Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-27 / 145. szám

8 OLDAL » ARA 1’/2 DINAH PoStarina plaáena u gotoveml BACSMECYEI NAPLÓ XXVIH, évfolyam. Szukotica, 1927. PÉNTEK, május 27. 145. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10. 8—52 _ _ _ Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Megjelenik minden reggj!, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 d;n. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovan trg. 3. (Minerva-palota) Külpolitika A külpolitikai rovatok vezetői nem panaszkodhatnak: az elmúlt napok ontották az eseményeket. A genfi vi­lággazdasági konferencia, az Arcos­cégnél foganatosított házkutatás, a francia köztársasági elnök londoni utazása, a kisantant-konferencia, az orosz jegyzék Angliához, a kínai hadszíntér, külügyminiszterünk tár­gyalásai az olasz követtel, az olasz barátsági szerződés ratifikálása Ma­gyarországon s végül a nagyágyú: az angol-orosz diplomáciai viszony megszakítása — valóban dúskálni le­het az eseményekben. A külpolitika eseményeivel azon­ban nem áll arányban tájékozottsá­gunk. A diplomácia titokzatosabban őrzi a megállapodások szövegét, mint a német vegyi gyárak gyártási tit­kaikat. A háború után mindenki a titkos diplomácia halálát jósolta, any­­nyira közvetlenül — akkor azt hit­tük: elfelejthetetlenül — éreztük a titkos megállapodások borzalmas kártételének hatását. A modern dip­lomácia a »bölcsek köve« lett újra, bár olykor tudatlanok kezébe kerül a bölcsek tulajdona is. Az európai diplomácia vegykony­hájában mostanában nem főznek ne­künk kedves ételeket. Az angol-fran­cia megegyezés aligha találkozik Jugoszlávia érdekeivel s legalább is a szláv közösség érzelmi kapcsola­tain üt rést, hogy Anglia kitessékelte Londonból az orosz megbízottat. Ma még mindig csak találgatásokra va­gyunk utalva a londoni tárgyalások anyaga felől is, pedig ezeken a tár­gyalásokon bizonyára szó esett arról, ami néhány nap múlva megtörtént, a szakítás két európai hatalom közt. Úgy érezzük magunkat, mint a sakk­tábla előtt, melyen fel van rakva az »állás«, de nem tudjuk, ki követke­zik húzásra s nem ismerjük a játé­kosok gondolatait. Az angol — a sö­tét — bíbort orosz támadás fenye­geti a világtörténelem sakktábláján. Ám a támadás leplezett: Kinán ke­resztül akarnak nyomást gyakorolni az angol táborra az orosz figurák. Anglia francia bástyákkal védekezik az orosz offenziva ellen és — áldoz. De nem a saját figuráit áldozza, eny­­nyire már hü marad politikájának tradíciójához. Legyen Franciaország­nak szabad keze Németországgal szemben, még ha a szabad kéz poli­tikája a német kérdésben a rajnai megszállás meghosszabbítását s a locarnói politika homokba fulladását is jelenti, legyen Olaszországnak szabad keze a Balkán felé, még ha ez a szabad kéz a Balkán békéjének veszélyeztetését is eredményezi, csak Angliának is legyen szabad keze Oroszországgal szemben s le­gyen egységes az európai felvonu­lás Kínában és legyen egységes a polgári felvonulás Oroszországgal szemben — ime ez az angol politika sakkjátékának látható, megállapít­ható, a titokzatosságok leplein átütő mérlege. Bennünket legközvetlenebbül az olasz politikának nyújtott könnyítés érdekel ebből az egész kísérteties gondolati elvonulásból. A francia és olasz érdekek kétségtelenül diamet­­riálisan különböztek egymástól. An­glia mind a két állam barátságára számit, megkezdette tehát az egyez­tetés munkáját. Egyeztetés fizetés nélkül nincs, ám Anglia a — más zse­béből szokott fizetni. A francia állás­pont Olaszországgal szemben meg­követelte a francia-olasz határ ab­szolút biztonságát, sőt fenyegetés­mentességét s megkövetelte észak­afrikai érdekszférájának háborítat­lanságát is. S mit kaphat Olaszország ellenértékben Angliától? Az albán­olasz szerződés, mely már Anglia protektorátusa alatt jött létre, meg­adja a várható válasz tartalmát és irányát. Olaszország a balkáni aspi­rációi zavartalanságának biztosításán kívül nem kérhetett és nem kaphat más politikai támogatást. Mert ha a londoni tárgyalások biztosították az olasz éxtenzivitással szemben Fran-Londonból jelentik: A londoni szovjet­­ügyvivő hosszabb nyilatkozatot tett köz­zé, amelyben Baldwin miniszterelnök va­lamennyi vádjának ellentmond, azokat erélyesen cáfolja és a szovjetügyvlvö nyilatkozata azt állítja hogy azok a terhelő okmá­nyok amiket a miniszterelnök felolvasott, hamisítványok. Kijelenti továbbá a nyilatkozat, hegy egy szovjet alkalmazottat, aki bolsevista pro­pagandát folytatott, elboesájtottak állá­sából, mihelyt erre rájöttek. A nyilatko­zat szerint a diplomáciai viszony megszakitá­ciaország nyugalmát észak és dél I felé, akkor az olasz politikai befolyás I terjeszkedése számára csak a keleti j ut áll nyitva. ! Az a tárgyalás, amit Marinkovics külügyminiszter közvetlenül a lon­­! doni utazás után kezdett, láthatóan már ezeknek a meggondolásoknak helyes felismeréséből indult ki. A vi­lágpolitika konstellációja ebben a pillanatban nem kedvező az S. H. S. 'királyságra. A joachimstali tanács­kozások befejeztével talán azért kel- I lett hangsúlyozni a kisantant létezé­­: sének szükségességét, mert az utód­­! államoknak ez a politikai szövetsége is kezd pozíciót veszíteni az újra összeálló nagyantant politikai, gaz­sának egyetlen indító oka az angol konzervatív kormánynak az a tö­rekvése, hogy Szovjetoroszorszá­­got károsítsa. Az Arcos épülete elé még mindig ér­keznek teherkocsik árukkal, a társaság vezetői azonban már teljesen elkészül­tek arra, hogy megszüntessék tevékeny­ségüket, miután Moszkvából o'yan utasítás érke­zett Londonba, hogy Angliában mindenfajta or°sz kereskedelmi szervezetnek be áe*l szüntetni lyescn tiltakozott a kaszárnyák rossz berendezése és a meg nem felelő élelme­zés miatt. Különös erővel tolVik a kommunis­ta propaganda a gyarmatokon. így Doriot kommunista képviselő Indo­kínában a benszülötteket nyíltan a Fran­ciaországtól való elszakadásra izgatta, a katonákat pedig lázadásra hajtotta. Fszakafrikában szintén nagy kommunista agitáció folyik, amely ügyesen használ­ja fel a bensziiiöttek nacionalista törek­véseit. Érthető ilyen körülmények között, hogy a Poincaré-kormány nagy súlyt fektet arra,, hogy a szóbanforgó képvi­selők immunitását felfüggesszék. Ennek megvalósítása azonban súlyos akadá­lyokba ütközik, mert a kamara illetékes bizottsága nem hajlandó az igazságügy­miniszter kívánságát teljesíteni és a bi­zottság több tagja a történtek után ellen­zi a kommunista képviselők bűnvádi ül­dözését és nem akarja felfüggeszteni mentelmi jogukat. hidegvérrel kell az események ala­kulását beváml és mindont el kell kerülni, ami a közeledés lehetősé­gét megnehezíti. f A kormányhoz közelálló Izvesztija idasági és katonai hatalmassága mel­lett. Az olasz-magyar baráti szerző­dés ratifikálása s a. ratifikálás tün- I tetés jellege szintén nem tartozik ! azok közé a jelenségek közé, melyek j királyságunk nemzetközi elhelyezke­dését kedvezően befolyásolnák. Bíznunk kell azonban azokban az értékekben, melyek az S. H. S. ki­rályság számára eddig is biztosítot­ták a nemzetközi sikereket s melyek barátságunkat eddig is értékessé és keresetté tették a politika világpia­cán. Anglia, a nagytőke és a nagy­alkusz, nem használhat fel bennünket — fizetési eszközül barátjai megju­­talmazására és ellenfelei megvásár­lására. nyomatékosan hangsúlyozza, hogy Szovjetorosz°rszág az angol-orosz diplomáciai viszony megszakítása ellenére is ragaszkodik ahhoz, hogy az angol kereskedelmi cégek­ké* szemben vállalt kötelezettségek továbbra is kifogástalanul teljesi­­tendők. Ez azt jelenti, hogy az oroszok átveszik angliai megrendeléseiket és az eddig le­szállított árukért pontosan teljesítik a fizetéseket. Németország és az u.i világ­politikai helyzet Berlinből jelentik: A Deutsche Zeitung kivételével, amely ügyes német politikát ; követel, hogy a most létrejött európai helyzetben is meglehessen találni a VerSalIles­­től va’ó szabadulás útját, valamennyi lap hangsúlyozza, hogy Né­metországnak feltétlenül a legszigorúbb semlegességet keil tanúsítania. Baldwin közölte a szovjet elleni bizonyítékokat Ame­rikával Newyorkból jelentik: A kormányhoz közelálló Newyork Herald örömmel fo­gadja Baldwin miniszterelnöknek az al­sóházban tett nyilatkozatát és azt írja, hogy Anglia végre megállapította ugyan­azt. amit Araer'ka, tudniillik, hogy nem lehet üzleteket kötni olyan kormánnyal, amely minden tör­vényt megtagad. Üzleti körökben még hallani olyan han­gokat, amely szerint Oroszországot nem lehet tartósan kizárni a gazdasági forga­lomból, de a sajtóban alig van visszhang­ja ennek a véleménynek. ! Az amerikai államhivatal elismeri, hogy az angol külügyi h'vatal közölte az amerikai kormánnyal az Arcosnál tartott házkutatásnak azokat az adatait amelyek az araszok ameri­kai tevékenységére vonatkoznak, de ezekről az információkról az állam­­hivatal nem hajlandó felvilágosítást adni. Parisból jelentik: Francia politikai kö­rökben bizonyos összefüggést keresnek az angol-orosz diplomáciai viszony meg­szakítása és azok között a tárgyalások között, amelyeket Briand és Doumergut. Londonban folytattak. Azt hiszik, hogy a francia kommunista képviselők ellen folyamatban levő vizsgá'at anyaga c.\ég okot szolgáltat arra, hogy Franciaország is szakítson Moszkvával. Mértékadó helyen ezt a hirt nem erősí­tik meg. A francia kormány eszerint csu­pán belpolitikai szempontból járt el a kommunista képviselők ellen amiatt az, agitáció miatt, amit ezek a képviselők Franciaországban és a gyarmatokon folytatnak. Elsősorban súlyos antinüiitarista propagandá­ról van szó. amely hosszabb ideje folyik és amelynek több incidense keltett már kinos feltű­nést. így Boiirgesbcn több katona az in­­ternacionálé éneklése közben szenvedé-A szovjet bevárja az események alakulását Moszkvából jelentik: Az angol kor­ány erélyes fellépése élénken foglal* íztatja az egész szovjetsajtót. A lapok vétel nélkül azon az állásponton vari­ak, hogy A szovjetkormány hidegvérrel fogadta az angol-orosz diplomáciai viszony megszakítását Az oroszok továbbra is teljesítik az angol kereskedelmi cégekkel szemben vállalt kötelezettségüket — A londoni szóvjetiigyvivő hamisítványoknak mi­nősiti azokat a terhelő okmányokat, amelyeket Baldwin miniszterelnök az alsóházban ismertetett — Amerikai kormánykörökben megelégedést kelt az angol kormány döntése Franciaország is szakítani akar Moszkvával? munkáját haladéktalanul. Franciaországban élj rást akarnak indítani a kommunista képviselők ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom