Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-05 / 114. szám

12. oldal BÁGSMEGYm NAPLÓ 19/7. május 5. Bajmok és a gyorsvonat Az uj menetrend sé elmos a szubo­­ticii kereskedelemre is A május 15-i,kén életbelépő uj menet­rend olyan kellemetlen meglepetést ko­zott a bajmokiaknak, amely nem ke­vésbé kellemetlen a sziíboticaiak számá­ra is. Bajotokon emberemlékezet óta min­dig megállt a gyorsvonat, ami indokolt is, mert a község élénk kereskdelmi for­galma és lakosságának nagy* száma mi­att mindig akadt ngy leszálló, mint fel­szálló' utas. A Vinkovci—Temesvár—Bu­karest közt közlekedő Szimplón-expressz is állandóan megállt Bajiunkon. A má­jus 15-ikén életbelépő uj menetrend ezt megváltoztatta, a gyorsvonat ezentúl csak keresztül robog Bajotokon. Minthogy pedig ez a menetrend a Sfómbor—Szubotica közt közlekedő déli személyvonatot is megszüntette, lehe­tetlenné vált, hogy a hojmokiak úgy, mint eddig, délután bejöhessenek Szu­­boticára bevásárolni. Azok a bajmokiak, akik Noviszadra vágy Budapestre akar­nak utazni, szintén kénytelenek ‘reggel­től délutánig időt veszteni, hogy elutaz­hassanak. A Bajmoki Kereskedők Egyesülete in­dokolt kérelmet intézett az államvasutak szuboticai igazgatóságához, amelyben kérték, bogy a gyorsvonat ezután is áll­­jcfft meg Bajmokon. A kérvényt pártoló véleménnyel látta el a községi elöljáró­ság is. A Kereskedők Egyesülete kül­­döttségileg akarta átadni a kérvényt a vasutigazgatónak s felkérték a kerület képviselőjét, hogy a küldöttséget vezes­se a vasutigazgató elé. A képviselő azon ban kijelentette, hogy más irányú elfog laltsága miatt nem ér rá a küldöttséggel elmenni a direkcióhoz. A kérvény igy nem jutott illetékes helyre s így a baj­­mokiak nem jutnak hozzá, hogy május 15-ike után délutánonként bejárhassanak Szuboticára. Megkezdték a a selymér-peték kiosztását Középes a vajdaságiak érdeklődése a ssfyemtenyésztás iránt Nőviszadról jelentik: A földmivelésiigyi minisztérium rendeletére a Vajdaság egész területén a múlt hét végén kezdték meg a selyemtenyésztéshez szükséges anyagok és a selymér-peték kiosztását. A lakosság, amelynek az érdeklődése a háború alatt csökkent a selyemtenyész­tés iránt, újabban ismét foglalkozni kezd vele, de hivatalos helyről nyert értesülé­sünk szerint a mostani selyemhernyó­­tenyésztés még mindig messze mögötte marad a békebelinek. A vajdasági se­lyemtenyésztés egyike a jövedelmezőbb foglalkozásoknak, mert néhány bét alatt gondos munka mellett igen szép eredmé­nyeket lehet vele elérni. Az idei selymér­­peték kiosztása iránt valamivel nagyobb az érdeklődés, mint tavaly volt, de nem jobb a közepesnél. A termelést még ala­posan fel lehetne fokozni, mert inig a békében hatszázezer kilogramm volt a termelés, addig a legutóbbi évben ennek a súlynak csak a felét érték el. Hivatalos helyeken most országos pro­paganda tervével foglalkoznak és a béke­beli termelés nívóját akarják elérni. Ha a békebeli nívót elérnék, ez ötven millió dinár bevételt jelentene és a Vajdaságban mintegy Í500 munkásod kaphatna egész évben foglalkozást. Noviszadon és környékén főleg azért gyenge a selyemgubótenyésztés, mert a város eddig nem gondoskodott elegendő eperfa ültetéséről. A sélyemfelügyelőség ezért többször is lépést tett Noviszad város vezetőségénél és az utóbbi időben végül sikerült plattformot is teremteni, amennyiben a város elhatározta, hogy több fontos útvonalat eperfával telepit be. Így szakkörökben remélik, hogy Novi­szad környékén a legközelebbi években sikerül a selyemgubőtenyésztésí kellő propaganda igénybevételével