Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-26 / 144. szám

1927. május 26. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal Vukicsevics Velja visszaérkezett Beogradba A miniszterelnök szerint semmi fontosabb nem történt az audiencián — Szta­­nojevics Aca és Nincsics Momcsilló tárgyalnak a radikális-párt egységének helyreállításáról — A demokraták a tisztviselő változások végrehajtása után beleegyeznének Makszimovicsnak a kormányba való v.sszatérésébe Radics István támadja a külügyminisztert Beogradból jelentik: Vukicsevics Velja miniszterelnök szerdán délután félhatkor megérkezett Beogradba. A miniszterel­nök a pályaudvarról egyenesen a minisz­terelnökségre ment, de az ott várakozó újságíróknak nem volt-hajlandó hosszabb nyilatkozatot adni, hanem megismételte azt a korábbi nyilatkozatát, hogy ha va­lami fontosabb változás lesz, egy nappal előbb informálni fogja az újságírókat. — Az audiencián semmi fontosabb nem történt — tette még hozzá a miniszter­­elnök. Este felkereste a miniszterelnököt Sztankovics Szvetozár földmivelésügyi miniszter, aki hosszasan tanácskozott Vukicseviccsel. A miniszter beszámolt délszerbiai tanulmányújának eredményé­ről és egyéb poliikai kérdéseket is meg­beszélt. Később Perics Ninkó tárcanél­­kiiii miniszter kereste fel a miniszterelnö­köt. A miniszterelnök visszatérése után po­litikai körökben élénken korrtmentálják azt a körülményt, hogy a nyitott kérdé­sekben a döntés ismét halasztást szen­vedett bizonytalan időre. Különösen a demokraták körében arra vezetik ezt vissza, hogy a miniszterelnök kezei bi­zonyos irányban meg vannak kötve és éppen a demokraták ellenállása miatt bi­zonyos terveket nem tud végrehajtani. Elsősorban vonatkozik ez Makszimovics Bózsó volt belügyminiszternek a kor­mányba való újabb bevonására, amely elől mindeddig mereven elzárkóztak a demokraták, viszont Vukicsevicsnak szüksége volna a radikális centrum hat­hatósabb támogatására, aminek főfelté­tele éppen Makszimovics minisztersége. Újabban a demokraták magatartása ebben a kérdésben mintha bizonyos for­dulat előtt állna és azok, akik a legin­­íranzigensebbek voltak Makszimoviccsal szemben, ma már némileg módosították álláspontjukat. Szerintük a volt belügy­miniszternek a kormányba való belépése, mielőtt végrehajtanák a tisztviselői kar­ban való változásokat, számukra erköl­csileg teljesen lehetetlen, de ha Vukicse­vics, mint belügyminiszter reorganizálná a tisztviselőkart és eítávoltainá azokat, akik ellen sok panasz volt és akiknek távozását a, demokraták követelik, a helyzet inás volna és lehetne beszélni Makszimovicsnak a kormányba való visszatéréséről is. Ez azonban nem je­lenti azt. hogy Makszimovics miniszter­ségébe feltétienü' be’enyugodnának, ha­nem ebben az esetben lehetne szó kom­promisszum létesítéséről. A demokraták éppen ezért sürgetik erélyesen a tiszt­­viselőválasztások mielőbbi végrehaj­tását Ninc'ics közvetít a radi­kális párt frakciói között Vukicsevics Vt .íja miniszterelnök v*sz­­szaérkezését szerdán várták Beograd-, ban. A miniszterelnök vrnvacska-baniai tartózkodása alatt olyan nyilatkozatokat tett. amelyek kissé lehűtötték a beogradi reményeket. Víkicsevics Velja nyilatko­zataiból kiderül, hogy mostani audien­ciája nem jelent jelentős lépést és külö­nösen nem jelenti azt. hogy a kormány kiegészítése tekintetében, vagy a főispán! karban való változások terén a szcmé yi kérdések elintéződnek. A miinszt’erolnók most csak az elvi kérdéseket tisztázta őfelségével, a konkrét intézkedések ké­sőbbre maradtak. Beogradhan a legnagyobb figyelmet Sztanojevics Ácsnak, a radikális párt főbizottsága első alelnökének tanácsko­zásait. kisérik. Sztanojevics szerdán is érintkezésben volt a radikális párt egyes vezetőivel, tanácskozott Uzunoviccsal, Nincsiccsel, Jovanovics Vászával. Trif­­kovics Márkéval és Mihajlovics Híjával. Arra számítanak, hogy' Sztanojevics be­várja a miniszterelnököt és vele is tár­gyalni fog. Sztanojevics Ácának a radikális párt befolyásos tagjaival való tanácskozásai­ról semmiféle részlet nem szivárgott ki. Valószínűleg ezek a tanácskozások azt célozzák, hogy a párt kebelében levő konfliktusokat elsimítsa. Különösen Nitl­­csics részvételének tulajdonítanak nagy fontosságot. A volt külügyminiszternek közvetítő szerepe volna az egyes cso­portok között, amire Nincsics különösen alkalmas, mert semmiféle irányban nem exponálta magát túlságosan és minden párton nagy tekintélynek örvend. Rabies éles támadása a külügyminiszter eilen Zagrebból jelentik: Radics István a Dom szerdai számában terjedelmes ve­zércikkben foglalkozik a jugoszláv-olasz viszállyal. A cikk bevezetésében Radics István megállapítja, hogy Mussollhi an­nak ellenére, hogy mindig barátságáról biztosítja Jugoszláviát, tulajdonképpen életére tör. -Nekünk szlovéneknek és horvátoknak — irja Radics — a politikai halált készíti elő, a szerbeket pedig ugyanabba a jelentéktelen helyzetbe akarja sodorni, amelyben a Balkán-há­ború előtt voltak. Mussolini így okosko­dik: Én római vagyok és ha úgy tetszik, rómaiak voltak az összes olaszok. A mi őseink a mai egész Jugoszláviát birtokol­ták és ezt az államot úgyszólván a gond­viselés rendelte arra, hogy Olaszország­nak a gyarmata legyen.« Radics István ezután rátér arra, hogy Mussolinit ebben a törekvésében Nagy Britannia támogatja és hogy Jugoszlávia el van szigetelve. A cikk befejezésében azt irja Radics, hogy nem az a legnagyobb veszély, amit Mussolini készit elő. haném az a tény, hogy a mi külügyminisztériumunkban Mussolini szándékos és önkéntes segítői ülnek. Ennek véget fognak vetni a vá­lasztások. Az egész országban keresztül fog futni, mint a vihar, az a követelés, hogy a külügyminisztérium ne legyen többé közönséges cilinder, amely alól állandóan megismétlődnek az Olaszor­szággal való barátságról szóló nyilatko­zatok, még akkor is, amikor az egész világ előtt rágalmaz és vadembereknek nevez bennünket. Nem tűrhetjük tovább, hogy fenyegetések és gunyólódások hangozzanak el ebből a minisztériumból Bulgária és Románia ellen, miközben tel­jesen jelentéktelen és nevetséges kijelen­téseket tesznek az állítólag megszilárdult ktsantantról, amely az olasz aspirációval szemben létének első pillanatától kezdve halott volt. A mi népünk a nagy külső veszélyekkel szemben mindig egységes nagy és erős volt. Az lesz most is. Ma­­rinkovics Voja pedig legjobb volna, ha azt tenné, hogy útlevelet vált és elmegy Kaliforniába. Négyszázezer d náros fö iyeremtnyt nyert egy szuboticai vasmunkás Kunyi György a s e encse fin, akinek két negyed sor - jegyé vo t a mi erő orsjegyböl ... Mindig friss légzés Ha este nyugovóra tér, vagy re, gel a napi munka megkezdé­sekor — mindig nagy örömét okoz önnek a Pebeco-fogpaszta használata. Összehasonlíthatat­lanul frissíti a be- és kiléleg­zést. PEBECO •fogpaszta 