Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-19 / 137. szám

KÖZGAZDASÁGI A BÁCSMEGYE! NAPLÓ ÁLLANDÓ HETI Az SHS-magyar kereskedelmi egyezmény A szerződés a legtöbb kedvezményt biztosítja a kölcsönös kereskedelmi forgalomban — Teljes vámmentességet élveznek a tranzitó-áruk — A két állam polgárai kölcsönös jogvédelmet élveznek — Külön melléklet szabá­lyozza a határszéli forgalomban megállapított különleges kedvezményeket A szerződés három évi időtartamra szól Az 1926 július 24-én kötött jugoszláv'- j magyar kereskedelmi egyezményt most j terjesztették ratifikálás végett a ma- j gyár törvényhozás elé. Az egyezmény, I amelyet nemsokára az SHS parlament is be fog cikkelyezni a legtöbb kedvezmény elvén alapul. Az alapszerződés mellett külön mel­lékletek szabályozzák a határszéli for­galom számára engedélyezett különle­ges kedvezményeket, az átlát egészség-! ügyi 'határozatokat és a vámkezelésnél nyújtandó kölcsönös támogatást. Az alapszerződés mindent magában ioglaló bö kivo­­tát teljes részletességgel alább közöljük, míg a • mellékleteket és potjegyzököny-; veket jövő csütörtökön ismertetjük. A szerződés szövés? * /. cikk. A Magyar Királyság és a Szerb- Horvát-Szlovén Királyság között a kereskedelem telesen szabad lesz. Ezen elvnek megfelelően az egyik Szerződő Fél állampolgárainak szabad­ságában fog állani a másik Fél területé­re jönni és i.tt kereskedelmi ügyleteket kötni, valamint mindezen ügyletekből származó kereseteiket elszámolni és fo­lyósítani. Ezen tevékenységük kifejtésé­nél két utasok, hajósok fuvarosok ma­gukkal visznek saját használatukra. oly mennyiségekben amelyek körül­ményeiknek megfelelnek. 6. cikk. A Szerződő Felek kötelezik J magukat arra, hogy az alább fc’.soro't árukat mindennemű behozatali és kivi- j teli vámtól ideiglenesen mentesítik -az előjegyzési eljárásra vonatkozó vánY- szabályaikban megállapított módozatok! szerint azon kikötéssel, hogy ezek bi­zonyos előre megállapított határidőn he-] ugyanolyan jogokat fognak élvezni, mint a saját nemzetbeliek. vagy azon nemzetnek állampolgárai, kik­ezeli vonatkozásban a legnagyobb ked­vezményt élvezik, és nem fognak maga­sabb vagy más adóknak vagy egyéb megterheléseknek alá vettetni, mint ami­lyeneknek a saját:nemzetbeliek vagy a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzet állampolgárai alá varrnak vetve. 2. cikk. A Szerződő Felek kötelezik magukat arra. hogy a két ország között a kölcsönös forgalmat semmiféle behoza­talt vagy kiviteli tilalmak által nem fog­ják gátolni. A szerződés felsorolja és magyarázza azokat az eseteket, amikor e szabály alól kivételt lehet tenni. Ezek. ha a be­hozatal vagy kivitel hátrányos a hadi­­készülődésekre. állambiztonságra, köz­biztonságra. közegészségre, állami egyedáruságra stb. 3. cikk. A Szerződő Felek egyikének árui, melyek a másik Fél területére ho­zatnak be, akár fogyasztás céljaira, akár raktározásra, akár ujrakivitel vagy át­vitel végett, ugyanolyan elbánásban fog­nak részesülni és nem fognak sem más, sem magasabb vámilletékekkel, felpén­zekkel, adókkal, illetékekkel és egyéb közterhekkel megterhe’tetni. mint azon nemzetnek árui, amelyek ezen vonatko­zásokban a iegtöhh kedvező ényt élvezik. Á 4 cikk a legtöbb kedvezmény a’óli esetleges kivételeket ismerteti. Teljes vámmentességet él­vező áruk 5. cikk. Mindennemű beviteli és kivi­teli vámtól va'ó mentességet fognak él­vezni: a) minták, amelyek egyéb célokra nem használhatók, az egyedárusági és fogyasztási tárgyak kivételével; ée tárgyak, amely»' liil \ isftzaszállittaksanak: aj mindennemű szállítási eszközök, teherhordó és igdsállatok, amelyek a határt csupán azon célból lépik át, hogy személyeket és árukat szállítsanak, va­lamint ezen szállítási eszközökhöz tar­tozó kellékek, amelyeknek .használata a szállításnál szokásos; h) zsákok, kannák, ládák, hordók, ko­sarak és egyéb hasonló tartályok, ame­lyek megtöltve hozatnak vagy amelyek üresen hozatnak be azon címen, hogy megtöltve ismét visszavitessenek. de mindezek csak használt állapotban; c) vasúti kocsik, szekerek és kosarak lefedésére szolgáló használt és jegyes ponyvák, úgyszintén egyéb használt ta­karók, amelyek azon célból hozattak be, hogy áruk kivitelénél használtassa­nak vagy ismét behozattak, miután iga­zolható módon áruk kivitelére lettek használva; . . d) oly áruk, amelyek a másik Szerző­di) Fél területére kipróbálásra és kísér­leti célokra vitetnek be, az egyedárusá­­gi és fogyasztási tárgyak kivételével; e) kijavítás végett ideiglenesen elszál­lított gépek. A kivitt és behozott burkolatok és ta­karók azonosságának biztosítása a tár­gyak leírása utján, valamint darabszá­múk megállapítása alapján történik. A Szerződő Felek megkövetelhetik, hogy az előjegyzésbe vett tárgyak visz­­szavitele autonóm rendelkezéseiknek megfelelően, a vámösszeg tényleges le­tétbe helyezése vagy vámbiztositék nyújtása által biztosittassék. Vámvisszatérítés A 7. cikk szerint a kiállításokra és ver­senyekre, valamint vásárokra és soka­­dalmakra vagy bizonytalan eladásra be­hozott és bizonyos idő alatt el nem adott áruk vámját a Szerződő Felek kölcsönö­sén visszatérítik, de a vámhatóságok ■ár mm áruk behozatalánál alkalmasai fogják a vámelőjegyzési eljárásra vo­natkozó autonóm rendszabályaikat. Ugyanilyen elbánásban fognak része­sülni azon állatszállítmányok is, ame­lyek az egyik Szerződő Fél területeiről a másiknak vásáraira szállíttattak, a mennyiben előre megállapított időszakon belül visszaszállittatnak. 8. cikk. Mindennemű áruk, melyek a Szerződő Felek egyikének területeiről a másiknak területeire vitetnek ki, a kivi­telnél nem lesznek sem más, sem maga­sabb vám és egyéb illetékeknek, adók­nak vagy egyéb közterheknek alávetve, mint amilyeneknek alá vannak vetve bármely más harmadik államnak szánt azonos áruk. A 9. cikk. biztosítja, hogy a Felek egy-Teljesen szabad a j I. cikk, A Szerződő Felek kötelezi)« magukat arra, hogy területeiken a szabad átvitelt köl­csönösen engedélyezni fogják úgy a vasutakon, mint a természetes és mesterséges hajózható utakon, valamint a nemzetközi átmenő forgalom céljaira megnyitott egyéb utakon és útvonala­kon, akár arra az esetre, ha az áru köz­vetlenül kerül átvitelre, akár arra is, ha az árut az átvitel tartama alatt az átme­netben érintett állam területén át kell rakni vagy el kell rakározni. Az átvitel szabadsága felöleli szemé­lyek, podgyászok, áruk. vasúti kocsik, hajók és egyéb vízi szállító eszközök, valamint postai küldemények szállítását. A következő bekezdések szerint e kedvezmény alól ugyanolyan esetek ki­vételek, mint a 2. cikkelynél. Az átvitel mindennemű vámtól és belső adóktól mentes és nem nehe­más pénze és váltói beváltásánál, illetve