Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-17 / 135. szám

4. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1927» piájqri7;. és bicikli Egg havi fogház auióelgázolásért A szuboticai törvényszéken hétfőn dél­előtt tárgyalta Pavlovics István törvény­­széki elnök büntetötanácsa Weinerí Jó­zsef szuboticai soífőr ügyét, aki azzal volt vádolva, hogy 1924 november 13-án a Szudárevics- és Jelacsics-ucca sarkán, a Horvácki temetkezési üzlet előtt autójával elgázolta Liszák József tizen­két éves kisfiút. A kisfiú a gépkocsi alá került, amelynek kerekei a fiú hasán tizenöt napon belül gyógyuló sérülést okozott. A közvádat Makszimoyics Szvetiszláv államügyész, az ügyészség vezetője kép­viselte, a védelmet Tordai Izsó dr. ügy­véd látta el. A főtárgyaláson a vádlott kijelentette, hogy nem érzi magát bűnös­nek. A kérdéses napon egy magánautót hajtott és mérsékelt sebességgel jött a Szudárevics-uccán s be akart kanyarod­ni a Jelacsics-uceába. Közvetlen az ucca sarkán észrevette, hogy egy fiú halad biciklin. A fiúnak egyik kezében ablak­ráma volt és a biciklit egyik kezével kor­­mánj'ozta. Tülkölt a fiúnak, hogy vi­gyázzon, de az bizonytalanul vezette a gépét egy kézzel és igy történhetett, hogy a fiút elütötte az autó. Körülbelül két-itórom méterig tolta maga előtt a fiút a biciklivel együtt, amikor a kocsi kerekei átmentek a kisfiú hasán. A vád­lott i^tán Liszák József sértettet hallgatta ki a bíróság tanúként. A fiú elmondotta, hogy azon a novemberi napon, tizenhar­madikán és pénteken, amikor a szeren­csétlenség történt, a Szudárevics-uccából jött ki a Szombori-utra. Az ucca bal ol­dalán haladt, amikor szembe jött vele egy halottas kocsi, ö a kocsit ki akarta kerülni biciklijével, akkor, anélkül, hogy tülkölést hallott volna, egy utána haladó áutó a sárhányóval elütötte és tolta maga előtt. Kórházba szállították és ott tért eszméletre. Hiltter Ibolya tanú. akit ezután hallgatott ki a bíróság, elmon­dotta, hogy az autóban ült a soffőr mel­lett. A 'sóffört tülkölt. A biciklin, ülő fiú bizonytalanul haladt, mert a kormányt csak egy kézzel hajtotta. így történhe­tett, hogy a biciklista nekiesett az autó-1 nak. Araikor az összeütközés történt, rögtön kiugrott a kocsiból, mert az eset nagyon megrendítette. VidtikövicS Gábor tanú elmondotta, hegy a történtekkor Az én jubileumom Irta : Farkas Antal Tulajdonképpen én vagyok az oka az egésznek, mert én böngésztem az Egy­let régi tagsági könyveiben, amikor a vendéglő padlásán szórakoztunk. A Ko­vács Muki kedviért bújtunk ide. (Csú­nya természetű felesége volt, aki a vá­ros összes kocsmáit a nyakába vette, hogy az urát fölfedezze. Még a pincék­ben is kutatott utána. Tanácsosabb volt a padlásra húzódni már mingyárt más­nap. Az asszonynak persze nem jutha­tott eszébe, hogy, a vendéglőknek nem­csak pincéi, de padlásai is vannak. Egyébként is a padlást a létra fölhuzá­­sával könnyű veszélyteleniteni; mig a pincégarádicsot nem lehet ide-oda huzi­gálni.) Én fedeztem föl, hogy az asztaltársa­ságunknak legöregebb tagja vagyok, mert a többiek részint meghaltak, részint megunták a jótékonykodásnak azt a fajtáját, amely a borárak emelkedése óta a legdrágább vigalmassági sport, mert kiszámíthatatlan milliókba kerül, mig az ember karácsonykor egy-két ár­va gyermeket föl tud ruházni. Amikor a padlásról lejöttünk, eszem­ben sem volt már ez a fölfedezés. Elfe­lejtettem. Csak az maradt meg az emlé­kezetemben, hogy Kovács Muki a pad­láson való szórakozás alkalmával olyan Súlyosra itta magát, hogy a leereszke­désnél három létrafok eltörött alatta. Csak bámultam, amikor asztaltársa­ságunk legközelebbi összejövetelén az elnök űr az együttlevő tisztikar jelenlé­tében a következő bejelentést tette: — Tisztelt tagtársak! Elnöki tisztem­ből kifolyó kötelességem bejelenteni, hogy Suhajdu Márton tagtársunk a na­pokban ünnepli tagságának tízesztendős jubileumát. Nagyon természetes, hogy társaságunk ezep a jubileumon részt üzletének ajtaja előtt állt és jól látta an­nak minden mozzanatát. A soffőr az ucca bal oldalán haladt és a helyzet olyan volt, hogy az összeütközés kike­­rülhetetlenné vált. Az autónak jobb ol­dalon kellett volna menni és ez okozta az összaütközést. A bizonyítási eljárás ezzel véget ért, mire a bíróság a vádlottat bűnösnek mondotta ki gondatlanságból okozott könnyű testi sértés vétségében és el­itélte egy havi fogházra, száz dinár mellékbüntetésre és kétezer dinár kárté­rítésre. Az ügyész szigorításért felebbe­­zett, az elitéit pedig, mert nem érzi ma­gát bűnösnek. ' Bérmautra megy Budanovich Lajos püspök Szerdán Topolán lesz bérmálás Budanovich Lajos püspök — mint megirtuk — bérmálási körútra indul. Budanovich Lajos püspök szerdán, má­jus 18-án Topolán fog bérmálni, ahol a lakosság fényes fogadtatásban részesíti majd az uj püspököt. A püspök Bajsáról megy Topolára fél négy órakor. A to­­polai határban lovasbandérium fogja vár­ni a püspököt, aki a Kálvária mellett el­haladva a Fő-uccán keresztül a tem­plomba megy, ahol litánia lesz, utána az iskolás gyermekek bérmálása. Szerdán este hat órakor a föpásztor a plébánián fogadja a küldöttségeket. Este nyolc órakor a plébánia előtti téren térzene lesz a püspök tiszteletére. