Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)

1927-06-11 / 160. szám

4. oldal

BÁCSMEGYEI NAPLÓ ____■_________ 1927 junius 11.

' Peri Indítanak Románia ellen a jugoszláviai románok

Tízmillió dinár kártérítésért psre'ik a román elhmot a h gü nemzetkíizi biróséom

Vrsacról jelentik: A jugoszláviai román kisebbség alig néhány hete lépett akcióba és a román nem/eti párt ujjászervezési munkálatai mári$ igen szép eredményt értek el. Az akció vezetője a Nadejdea című román lap körül csoportosult intellektuel csoport, amelynek egyik legmarkánsabb alakja, Romon Nikoláj, ,a Nadejdea főszerkesztője a Bácsmegyei Napló munkatársának a következőket mondotta:

— A bánáti román kisebbség mindenekelőtt kisebbségi jogainak biztosításért szállott síkra. Nem tántorít vissza fentiünket semmi sem és ezért mindig harcolni fogunk. Megkárosítani népünket senkitő', sem engedjük. A Nadejdea -legutolsó számában Al, Gngu íőtisztelendö ur vezércikkében igen heves támadást intézett fíurufliil voll román földművelésügyi miniszter és Hftsojcseamt államtitkár ellen, meri kizárólag ük hibásak azért, hogy a kustélyi román nép tízmillió dinárral károsodon.

— A kustélyi román parasztok vgyan- U Bis-singen gróftól tízmillió dinárért megvásárolták legelőjét. A ' étciárat bankoktól vették kölcsön. A batárkiigazitó bizottság ezt a K'ge’őt nem s ;kkal később Romániáin./, csatolta és igv a kustélyi román gazdák ismét legelő nélkül maradtak. A bankok most követelik hogy a kölesönt fizessél: vissz" Románia ezzel szemben nem halandó sziámi kártérítést fizetni ezért a legedért. Hiába való volt minden intervenció, Garoílkd miniszter a leghatározottabban elzárkózott jogos követelésünk leljesiteso elő:.

— Ezt az elintézést azonban mi nem vagyunk ha landók akceptálni és kénytelenek vagyunk jog •.<? követeléseinkkel a Népszövetséghez fordulni, egyidejűleg pedig tízmillió dinár kártérítési összeg erejéig pert indítunk a hágai ncnizetközi bíróságnál Románia éhen.

— A jugoszláviai román kisebbséget, nem vezeti más szempont, mint az igazság. Mi nem nézünk sem nyugatra, sem keletre, nem óhajtunk semmi néven ne-Áz éj hóké o

Irta : B a ■; e t Fe en ■

Egy nyári estén találkoztam vele a Ménesi-uton. Ott ültem egy pádon, amikor hozzám lépett azzal a kéréssel, szabad-e leülnie mellém. Ez is olyan kérdés, amire az ember nem szokta megvárni a választ, tehát kissé meglepett, lipgy az illető mégis állva maradt, atnig fel nem szólítottam, hogy foglaljon helyet. Engedélyemet szépen megköszönte, azután leporolta a padot a zsebkendőjével és leült.

Láttam, hogy itt-ott pislog felém, mintha valamit akarna mondani. Bevezetésül köhintett egyet, majd megszólalt:

— Én ugyanis hóhér vagyok, nem tudom hát, keilcmcs-c uraságodnak az én szomszédságom.

Erre a meglepő bemutatkozásra jobban megnéztem. Hóhér? Furcsa. Ilyen rendes, nyárspolgári külső és ilyen rendkívüli foglalkozás ...

Nyilván leolvasta arcomról a kételkedést.

— Nem hiszi, ugyebár? — kérdezte. — Pedig úgy van. Én hóhér vagyok.

Itt, talán a nagyobb hatás kedvéért, egy pillanatig megállóit, majd bizonyos ünnepélyességgel folytatta:

— Én, uram, az éj hóhéra vagyok ... Ön most meg van győződve arról, hogy részeg vagyok. Bár volnék! De a mai világban a szegény ember nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy becsipjen. A iámpaoltőgató pedig, sajnos, nem tartozik a tőkepénzesek közé. Mert én, uram, lámpaoltogató vagyok. Ha jobb megfigyelőképessége volna.

vezendő külső támogatási igénybe venni. Jugoszlávia konszolidációjáért küzdünk, egyúttal azonban követeljük kisebbségi j kainknak elismerését és azoknak a gyakorlatba való átvitelét. Ne csak papiroson, hanem a valóságban is jöjjön létre már az állampolgárok teljes egyeiijogosnltsága. Céljaink elérése énUkében együtt kivonunk működni a magyar és német kisebbségekkel és szeretnök, ha ebben a kérdésben az illetékesekkel megállapodásra juthatnánk. .

