Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-02 / 151. szám
»6 OLDAL » ARA 1'/, DINAR PoStarlna plaCena u gatowml ACSMEGYEI NAPLÓ XXVKI. évfolyam. Szubotica, 1927. CSÜTÖRTÖK, junius 2. 151. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Mlnerva-palot«) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovan trg. 3. (Minerva-palota) Leszámolás Az angol-orosz ellenségeskedés első fejezete azzal múlik el, hogy az angol militarizmus közgazdászai elkészítik a mérleget az angol birodalomnak, mint nyilvános számadásra kötelezett vállalatnak, Oroszországgal való kereskedelmi forgalmáról. Ez a külkereskedelmi mérleg valóban meglepő eredményeket tár fel s meglepő őszinteséggel vetkőzted meztelenre a politika jelszavait. Számár eadnoughtok keringenek a képzelet tengerén s a fantázia Eiffeltornyait meghaladják a számoszlopok magasságai. Az Arcos-ügynökség tízmillió fontot kapott felvásárlásra az angol piacokon — hangzik az egyik oldalról a munkanélküliséggel lázitott aggodalom. A másik oldalról azonban adatoknak és számoknak pergőtüzével árasztják el a tízmillió fontból kisarjadozó reménységeket. A kinai piacon ez év elejétől kezdve az angolok ötven millió fontra becsülik veszteségeiket s ezt a veszteséget a szovietpolitika számlájára írják. Az utolsó három évben Anglia Oroszországba tizenöt milliót valamivel meghaladó font értékű iparcikket szállított, mig ugyanezen idő alatt Oroszországból hetven millió iont értékű nyersanyagot hozott ki. E mellett a passzív tétel mellett természetesen csak eltörpiilten szerénykedhetik a tízmilliós oroszországi átutalás. Még a világháborúban is a megüzent háborúkhoz nacionalista jelszavakkal fütötték fel a tömegek lelkesedését. A megbántott nemzeti önérzet követelt elégtételt a vezércikkek hasábjain, hadikölcsönök propagandairataiban, hadvezérek és .politikusok vérrel töltött billikomaikat uszító szavak kíséretében koccintották össze. Ma már nem frázisok puffannak s nem szavak rakétái röpülnek fel. A bilánc beszél ultimátumokban és külügyminiszteri expozékban. Ceruzák szorgalmasan szaladgálnak a papiron, számadatok hadseregeit csoportosítják át, mérlegek nagyvenkettesei szólalnak meg s várható veszteségek gázbombái törik meg az ellenállást. Vége van a háború romantikus korának. A háború a nemzetgazdálkotíás egyik üzleti módszere, Kínába, Indiába s talán majd Oroszországba is nem üzleti levelek, nem árjegyzékek, hanem katonák viszik ma.id.be az árut. Mindez természetesen mehet a kultúra védelmében is: akik tőlünk vásárolnak, azok kuíturnépek, akik a konkurenstől, azok a kultúra pacifikálásra váró ellenségei. Ez az érv természetesen nem itthon robban, ez az érv olyan export cikk, mint az üveggolyó s a nyakék, amikkel magasabb kultúránk elárasztja a gyarmatok sötétségben tartott népét. A fény a szabadság, a sötétség a kizsákmányolás tolvajköpönyege: Európa hatalmai nem lehetnek szentimentálisak. Az angol-orosz szakítás igazi okai igy tárulnak fel Anglia külkereskedelmi mérlege adataiból. Ami ezeken kivü! indokul és hivatkozásul szerepel, az mind csak ürügy. Mit bánta volna Anglia az Arcost s az állítólag ellopott aktákat, ha , Oroszország annyit szállított volna Angliából, mint amennyit szállított AnsJiába?. Az orosz gabonát Anglia pótolni tudja Kanadából, a hiányzó bőrt sokszorosan be tudja szerezni a rotterdami piacon, Nyugat-Afrika fája nem drágább, mint Oroszországé — immár elveszett annak reménye, amit a kereskedelmi viszony helyreállításához fűztek, hogy a cári Oroszország elvesztett tartozásai majd megtérülnek a szovjettel kötött üzleten. Anglia exportált áruinak egyetlen százalékát sem tudta Oroszországba kivinni — ez nem bolt az angol kapitalizmusnak, melyet az elvesztett pénz utáni lohoiás szatócsösztöne nem saikal. Az üzlet rossznak bizonyult s a rossz üzletet szentimentálizmus nélkül kell likvidálni. Ezt a likvidálást végzi el a diplomácia. Frázis nélkül, majdnem hazugság nélkül. Mindenesetre jelszavak nélkül, mert a tőke nacionalizmusa az érzelmi politika pókhálóból szőtt köpönyegét is lerázta magáról. Ezt az ellenségeskedést a mérlegek demarsa vezeti be, főkönyvelők a vezérkari tisztek s nagyiparosok a hadsereg mozdulatait, sőt: a háborús célt megszabó hadvezérek. A kalkuláció csak egy vonatkozásban nem teljes még. Azt már tudják, hogy a két ország üzleti összeköttetése Angliára nézve mennyi hátránnyal jár, de nincs az a kalkulációs fenomén, aki meg tudná mondani, hogy az a világbonyodalom, ami felé zuhanunk, milyen és mennyi kárt fog okozni a veszteségeit joggal megelégedő brit birodalomnak. A játék kísértetiesen hazárd, a tét mindannyiunk maradék nyugalma, töredék életjava, a nagy összeomlásokból kimentett békéje. A tét ez, de senki sem tudja, mit nyerhet s nem tudja, mit veszíthet. Szakadás fenyegeti az orosz kommunista pártot A kommunista internacionálé ülésén Trockijt, Zinovjevet és híveiket a szovjetunió árulóinak nyilvánították — Trockij kijelentette, hogy nem nyugszik addig, aniig meg nem buktatja a jelenlegi párturalmat Moszkvából jelentik: A kommunista internacionálé ülésszakán, amely május 18-iikától 30-ig tartott, Trockij nyiltan az ellenzék élére állott és olyan fulmináns támadást intézett a pártvezetőség ellen, amely megdöbbentette a hatalom mai urait. Trockij megtámadta a pártvezetőséget, hogy önkényesen járt el Zinovjev ellen és követette, hogy Zinovjevet és Radeket, akikkel szolidárisnak érzi magát, engedjék ismét résztvenni a pártvezetőség munkájában. Erre nézve határozati javaslatot is nyújtott be. A többség azonban leszavazta Trockijt és olyan határozatot fogadott el, amely Trockijt és táborát éslesen elitéli és árulóknak nyilvánítja. 4 Komintern határozata manifesztum a munkássághoz, a parasztnéphez, katonasághoz és a világ valamennyi elnyomott népéhez. A manifesztum megemlékezik a kinai forradalomról és rokonszenvét nyilvánítja a függetlenségért harcoló kinai nép iránt, azután hosszasan foglalkozik az angol kor. mány szcvjetellenes politikájával, d'j hangoztatja, hogy abban nem az angol nép akarata, hanem a konzervativ brit kormány önkényeskedése jut kifejezésre. A határozat utolsó része a párt kebelében keletkező ellenzékkel fordul szembe. Trockijt és követőit, köztük Zinovjevet és Vujevlcset a szovjetunió árulóinak nyilvánítja és felszólítja a Pártvezetöséget, hogy valameny. nyiöket zárja ki a kommunista párt kebeléből. Trockij a vita során másodszor is felszólalt és azt fejtegette, hogy nem a pillanatnyilag fenyegető háborús veszedelem és nem az angol kormány diplomáciai szakítása, hanem a kommunista pártban lábra, kapott önkényuralom és a rosszul értelmezett pártlegyelem az, ami a szovjetunió alapjait rendítheti meg. Hangoztatta Trockij, hogy a megfélem-i Ütés vele szemben nem fog célt érni és nem fog sikerülni őt elnémitani, mert el van tökélve arra, hogy a mostanj párturalmat meg fogja dönteni. A király a miniszterelnökkel Nisből Délszerbiába utazik Az uralkodó és a miniszterelnök hosszabb együttlététől a függő politikai kérdések tisztázását várják Nagy ünnepségek között szentelték fel Szingjelic3 szobrát Be’ogradból jelentik: Nisben szerdán folytak le azok az ünnepélyek, amelyeknek keretében Szingyelics Sztepán szerb szabadsághős emlékszobrát leplezték le. A nagyszabású ünnepségeken Alekszandar király is résztvett. Őfelsége reggel kilenc órakor érkezett meg Nisbe és az állomáson ünnepélyes fogadtatásban részesítették. A fogadtatáson jelen volt már Vukicsevics Velja miniszterelnök is, aki már korábban Nisbe érkezett. A király először a miniszterelnökkel fogott kezet, majd fogadta a nisi polgármester üdvözlését, aki kenyeret és sót nyújtott át az ural kódúnak. A király ezután a város lakosásgának sorfala között az ünnepély színhelyére hajtatott, ahol megtörtént az emlékmű leleplezése. Az ünnepi beszédet Doszitelj nisi püspök mondta. A leleplezési ünnepségekre Nisbe érkezett Uzunovics Nikola volt miniszterelnök is, aki a nisi kerület radikális képviselője. Azt hiszik, hogy Uzunovics, mint a radikális párt centrumának egyik yezére lel fogja rasztpárt használni ezt az alkalmat arra, hogy] Nisben tanácskozásokat folytasson: Vukicsevics miniszterelnökkel. Alekszandar király Őfelsége Nisből érkezett jelentések szerint az emlékünnepély után Firotba utazik és néhány napig Délszerbiában marad. A királyt erre az útra elkíséri a miniszterelnök és valószínű hogy az államfő és a kormány elnökének ez alatt a bosszú együttléte alatt tisztázni fogják az Összes politikai kérdéseket. Mikor oszlatják fel a parlamentet Beogradban a király, a miniszterelnök és az összes vezető politikusok távolléte miatt a politikai élet a minimumra redukálódott. Beogradi politikusok között az a hír terjedt el, hogy a parlament feloszlatása junius 11-én fog megtörténni. A horvát parasztpárt erősen készülődik a választásokra Zagrebból jelentik: A horvát parendkivül élénken készül a választásokra. A pártvezetőség már felhívta az összes helyi szervezeteket, hogy junius 19-én, a járási szervezeteket pedig, hogy junius 26-án üljenek össze és ezeken az értekezleteken állapítsák meg, hogy az illető járás területén összesen hány választó van és ebből hozzávetőleg mennyi számítható a horvát parasztpárt hi-, vének. A vidéki szervezetek ezeket az adatokat haladéktalanul kötelesek közölni a pártvezetőséggel, hogy az eszerint intézhesse a választások alatt taktikáját. A pártszervezetek tartoznak megnevezni azokat a sze-1 mélyeket is, akik vállalkoznak arra, hogy a Vajdaságot és Szerbiát agitáció céljából beutazzák. Az agitátorok saját költségükön tartoznak utazni és csak kivételes esetben járul hozzá a pártvezetőség költségeikhez. A horvát parasztpárt valamennyi vajdasági választókerületben állít listát, mert Radicsnak az a véleménye, hogy a Vajdaságban igen nagy eredményeket érhetnek el. ha jól előkészítik a választásokat.
