Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)
1927-05-20 / 138. szám
1927. május 20. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal Nagy viharok közt elfogadta a magyar képviselőház az olasz-magyar szerződést A szociáldemokraták szónoka a magyar nép milliM nevében tiltakozott a szerződés ellen — Várnai Dániel gyilkosok cimborájának nevezte Mussolinit és jugoszláv orientációt sürgetett Bethlen miniszterelnök hangsnlyozta Magyarország békés szándékait Budapestről jelentik: A képviselőház csütörtökön kezdte meg az olasz-magyar barátsági szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását, amely sokszor igen viharos hangú volt. A diplomaták páholyában feltűnt Durini di Monza gróf olasz követ, aki végighallgatta a szerződés vitáját. Az Olaszországgal Rómában kötött barátsági és békéltető eljárási szerződést magában foglaló törvényjavaslat bizottsági jeléntését Illés József előadó terjesztette elő. Az előadó azt fejtegette, hogy nem volt olyan nemzetközi egyezmény, amelyet világháborúban meg nem sértettek volna. A háború után megkezdődött a nemzetközi jog uj fejlődése, a melybe bekapcsolódott Magyarország is. Az olasz-magyar szerződés uj életre támasztása az évszázados olasz-magyar barátságnak és külö. nősen az a jelentősége, hogy a győző állam baráti jobbot nyújtott a legyőzött államnak, amire a háború óta ez az első példa. A kormánypárt ünnepli Mussolinit A javaslathoz elsőnek Beck Lajos pártoukivüli ellenzéki képviselő szólt hozzá Hangsúlyozta, hogy az olasz-magyar szerződés kétségtelen előnyét abban látja, hogy Magyarországot izolált helyzetéből kiemelte és dokumentálása annak, hogy Magyarország újra aktív szerepet vállal a külpolitikában. Külpolitikai téren azonban ma Európában olyan kiforratlan a helyzet, hogy a kormánynak a legnagyobb óvatosságot kell tanúsítania és Magyarországnak továbbra is jóvi- Szonvban kell maradnia szomszédaival. Öslör József felszólalásában az utolsó tiz év eseményeivel foglalkozott és azt bizonyította, hogy az olaszok milyen szén pátiéval viseltetnek Magyarországgal szemben. Megemlékezett Romanelli ezredes érdemeiről, aki szerinte a komműn alatt a magyarság érdekeit megvédte, maid beszélt Mussolini magyar szimpátiájáról. Mussolini nevének említésekor a kormánypárt zajos tapsban tört ki. amely percekig tartott. A szociáldemokraták szónoka az olasz-magvar szerződés ellen Várnai Dániel szociáldemokrata képviselő szólalt fel ezután és azt fejtegette hogy a külpolitikában mindennek lehet szerepe, csak a szentimentalizmusnak nem. A szociáldemokrata pártnak a barátsági szerződésekről az a véleménye, hogy mindenkinek segítségére kell sietni, aki el akarja takarítani a háború romjait. A párt álláspontja szerint azonban barátsági szerződést csak szabad ország szabad népével lehet kötni és csak olyan kormánnyal, amely elmondhatja magáról, hogy a nép nevében beszél. A magyar-olasz barátsági szerződést a szociáldemokrata párt nemcsak hogy el nem fogadja, hanem annak megkötése ellen a magyar nép millióinak nevében a legerélyesebben tiltakozik. A kijelentés a joboldalon erőteljes vihart támasztott, ahonnan a közbeszólások özönét zúdították Várnai felé: — Miféle milliók nevében beszél? — Tudtuk, hogy ezt fogja mondani! A kisantantnak öröme telik majd benne. Propper Sándor szociáldemokrata tulharsogva a zajt, ezt kiáltotta a jobboldal felé: — Ez a diktátorok barátsági szerződése! Az elnök csak nagynehezen tudott rendet teremteni. A zaj lecsillapultával Várnai kijelentette, hogy a kisantant nyomása enyhülni fog. ha Magyarország a kisantant-államokkal közvetlen lép érintkezésbe. Nem köthetünk olyan barátsági szerződést — mondotta — amely a kormánynak egy állítólagos barátot, az országnak pedig ugyanak. kor három ellenséget szerez. Percekig tartó viharos zaj Volt a felelet Várnai e kijelentésére. Bethlen volt miniszterelnök volt az első, aki közbeszólt és felindultan kiáltotta Várnai felé: — Ez nem áll! Ez nem áll! Éry Márton: Talán Prágába menjünk térdet