vásárlásánál nem fognak nehezebb fel­tételeket szabni, mint bármely más or­szág váltóinak és pénzeinek vásárlásá­nál. 10. cikk. Azon belső adók és egyéb közterhek, amelyek a Szerződő Felek egyikének te­rületein áruk termelését, gyártását, for­galmát vagy fogyasztását terhelik vagy terhelni fogják, akár az állam, akár a törvényhatóságok, községek vagy testü­letek javára, semmi szín alatt sem ter­helhetik a másik Szerződő Félnek áruit magasabb kulcs szerint vagy terhesebb mértékben, mint az ugyanilyen nemű belföldi árukat vagy a legnagyobb ked­vezményt élvező nemzet áruit. tranzitó forgalom zithetö meg semmiféle megszorítás­sal vagy felesleges késedelemmel. A szállítmányok az átvitelnél nem Sújt­hatok semmiféle oly különleges adó vagy illetékkel sem, melyek magát az átvitelt terhelik meg (ideértve úgy a be­lépést, mint a kilépést). Mindegyik Szer­ződő Félnek jogában áll azonban az át­menő áruk után statisztikai illetéket, va­lamint a felügyelet és a vámkezelés által felmerülő költségeket magának megté­ríttetni. Alávethetők továbbá adóknak és illetékeknek mindazon kereskedelmi ügyletek, melyek tárgyát az átviteli áruk képezik átvitelük tartama alatt. A szerződés szerint ezeknél az illeté­keknél is a legtöbb kedvezmény elve irányadó. A 12. cikk a Szerződő Felek területein, szabadkikötőin, szabad vámterületein a másik Fél számára érkező árukra ha­sonló rendelkezéseket tartalmaz. Kölcsönös jogbiztositás 13. cikk. A Szerződő Felek egyikének állampolgárai a máslknaik területein is érvényesíthetik összes jogaikat, ameny­­nyiben az ott érvényes törvényekhez alkalmazkodnak; érvényesíthetik jogai­kat és érdekeiket az ország bíróságai­nál is és. mindenekelőtt jógiikban áll. hogy a bíróságnál per­ben álljanak, akár mint felperesek, akár mint alperesek, ennélfogva módjukban lesz ügyvédeket és meg­hatalmazottakat is megnevezni. Ezen fenti rendelkezések hasonlóké­­pen alkalmazást nyernek részvénytár­saságokra is, valamint egyéb kereske­delmi, ipari és pénzügyi társaságokra, ideértve a biztositó társaságokat is, amelyeknek székhelye a másik Szerző­dő Fél területén van, amennyiben meg­alakulásuk ott szabályszerűen történt. Az említett társaságok a másik Szer­ződő Fél területein az ottan érvényben, lévő törvények szemmel tartása mellett mindennemű szerződéseket köthetnek és minden szükséges ténykedést kifejthet­nek oly irányban, hogy vételi és el­adási szerződéseiket végre is hajthas­sák. E tekintetben mindazon jogokat és kiváltságokat fogják élvezni, amelyeket bármely más harmadik államból szár­mazó hasonló társaság kapott vagy kapni fog. Nem terhelhetők meg sem más, sem magasabb adókkal, mint ame­lyekkel a belföldi társaságok vagy a legnagyobb kedvezményt élvező állam társaságai vannak megterhelve. 14. cikk. A müutakat és egyéb köz­utakat, csatornákat, zsilipeket, kompo­kat, hidakat és forgóhidakat, tengeri 4s folyami kikötőket,, valamint egyéb kirakodási helyeket, a hajózható vizek megjelölésére szolgáló fény- és egyéb jelzőberendezéseket, raktárakat, vala­mint mindazon berendezéseket, melyek hajók és rakományaik mentésére s ezen utóbbiak tároltatására szolgálnak, a Szerződő Felek egyikének állampolgá­rai ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan illetékek lefizetése ellené­ben használhatják, mint a saját nerazet­i t

Next

/
Oldalképek
Tartalom