Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-15 / 123. szám

1927. május 15*

BACSMEGYE3 NAPLÓ

21. oldal.

AZ ANYA

A két oroszországi filmtársaságnak, a Qoskino-nak és a Sovluno-nak bécsi képviselete az elmúlt héten mutatta be a mozgóképszínház-tulajdonosok és a sajtó j számára rendezett külön előadásokon a j jövő szezon orosz újdonságait, körűibe- | lül tiz filmet. Az újdonságok nagyrésze I csafe-propaganda-film, különösebb miivé- I szí törekvés nélkül; sablon-darabok, de ez a sablon még mindig százszor különb *az amerikai átlag-termelésnél, hogy a német filmekről ne is beszéljünk. Kihoztak ezúttal néhány vígjátékot is, amelyek csupán közvetve szolgálják a bolsevik! propagandát, amennyiben erősen szatirikus megvilágításban mutatják be a ! polgári társadalom félszegségeit és hazugságait. Legjobb ezek közül a »Három tolvaj« cimü vígjáték, igen mulatságos film-parafrázisa annak a régi igazságnak, hogy »a kis tolvajt felkötik, a nagy tolvajt futni hagyják«. A nagy tolvaj — szovjetfilm! — természetesen; a kapita- j lista. Ilyen indirekt-propaganda-darab a »Rettenetes lván«-film is, hátborzongató epizódok a hírhedt cár életéből, remek színészekkel, kitűnő rendezésben. A nagy sláger azonban, amit a bemutató-sorozatban is utolsófiak hagytak, a megfilmesített Qorkij-tegény, »Az anya«.

*

Nem szégyenlem, hogy végigsirtam ezt a 'darabot. Meghatottságomban két nem-egészen klasszikus verssor járt egész előadás alatt az eszemben;

»Nem vagy te giccs,

Nem rendezett Lubitsch*.

Ilyen az ember. A legmélyebb ellágyulás pillanatában a Tutankhamen-kupléból vett citátummal üdvözli a nagy élményt.

#

»Az anya« — élmény. Mint most egy esztendeje a Potemkin-film volt.

Amiben az orosz film legjobban különbözik az amerikaitól: nem ötletekkel akar hatni, hanem intenzitással. Az oroszok fordulatos mese helyett feszültséget teremtenek. Eisenstein, a »Potemkin« rendezője felfedezte film ritmusának — azt mondhatnám, a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok megfelelő váltakozásának — törvényét és »Az anya« rendezője eltanulta ezt tőle.

A legdrámaibb jelenet után tiz méter egy fa koronájának legfelső csücskéről. Két gally premier plan-ban. így is lehet a tavaszt érzékeltetni, a tavaszt és a szabadságot, a szelet és az életet.

Egy rab ennyit lát a börtön ablakán keresztül.

#

A darab:

Sztrájkra készülnek a gyárban. Paskának, egy fiatal lakatosnak átadnak röpiratokat és néhány revolvert, hogy rejtse el. A sztrájk kitör, sztrájktörő munkások és katonák leverik. Paska apja a sztrájktörők egyik vezére, elesik a harcban. Pasha elmenekül. Éjjel hazatér a lakására, ott találja apját kiterítve. »Ki tette ezt?« — »A te barátaid«, — feleii az anya.

Házkutatást tartanak Paska lakásán. Nem találnak semmit. Újabb házkutatás. Az ezredes megfenyegeti Paskát, ha j nem vall, felakasztatja. Az anya megijed, í kérleli fiát, hogy váljon. A fitt nem ugrik j be a parancsnoknak, aki bántatlanságot j ígér neki, ha vall. Az öregasszony azon-1 ban, hisz az aranyrozettás tiszturnak, j előszedi a padló alól a röpiratokat és a ! fegyvereket, boldogan az öléberakja az j ezredesnek, f.s a tiszt ököllel képébe üt a fiúnak, szuronyos katonák közrefogják Paskát és viszik.

Az öregasszony csak áll és néz. Nem \ érti.

Néz.

Beleélheti magát színésznő igy egy j szerepbe? Nézhet igy valaki, akitől nem j ragadták el szuronyos bakák a fiát, aki j csak játszik, komédiázik?

