Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-10 / 159. szám
6. oldal KAcsmi:g yei napló 1927 június 10. Le akarta lőni a bankpénztái őst mert nem fizették ki betétjét Egy sztaribecseji aggastyán revolveres mer Íny ie te Sztaribecséfől jelentik: Sztaribecse főuccáján szerdán délután izgalmas jelenet játszódott le. Simovics Antal nyolcvannégy éves sztaribecse! földmives, revolverrel támadt Eárbás Józsefre, a sztaribecsei Népbank pénztárosára és le akarta lőni. Fárbás József délután a főuccán keresztül a bankba igyekezett, amikor találkozott Simoviccsal. Simovics, amint meglátta a bankhivatalnokot, egy tizenkét niillimétres Frommer-pisztolyt rántott elő és Fárbásra szegezte. A pénztárnok futásnak eredt és bemenekült a Kolovics-féle füszerüzletbe. Az aggastyán üldözőbe vette, de szerencsére abban a pillanatban, amikor a fűszerüzlet ajtaját a támadó kinyitotta, egy fiatalember kiütötte kezéből a fegyvert. Simovics Antalt egy rendőr őrizetbe vette és bekísérte a rendőrségre, a hol azonnal kihallgatták. Elmondotta, hogy meg akarta ölni Fárbást, mert bankbetétjét nem akarta neki kifizetni és elvette tőle takarékkönyvét. A me rényletre régóta készült, husvétkor meg is gyónta, de minthogy a pap le akarta beszélni szándékáról, a gyónást abbahagyta. Már három napja leste Fárbást és kijelentette, hogy minden áron le fog számolni vele és azután nyugodt lelkiismerettel áll a nagy törvény elé. A harcias aggastyánt letartóztatták és átadják az ügyészségnek. Averescu diktatúrát akart kikiáltani kormányának bukása elölt Bratianu még- a választásokat mesfe ozően a ír a a számára akarja biziosiiaui a ko tnárJ^haiainia; Bukarestből jelentik: A bukaresti lapok csak most számolnak be az Averescu-kormány menesztése körüli szenzációkról. A lapok szerint azt a sietséget, amellyel Stirbey herceg szombaton éjjel, legalább részben, meg akarta alakítani kormányát, politikai körökben azzal magyarázzák, hogy összeesküvésnek jöttek nyomára, amelynek élén Averescu állt, aki rendeletét adott ki, hogy a katonaság szombaton éjjel vegye ostrom alá a fővárost. Averescu ezzel azt akarta elérni, hogy régenstanács létesítésével a királyi előjogokat megszüntesse és diktátorként vegye kezébe az uralmat. A király az utóbbi időben már állandó tartózkodással fogadta Averescu magatartását, amelyet veszedelmesnek tartott és amelynek olyan színezete volt, mintha Averescu a monarchia megszüntetésével Romániát köztársasággá akarná kikiáltani és köztársasági elnökségre pályáznék. A liberális párt szerdán este ülést tartott, amelyen Bratianu volt miniszterelnök, a párt vezére nagyobb beszédet mondott és többek közt a következőket jelentette ki: — A nyugtalanságnak olyan atmoszféráját teremtette meg az előző kormány, hogy a liberális pártnak közbe kellett lépni. Nem akar senkit vádakkal illetni, de a pártnak az volt a kötelessége, hogy ne engedje meg a helyzet további kiélesedését olyan pontig, amikor már a jóvátétel lehetetlenné vált volna. Bratianu deklarációját politikai körökben olyan bejelentésnek fogiák fel. hogy a liberális párt a teljes kormányhatalmat még a választások előtt magához akarja ragadni. A liberális párt körében úgy vélekednek, hogy a Stirbey-kontiánynak tudvalevőleg vissza kellene lépnie és a nemzeti parasztpárt Bratianu nyilatkozatát a párt címére érkezett liberális fenyegetésnek tekinti. A parasztpárt szabad választásokat és külön listát követel. A nemzeti parasztpárt körében kijelentik, hogy Bratianu nyilatkozata jámbor óhaj, ami a parasztpártot nem térítheti el attól a követelésétől, hogy a választások után parlamentáris kormányt kell alakitahi, nem pedig olyan pártkormányt, amely keresztül vinné a választásokat. j désére kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert a szegény íöldmiveseket ^esak azért akarta megszervezni, hogy jobb munkabéreket vívjanak ki. A nála. talált könyveket kapta, de nem olvasta. A csendőrségen azért vallott másként» mert borzalmasan megkinozták. Bajdák Nikola vádlott elmondja, hogy a csendőrségen ttjjai közé fadarabokat szorítottak, hasát szurkolták, meztelen talpát verték. A verés reggel félnyolctól délelőtt tizenegy óráig tartott. A többi vádlott ugyanilyen értelmű vallomást tesz, valamennyien tagadják, hogy kommunista agitációban vettek részt és arra hivatkoznak, hogy a csendőrség veréssel csikarta ki beismerő vallomásukat. A vádlottak kihallgatása délután négy órakor ért véget és ezután a bíróság megkezdte a tanúkihallgatásokat. Mcjics Jócó novibccsei csendőrőrmester elmondja, hogyan vezette a nyomozást. Kijelenti, hogy egyetlen letartóztatottat sem vert meg. Jcsics Bózsa vádlott közbeszól: »Engem vert meg.