Öszvérhajcsurbóí —

Ahm ti b«? Z * ts

—• Az első lépést már megtettük. A legutóbb tartott nagygyűlésünk egyhangúlag határozta el, hogy teljesen önállóan vesz részt a román párt a választásokban és hogy szabadságát és függetlenségét a jövőben sem fogja ieladni. Ugyanekkor nyíltan kifejeztük | liajóuid-óságiiukat, hogy a többi kisebbségekkel együtt harcoljunk közös érdekeink elérése céljából. Most ra tűk a sor. K.váncsian várjuk, hogy meg van-e bennük is a ra'l’andóság az együttműködésre.

köztársasági elnök

.aiand >s karr er j?

biztosította magát Ahmed bég: vagyona legnagyobb részét külföldi bankokban — olasz, jugoszláv és angol bankokban helyezte ei - - ió kamatláb mellett.

A debeljacsßi rablógyilkosok

a bi ó^ag előtt

a s : <v i övi! mi 5 c fc i a tó p.ufi m ítfr j) fc fdtíugyjla t

Panes*.» •- .-»'milk: A pancseyói ál'jn,.i!T -. zsce sziiette a v ádiratot a (lebet ács-Imrmas rablé-gyilkussag ügyében ér dr. Tcotlwovics. Milán törvényszéki elnök való1 zhHd'. í£ m s ebben a hónapban kitűzi'a Ouirgyn á í.

Most, hogy Albánia uralkodója ismét megbolygatni igyekszik az aiig, összefottfczott európai békét, érdeklődésre tartfiat számot az a cikk. amelyben egy volt albán esendői tiszt ismerteti Ahmed j bég Zugit eetrazái. esenuörtiszt a>.nck politikai mukk .1 nemreg siokiUV keltett‘ lutzujiLi. , ,gy ina le a szkipeta- I rt:k elnökéne , pályafutását;

A Durazzub Tiranái'.! vezető országát ménéi: .'.aszik z-ng.i kézség. .Ahmed bég a.bein.) élénkgi uralkodójá* |nak s'áilötcA.i'.. II,tv j nagyott domb a, egyedül .111 Anniul I ■■■:; szülőháza I Szegényes tlpikps aiban keház. m !v, ”ek ablakai az udvarra nyílnak, az or' 'Ziigut veié ptaig vsak szűk lyukak pis.ogtfaK. akko.uk. amekkora egy-egy puskuvső szán,ára ke i. Közönséges par.-i.s: te.ubei es vo tag Alimén bég szülei, ak kué , al g v it elegeimé töiueeSitaj.iK. in gv szűkösen .enge.sert lg ét ,e.. oi- I med i .g már ii-atal k ; áb.m ... oly ké' p.i'ségvktí árult e,. ineij ok osakuamar kb. nie'lék szii ve i környezem nu . i, öszor j öszvCríiajesár voit. Egyik iámból a má! síkba i.'tjtottu. etet.e, i.aua. legeltette I a kereskedők áruval meg. akott öszvéreit. Pár év múlva már saját öszvéreivel fuvaroz, később már vai is vannak. melyeket bérbead utasoknak. Később kereskedő 'ért belő j, persze nem nagykereskedő, még saját bazárja sem lull, i'r.á/, ( civ kóserban, a liátdn hordta, olyéajta albán kereskedő, »miijén a m. vidékünkre is eljut- s vásárt kon kínálja .bicskáit, ié.tiiú. nadrágsziíát és a többi olcsó holmiját. Ahmed Zogu mint vándorkereskedö bejárta egész Szerbiát is. elsajátította a szerb nyelvet, aminek később nagy hasznát vette.

A bábám bonyodalmai vénet vetettek a házuk) kereskedő üzleteinek és

Ahmed nagy nyomorral kiizködött. . .z osztrák megszállás ideién, az akkor árig húszéves Ahmed megisnu Sédéit egy osztrák tiszttel akinek telt..,., a fiatal ember nyelv-képessége s csakhamar Vörie, községben a niog'Zál.ó csa- I a.oknál tolmácsnak a walmazták.- Ö is us ago.nán vjit. ívé)..óbb. tu... ,r már pcrlekfcíil Uszít i.c.uetül n„ a tiranai katonai pa. a.icst. -ks.igjoz került mint to mac.-, iiiik. , ..g a katonai mtgsznl-j csapat i. Aibaiiiál.au szervezni kezetek a p.dgi i itaios.gjkat. Ahmed bog kis tisztvéa állást , topott. Melle ti g aik(iz.,si\s:.eii kémje i s besageju von az oszind: esemörségmk. Ftze-tcse csekélv volt. a tiszti étkezdében evett, osztrák őrmesteri egyenruhát viselt, iviellékkertscte itt is volt. honfitársai érdekében ni e ven.alt a megszálló hatáságuknál, persze nem ingyen Állítólag gyakran azéii is kapott pénzt, mert ■ m interveniált. Az osztrákok nagyon ■ -t vo ;;tk e é-gedve vele s mikor W8-I:;*.ii búcsút intett a bomladozó hadseregnek. nielléu ott díszelgett a K. u. K. Verdit nst kreuz«, melyet mindig büszkén viselt.

Apukor később az olasz csapatok bevonultak Albániába. Ahmed bég jónak látta elhagyni hazáját. Beogradban kereset: és ta’áét is összeköttetéseket, amelyek révén ismét hazajutott. Minden rí n arai nuiú! ott volt mindig nagyobb ’< nag-'obb szerepet látszott, úgyhogy Pan Noli bukása után első köztársasági elnöke lett a »szabad« és »független« Albániának.

. 'Ma Albania leggazdagabb embere. Vagyona statáriál san e'ité'ít és kivégzett ellenfelei elkobzott birtokaiból áll. Mert Albániában pofit lkai bukás a teljes vagyoni bukást is masa után vonja, tz il'en a lehetőség ellen azonban már

A vádiratban M.iasinovies ürar.kó á'lamügyész Njemoga Mis . Verriyveszti Jana. Bulik Pavle padipai és kovao ieai lakosokat három rendbei ( őre megfontolt szándékos emberöléssel és ruha sei, Nagy Jánost pedig gyi kosságban vaó bimrészességgel és ruhással vádolja.

A vádlottak, mint Unterstes. a múlt év novemberében, késő é,szaka Vernyarszki soffőr autóján átmentek Debe- Ijaesára é-s cigaretta-vásáriás ürügyével behatoltak Klein Mátyás kocsmáros lakásába. A kocsmáros, fe'esége és a tizenbároméves kis cseléd már aludtak, amikor fölzörgetíék őket Njemoga és társai, akik az ajtót nyitó Kieint szó nélkül leütötték és összeszurkálták. Kivim lé a rablóknak összeszedte a lakásban levő pénzt, átadta nekik, de ö sem kerülte el sorsát: a bestiális rablók leütötték és elvágták a nyakát. Mikor a kocsmárosnéval végeztek, az ágyban -fekvő kis cselédnek estek neki több késszurással megölték, aztán kifosztották az üzletet és autón eltávoztak. A rab'ógyilkosságot reggel fedezték föl a szomszédok, akik Kieint és a kis Juha cselédet holtan találták, csak Klefané élt, akit nyomban ápolás alá vettek. Az első nyomot Kleinné szolgáltatta, aki elmondta, hogy Njemoga és két társa este a kocsmában voltak, pénzt kértek tőle, de ő megtagadta. A nyomozás során hamarosan kézrekerültek a tettesek, akik kezdetben tagadtak, később azonban mindent bevallottak. Kleinné időközben sérülésébe bcAlialt és ezzel a rablógyilkosok áldozatainak száma báromra szaporodott.

könnyen kitalálhatta volna ezt abból, hogy a bal kezemben hordom a sétabotomat, mint minden lámpaoltogató. Mert a jobb kezünkben a lámpakulcsot tartjuk. Azaz, hogy: tartják. Mert tegnap óta én már nem számítom magam közéjük, tegnap óta szógyenlem és gyűlölöm ezt a mesterséget, ahogyan gyűlölnie kell azt mindenkinek, aki szereti a lámpafényt és az éjszakát, aki nagy betűvel irja a holdat, mint Ady Endre és az ö sápadt hadserege.

—- Ön az első lámpaoltogató, aki nekem Ady Endrét idézi.

— Mert én valamikor úgynevezett jobb napokat is Hátiam. De tudja, a leépítés... A hivatalból kidobtak és mivel valamiből mégis csak kell élni, elmentem iáitlpaoltogatónak. Nem is olyan rossz foglalkozás, főleg nyáron, itt, a Lágymányos vidékén, csak leikiismeretc nem szabad, hogy legyen az embernek.

— Hogyan függ össze a lámpaoltogatás a lelkiismerettel? — kérdeztem.

Ha van türelme, uram, néhány percig meghallgatni, bizonyára megérti ... Tegnap szabadnapos voltam és természetesen nem tudtam este lefeküdni. Kijöttem hát ide, hadd legyek itt egyszer, mint ur, mint a többiek. Leültem egy padra, amelyen egy nő ült, aki unalmában a mellette álló hirdető-oszlopon az ebzárlatihirdetményt olvasta. Uram, mit gondol ön arról a nőről, aki késő este magányosan ül a Ménesi-uton és az ebzárlati-hirdetményt olvassa? Alighanem azt, amit én is gondoltam róla. Elhatároztam hát, hogy kikezdek vele ... Nem fogom részletezni a dolgot, hiszen az ilyen ismerkedések rendszerint egyformán jönnek

le.ic .. . Az ember kezd. szemezni, az ember látja, hogy tetszik «nagyságának, az ember megkérdezi (»nagyságát, nem zavarja-e a dohányfüst. az ember bemutatkozik, «nagysága felkel, mintha haza kellene már mennie, de az ember kérleli, liog” maradion még, mire őnagysága és az ember leülnek c/y másik padra, mint régi ismerősök. Az ismerősöket a közös emlékek teszik azokká: nekünk is volt már egy közös emlékünk: a régi pad, amelyen először láttuk egymást... Az uj pádon megjön az ember bátorsága, az ember lágyan megfogja őnagysága kezét, az ember véeigcsusztatja száját ("nagysága fehér, puha karján és halkan kimondja óira a nagy szót: szeretlek... Ne mosolyogjon, uram. mert igenis lehet beleszeretni valakibe első látásra. Főleg májusi éjszakán, a Ménesiuton. ahol az ember megrészegíti a levegőtől, amely vágytól és hársfaillattól terhes... Őnagysága, hogy szerényen szóljak, viszonozta érzelmeimet. Nemsokára már ott tartottunk, hogy őnagysága ideges ujjaival a hajamban kuszáit, én pedig magamhoz vontam a szőke fejét, hogy ajkaira tapasszam a számat, nz én szegény, száraz, szomjas számat. De abban a pillanatban ... abban a pillanatban kialudtak a lámpák és az a csók örökre az ajkunkra fagyott. Megjött a hajnal, a hűvös és józan hajnal, hogy elűzze az éjszakát, a meleg és bolond éjszakát... Összerázkódtunk, én is, őnagysága is és oly idegenül néztünk egymásra, mint két bohóc, aki este együtt I iátszik a színpadon, de nappal nem ismer egyik a másikára, mert hiányzik a festék és a rivaldafény...

Őnagysága, aki egy perccel előbb még a karomban libegett, felállt és szó nélkül elment; élt pedig, aki egy perccel előbb még szerelmes voltam belője, hagytam, hogy menjen ... Akkor jöttem rá, uram, az éjszaka csodálatos hatására. Akkor jöttem rá. hogy a lámpaoltogató kegyetlenebb a fókavadászuál, aki lebunkózza a nőstény., amikor partra jön szülni; tre.'i az éjszaka nagyobb kincseket hord mellében, mint a nőstényfóka. Akkor jöttem rá, hogy én voltaképpen hóliér vág vök, amikor fizetésért kioltom a lámpákat és megölöm az. éjszakát és vele a es ilúgokat, a mámort, az álmot, a vagont és mindent, ami szép ebben a nyomorúságos kis életünkben... Be ős adtam még aznap a lemondásomat erről a tisztségről. Csinál;a más. Nincs igazam, urán’?

■ Parancsoljon er,y eirarettái.

— Köszörűin. Még «'sok egyet. Azután bt'fe'ezem a gyónásomat, amit cl kei'ctt mondanom önnek, !. n fry megkönnyebbüljek tőle... Nézze, kérem, itt ezeket a inus’incákat a lámpa körül, (iondolkozott ön már azon. mi lenne ezekkel, ha nem volna éjszaka? Gondolkozott ön már azon, mi lenne velünk és az egész világgal, ha nem volna -óiszuka?

Éppen felelni akartam neki, amikor kialudtak a lámpák. Hűvös volt. liajnalodott. A szavam ásításba fűlt. Begomboltam a kabátomat, megbiccentettem a kalapomat és elindultam haza.

Uj barátom, a hóhér, ellenkező irányban ment. be a városba. Egyszer megfordultam, hogy utánanézzek. Jól láttam, a sétabotját, szinte tüntetőén, a jobb kezében szorongatta ...