hajtani? Propper Sándor: Újra összekovácsolták a kisantantot! A nagy lármában percekig nem leheteti megérteni a közbeszólókat. Amikor elmúlt a zaj, Várnai azzal folytatta, hogy Magyarország nem köthet olyan barátsági szerződést, amely egy politikailag megfertőzött kormányhoz köti. Ezekre a szavakra Újult erővel tört ki a botrány. Zsttvay Tibor rendreutasitotta Várnait, aki azzal folytatta, hogy Magyarország nem köthet olyan szerződést, amely miatt vállalnia kell annak az ellenszenvnek és megvetésnek egyrészét, a mely Európában a fasiszta kormányzatot méltán illeti. Ismét kitört a lárma erre a kjielentésre és Zsitvay Tibor elnök újból figyelmeztette a szónokot, hogy kénytelen lesz tőle megvonni a szót, ha igy folytatja. Várnai utalt ezután arra, hogy Bethlen miniszterelnök római pohárköszöntőjében a fasizmus tündöklő erejéről beszélt A szociáldemokrata párt nem látja a fasizmus nagyszerű eredményeit, hanem azt látja, hogy Olaszországban diktatúra van. A fasizmus legvirágzóbb korszakában munkásotthonok múltaik ki, egy nagy olasz emigráció keletkezett a fasizmus politikai ellenfeleiből. Mi nem látunk nagyszerű eredményeket — mondotta — politikai gyilkosokat látunk, akik a fasizmus politikai ellenfeleit eltüntették a föld színéről. A miniszterelnök egyenlő felekről beszélt, pedig csak az történt, hogy Mussolini ügyes diplomáciával Magyarországot is odakapcsolta a kapitalista-imperialista uszályhoz. Gyarmata lettünk az olasz tőkének — mondotta — és kérdezni kell vájjon nem leszünk-e felvonuló te* rülete a fasiszta hadseregnek, mert egyszer csak megindul egy fasiszta irányzat Jugoszlávia ellen. Ennek a szerződésnek az értékét a jugoszláv-olasz viszony határozza meg. A miniszterelnök a külügyi bizottságban azt mondotta, hogy megkapta Jugoszlávia részéről az elvi hozzájárulását a fiumei kikötő kérdéséhez, másrészt annak a reményének adott kifejezést, hogy az olasz-jugoszláv viszony megjavul. Ezzel szemben áll Mussolininek az a kijelentése, hogy Olaszország terjeszkedik vagy explodáJ. Ez a kijelentés azt jelenti, hogy a fasizmus háborúra készül, tehát veszedelme a békének. Nézetem szerint a mi utunk a Balkán felé vezet és nekünk elsősorban jugoszláv őrien, tációt kell keresnünk. Ezt az utat nem szabad veszélyeztetni és ezt az utait azzal kell járhatóvá tenni, hogy szakítsunk a fasiszta barátsággal Várnai Dániel ezután a joboldal felé fordulva a következőket mondotta: — Önök nagyon hamar felejtenek. Megfeledkeznek arról, hogy 1915-ben hogyan vélekedett az egész ország és az egész világ Olaszország magatartásáról. Lapcikkeket olvasott fel ezután, amelyek a világháborúnak azt az eseményét kommentálják, amikor Olaszország kilépett a központi hatalmak szövetségéből és az antanthoz csatlakozott A kormánypárt folyton növekedő idegességgel figyelte Várnai felolvasását és Zsitvay elnök figyelmeztette a szónokot, hogy ne olvasson fel olyan idézeteket, amelyekkel nem azonosítja magát. Várnai! folytatta a cikkek ismertetését, majd kijelentette, hogy .a szociáldemokrata párt akkor sem állt szemben az olasz néppel, hanem csak azokkal a háborús uszitókkal, akiknek élén D’Annunzio és Mussolini állt. akikkel a magyar kormány most barátsági szerződést kötött. Akik megszavazzák ezt a javaslatot ne felejtsék el, hogy van az Írott törvénynél hatalmasabb tényező: a nép felfogása és Ítélete. Beszédét Várnai a következő szavakkal fejezte be: — Mi semmi közeledést nem akarunk olyanokhoz, akik saját hazájukban nem tudnak mások lenni, mint elnyomók, valamint gyújtogatok és gyilkosok cimborái. Várnai utolsó szavaira újból példátlan vihar tört ki. Zsitvay elnök a szónokot rendreutasitotta és Oaszország, valamint az olasz miniszterelnök megsértéséért a mentelmi bizottság elé utasította, amit a szocialisták élénk tiltakozással fogadtak. Bethlen miniszterelnök válasza Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedett ezután szólásra és emelt hangon erélyesen tiltakozott Várnai szavai ellen. A leghatározottabban tiltakoznom kell — mondotta — az ellen a hang ellen, amit Olaszország és annak első fériiával szemben használtak. A kormánypárti képviselők ezekre a szavakra felálltak helyeikről és éljenezték Mussolinit, mig a szociáldemokraták ellentüntetést rendeztek. A zaj elükével Bethlen a következőkép folytatta beszédét: — Várnai képviselő ur mai felszólalásában tanúságot tett arról, hogy ereiben egy csepp magyar vér sines. Erre újra kitört a vihar. A kormánypárti képviselők felállva tapsoltak, míg a szociáldemokraták feliháborodva tiltakoztak Bethlen kijelentése ellen. Zsitvay elnök általános feltűnés közben kérte Bethlent, hogy ne használjon olyan kifejezést, amely eddig szokatlan volt a magyar par famentben. Az elnöki intelem azonban csak újabb alkalom volt arra, hogy a kormánypárt tagjai tüntessenek a miniszterelnök mellett. A csend helyreálltával Bethlen igy folytatta beszédét: — Az az egy bizonyos, hogy a képviselő ur ezt a kijelentést nem a magyar nemzet nevében tette. Ha pedig pártja nevében tette kijelentését, akkor én kijelentem; hogy a szociáldemokrata párt illetéktelen nézetet nyilvánitani, mert érzelmi momentumok által vezetteti magát. Ezek az érzelmi momentumok tisztán csak a szociáldemokrata pártra korlátozódnak. Amikor barátsági szerződést kötöttem az olasz kormánnyal, ez nemcsak magyar oldalról, hanem az olasz nép részéről is szeretettel találkozott. Bárki legyen az olasz kormány . feje, ez a szerződés élni fog, mert életképes. Malasits Géza.: Láttuk 1915-ben, hogy harminchárom évi szerződés után mit csináltak! Bethlen miniszterelnök: Azokon a botrányos jeleneteken kívül, amiket a szociáldemokraták és társaik Budapest közgyűlésén rendeztek, Magyarországon senki sem tud arról, hogy valaki más ezt a szerződést helytelenítené. Tisztában vagyok azzal, hogy ezek a támadások milyen forrásból erednek. Az egész világon a szociáldemokraták harcot folytatnak Mussolini ellen, mert ö meggyőződve a szoci" áldemokrata tanok tévességéröl a maga nézetét merészelte követni. Bethlen ezután visszapillantást vetett magyar külpolitika útjára és megállapította, hogy Magyarország talpraállitási kísérletét elsősorban Anglia és Csehszlovákia karolták fel. — Amikor barátokat szerzünk — folytatta Bethlen — senki ellen nem teszünk semmilyen lépést. Ennek az útnak egyik nevezetes etapja az a barátsági szerződés, amit Olaszországgal kötöttünk. Ehhez a szerző désihez sokféle kombinációt fűztek azok, akik mindig megjelennek a nemzetközi fórumon valamilyen gyanúsítással, ha Magyarországról van szó. A szerződés mögött titkos intenciókat keresnek, holott ez nem egy szövetségi szerződés, hanem barátsági szerződés. amely kimondja, hogy mindenféle differencia békés utón nyerjen elintézést. Mindazok a kombinációk, amiket e szerződéshez fűztek, hogy tudniillik egy harmadik állam ellen irányulna, teljesen légből kapottak. A külügyi bizottságban elmondott beszédemben rámutattam már arra, hogy a fiumei kérdés csak úgy oldható meg. ha az egyik oldalon Olaszország lehetővé teszi számunkra a fiumei kikötő használatát, a másik oldalon pedig Jugoszlávia a tran* zitó-forgalom tekintetében olyan könnyebbségeket tesz, amelyek során remélhető lesz, hogy produktumaink a világpiacon megtarthatják konkurrencia képességüket. Az olasz-magyar szerződésnek semmiféle békebontó szándéka és semmiféle éle nincs senkivel szemben. A szerződés jelentékeny támaszt nyújt a magyar külpolitikában, mert kiemeli egyoldalú izoláltságából és igy ez a szerződés a magyar külpolitika szempontjából jelentős vivmány és nagyfontosságu a magyar nemzet jövője szempontjából is, amiért is kérem az országgyűlést, hogy a szerződést egyhangúlag fogadja el. Zsitvay Tibor elnök ezután szavazásra tette fel a javaslatot és a képviselöház óriási többséggel ál" talánosságban elfogadta a javaslatot, amely ellen csak Beck Lajos és a szociáldemokrata! képviselők szavaztak, mig a polgári ellenzék a javaslat mdlett szavazott. Dl AWMC3 n8|> alat*fehér ,0flak DI-UÄYNt fJSPMM-Stt