A főtárgyaláson megint csak néz. j Egyik biró folyton az akták alá rejtett óráját nézegeti. Unja az ügyet. A másik I egy lovat rajzol a periratokra. Kihirdetik az Ítéletet. Tizenöt év. A vádat bebizonyitottnak látják a megtalált fegyverekkel és röpiratokkal.

Az öregasszony most érti meg, hogy a fia neki köszönheti az elitélést

Néz.

Nem sir.

Csak néz.

Május elsején a politikai foglyok kitörnek a börtönből. Paska belerohan a munkások tüntető körmenetébe, ott találkozik az anyjával. Átölelik egymást. A kozákok sortüzet adnak a tömegre. A fiú holtan rogy össze, a tüntetők elmenekülnek. Az anya egyedül marad a holttestek között.

És felkapja a sárba taposott zászlót, kitartja a szélbe: áll és néz.

A kozákok lóra ugranak. És a Svadron j megsturmolja az öregasszonyt. Négy-1 százan egy ellen.

Az anya áll és néz I

Aztán elterül a földön, összetaposva. Nyitott szemmel. Holtan.

És néz.

*

A Potemkin-nak nem voltak főszereplői. Kollektiv dráma akart lenni, amit a tömeg játszik.' Érdekes kísérlet volt és sikerült tökéletesen megoldani, de — az oroszok ezt helyesen felismerték — a kollektiv filmből elég volt egy. A film megkívánja a főszereplőt: a tömeg csak akkor érdekes, ha egyénekből áll. »Az anya« proletárfilm maradt a két főszereplő köré kristályosított történésével is.

Dlószeghy Tibor.

TERE-FERE

Beethoven betegágyánál. A naev zeneszerző. miután unokaöccse öngyilkosságot követett el, fölujjitotta Breumng Istvánnal való régi barátságát. Ennek a fia. Gerald hűséges barátja áooióia lett betegségében, holta naoiáig kitartott mellette.

Gerald csak tiz éves volt. a mester közelében lakott, gyakran átment hozzá. tegezte őt azokon a cédulákon. m> lveket — beszéd helvett — a süket félistenhez intézett.

Ezek a nárbeszédek. melyeknek csak fele maradt meg. — az. amit a fiúcska irt — nagvon megindították. Egv mondat-töredéket olvasunk, nem halliuk a választ, melvet Beethoven adott rá. Íme néliánv ebből a feljegyzésből:

—■ A hegedűd tele van porral.

— Milyen levest akarsz holnapra?

—Leapadt a hasad? Izzadnod kell,

— Elolvastad Walter Scott-ot? Akarod Schillert olvasni?

— Az apám még nálad is türelmetlenebb.

A mester fölépiilt a tiidőevnlladásból. a vizkórból. a máibaiból. 1827 februáriában. egv hónaoDal a halála előtt a kis Gerald ismét ott áli az ágva feiénél. ezeket icgvzi föl:

—• Ma tudtam meg. hogv a. poloskák folytonosan csípnek s minden pillanatban fölébresztenek. Neked aludnod kell. Maid hozok valami szert, ami megöli á poloskákat.

— Holnap vánkost is hozok neked.

— Sikerült a műtét? Fái?

— A kálvha meleg.

— Schindler nem szereti a sonkás makarónit.

Haláltusája két napig tartott. 1827 március 26-án délután 3 órakor ágva köré gyülekezett Schindler. Brewing István és Gerald. Beethoven Jánosné. TBischer festő és Anselm Hüttenbrenner. Háromtól ötig Beethoven eszmélet nélkül hörgött. Öt óra felé óriási orkán keletkezett. Szélrohamok rázták az ablaktábiákat villámok cikáztak, azok világították meg a haldokló arcát.

— Viharban halt meg. — iria az élete iróia — menvdörgés közben. Idegen kéz zárta le szemét.-if-Hírek a Fehér Házból. Fmccaroli. ki most Amerikában tartózkodik a washingtoni Fehér Házról ir. A Fehér Ház. melvet Adams elnök avatott föl 1800-ban. lángok martaléka lett. mert tizennégy esztendő után az angolok felgyújtották. Négy esztendő múltán uira rendbe hozták, akkor már olvan volt. mint most. Két emeletes kastély ion oszlopokkal, tornáccal az első emeleti szárnyon az. elnöki lakással. Mamái- a Fehér Ház bizony rozoga s a vakolat aiic tudia e takarni repedéseit. Ódon épület. Ami száz esztendős, az Amerikában már ódon.

Az ui elnököt a'iövő év nyarán választiák. A pártok — a két köztársasági és demokratikus párt — máris mozgolódnak. A Wall Street forrong. Egyelőre a nép közönyös. Nemsokára azonban működésbe iönnek az amerikai választások hatalmas — eszközei: különvonatok száguldoznak, a ielöltek beiáriák az összes államokat, naponta ötven beszédet tartanak, ezrek és ezrek kezét szondák meg. hangosan-beszélők továbbttiák szavaikat, repülőgépek lánebetüket Írnak az égre. hangversenyeket, propaganda előadásokat tartanak a mozikban. hogv fölmeieeitsék a különben hideg amerikaiakat.

Naev kérdés, vaiion Coolidge a mostani elnök föllép-e Mióta az Egvesült- Áliamokat megalakították, még sohase történt meg. hoe egv elnök harmadszor is föllépien. Washington sem fogadta el a jelölést.

Calvin Coolidve azonban szokása szerint hallgat. A Fehér Házban gépiesen. szorgalmasan végzi teendőit. Amerikai gyorsasággal fogadta a feleket. Abban az országban, ahol nincs semmiféle kitüntetés. az egyetlen érdemrend az. hogv az elnök kezet szőrit valakivel.

Coolidge a kézszoritás terén gyorsasági rekordot állított föl. 1000 .ember kezét tudia megszorítani 22 nerc alatt. Legújabban pedig 1200 küldött kezét szorította meg 27 perc alatt, vagyis egv pere alatt átlag 47 emberrel fogott kezet.

liven teliesitménvröl eddig még nem emlékezett meg a világtörténelem!

*

Bethleem abbé az. erkölcs őre. Párisban is van már erkölcsrendészet. Ott nem járnak az üdvhadsereg katonái furcsa egyenruhájukban. a körutakon nem pörög a dob. nem osztogatnak kiáltványokat s nem gvüitenek az erkölcsvédelem céliaira. mint Angliában. A legvidámabb, legbohéir.ebb főváros az ilyesmit nevetségeségbe fullasztaná.

Az erkölcs őreinek nem kis örömére szolgált, hoev egv erkölcsvédő egyesület indítványára utóbb már nem engedélyezték érv ólakat kiragasztást, melyen a reklámkép egv meztelen nő volt. Csakhogy ott. ahol az uiságbódékban megannyi szemle, képeslap foglal he’vet (nem minőig erkölcs nemesítő kénekkel!. ott. ahol esténként a sok kabaréban. orfeumban, mulatóban a leekéotelenebb mutatványokat. jelentéseket látsszák, az erkölcs őreinek vaimi nehéz a dolguk.

Bethleem abbé ennélfogva egyéni akcióra határozta el magát s — amint már megírtuk — önhatalmúlag széttépte azokat a képes uisávokat. melvek finvás erkölcsi érzékét sértették, maid a törvény e'é állt. mint az erkölcs hőse. Az abbé ba'noki termetű, szigorú arcú. teknőc-keretes üápaszemet visel Az uihöembeötlően terjednek az egész S. H. S. áilamban klválősá uknál és tartósságuknál fogva a

RENAULT

AUTÓTAKSZIK ÉS LUKSZUSXOCSIK

RENAULT

AUTÓ-OHNIBUSZOX ÉS TEHERKOCSIK

RENAULT

TŰZOLTÓKOCS1X ÉS FECSKENDŐK Valamennyi azonnal szállítható'

Az össze» alkatrészek raktáron a Renault-ojűvek vezérképviseleténél

KRAUSZ EDUARD

I

NOVISZAD

4 04

I .—

I

u. aMBggaaaaBikzA.....

.4 legideálisabb

ifiiuiiiiiiHiniimmiiiiimídmiiiiimiimimiiimiitiiimi

bor ápoló-arckrém

„CREME ELEKTRA" Egyszeri has;n 1st után »Él ülöshelet" lennek találja. Illatosítva

ROSA CENTIFOLIA

parfümmel, amely a vérvörös rózsa natyszerü illatát adja vissza a 1-gesodálatrameltóbb természete »égben.

Kapható tubusban éa trjelyben minden illaUzertárbaa. — Kérj*» levelrzöiapan in/yoa mintákat.

J. F. Schw~rzlose Sehne, Berlin

Vezérképviselet:

H-l er i Važonji, Veiika Kikinda

ságárusok félnek tőle. mint a tüztól.

Mikor nevezetes támadását elkövette, néhánv társa vette körül s óvatosan lopódzott oda az újság-bódéhoz. A párisi tömeg körülvette a papot, aki viharos beszédben bélyegezte meg az eevre elharapódzó erkölcstelenséget.

Az abbé hetenként eevszer működik, szombaton, mikor megjelennek a képesuiságok. Fotóriporterek utián. már filmre is fölvették amint szaka« ti a az ui.súgókat.

Bethleem abbé maga is irodalmár, a Revue des lectures cimü lapot szerkeszti. Itt kiielenti. hoev működését tovább is fogja folytatni. Amint ismeretes, első lapsziaggatáséárrt 11 frank Pénzbüntetésre Ítélték. Az abbé a bíróság előtt is hangsúlyozta, hogy nem adia be derekát és Herriot. a mostani közoktatásügyi miniszter titokban helyesli föllépését. Berenzernek. a párisi városi tanácsnoknak, akit a nép »a szemérem a tv iának« nevez, tehát erélves követőié akadt.

*

Churchill emlékiratai. A világháborúhoz rendkívül becses adalékot szolgáltat az a testes néev kötet, melyben Winston Churchill megírta emlékiratait. »A világválság« — ez a munkáiénak a címe — mindenütt általános föltünést keltett s a gáncs. gunv. harag villámait idézte a szerző feiére. Egyes bírálói azt lobbantiák szemére, hogv meglehetősen szerénvtelen . egyedül akar biráia lennie a közeli eseményeknek és kortársainak, kik fölött csakis eev távolabbi kor. a világtörténelem ítélkezhet.

Churchill azt a nézetét vallia. hogv a hosszúra nvujt. ellaposodott világháborúban a szövetségeseknek állandóan védekezniük kellett volna, nem pedig tárhadniok. chamnagnie és somme-i ellentámadások alkalmával az angolok, franciák vesztesége sokkal nagyobb volt. mint a központi hatalmakká, noha egyáltalában nem értek el döntő eredményt.

— Általában — iria Churchill — mig az ellenség csak egv embert vesztett, két francia, vagv esetleg angol is elesett. Veszteségünk kétszer annyi, mint a németeké.

Ennek a botor embergazdálkodásnak tuláidonitia. hogv 1916 kezdetén a német hadsereg még mindig nagy emberfölösleggel rendelkezett. A németek csak Ludendorff emberpazarlása folytán vesztették el fölényüket.

De az emlékirat iróia Wdsont sem kíméli. Ezt iria róla:

— Amit 1917 áprilisában tett. azt 1915 májusában kellett volna megtennie. Ha akkor teszi mee, akkor a vérontás sokkal rövidebb lett volna, sok házba viszszatérhettek volna azok. akik sohase térnek vissza többé.

Még szigorúbb Jolfre-ve 1 szemben, a ki — szerinte — állandóan lucullusi lakomákat evett, mindennap este tízkor lefeküdt, még akkor is. mikor Verdimnél a németek pörölve morzsolta a frontot.

Természetes, hogy az emlékiratot támad ák a franciák s az .angolok is. Ebből az alkalomból fölmelesritik Asouithnek egv mondását, n é v szerűt Churchill túlsókat ir. túl sokat beszí: olva» mint a ió tvuk. melv mindennap toiik egv tói ást.