Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-03 / 112. szám

8. oldal/ t BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. mőflis 3.' színház —mm— hangversenye A sixtusi kápolna énekkara Suboticán A Capella Sixtina, a Szent Péter szé­kesegyház, a San Giovanni in Laterano és a Santa Maria Maggiore, tehát az örök Város négy üegnagyobb templomá­nak kórusából alakult az az énekkar, a mely a Societa Poliíonica Roinana neve altt eljött egy estére Szuboticára, hogy a Városi Színházban bemutassa páratlan, szinte emberfeletti művészetét. Feledhe­tetlen est volit és olyan művészi élmény, amelyért messze földre hiába zarándokol a szépségek rajongója, a művészet áhita­­tos hívője. Már a kép is felejthetetlen volt. '"A függöny szétnyílik és fekete háttér előtt ott áll a sötétlilába öltözött fehér­­karinges énekkar, gyermekek, ifjak és meglett férfiak kórusa és Monsignori? Raffaele Cctsimiri kanonok-karmester in­tésére felzendül az ének. Néhány taktus csupán és a közönség már extázisbán van. Elfelejtjük, hogy színházban ülünk és úgy érezzük, mintha szeráfok énekét halfanók. Bírálni még a leghivatottabb zeneesz­tétikus részéről sem volna illendő ezt az énekkart. Az emberi hang e tökéletessé­ge előtt csak csodálkozni lehet és meg­­hódolni, a müsoton szereplő egyházi ze­nemüveket pedig valami misztikus áhí­tattal lehet csak fogadni. Már maga azi •hogy a közönség megismerkedhetett Giovanni Pierluigi Palestrina szellemé­vel, olyan döntő és nagyjelentőségű kul­­turesemény, ami értékben feliülmulhatat­­lanná teszi ezt, a hangversenyt. Palestri­na muzsikáját olyan friss, szabad és köz­vetlen előadásban kell hallani, amilyen a római Societa Polífonica Romáim inter­pretációja. Ez az egyházi muzsikus és társai nem hódoltak meg a kenetteljesség hamis pátoszának, hanem a természet szabadságával élik ki magukat örömös ünnepi fanfár- és komor, sötét gyász­hangokkal. Ez az egyházi zene ebben az előadásban kibontakozik a liturgikus ke­retekből és emberi mivoltában ragad meg és visz magával bennünket. Amit ez az énekkar. ad, az nem »stí­lus«, hanem lélek. A sóhajtás leheletnyi finom pianójától a mennydörgésszerű fortissimóig már nem is dinamika az, ami ebből az énekkarból kirobban, ha­nem a legcsodálatosabb orgona, az em­beri hang. Hogy mit tud az emberi hang! Hol orgona-bugást hallunk, hol kürtök harsognak, aztán dobok perdülnek meg, hogy később a hárfa húrjai vegyék át a melódiát. Mindezt emberi hanggal! Az á capella-kórusok természetszerű szabadossága, a gyermekkórus legtisz­tább szopránja — amely külön csodá­latot keltő teljesítmény — az öt szóla­­mu vegyeskar mindenkor tökéletes »hangszerelése«, a bel canto legtisztább hagyományainak megőrzése a csodával, az' emberfelettivel határos már. Mindenekfelett álló és mindenek fö’é emelő élmény volt ez az est. Palestrina Peccantem me... kezdetű motettája, Josquin de Prés: Ave Máriája és külö­nösen Tomaso Ludovico da Vittoria: Tenebrae factae sunt... kezdetű res­­pensoriuma, valamint a műsor után adott Credo tétele örökre felejthetetle­nek maradnak azoknak, akik hallották. A Societa Polífonica Romána kétség­kívül a világ legjobb énekkara ma és Monsignore Raffaele Casimiri nemcsak a legkiválóbb dirigensek egyike, hanem az egyházi zene