« Osztovics védő kérdésére, igaz-c, hogy Jesicset megpofozta az állomáson, a tanú nem-meí felel, mire a vádlottak egyhangúlag felzudulnak: De igen, de igen! Mrkusics védő: Tudja-e, mi a kommunizmus? A tanú: Tudom. Tontics Gyura csendörőrmester tanúvallomásában szintén cáfolja a verést. Osztovics védő emlékezteti, a tanút arra, hogy a nép nagy tömegben vonult a községháza elé és lázongva tiltakozott az ellen, hogy a letartóztatottakat bántalmazzák. A tanít kijelenti, hogy erről sem tud semmit. Petries Milos csendőr tanúvallomása közben a vádlottak egymásután felugrálnak helyükről és azt kiáltozzák, hogy ez a csendőr verte őket a legjobban. A tanú tagadja ezt. Kommunista a becskereki törvényszék előtt Megkezdték a bánáti kommunis'a földművesek bünpörjnek tárgyalásét Bepskerekről jelentik: A becskereki törvényszék csütörtökön délelőtt kezdte meg annak a nagyszabású kommunistabünpörnek tárgyalását, amelynek huszonöt fiatal 18—20 éves bánáti földműves a vádlottja. A zsúfolásig megtelt ez alkalommal a törvényszék nagy tárgyalóterme érdeklő közönséggel, amely nagyrészt munkásokból állott. Tűimként hatvan embert idézett be a bíróság. A vádat dr. Párvány Andrija államiigyész képviseli, a védelmet Osztovics Zlatkó és Mrkusics József látják el. A tanács elnöke Bunics Ivó törvényszéki elnök, tagjai Markovics Borivoj és Podgradszki József bírák. Valamennyi vádlott jelen volt, az egy Zakics Veszelin kivételével, aki most szolgálja katona idejét. A vádirat szerint Sljapics Milutin és huszonnégy társa az államvédelmi törvény első és második szakaszába ütköző bűncselekményt követtek el, azzal, hogy 1926 decemberében Melenci községben titkos konferencián ismertették a kommunistapárt programját, felhívták a megjelenteket, hogy lépjenek be a pártba. továbbá ez év januárjában szintén Melencin a kommunista sejt-szervezet kiépítéséről tárgyaltak. Számos ujsá got. különféle könyveket és agitríciós füzeteket terjesztettek, a tartományi választás napján pedig plakátot adtak ki »A városok és falvak munkásnépéhez felírással, a közrend és nyugalom megbolygatását, valamint az alkotmány és az állami rend megdöntését célzó tartalommal. A röpirat többek között ezeket! a kifejezéseket foglalja magában: »Ebben az országban a monarchia ellen kel! küzdeni, mert az a forrása az erőszakos és korrupt rezsimnek. A balkáni népek békéje csak úgy érhető el, hogy ha föderációba lépnek és a szovjetunióval szövetkeznek. Felsorolja a vádirat, hogy a vádlottaknál a házkutatás alkalmával az Ifjú Bolsevik}, Sarló és Kalapács több példányát és a jugoszláviai kommunistapárt alapszabályait találták. Sljapics Milutin vádlott az elnök kér f: X .JlJL-sin« Szegény kicsi barátoi nézett tágivnyilt szemekkel a menye zetre. Két karja láttam reszketett a vö ros paplanon és fejét, mint a heliotropiküs virágok, szerette volna az ablak felé fordítani. Néztem rá, ő is reám, de éreztem, hogy nem lát engem, csak a végtelen kék ürességet, amely úgy ringatta karjain ezt a lázas gyereket, mint a csecsemőt az anyja. Valaki szép vörös léggömböt hozott néki ajándékul, amely hosszú fehér fonálra kötve magasan lengett az ágy felett. Milyen megdöbbentő a hasonlat: a puha testű léggömb, amely ott remegett a feje fölött, puhán, könnyedén reszketőn — olyan volt, mint a láz — puha, könnyed, alattomos és lágyan piros, mint a puhatestü léggömb. Kicsi barátom pedig csak nézett mereven és ajkán lassan pattogott szét a bőr. — Es most kel! megtudnom pajtás — sóhajtotta, inert megérezte, hogy megérintettem kezét, amely olyan volt, mint a fehér szirom, amely szépasszony hajából hullt a vörös kerevetre. Nagyon sajnáltam azt a szegény kis barátot, akinek most kell meghalni, amikor kint paráznán kacér az ég és piros ernyők alatt sikoltoznak a leányok a dombokon. Estére már nem tesz melegem — beszélt magának szegéi y kiesi barátom — ott fekszem maid a hideg márványlapon; jobbról az az öreg néni, akit tegnap vittek ki, balról pedig valaki más, aki velem együtt ment el. Ezt úgy mondta, mint a szomjazó, aki a pusztában gyalogol és aki hiszi, hogy estére forráshoz ér. Nem volt erőm vigasztalni, nem akartam neki azt mondani: ne félj meggyógyulsz, tavasz van, sugár, öröm, mert tudtam, hogy kicsi barátom már elindult az utón, amely talán szebb és sugarasabb is, színesebb is, mint amelyikről letért. — Nem is éltem. Csak azt sajnálom — szó'alt meg uira — mindig halasztottam a dolgokat. Igaza volt, csak megizlelté nyelve he. gyével az életet és aztán neki készült, hogy az egészet megegye, de amaz vo i az erősebb. De fájdalmas is az élet édes szirupjával a szánk szélén össze: törni és de. könnyű meghalni, mikor a szirup is keserű már. A puhatestü léggömb megreszketett a magasban. Idegesen nyugtalanul; elakart szabadulni a fonálról. Kicsi barátom odakapta a tekintetét és igy szólt hozzám: — Engedd el, látod menni akar, szegény léggömb felkivdnkozik a magasba. Felkeltem és eltéptem a fonalat. A léggömb ficánkolt a kezemben, táncolt, izgatott volt és szabadulni akart. Odaléptem az ablakhoz és elengedtem a fonalat. A léggömb nyílegyenesen szökkent a magasba. Piros puha teste vonaglött a sugárban, mikor az akácfa fölött elsuhant. Intettem neki a kezemmel és viszszafordultam. Szegény kicsi barátom nézett mereven tágranyilt mozdulatlan szemekkel a léggömb után. De egész biztos, hogy nem látta, csak a végtelen kék ürességet, a mely körülvette. Együtt szállt a pirostestü léggömbbel az én szegény kicsi barátom . . . Szegedi Emit * VÁROSI MOZI. Csütörtöktől—vasárnapig: Pünkösdi korzó, SAND— Hajdúk mérkőzés. Arany pillangó. A főszerepben: Lily Danuta. Rendezte: Kertész Mihály. Zigotto és 10.000 dollár. — Időjárás. A Meteorológiai Intézet jelenti: Változóan felhős, kissé hűvös, idő várható, esetleg kevés csapadékkal, később némi felmelegedés várható. — Elhagyták Angliát a kiutasított orosz állampolgárok. Londonból jelentik: Mindazok az orosz állampolgárok, akiknek tartózkodási engedélyét az angol-orosz diplomáciai szakítás után be-, vonták, elhagyták Angliát. Londonban most már csak azok az orosz állampolgárok maradtak, akiknek az angol kormány a diplomáciai szakítás ellenére is adott tartózkodási engedélyt' és ezeknek havonta meg kell újítani tartózkodás; engedélyüket. ,— a szombori sakk-klub versenye. Á szombori sakk-klub házi versenye szerdán befejeződött. A verseny tizenhat résztvevője közii! az öt első dijat a következők nyerték: 1. Gräber János 13Jé pont, 2. dr. Stein Nándor 1214 pont, 3 Kutizsinszki Dimitrije 1VA pont, -f. Kovaljevszki Vladimír 11 pont, 5. Jany Albert 10 pont. A további helyezések: 6—7. Gussmann István és Ivkovics Kálmán 8—8 pont, 8. Székely Béla 7]4 pont, 9. Horváth Olivér 7 pont, 10. Schaffer Ferenc 614 pont. 11. Frankovics Vladimir 6 és 12. Schaffer Isa 5'A ponttal. — Uj községi képviselőtestületek. Sztaribecséröí jelentik: A belügyminisztérium a novibecsei járáshoz tartozó Novibecse és Vranjevó községek képviselő* testületéit felmentette és a felmentett Tagok helyett újakat nevezett ki. — A szuboticai főispán elutazott Bcogradból. Manojlovics Dusán szuboticai főispán csütörtök este hat órakor Beogradból visszautazott Szuboticára. — Fizetésképtelen a budapesti Eisner Oszkár-cég. Budapestről jelentik: Az Elsner Oszkár selyemárunagykereskedő-cég, amely már harminc éve ált fenn, fizetésképtelen. A cég passzívája körülbelül egymillió pengő, az aktívák még ismeretlenek. Mintegy kétszáz hitelező vari érdekelve a nagyarányú inzolvenciában. — Feladták a Nungesser és Colli utáni kutatást. Parisból jelentik: A Nungesser és Colli megtalálására irányuló kutatást feladták. A kiküldött vizirepülőgépek sehol sem találták nyomát annak, hogy a két francia repülő eljutott volna Labrador vidékére, ahol kutattak utánuk. — Meghalt a magyar fajvédő lapok volt szerkesztője. Budapestről jelentik: Jákó János újságíró csütörtökön a üpótmezői tébolydában meghalt. Jákó a háború előtt a Pesti Hírlapnak volt a munkatársa, a konimün bukása után pedig a Népnek és más fajvédő lapoknak volt a szerkesztője.