4864:I Váratlanul, máról-hónapra lett gazdag emberré Kunyi György lakatossegéd, a kinek 22.715 számú sorsjegye az állami osztálysorsjáték szerda délutáni húzásán négyszázezer dinárt nyert. Szerdán délután két órakor a szuboticai l.epedát és Jovanovics sorsjegyárusitó­­cég Beogradból távirati értesítést ka­pott, hogy az osztálysorsjáték prémiu­mát, négyszázezer dinárt a 22.715-ös száma sorsjegy nyerje meg. A cég könyveiben a 22.715-ös számú sorsjegy tulajdonosának Kunyi György volt fel­tüntetve, akinek két darab 22.715-ös számú negye­­dcs sorsjegye volt. A cég az e''ső percekben nem tudta hogy a sorsjegyek boldog tulajdonosát hol keresse, mert a nevén kívül semmi egyéb adat nem volt. A cég azonnal röpcédulákat. nyomatott és igy pecek alatt terjedt szét a városban a nagy nyereség hire és az emberek izgatottan találgatták, hogy ki lehet a szerencsés nyerő. Néhány ember felszaladt a vá­rosháza .bejelentő hivatalába, hogy ott tudják meg a nyerő sorsjegy tulajdo­nosának lakóhelyét. A bejelentő hivatalban több Kunyi ne­vet talpkak, egyik Palicson, g másik pe­dig Szuboticán a Majsai-ufon lakott. A Bácsmegyci Napló - munkatársa hama­rosan felkereste a Palicson lakó Kunyit. Kunyi György földmives, Palicson túl a kistompai tanyák között lakik. Amikor munkatársunk betoppan a házába, egye­dül csak Kunyi leányát találta ott­hon, aki elmondotta, hogy apja a szőlő­ben dolgozik és úgy tudja, hogy van neki két sorsjegye, de nem tudja hányas sz.ámuak. Autón a szőlőbe robogott mun­katársunk, ahol Kunyi Györgytől meg­tudta, hogy ív-ki volt ugyan sorsjegye áe ebben a húzásban nem vett\ részt. Ezután felkerestük a második Kunyi Györgyöt, aki a Szegedi-szőlők közótt a Kiskörösi-uton egy szobából és kony­hából áló szűk és homályos udvari la­kásban lakik. Amikor beléptünk az ud­varra, Kunyi György karján hathónapos Mihály nevű fiacskájával le-fel járkált, — Maga .a Kunyi György? — Igen én vagyok — felelte meg­lepődve. — Akkor gratulálunk, a maga sorsje­gyét ma délután négyszázezer dinárral húzták ki. Kunyi György arca egy pillanatra cl­sápadt. De csak egy pillanatra. Azután nyugodtan, mint ahogy az előbb beszélt, csak ennyit mondott: — Köszönöm! A szerencsés ember harminchat éves, nős, három gyermek apja. Rét fia és egy leánya van. Gyula öt éves, a kis Mihály, akinek a nevén volt a sorsjegy hat hónapos, a kislány Lida hat éves Kunyi a szuboticai Rottmann-gyárban dol­gozott. reggel hattól délig és délután kettőtől ötig. Hetenkint négy-ötszáz di­nárt keresett és ebből tartotta el a csa­ládját. Semmi egyebe nincs, tizenhét éve dogozik, de semmit nem tudott félre­­ti nhi. — Januárban kezdtem játszani — mondotta Kunyi — abból a pénzből vet­tem a sorsjegyeket, amit a dohányon megspóroltam. Négy húzáson keresztül nem nyertem semmit és most sem remél­tem. A feleségem azonban ugyláfszik megérezte, mert néhány nappal ezelőtt azt mondottta: »Te Gyuri, most fogunk nyerni, ha nem többet, de a pénzünket visszakaspjuk.« — Mit csinált máma? — Egész délelőtt dolgoztam, fáradtan tértem liaza délben, gyenge ember va­gyok, délután ötig dolgoztam és nem is sejtettem, hogy abban a percben, amikor én csavarokat szedtem le egy gépről és verejtékezve reszeltem a vasat, kétszáz­ezer dinárnak voltam a boldog tulajdo­nosa. öt órakor fáradtan értem haza és legkisebb gyerekemmel kezdtem játsza­tó, amikor maguk tudatták velem az örömhírt — Mik a tervei?-- óvatos leszek és a pénzt egyelőre bankban hagyom, nem kezdek semmibe ....................................................mđ csak a családom sorsán könnyítek, tótöt huzmk a fejünk fölé, de továbbra is dolgozni fogok, mert ez a pénz még nem millió, de a jövőben könnyebb és egész­ségesebb munkát vállalok és — mondja mosolyogva Kunyi — újra fogok ciga­rettázni s már rá is gyűjt egy Vardar­­cigarettára. Kunyi felesége a legboldogabb asszony Szuboticán, de az egész család valaho­gyan egészen természetesnek veszi, hogy oly sok nélkülözés és annyi remény után rájuk köszöntött a szerencse. A nyerő sorsjegyen kívül Kunyinak még van két sorsjegye, a 84.84Ő-ás és a 95.627-es szá­mú, az előbbi Lidáé, az utóbbi pedig a kis Gyuláé. Kunyd a sorsjegyet, amely kétszázezer dinárhoz juttatta, már bemutatta az el­árusító Lepcdát és Jovanovics-cégnek és a pénzt tizenkét nap múlva hiánytalanul minden levonás nélkül kifizetik Kuntónak Szegedi Emil Öt év helyett négy év Leszállítják az ügyvédjelöltek gyakorlati idejét Beogradból jelentik: A törvényhozó­bizottság szerdán folytatta az ügyvédek­ről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Feolvasták azokat a beadványokat, a melyék az egyes ügyvédi és ügyvéd­jelölt-testületekből érkeztek a parla­menthez, köztük a vajdasági ügyvédje­löltek szövetségének beadványát, amely kéri, hogy az ügyvédi vizsgára bo­­csájtásról intézkedő 124. szakasz ne le­gyen érvényes azokra a jelöltekre, akik már megszerezték az ügyvédi vizsga letételére a jogot. Szrskics igazságügyminiszter rövid expozéban ismertette a javaslatot. Rá- 1 mutatott arra, hogy az ország külön­böző vidékein különféle törvények van­nak érvényben, ezeket egységesíteni kell. Beszélt az ügyvédi kamarák, mint auto­nóm testületek jelentőségéről. Az ügy­védek számára a doktorátust a javas lat, több oldalról megnyilvánult kívánság ellenére, azért nem tette kötelezővé, mert úgy találták, hogy a doktori titulus par excellence tudományos cint, amelynek a gyakörlatban nincs különös jelentősége, A biráktól sem követelték meg a dok­torátust, ezért mellőzni lehet az ügy* védeknél is. Az ügyvédjelöltek a gya­korló éveket eddig az országban bárom­­fé'Jeképén töltötték: Szerbiában öt év. Horvátországban és a Vajdaságban bá­róm év, Szlovéniában és Dalmáciában két év volt a gyakorlati idő. A javaslat a középutat választotta és öt évben szab« ja meg a gyakorlóidőt. Az ügyvédi ka tnarák felett az állami ellenőrzést az igaz ságügyminiszter fogja végézni. Kérte a miniszter, hogy a bizottság fogadja el a javaslatot. Az általános vitára senki sem jelent­kezett és a névszerinti szavazásnál a javaslatot általánosságban egyhangúlag elfogadták. A részletes vita során nyolc szakaszt tárgyaltak le kisebb-nagyobh módosításokkal. Lényegesebb módosítást iogadtak el az ötödik szakasznál, amely az ügyvédjelöltek gyakorlóévéiről in­tézkedik. A javaslatban kívánt öt évet négy évre szállították le, amely időből két évet ügyvédi Irodában, egy évet bíróságnál kell tölteni, az utolsó egy év pedig közjegyzőnél, vagy valamely közigazgatási pénzügyi hatóságnál tölt­hető. A vitát csütörtökön folytatják. Dr. HORVÁT ÜDÜLŐ OTT HONA ABBAZIA Elsőrangú« modern kínyetomm«! borandazatl úri magyar ház. Saját na y árnyas park, na­­poe tornázok, nil oon azobábó fels ge ten­­g H kilátáa, fo yóviz. H'ren bánáti konyha Gyermekek 5 éren teltll kíséret nélkül is. Orvos n házban- 148

Next

/
Oldalképek
Tartalom