Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)
1927-05-29 / 147. szám
V 32 OLDAL * ARA 4 DINAR Poitarina piadana iigotovonl BAGSMEGYEI NAPLÓ XXVHL évfolyam. Szubotica, 1927. VASARNAP, május 29. 147. szám Telelőn: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Előfizetési ár negyedévre 16S din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovan trg. 3. (Minerva-palota) Hit mfrail’s sffljü ? A bácskai tartomány pénteki ülésén ProticsSztoján neve került szóba.Sajnos, ennek az ideális gondolkodású szerb reálpolitikusnak, a mai délszláv állam egyik megalakitójának szeller me, lelki öröksége tovább is távol maradt ettől az önkormányzati szervtől, amely rabulisztikával és makacsul megfosztja a tartománynak az államnyelvet még nem beszélő népeit, hogy a. maguk baját, sérelmeit és kívánságait az anyanyelvükön elmondhassák az arra hivatott fórumon. A tartományi választmány elnöke, az érdemes múltú Klicin Mita, vállalta a lelki és eszmebeli közösséget Protics Sztojánnal s ugyanő az, aki látható szervezője, a leghangosabb apostola annak, hogy a magyar, vagy német anyanyelvű tartományi képviselő ne szólalhasson fel magyarul vagy németül, amig külön törvény is nem biztosítja azt a velünk született jogot, hogy anyanyelvűnket használhassuk. Ö az, aki,, mikor a régi — valljuk be, egész teljességében soha végre nem hajtott — magyar nemzetiségi törvényre hivatkoztak, kijelentette, hogy szerb politikus soha nem akad, aki a nemzetiségek számára annyi jogot és szabadságot biztosítana, mint amenynyit — legalább papíron — a magyar törvény biztosított s egyes információk szerint ő állt a noviszadi iparkamara elnökének emlékezetes, fájdalmasan súlyos és igaztalan magyar-ellenes állásfoglalása mögött is. Mi ezekkel a bántó tényekkel szemben próbáltuk felidézni Protics Sztoján szellemét. Klicin Mita szereplése annál roszszabbul esik a magyarságnak, mert a bácskai tartományi választmány elnöke akkor vallotta magát Protics Sztoján hívének és politikai barátjának, amikor még teljességében dühöngött a nemzetiségek elleni terror s most, amikor, ha csiga-lassúsággal is, de mégis közeledik a jugoszláv belpolitika Protics Sztoján ideáljaihoz, megtagadja halott vezérének eszméit. Azt kell tehát hinnünk, hogy Klicin Mitában a magyarság terhére szerzett újabb tapasztalatok érlelték meg azt, hogy az S. H. S. királyság több mint félmillió magyarjának nem szabad annyi jogot adni, hogy képviselői a helyi és tartományi önkormányzatban magyarul szólaljanak fel. Mi ezzel a ténnyel szemben nem tartjuk fontosnak, hogy Klicin Mita aligha lehetne abban a helyzetben, hogy ő most a tartománygyülésen szerepelhessen, ha a magyar nemzetiségű szavazók voksa nem támogatta volna azt a lisztát, amelynek egyik jelöltje ő volt, sem azt. hogy a magyar szavazók tisztelték Klicin Mitának a múltban megismert liberalizmusát, amikor rászavaztak. A bácskai tartomány gyűlésén tilos a ma^'T szó s tilos a német szó, noha a választóknak szabad volt bizalmukkal olyan képviselőket megajándékozni, akik a saját gondolataikat s választóik akaratát nem tudják az állam hivatalos nyelvén tolmácsolni. Szabad volt, mert ezeknek a képviselőjelölteknek a népszerűsége biztosította a nemzetiségi szavazatokat s azok megválasztását, akik ma engesztelhetetlenek a magyar, vagy a néme szóval szemben. A nemzetiségi képviselőknek az önkormányzatban való szabad nyelvhasználata csak a bácskai tartománygyülésen probléma, amely tartomány területén élnek, adóznak és áldoznak a legnagyobb számban nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok. Szmederevóban figyelemmel és csöndben hallgatják a német beszédet-. Mi ezekkel a jelenségekkel szemben idézzük Protics Sztoján emlékét s kérdjük azoktól, akik hivei voltak, hogy mit szólna Protics Sztoján, ha élne? És megkérdjük, hogy Protics Sztoján szellemében él, cselekszik és beszél-e az, aki mikor hallja, hogy egyik polgártársát személyes szabadságában akadályozzák, mert rejtélyes kezek, rejtélyes módon, rejtélyes fekete lisztára helyezték, azt válaszolja: én is voltam fekete listán. A fekete lista, fekete könyv intézményét mi a békében nem ismertük, csakaBach-korszak jellemzésére meséltek róla. Protics Sztoján aligha tűrte volna vállvonogatással, hogy az ő demokratikus, szabad Jugoszláviájában még fekete liszta legyen s hogy elég, ha valaki a kisebbségi nemzetiséghez tartozik: nincs joga földhöz, iskolához, nincs joga beleszólni, hogy adófillérjeivel mi történik, nem kap útlevelet s szabad prédája felelős és felelőtlen kilengéseknek. Klicin Mita jól ismerte Protics Sztojánt. Mondja meg ő: Protics politikája-e ez? Anglia izolálva marad szovjetellenes akciójában Sem az Egyesült-Államok, sem Franciaország nem csatlakozik a brit kormány lépéséhez — A hatalmak nem akarják vállalni az angol érdekek képviseletét Oroszországban — Lloyd George újabb éles támadása a Baldwin-kormány ellen — Az angol munkáspárt az alsóházban bucsubankettet rendezett a távozó szovjetkövet tiszteletére Litvinov szerint Anglia háborút készít elő Szovjetoroszország ellen t Londonból jelentik: Péntek este az a hír terjedt el politikai körökben, hogy Daldwin miniszterelnök hosszas négyszemközi tanácskozást folytatott Chamberlain külügyminiszterrel az újabban beállt helyzetről és arról a benyomásról amit az angol kormány lépése a külföldi hatalmaknál tett. A tanácskozás eredménye állítólag nem ad tápot valami nagy optimizmusra. Ró mát és Parist az angol-orosz diplomáciai viszony megszakítása igen válságos időben éri és nagyon irritálja. Az Egyesült- Államok kormánya csodálkozik azon, hogy Anglia ilyen hirteleniil szakított Oroszországgal és az Egyesült-Államok szerint Anglia nem váltotta be azt az igéretét, amit az utóbbi hónapokban gyakran hangoztatott és amely szerint minden ere ével arra törekszik, hogy Európában stabl helyzetet teremtsen. Amerikában azt hiszik, hogy a diplomáciai viszony megszakítása Oroszországgal bosszú azért, mert angol felfogás szerint Amerika nem támogatta kellőképpen Angliát a nankingi kérdésben. A londoni amerikai nagykövet, Coolidge elnök legelső tanácsadója kedden Amerikába utazik. Élénken pertraktálják azt a hirt is, hogy amig Oroszország már bejelentette. hogy az orosz érdekek védelmét Angliában Németország már elvállalta, addig az angolok még nem tudják, hogy ki fog.’a képviselni az angol érdekeket Oroszországban. Ellenzéki körök tudni vélik, hogy Paris és Róma kosarat adott arra a kérdésre, hogy vállalják el az oroszországi angol éndekek képviseletét, amivel igen kínos helyzetbe hozta az angol kormányt. Lloyd George Anglia ejszigetel tségéröl Londonból jelentik: Lloyd George a Baldwin-kormány politikáin elleni hadjáratát már kivitte a vidékre ií. Pékeken Margateban egy szabadéi vápát'ti népgyülésen Lloyd George arról beszélt, hogy 1914 óta nem történt olyan fontds *épés a külpolitika terén, mint ami. lyen az angol kormány mostani elhatározása. A kormány úgy tünteti tel a dolgot, hogy az nem egyéb közönséges rendőri ügynél, ha azonban a rendőrség legfőbb vezetőjét, a belügyminisztert a külpolitika élére állítják, akkor csúfosan megbukik és feladatának nem tud megfelelni. A kormány jól teszi — mondotta Lloyd George — ha szerényen összehúzza ma gát és bevallja, hogy tévedett. Micsoda őrültség volt megszakítani a kapcsolatot Anglia és Szovjetoroszország között? 1 Egy kis türelemmel és némi előrelátással sokkal elöbbremehetti'uik volna. Most ott tartunk, hogy védekezésre szorulunk. — Máris kezdik emlegetni — folytatta Lloyd George — és beteges erőlködéssel bizonyítgatják, hogy Anglia nem akar háborút Szovjetoroszországgal, mintha komoly embernek ez egyáltalában eszébe jutott volna. Aztán jobb ügyhöz méltó buzgalommal, de annál kevesebb meggyőző erővel tagadja a kormány, hogy a nagyhatalmak bármelyikét igyekezett volna megnyerni a maga ak ciója számára Oroszország ellen, nehogy elszigetelten maradjon. Hogy mennyire izoláltan áll kezdeményezésével a Ba’dwin-kormány annak elég bizonyítéka az. hogV ez a dementi alig hangzott el máris szétrepültek a táviratok a hatalmak fővárosaiból, hogy nem kívánják Anglia pé'dáját követni. Lloyd George végül ostobaságnak minősítette a kormánynak azt a kijelentését, hogy a diplomáciai viszony megszakításával nincs szándékában a legitim an-Amerika nem csatlakozi Washingtonból jelentik: A Fehér Ház közleménye szerint Coolldge elnöknek az angol-or°sz diplomáciai viszony megszakításának kérdésében az az álláspontja, hogy ez a szakítás az Egyesiiit-A'lamoknak Szovjetoroszországhoz való viszonyát nem befolyásolhatja. Semmi ok sincsen arra, hogy az angol és amerikai viszonyok között párhuzamot vonjanak és hogy az Egyesült-Államok kormánya az angol-orosz szakítás gol-orosz kereskedelmet megzavarni. A munkáspárt bucsubankettje az alsóházban az orosz ügyvivő tiszteletére Londonból jelentik: Az angol-orosz együttműködés parlamenti bizottságának munkáspárti csoportja az alsóház épületében pénteken bankettet rendezett a távozó Rosengold orosz ügyvivő tiszteletére, A bankettet az alsóház épületének kiilonszobjában tartották meg. Ez a tény a konzervatív pártban óriási felháborodást váltott ki és a párt egyik tagja hétfőn az alsóház ülésén interpellálni fog és interpellációjában a belügyminisztertől kér felvilágosítást arra. bogy ki adott engedélyt a munkáspártunk, hogy vendégül lássa az angol alsóház épületében annak a kormánynak a diplomáciai képviselőiét, amellyel Anglia megszakította a diplomáciai viszonyt A Daily Herald közli azt a beszédet, amit Rosengold ßzovjetügyvivö a munkáspárt és a szakszervezetek által tiszteletére adott banketten mondott. Rosengo’d kijelentette, hogy hamis az a bizonyító anyag, amelynek alapján a brit kormány eljárt. Az orosz ügyvivő szerint uj háború veszélye még sohasem volt olyan nagy, mint ebben a pillanatban. A Daily Herald értesülése szerint Rosengold orosz ügyvivő szerdán vagy csütörtökön este végleg elhagyta Londont. k az angol állásponthoz fényéből bárminő következtetést is vonjon le. Franciaország sem csatlakozik a szovietellenes akcióhoz Parisból jelentik: A Times nyilván sugalmazásra az angol-orosz viszályai kapcsolatban a következőket írja: — Örömmel emeljük ki Chamberlain alsóházi beszédéből azt a mozzanatot, hogy az angol külügyminiszter egy pi*-