lényegesen emelni. Dl nVVMC 3 "“P 8la 4 ,ehér fugák dI-UaiNl í«»p»s2km Felépítették az apatin-szontai ármentesitő társulat gátjait Apátiából jelentik: Az apatin-szontai ármentesitő társulat kiépítette védgát­­ián.ak gyenge szakaszait, úgyhogy most már nyugodtan nézhet a jövő elé. A társulat a kormánytól kapott há­rommillió dinárcs szubvenció révén fá­radhatatlan munkával rendbehozatta a múlt évi árvíz alkalmával átszakadt gá­takat. valamint a kényszerűségből át­vágott gátakat iš, azonkívül a töltésvi­­tsal alacsony szakaszait felemelte és megerősítette. Alighogy ezek a munká­latok befejeződtek, már is megérkezett a Duna tavaszi áradása. Veszedelmes arányokban áradt a viz és Apatiii la­kosság valamint az egész ország fe­szülten figyelte, hogy a kijavított gát tud-e ellentállni a viz romboló erejé­nek. A Duna vize 61,6 centiméterrel kul­minált Apatinnál. mig Bogojevón +602 volt a legmagasabb vízállás és utána lassan apadni kezdett a viz. Három na­pos apadás után mindenki megkönnyeb­bülten lélekzett fel, a megerősitett töltés­szakaszok ellenálltak a lassú áradásnak és a szakértők véleménye szerint a mostani hullámnál még két méterrel ma­gasabb vizet is kibír a töltésvonul. \ múlt tapasztalatain okulva, a tár­sulat tovább folytatja a töltések végle­ges kiépítését. A társulat Stefanovics Bora főmérnök, íöldmivelési minisztériu­mi íöellenőr hathatós támogatása mel­lett húszmillió diliáros amortizációs kölcsönt, vett lel az állami jelzálogbank­tól Az áprilisban megtartott árlejtésen beogradi és apatini vállalkozóknak adta ki a huszonnégy kilométer hosszú töl­tésvonal kiépítését, amelyhez liatszáz­­nyolcvanezer köbméter földre van szük­ség. A munkálatért tizenhat dinár het­venöt para egységárat fizetnek. A ter­vezet szerint a huszonnégy kilométer bosszú tölté^voual + 9.20 méteres vizre lesz kiépítve, egv méteres biztosítással. Ezeket a munkálatokat, ha a Duna víz­állása megengedi, hetven munkanap alatt fejezik be BELFÖLD Az öreg boltos. A szuboticai Aleksan­­drova-uccátt megint bezárult egy bolt­ajtó. A város főuccáján majdnem egy­más mellett két olyan üzlethelyiség van. amely gazdasági gyász miatt van zár­va, azért .inert a tulajdonosa csődbe. ke­rült. A városba belépő idegen, ha nem tudná, ebből a két szomszédos házban levő bezárt bolltrój is észrevehetőé, hogy milyen szomorú a gazdasági hely­zet Szuboticán, ahol az utóbbi esztendő­ben sokkal több csődöt rendeltek cl mint a békében fiz esztendő alatt. Az a csőd, amelyet a szuboticai törvényszék “szerdán rendelt eth néni is háborús alakulást sújtott. Szuboticánák, talán legrégibb, s minden estre egyik legszo­lidabb kereskedője került csődbe, s olyan név került 1c a cégtábláról, amely év­tizedeken át hirdette az igyekezetét, a buzgalmat, s amelynek megbecsülést szerzett az, hogy viselője gyárossal, nagykereskedővel szemben mindig tel­jesítette kötelességét, a vevőt előzéke­nyen és jól szolgálta ki. A csőd a jog és a törvény felfogása szerint capitis đi­­mimuciót jelent, azt jelenti, hegy aki csödbejutott, az tisztségeinek nagy ré­szétől meg van fosztva, s kevésbbé tart­hat jogot az emberek megbecsülésére, mint az, aki például az öreg édes any­ját engedi 3z uccán koldulni. A csőd a modern jogrendszerben az adósok bör­tönét helyettesíti, ahova bekerültek tisz­tességes emberek is, meg a könnyelműek is. Az a csőd, amely a törvényszék vég­zése alapján most nyílt meg és amely­nek következtében egy bcltajtó bezá­­nem jelent erkölcsi csődöt, mert azt, akit sújt, továbbra is a kereskedői tisz­tesség és szolidság mintaképéül tekin­tik, aki a katasztrofális gazdasági vi­szonyoknak esett áldozatul. Mit várnak a bánáti gazdasági körök Sztankovics Szvetozár minisztertől? Becskerekről jelentik: Bánáti közgaz­dasági körök igen nagy várakozással tekintenek Sztankovics Szvetozár föld­művelésügyi miniszter működése elé. Sztankovics miniszterré történt kineve­zése annakidején nagy örömet keltett a bánáti gazdasági körökben annál is in­kább, mert Sztankovics fesőbátiáti em­ber, aki nagyon jól ismeri a bánáti gaz­dasági viszonyokat és egyúttal kitűnő közgazdasági szakember is. A bánáti közgazdasági körök tudatában vannak annak, 'hogy a pancsevói vasúti hid kö­zeli felépítésében Sztankovicsnak egyen­lő része van Miloszavlyevics közleke­désügyi miniszterrel. Remélik a báná­tiak. hogy Sztankovics Szvetozár mi­niszter mindent megtesz majd a bánáti közgazdasági viszonyok megjavítása, különösen pedig az adózás enyhítése ér­dekében. Sztankovics miniszter közre­működésétől várják azt is, hogy a tar­tományi székhely rövidesen csakugyan visszakerüljön Becskerekre, a mezőgaz­dasági körök pedig arra számítanak, hogy Sztankovics Szvetozár fölmüvelés­­ügyi miniszter megadja majd Bánátnak a mezőgazdasági kamarát, amelynek természetesen Becskereken lenne a szék­helye Kőművesek és építészek harca. Becs­­kerekről jelentik: a becskereki ipartes­tület panasszal fordult a kereskedelmi és iparkamarához és előadja, hogy a kő­művesek és építőmesterek között éles harc fejlődött ki amiatt, mert a kőműve­sek önállóan vállalják él egész házak fölépítését, amire pedig az építőmeste­rek véleménye szerint nincs joguk. A kamara megállapította, hogy az ipartör. vény rendelkezései szerint a kőművesek csakugyan nem vállalhatnak el építkezést csupán az építőmesterek és építészek és ezért megkereste a városi tanácsot és a rendőrséget, hogy a jövőben az építkezé­seket ellenőrizzék és akadályozzák meg hogy a kőművesek önállóan építkezést válaljanak. 750 tisztviselő keresett állást az uj Iparbanknál. BeOgradból jelentik: Né­hány nappal ezelőtt hirdetés jelent meg, amelyben az uj Iparbank keresett bank­­tisztviselőket. A hirdetésre 750 tisztvi­selő adta be a kérvényét és majdnem ugyanennyien pályáztak az Állami Jel­zálogbanknál kiirt néhány tisztviselő ál­lásra is. Az ország banktisztviselői ma a legrosszabb helyzetben vannak, na­ponta sok tisztviselő veszíti el kenye­rét és ezek máshol nem tudnak elhe­lyezkedést találni. Fürdölátogatók figyelmébe! Fürdőbe való elutazás előtt forduljon feltételek­ért és árért Milavonovics Ljubomirboz Noviszad, Vukovicsev uh 10. Minden fel­világosítás díjmentes. Díjtalan prospek­tust küld bármely SHS lürdőltehröl. Ebben a szezonban mindenki a tengerre utazhat, mert az árak nagyon olcsók. Teljes ellátás (pen'sio) napi SS dinártól feleflé. Javít ák a Vrsac—-pancsevói ország­utat. Becskerekről jelentik: A becskc­­reki kereskedelmi és iparkamara nem­régen előterjesztést tett az építésügyi minisztériumnak, amelyet arra kért, hogy a Vrsac és Pancsevó városok kö­zötti állami utat sürgősen javítsák ki. mert azon már nem lehet közlekedni. A minisztérium most küldte meg válaszát a becskereki kamarának, amelyben ér­tesíti. hogy már meg is rendelte a szük­séges kőanyagot és rövidesen megkez­dik a Vrsac—pancsevói ut kijavítását. Megindul az expresshajóforgalom a Dunán. Az Első Dunagözhatiózási Tár­saság eZidén is mint a múlt évben, mar május elsején megkezdi termes személy­szállító gőzöseivel az expresszhajójára­­tokat személy- és expresszáruforgalom­­ban, Wien, Bratislava, Budapest, Beo­grad és Giurgiu között. A hajók heten­ként kétszer közlekednek, úgyhogy mint völgymenetben. Az első hajó, amely május hó 8-án indul Wienből, Beogvad­­ból május hó JO-ikén indul Qiurgiuba. Hegymenetben az első hajó, mely Giur­­gevóból május hó 15-án indul május hó 16-án indul Beogradbó! Wicnbe. Az SHS királyságban a hajók a következő állomásokat érintik: Bezdán, Osziiek (átszállás Aljmáson), Vukovar, Novi­szad. ZémuJn, Beograd, Szmederevo, Ve­­liku-Gradiste: Romániában: Báziás. Moldova veche, Orsóvá, Turn. Severin, Cälafat, Corabia, Turn Magurele, Giur­­giu; Bulgáriában: Vidín, Lom, Orecho­­vo, Somovit, Swichtos, Russe állomá­sokat. Osziiek és Aljmas között külön összekötő hajó fogja a forgalmat lebo­nyolítani. a miáltal a kényelmes csatla­kozás biztosítva van. A közvetlen át­szállás az expressz, illetve az összekö­­töhajóról Aljamason történik. Az uta­soknak kitűnő konyha mellett fülkék és hálóhelyek állanak a hajókon rendelke­zésre Az expresszhájókkal való utazás­nál átutazási vizűm nem szükséges, csu­pán a rendeltetési állam beutazási vízu­ma. Az expresszhajó menetrendje: Bécsből indul szerdán és vasárnap 8 órakor, Budapestre érkezik 19.40, indul 20.30, Bezdánba érkezik (csütörtököön és hétfőn) 6.30, indul 6.40, Noviszadra érkezik 14.50, Indul 15.35, Beogradba ér­kezik 20.00, indul (pénteken és kedden) 2.00, Giurgiuba érkezik (szombaton és kedden) 8.40-kor. Visszafelé Giurgiubói indul (péntek és hétfő) 22.00, Beogradba érkezik (szerdán és vasárnap) 20.30, in­dul (csütörtök, hétfő) 8.00, Noviszad 13.00—13.10, Bezdán 23.05 —23.35, Buda­pest (péntek, hétfő) 13.30—18.00, Bécs­­be érkezik (szombat, szerda) 14.00 óra­kor A szuboticai Városi Takarékpénztár mérlegé. A szuboticai Városi Takarék­­pénztár most tette közzé 1926.*évi mér­legét, 1 amely a következő: Vagyon: pénztárkészlet 4,463.509.49, váltók: 2,071.971, devizák és valuták 174.271.27, értékpapírok 532.735, adósok Szubotica város 5,289.100, városi gázgyár 2,166.500, városi nyomda 1,200.000, földvásárólk 1,523.397.82, egyéb adósok 6,919.425.05 (összesen 17,098.423.87), kéaizálog 449.879, berendezés 68.735, óvadékok és garanciák 1,083.418, összesen 25 mil­lió 912.922.63 dinár. Teher: tartalékalap 500.000, nyugdi.alap 183.294.32, betétek 23,885.815.80, átmeneti tételek 45.664.48, tiszta nyereség 209.050.23; összesen 25,912.942.63. Az intézet tiszta nyeresé­ge az elmúlt években: 1923-ban 201.322 dinár 46 para. 1924-bert 248.126.03 dinár, i 925-ben 269.649,19 dinár, 1926-ban 209.050.23 dinár. Adómentes ólai motorhajtáshoz. Becs­­kerekről jelentik A bánáti kereskedelmi és iparkamara értesíti a motortulajdono­sokat, hogy adómentes olaj hasziiálatá­­j ra 'benyújtandó kérvényekhez a követ­kező bizonyítványokat kell mellékelni: bizonyítványt az illetékes kamarától ar­ról, hogy až ipái üzem az olajat ipari célokra, motorhajtásra használja, bi­zonyítvány az Inspekciia Radatól a mo­tor eredetéről és méreteiről és bizonyít­ván v arról, hogy a cégnek adóhátraléka nincsen Hetin község teleiont akar. Becske­­rekröl lejeptik: Hetin község (Tamás­falva) a román határon fekszik. Ami­óta a határt rendezték, azóta ez a köz­ség teljesen el van vágva a világtól, litert se vasútja, se hajója, se postája, sőt még egyetlen telefonállomása sin­csen. Hetin község elöljárósága ezért a becskereki kamarához fordult azzal a ké­réssel, hasson oda, hogy legalább a köz­ségházára vezessék be a telefont, ami által a falu összekötetést nyerjen Német­­cernyával. A kamara ebben az értelem­ben előterjesztést tett a noviszadi posta­igazgatósághoz és a ht'ogradi tartomány­­gyűléshez

Next

/
Oldalképek
Tartalom