leghivatottabbb tudósa is. Amit ez az énekkar és ez a karmes­ter csinálnak, az a legnemesebb szug­­geszció az emberi hang varázsával. A színházban szinte ájtatos csöndben fi­gyelő közönség ennek a csodálatos va­rázsnak a lenyűgöző hatása alatt állt egész este. Már nem is egyszerűen mű­vészet, hanem a legtisztább szép rajon­gó áhítata volt egy estére ur a színház falai között. László Ferenc Játék a kastélyban A becskereki műkedvelők vendégjátéka Tisztelet és becsület derék helyi mű­kedvelőinknek, de teljes objektivitással meg kell állapítani, hogy olyan tökéle­tes, jó műkedvelő előadást még nem lát­tunk Szuboticán. mint amilyen előadás­ban vasárnap este a becskereki műked­velők mutatták be Molnár Fereiic »Já­ték a kastélyban« cimii világhírű víg­játékét. Ninos semmi különösebb célja az összehasonlításnak, csak bizonyos fokozatot szeretnénk felállítani, hogy kifejezésre jusson, milyen színészi mun­kát tudnak ma már a’ becskereki mű­kedvelők adni. A főérdem ebben két­ségtelenül Nyáray Rezsőé, aki a ma­gyar vidéki színészet egyik legkitűnőbb tagja és legértékesebb rendezője volt és igy csak természetes, hogy a vajda­sági magyar műkedvelő színjátszásnak leghivatottabb irányitója és csodákat tud produkálni a becskereki műkedve­lőkkel. Igaz, hogy feltűnően sok a te­hetséges műkedvelő Becskereken, de igy csak a legjobb rendező tud egy en­­scmblet összeválogatni és egy darabot kihozni. Molnár Ferenc nagyszerű vígjátéké­nak előadása távol áll minden dillcttan­­tizmustól. Nyáray Rezső, a rendező olyan maradéktalanul hozta ki a darab legfinomabb niianszait is és a szereplők mindegyike annyira megfelel a kelvén,, hegy a vasárnapi előadás a legjobb színházi előadásokat juttatta az .eszünk-, be. A darab indulásától kezdve, amikor a három szereplő percekig ül szótlanul a színpadon, annyi nagyszerű rendezői ötlet vénült végig a színpadon, ami merőben szokatlan műkedvelő előadáso­kon. Minden szereplő szereptudása olyan kifogástalan és főkép ebben a tekintet­ben tanuhatnának a szuboticai műked­velők becskereki kollegáiktól — hogy az előadás pergő tempója is biztosítva volt és ez főkép a nagyon nehéz har­madik felvonás sikerét döntötte el. Turay szerepéből Nyáray Rezső csi­nált olyan alakítást, ami komoly, nagy színpadon is feltűnést keltene. Izig-vé­­rig színész, akinek derűs kedélye mint jóleső, langyos hullám önti el a nézőte­ret és a legbensőbb kapcsolatot teremti a színpad és a közönség között. Ko­moly, művészi értékektől csillogó ala­kítás Nyárayé, minden részletében a leggondosabban kidolgozva. Oláh Jolán a darab egyetlen női szerepében mutat­kozott be. Szinpadratermettebb, több illúziót keltő nőt ritkán látni a műked­velő-színpadon, mint ez a fiatal leány, aki nemcsak szép, fess, elegáns és tem­peramentumos, hanem nagyon tehetsé­ges is. A hisztérikus cperett-szubrettet markáns vonásokkal, nem egyszer meg­lepő mozdulatokkal és hangokkal tudta persziflálni. Staudt Tibor olyan otthono­san mozog a színpadon, mintha ez vál­na igazi talaja. A pesszimista Gált minden arcrezdülésével nem is játszot­ta hanem élte. A harmadik szerzőt Ágoston Ede játszotta, aki a ritka, jó amerozók közé tartozik. Fiatal, szen­vedélyes és sohasem affektált. Wéhner Oszkár Almádi szinész szerepében ta­núskodott kitűnő kvalitásokról. Nagy­szerű megjelenésű és organumu mű­vonás próba-jelenetében volt meglepően jó. Két kisebb szerepben Henriiig Ferenc és Török Ferenc voltak méltó kiegészí­tői a pompás együttesnek. A közönség Szuboticán egész szokat­lan lelkesedéssel ünnepelte egész este Nyáray Rezsőt és a. kitűnő becskereki vendégeket, akik egy színházi est illú­zióját adták (I. I.) Az ártatlan Don Juan előadása Szen­tén. Szentéről jelentik: Vasárnap és hétfőn adta elő a Szentai Keresztény Kereskedők Egyesületének műkedvelő gárdája Basch és Arnold három felvo­­násos vigjátékát, az »Ártatlan Don Jüant«. A szereplők legnagyobb része most először volt színpadon, mégis mindegyikük nagyon ügyesen mozgott a színpadon, többen pedig tehetséges műkedvelőknek bizonyultak. Kiss György, a címszereplő mindvégig derült hangulat­ban tartotta a közönséget. Molnár Jó­zsef a gyáros szerepében elegáns játé­kával tűnt ki. Bernyik Klára az átlagos műkedvelőket felülmúló művészettel ala­kította a gyárosné nehéz szerepét. He­ring Bógyi igazi elkényeztetett modern lány volt, Novák Franciska pedig kitűnő mozidiva. Auer Ilonka és Dimitrijevics Olga kedvesen, bájosan alakították a hol önzetlen, hol irigy barátnőket. Bózsó Pál a világfit, Tóth Gyula a féltékeny vőlegényt közvetlenül, élethűen játszot­ta. Kisebb szerepében nagyon jó volt Novák Böske és Kocsis Jenő. A kis­számú publikum szeretettel fogadta az uj műkedvelőket és hálásan tapsolta őket is, Lux Lajos rendezőt is a füg­göny elé. A rendezés kifogástalan volt. Közgazdaság Harc a peronoszpora ellen A vajdasági komlótermelők ankétja Noviszadon komlószári.ó raktár létesül A vajdasági kómlótermelők szövetsége é$ a földmivelésügyi minisztérium — a mint már jelentettük — az egész Vaj­daságra kiterjedő mozgalmat indítót*, a komlóbetegségek leküzdésére. A komlótermelők szövetsége vasárnap délelőtt kilenc órára a noviszadi tőzsde nagytermében értekezletet tartott, ame­lyen a Bácska, Bánát és a Szerémség komlótermelői vettek részt úgy, hogy majd minden komlótermelő vidék képvi­selve voltr Közel kétszáz kiküldött je­lent meg a vasárnapi ankéten, amelyen Petzy-Popovics Pák a szövetség alelnö­­ke elnökölt, aki megnyitó beszédében is­mertette az ankét egybehivásának cél­ját. Előbb szerb, majd német nyelven kö­zölte a jelenlevőkkel, hogy már nagyon sok helyen komoly komlőbetegségek lép­tek fel, amelyek, ha ellenük idejekorán nem védekeznek, az egész komlótermést veszélyeztetik. A fellépett betegségek közül különösen a peronoszpora okoz nagy pusztításokat és a vasárnapi an­­kétnak az a célja, hogy megbeszéljék a betegségek elleni leghathatósabb védeke­zést, hogy a betegség mielőbb sikerrel leküzdhető legyen. Machmer Mihály torzsai földbirtokos hálás szavakkal adózott a szövetség igazgatóságának, amely a komlóterme­lés fejlesztése és a komlóbetegségek le­küzdésére igen eredményes tevékeny­séget fejt ki. Hosszabb beszédét határo­zati javaslat benyújtásával fejezte be, a melyben javasolta, hogy a szövetség ír­jon fel a kormányoz, hogy akár tör­vényhozási utón, akár miniszteri rende­let utján tegyék kötelezővé a komló permetezését, tekintet nélkül arra, hogy a komló egészséges-e, vagy sem és te­kintet nélkül arra, hogy a komlótulajdo­nos tagja-e a szövetségnek, vagy sem. A határozati