Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-29 / 147. szám

1927. május 29, 5. oldal. qAcsmegtei napló A délkmai csapatok Pekinget iemyegeíik Pekingben védelmi harcra kész« nek és megerősí­tették a külföldi negyedek védelmit Londonból jelentik: A kínai harctér súlypontja legújabban Ho-Išan tar­tományra terelődött és minden jel arra mutat, hogy Ílo-Nan tartoniínyban fogják megvívni az északi és déli csa­patok Kir.d sorsdöntő csatáját. A harci tevékenység napok óta egy­re fokozódik és az előcsatározások már az egész vonalon megkezdőd­tek. A hadiszerencse az eddigiek sze­rint az északi csapatoknak kedvez, de meg kell áilapitani. hogy a harc­térről érkező hirck homlokegyenest j ellenkeznek egymással és a déli csa-1 flatok vereségéről elterjedt híreket; valószínűtlenné teszi az a körülmény, j hogy a pekingi idegen negyedben lá­zas izgalommal ioh ik a védel­mi harc előkészítése. A nagyhatalmaknak pekingi követei számolnak azzal, hogy a déii csapatok néhány héten he ül elfoglalják Pekinget és ezért elrendelték a külföldi ne­gyedeket körülvevő drótakadályok, valamint gyalogsági és tüzérségi ál­lások megerősítését. A külföldi ne­gyedek nemzetőrségének a számát Inapról-riapra növelik. A pekingi kül­­j fÖidi követségek katonai attaséi úgy határoztak, hogy a Peking—tiencsini vasútvonalat minden körülmények közt szabadon tartják, nehogy Pe­kinget elzárják a tengertől. Tokiói jelentés szerint a japán kormány erélyes jegy­zéket nyújtott át úgy az északi, mint a dé.kinai kormányoknak és a legszigorúbb megtorló lé­péseket helyezi kilátásba arra az esetre, ha az északi vagy a dőli hadsereg bármilyen aka­­dá'v t gördítene az Észak-Kiná­­ba irányított csapatok SZáliPá­­sa ellen. A pert-arturí japán hadosztály-pa­rancsnokság Utasítást kapott, hogy tartson készenlétben egy vegyes dandárt és kezdjen Ilaiadéktalatiul büntető expedíciót, ha akár az észa­ki, akár a déli csapatok ellenséges magatartást tanúsítanának az üszak- Kiitába Szállított japán csapatokkal szemben. —-----■—1 ' ...... .. ■ ---------­Mussolini jobb belátásra jutott a jugoszláv-olasz konfliktus kérdésében A* olasz miniszterei lőc expozéjának hatása Franciaországban Párisból jelentik: Mussolininek az olasz kamara csütörtöki ülésén el­mondott részletes expozéja élénken foglalkoztatja a francia sajtót és a beszédnek különösen az a része kel­tett nagy feltűnést, amelyben Musso­lini hangsúlyozta, hogy a fasiszta Olaszországnak kö­telessége, hogy töké|e:esen fel­szerelje úgy szárazföldi hadse­regét, mint tengeri és légi flot­táját, mert szükség van arra, hogy Olaszország bármely pil­lanatban Ötmillió fegyveres em­bert állíthasson talpra. A párisi sajtó mégis-alig kommen­tálja AáussoHni expozéját és minden ! jel arra mutat, hogy a lapokat fel­sőbb helyről utasították, hogy tar­tózkodjanak Mussolini kijelentései­nek bírálatától. A lapok gyér kommentárjaiból azonban egyöntetű megelégedés1 csendül ki Mussolininek amiatt a ki­jelentése miatt, hogy a Brenner-ha­­líirt. ha kell, fegyverrel is megvédi Németországgal szemben. A jobbol­dali Gmilois szerint Mussolini beszé-1 de mindennél jobban igazolja, hogy a locarriói politikának ma már sem­mi értelme, sem jelentősége nincs. A Figaro örömmel állapítja meg, hogy Mussolini az olasz-jugosziáv komliktusról egy szóval sem emlékezett meg. Ez a tény a dolgok kedvező kifejlődésére enged következtetni és ugyláí­­szik. hogy Mussolini maga is azon tan, hogy a Jugoszláviá­val meginduló tárgyalások minél előbb eredménnyel végződ.je­liek. A baloldali sajtó meglehetős éle­sen kritizálja Mussolini kijelentéseit. A Oiwtld en szerint Mussolini beszédétől arra 'ehet következtetni, licgv h fasizmus ma mát csak terrorrai tud ha­talmon maradni. Az Oeuvre utal a locarnói szerző­désekre. amelyekben Németország, Franciaország és Anglia különböző kölcsönös kötelezettségeket vállaltak és a láp hangsúlyozza, hogy a locar­­nóí hatalmaknak keli megakadáiyoz­­riiok azt, hogy a fasiszta Olaszor­szág