Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)
1927-05-26 / 144. szám
16 OLDAL * ARA V/2 DINAR Poštarina plaćana u gotovoml XXVHI. évfolyam. *£z—■^«mm*& Szubotica. 1927. CSÜTÖRTÖK, május 26. 144. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin irg 3. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovan trg. 3. (Minerva-paiota) Az utolsó fejezet A _ nagy pörben a Foreign Office mégis kimondta az utolsó szót — megszakította a diplomáciai viszonyt Oroszországgal. A szakításra nehéz vívódások után szánta magát Chamberlain, aki nagyon jól tudja, mit kockáztat a brit hatalom, amikor Londont elhagyja a moszkvai ügyvivő. Az események elől azonban nem lehetett kitérni: Angliának, mely kimondta már az át, ki kellett egyszer mondani a bét is, különben csak egy útja marad:, a meghátrálás. A brit büszkeség pedig, melyet századok dajkálták a világ feje fölé, mindent elvisel, csak azt az egyet nem, hogy megfusson Moszkva odadobott kesztyűje^ elől. A brit diplomácia, mióta Erzsébet bátor és tiszta szemű tanácsadói, elfogták a világ érverését, még soha sem szenvedett vereséget — miért hullna porba a presztízs éppen most, amikor az ellenfél csak — Oroszország. De Moszkva igen hetykén áll a poszton; többet mert, mint amennyit Anglia néhai nagy ellenségei, a porosz császár, vagy Napoleon, akik szerényen megelégedtek azzal, hogy Londont Európában ejtsék verembe. Oroszország offerizivája sokkal merészebb és döntőbb offenziva: Ázsiában, a birodalom szivében vette föl ellene a harcot, a gyarmatokon, ahol nagyobb a profit és édesebb a hatalom, mint odahaza. Baldwin az alsóházban a szovjetkormány angliai propagandájával indokolta a diplomáciai szakítást és bölcsen hallgatott Indiáról és Kínáról. A hangsúly pedig nem Anglián, hanem Ázsián van, ahol a konzervatív párt sok tagja nehéz üzletekkel van érdekelve. A szakítást ezek az ázsiai pénzbárók verekedték ki: a járadék-tőkések, akiknek mindennél fontosabb, hogy a gyarmatokon nyugalom és béke legyen. Az angol polgárságnak az a része, melynek odahaza, bent Angliában pereg le a sorsa, az ipari burzsoázia nehéz szívvel tapsol Chamberlainnek, mert tulajdonképpen az ő számlájára megy a manőver, ő fizet rá leginkább arra, hogy Oroszországnak megküldték a diplomáciai hadüzenetet. Moszkva nem volt soha a legjobb üzletfél, de az a pár száz arany rubel, amelyet a szovjetkormány angol gépekre és felárukra költött el, mégis jelentős summát tett ki és igen jól jött a válságokkal küzködő angcl iparnak. Most már vége az orosz üzleteknek — jönnek a német gyárak, francia kereskedők és simán besétálnak a nagy orosz piacra, ahol ezer lehetőségei vannak még a pénzszerzésnek. A kockát elvetette Anglia: a történelem véres és pokoli dialektikája megtette kötelességét és London előtt ott az égető kérdés: ezután mi következik? Valóban: mi jöhet? A gazdasági blokád fegyverét • nem használja Anglia, a diplomáciai hadüzenetektől még messzi van — a katorlai hadüzenet. A Foreign Office orosz-eticucs frontja még nem látszik teljesnek, a gépet még nem lehet megindítani. A háború különben is merész vállalkozás; az volt 1914-ben és az ma is. A fegyverben, amit a brit birodalom ráfogott Oroszországra, még nincs patron: a szakítás inkább ijesztés, mint komoly leszámolás. Hogy Anglia mit tervez, mi-a célja — ez. hétpecsétes titok, ami csak később fog kitudódni. A szentimentálizmus nem kenyere a brit diplomáciának és az orosz kérdést sem fogja frázisokkal megoldani. De minden azon fordul meg. mikor sikerül Európa ezer érdekellentétét elsimítani és a földgióbusz uj térképét elkészíteni. A munka már hónapok óta gőzerővel folyik a Foreign Office-ben, a titkos diplomácia katlanában már főzik a varázsszereket. Ez azonban csak az érem egyik oldala — a másik oldalon ott van Oroszország, mely szintén nem tétlen. Csicserin most Párisban Van, Brianddai és Poincaréval tárgyal, Franciaországot igyekszik kicsalni az angol hadvonalból. Ha Párisban kudarcot vallatta, még hátra van Berlin: ott még próbálhat szerencsét. A német politika szív szerint Anglia mellé állna, az érdek azonban mást parancsol neki, azt, hogy várja meg nyugodtan a dolgok végét. És ha Németország demonstrativ semlegessége a szovjet felé billenti a mérleget, Chamberlain meg várni íog azzal; hogy a katonai leszámolást megkockáztassa. De a tervről már nem mondhat le; ezt jegyezze meg a világ és jegyezzék meg azók. akik a béke szines illúzióiból tegnap talán a valóságra ébredtek. Európa békéjét fenyegeti az angol-orosz viszony megszakítása Az antrol munkáspárt a Baldwin-kormány lemondását és uj választások kiírását követeli — Csütörtökön szólalnak fel a munkáspárt szónokai az alsóház vitájában — Franciaország nem kötötte le matát semmiféle irányban Szovjet Oroszország ellen Németország szigorúan a semlegesség álláspontjára helyezkedik Oroszország felkészül a háborúra is Londonból jelentik; Baldwin miniszterelnök az alsóház keddi ülésén a Szovjetoroszországgal való diplomáciai viszony megszakításának bejelentését részletesen megindokolta és kijelentette, hogy az Arcos épületében lefolytatott házkutatás eredménye azt bizonyltja^ hogy az Arcos épületében orosz katonai kémiroda működött és az ellopott bizalmas katonai okmányokat az orosz kereskedelmi delegáció fényképekben vagy másolatokban /Moszkvába küldötte. Ezenkívül az Arcos az angliai kommunista propaganda központja volt. A helyiségben sok olyan okmányt találtak, amely moszkvai utasítást tartalmazott ismert amerikai és angol kommunistáknak. Hangsúlyozta Baldwin, hogy a Szovjetkorinány az egész brit világbirodalomban, valamint Amerikában is katonai kémkedést és forra dalmi propagandát folytatott. Mintán ezzel a szovjetkormány megszegte a szerződésekben tett ünnepélyes kötelezettségeit, az angol kormány kénytelen megszakítani a diplomáciai viszonyt Szovietoroszországgal. A miniszterelnök* beszéde után a konzervatív párt lelkesen éljenzett és groteszk látvány volt, hogy ugyanaz a konzervatív párt, amely a hosszú ideig tartó lelkes éljenzésben rekedtté kiabálta magát, néhány perccel később teljesen berekedve nem győzte hanggal, hogy elnémítsa a parlamenti munkáspárt ujjongását és ünneplését, amely annak szólt, hogy Baldvin miniszterelnök beszédének befejezése után nébánv percei megie'ent az ülésteremben Ramsay Macdonald, aki egyenesen a vasútról jött a parlamentbe Henderson kíséretében. A munkáspárt vezére tudvalevőleg súlyosan megbetegedett amerikai tanulmányutján, de amikor hirid adták neki, hogy. mi készül otthon, bár még nem gyógyult fel. teljesen betegségéből, a Berengaria fedélzetén sietett haza. Ugyanaz a Macdonald, akinek kormányrajutasa után első lépése az volt, hogy diplomáciai viszonyt létesítsen a szovjetkorraánnyal, végszóra érkezett meg Amerikából, amikor Baldwin felszólította a töri énvhozást. hogy járuljon hozzá az Oroszországgal való diplomáciai viszony megszakításához. A munkáspárt tagjai helyükről felugorva tapsoltak és éltették a haza^ tért vezért, a konzervatívok pedig szótlanul nézték az ovációt, mert már annyira berekedtek, hogy egy szó sem jött ki a torkukon. Rendkívül érdekes jelenet játszódott le . ezután. Johnson Hicks belügyminiszter Macdonaldhoz sietett, hogy üdvözölje. A legradikálisabb belügyminiszter, akinek volt bátorsága a diplomácia; utgyományok megszegésével házkutatást tartani az orosz delegáció épületében, odalépett a munkáspárt vezéréhez, melegen megrázta a kezét és gratulált szerencsés felgyógyulásához. A munkáspárt bizalmatlansági indítványt terjeszt be a kormány elíe » mán az angol munkanélküliség következményei fognak járni A konzervatív párt is megszövegezte már a maga .bizalmi .nyilatkozatát, amely azt tartalmazza, hogy a ßa/rfndn-kabinet az angol birodalom érdekében cselekszik akkor, amikor Szovjetoroszországgal mindén kapcsolatot megszakít. Macdonald sfcerda délelőtt kijelentette az alsóház folyosóján, hogy a munkáspárt fel iogia szólítani a kormányt, hogy tekintettel az Oroszországgal való diplomáciai viszony megszakításával beállott messze kihatású fordulatra, oszlassa fel a Házat. írjon ki uj választásokat Macdonald kijelentette, hogy amenynyiben ennek a felszólításnak nett lesz foganatja, a munkáspárt akkor is ki tudja kényszeríteni a kormánynak ezt az elhatározását. A munkáspárt szerda délelőtt az alsóház egyik termében Macdonald elnöklete alatt tanácskozásra jött össze, hogy megszövegezze a kormány ellen benyújtandó bizalmatlansági indítványát. A bizalmatlansági indítványt csütörtökön nvuitja be az alsóházban a munkáspárt nevében Valószínűleg maga Macdonald, miután a kormánynyilatkozat felett szerdán meginduló vitában egyelőre csak a liberális párt szónokai kerül nek sorra és a munkáspárt szónokai csütörtökre maradnak. A bizalmatlansági indítvány megfogalmazása körültekintő diplomáciai ügyességet kívánt, mert nrnes a munkáspárton senki, aki helyeselné a szov'etkormánv bolseviki nemzetközi üzelmek és a munkáspárti képviselők is megdöbbenve hallgatták, amikor Baldwin bizonyítékokat sorolt fel arra nézve, hogy a londoni szovjetorosz delegáció kikémlelte Anglia katonai titkait és útmutatást adott Moszkvának, hogy miképp lehet Kinában az angol befolyást megtörni. A munkáspárt bizalmatlansági indítványa tehát csak arra szorítkozik, hogy rosszafja a kormány megfontolatlan és könynyelmii lépését, amelynek világpolitikái következményei beiáthatatlanok és amelynek n>o-Az angol sajtó a szakításról Az angol sajtó kivétel nélkül vezércikkekben méltatja Baldwin keddi bejelentésének korszakalkotó fontosságát. A Times elismeri, hogy rég állt szemben két kormány nagyobbjelentőségü problémával és a mostani diplomáciai szakká* hatása kiszámíthatatlan, de Báldwinnak nem volt más választása. mert a .moszkvai hatalmasok, fittyet