javaslatot az ankét több felszólalás után egyhangúlag elfogadta. Matics Mvlorád, a szövetség igazgató­­sági tagja ezután szakszerű előadásban foglalkozott a peronoszpora betegség tüneteivel és azzal a kérdéssel, hogyan lehet ezt a betegséget a legsikeresebben leküzdeni. A beszédében leirt utasításo­kat a szövetség nyomtatásban is szétosz­tatta a megjelentek közt. Sokan különféle szakfelvilágositást kértek, amelyre az igazgatóság tagjai kimerítő válaszokat adtak. A létesítendő szövetkezet helyiségei­ben bemutatták a napokban Németország­ból érkezett háromféle permetezőt: a háton alkalmazott, a kerekeken járót és a motorikus erővel hajtott gépeket. A megejtett próbák kitünően sikerültek. Határozatképtelen volt a noviszadi hitelező-védegylet közgyűlése. Novi­­szadról jelentik: A vasárnap délelőtt ki­lenc órára egybehívott hitelezői-véd­egyleti közgyűlést határozatképtelenség miatt nem lehetett megtartani. A legkö­zelebbi közgyűlés május 7-ikén, szom­baton délután hat órakor lesz és azt te­kintet nélkül a megjelentek számára, megtartják. A noviszadi Kereskedelmi és Ipar­bank közgyűlése. Noviszadról jelentik: A noviszadi Kereskedelmi és Iparbank vasárnap délelőtt tiz órakor saját he­lyiségeiben tartotta meg Ernst Ber­nét elnök elnökletével huszadik évi közgyűlését, amelyen a részvényesek igen nagy számban vettek részt. Dr. Sztefanovics Zsárkó nyugalmazott pol­gármester, Kassovitz Miksa vezérigaz­gató és dr. Lusztig Nándor ismertették az igazgatóság évi jelentését, amelyet a jelenlevők zajos éljenzéssel egyhan­gúlag tudomásul vettek. Krajacsevics Gyula fakereskedő tetszéssel fogadott beszédben méltatta Kassovitz Miksa vezérigazgató. Révész Gyula igaz-* gató és a tisztviselőkaf nagy munkáját. A közgyűlés á beterjesztett jelentésekét és zárszámadásokat, amelyek az inté­zet kiváló prosperálására vallanak, egyhangúlag elfogadta. Rádió-műsor —«■— (A várói millitti iám a hullőmhuat jthnti) Kedd, május 3 Bécs (517.2) 11: Koncert. 16.15: Hangverseny. 20.05: Szimfonikus hang­verseny. Grác (357.1) 20.05: Mesterdalnok-est. Zagreb (310) 20.30: Koncert-est. 22: Napi hírek. Az eiöjsuyzésbe veit „Ingeién“ porcellán Lantsp re Cherek 2 napon belül elszallittatnak. Uj előjegyzéseket felvesz: Konratli D. D., Subotlca Prága (348.9) 17: Délutáni hangver­seny. 20.40: Zene. 21.30: Schumanrt­­koncert. London (361.4) 13: Ének. 16: Zene­kari hangverseny. 19: Katonazene. 19.43: Tánczene. Lipcse (365.8) 16.30: Hangverseny. 21.15: Nagy koncert. Róma (449) 13.30 és 20.45: Koncert. 17.15: Jazzband. Budapest (555.6) 9.30, 12 és 15: Hí­rek. 16: Térzene. 17.02: Kamarazene. 19. Operaházi hangverseny. 22.15: Ci­gányzene. kedvelő és különösen a harmadik fel­Budanovich Lajos püspök felszenteléséről készült eredeti felvétel egész héten a A felvételeket két folvevüqéppel Lifka Sándor végezte KORZÓ ÉS LIFKA A felvételeket két felvevőgéppel Lifka Sándor végezte 1. Pelleqrinettip pni követ ünnepélyes fogadtatása:• 1 " ^ A ív 2. Jugoszláv egyházfejedelmek Szuboticán. 3. Bevonulás a díszesen felvirágozo t Szí. Teréz-tempfomba. 4. A felszentelés. 5. A meghívottak díszes tábora a templomban. 6. A templom előtt ezrével sétáló közönség A Sacieta í^olifonica Rontana

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom