Szvetozárnak a parlament I elnökéhez intézett levele szolgáltatott okot. Pribicsevics ugyanis felszólitoita Irifkovics Márkot, hogy hívja össze I a pártvezérek konferenciáját, hogy megj beszéljék a külügyi helyzetet és felvilágosításokat kapjanak a külügyminiszter' tői. Hivatkozott Pribicsevics arra, hogy Lappangó kormányválság A parlament feloszlatása nem következett be