túlságosan ki tie engedje a gyeplőt. Petrovics Miiivoj főispán előterjesztést tett a kormánynak a kisebbségi nyelvhasználat rendezésére A hác vitai tartomány ry PzOntbOrból jelentik: A bácskai tartó-] mártygyülés szótnbati közgyűlését dél­előtt négyed kilenckor nyitotta meg Térzin Páil a'elrtök. A napirend előtt Klicin Mita, a választmány elnöke vá­laszolt dr. Deák Léónak a kisebbségi nyelvhasználat ügyében hozzáintézetí interpellációjára és kijelentette, hogy Petro\>ics MlliVőj főispán már megtette előterjesztését a belügyminiszterhez a i kisebbségi nyelveknek a tartománygyii­­lésen való rendezése iránt, A tartomány­­gyűlés Klicin válaszát egyhangúlag tu­domásul vette. A közgyűlés ezután áttért a napi­rendre, a kérvények és panaszok tár­gyalására, amelyekét NiköliéS István, a kérvény- és panaszbizottság elnöke ís­ü és befejezte mun .áuU ! merteteft. A kérvények során Bcli-Mo• ! nusztir Közteég kérelmét a Béli-Monasz­­tir—Vinögrad—-Karamac közötti mütit kiépítésére a tartományi választmány­hoz utalták megvalósítás végett. Zvekan Antal és társai panaszát Szubotica város azon határozata el­len, amellyel a Bunyevác Maticá­­nak harminc hold földet ajándéko. I zott, elutasították, mert ennek felülbirálata a belügyminisz­ter hatáskörébe tartozik. Elutasította a közgyűlés a Bácskai Cserkész Szövet­­ség. a szörnböri Agrária részvénytársa­ság, a szombori Anyák Egyesületé, a Vöröskereszt Egyesület, a noviszadi Poljoprivreáni Gtasník cimü mezőgazda­sági újság és több más égyóSüfót Wk* gánosok segély iránti kérelmét is. Nagy vitát provokált a szombori Általános Eogyasztási Szövetkezet segély iránti kérelme, melynek során Klicin Mita hozzászólása után elfogadták dr. Pa­­lásthy Ödön azon indítványát, hogy a felállítandó Tartományi Takarékpénztár Utján alacsony kamatozású hitelt adnak a szövetkezetnek. A közgyűlés eluta­sította Deronya község ségélyiránti Ké­relmét, Vajszka község kérelmét, Dobro• voijtic Szuvez segé'yiránti kérelmét és Kuia község kérelmét, viszont Schrei­ber Dávid szuboíicai baromfitenyésztő cég segélyiránti kérelmét kiadták tanul­mányozás végett a tartomáhyi választ­mánynak. Novivrbasz község kérelmét, melyben az állami utak javítására fel­vett 1 millió 400.000 dinárOs amortizá­ciós köicsönének garantálását kérte, az építésügyi miniszterhez terjesztették fel. Vajszka község jegyzője részére kért segélyt, a kérelmet az állandó választ­mányhoz utalták. Popovics Dáka, a pénzügyi bizottság elnöke beterjesztette ezután a bizottság jelentéseit. A pénzügyi bizottság javas­latára a közgyűlés 50,000 dinárt szava­zott meg a hercegovinál ínségeseknek és ugyancsak 50.000 dinárt a földren­gés károsultjainak. A junias 5-én tar­tandó szombori szokotszkl szlet költ­ségeihez 15.000 dinárral Járult a tarto­mány, mig a Bácskai Tűzoltó Szövet­séget 35.000 dinárral támogatta. A közgyűlés még a délelőtt végétért. EH sötétek a Pribicsevics-pártban A pírt ho; vát ta jai elégedő’liléit Pribicsev'cs politikájával Beogradból jelentik: A független de­mokrata pártban bizonyos bomlási fo­lyamat indult meg, 'A párt horvát tagjai elégedetlenek a vezetőséggel és elsősor­ban Pribicsevics nagyszerb orientáció­jával. Arról beszélnek, hogy Krizman volt miniszter és Dei'netrovics Juraj volt Morvát királyi helytartó állnak az elége­detlenek élért és kifogásolják azt. hogy a Radlcstól elfordult tömegek kizárólag Pribicsevics személyes politikája miatt nem csatlakoznak a független remokrata párthoz és eZZéi megnehezítik a Radies elleni front kiépítését. Az elégedetlenek kifogásolják Pribi­­csevicsnek u szlovén haladó iijokh kér­désében tanúsított magatartását Is, mert a szlovén blokk érdekében Pribidsevícs még a Vuktessvics-kói*hiánnyal is haj­landó együttműködni. a Olaszellenes tüntetés Dubrovnikban H rom dubr&vn ki olasz ré*z vett az olaszok nemzeti ünnepé gén Dubrovnikből jelentik: Az elmúlt es­te Dubrovnikban ölaszéllenes tüntetést rendeztek. A Palatino nevű olasz gőzösön este tért vissza három dubrovniki olasz, a kik résztvéttek a trieszti olasz némzéti ünnepségen és többek állítása szerint a dubrovniki olaszok nevében beszédet mondtak Jugoszlávia ellen. A dubrovniki ifjúság tudomást szer­zett a három olasz szerepléséről, Qruzs­­ba sereglettek, ahol a hajó érkezését várták. A Csendőrséget és a rendőrségét 1,3 féllármázták és Valóságos hadiddá­­potot teremtettek Gruzs környékén, A dubrovniki olasz konzul a rendőrséghez fordult és kérte, hogy védje meg az óp­iumokat az ifjúság dühétől. A rendőr­főnök megígérte támogatását, de kérte, hegy az optánsOk csak a Hajó elindulá­sa előtt szálljanak partra. Az optánsOk azonban rögtön megérkezésük után Ki* fizá'ítak egy ölasz tengerésztiszt kísé­­fetébén, akik azután a dubrovniki olasz konzullal folytatták Útjukat Gruzsból Dubrovnikba. Az olasz tfszt állandóan revolverén tartotta kezét, ami nagy Izgalmat keltett a közönség körében. Az ifjúság hevesen tüntetni kezdett az olaszok ellen, a rendőrség azonban kor­dont vont a tüntetők köré és megakadá­lyozta, hogy az ölászokat bántalmaz­zák. A csendőrség két tüntetőt letartózta­tott. Az olasz konzulátus épületét éjjél­­nappal erős csendörcsapatok őrzik. Kigunyo fák egy színdarabban nagyatádi Szabó lstuán alakját B Irány a szegedi színházban egy Egyetemi tanár Sži darabja miatt Budapestről jelentik: A képviselőház szombati ülésén egy színdarab körül ta­­nádi vihar, amelyben főleg a kormány­párt kisgazda tagjai veitek részt. Az ügy e özménye az, hogy Szegeden a magyar egyetemi tanárok összejövetelt tartottak ás péntek este az egyetemi tanárok tisz­teletére a szegedi Városi Színházban díszelőadás volt, amelyen dr. Mészöly Gedeon egyetemi tahárrtak, ,a szegedi egyetem magyar nyelv és irodalom ta­nárának »Tótágas<< cimü darabját mu­tatták be. A darab a legerősebb támadás < kisgazda mozgalom ellen és a kisgaz­­n törekvéseket nevetségeseknek, fel­­iorsótoknak és Cgyügyií elnbcrek tény­kedésének állítja be. A közönség az előadáson megdöbben­ve ismert rá az Eskütt-ügy szatirikus beállítására. A darab foszérepét nagy­atádi Szabó István játsza, aki a Színda­rab szerint a kiviteli panamákban btin­­társa lett titkárának. Szerepet a darab­ban az Eskütt-ügy Ismert nőalakja, tö­möri Angela is. A főhős, vagyis nagy­atádi Szabó István komikus együgyű paraszt, panamista és úgy ő, mint a kis­gazda társaság, akiket a szerző »kister­melőknek« nevez, a megVésztegeihetÓség és bomirtság reprezentánsai. Nem hiány­zik a darabból a zsidó szereplő Sem, a ki ha leltét még felülmúlja a vele egyhu­­ron pendülö kisgazdákat a becstelenség­bén. A darab kínos feltűnést keltett és a közönség soraiból sókitt még elöúdtí$ vége elölt eltávoztak a színház­ból. A képvisefőház szombati ülésén a napirend megállapításánál Berki Gyula a kormánypárt egyik tekintéyés tagja, aki Bethen közvéten környezetéhez tar­tozik, tétté szóvá az ügyet és nagy felháborodással tiltakozott az ellen, hogs egy egyetemi tanár nagyatádi Szabó Istvánt egy színdarabban úgy szerepel­tesse, mint a megvesztegethetőség, bor­­nirtság reprezentánsát. Rámutatott Berki arra is, hogy felfogása szerint nincs szükség az országban olyan sok egyetml tanárra, mint amennyi van, do még mindig nagyon kevés a kisgazda. Fel­hívta végül a kultuszminiszter figyelmét arra, hogy az ilyen egyetemi tanárok­nak vigyázzon a körmére, mert az ilyen egyetemi tanárok működése csak arra jó hogy fokozza az úri osztály elleni gyű­löletét. A távólíévö Klébelsberg kultuszminisz­ter helyett Petry Pál államtitkár vála­szolt a felszólalásra és kijelentette, hogy az ügyről eddig nincs tudomása, azohban azt meg fogja vizsgáltatni és megállapít* ja, hogy összeegyeztethető-e az egyete­mi tanárok etikájával egy ilyen szín­darab. Az ügy parlamenti pertraktálésá ezzel befejezést nyert, de annak előrelátható­­iág folytatása is Ítész, mert a felháboro­dott kisgazda képviselők az egyetemi tanárral szemben elégtételt követéinek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom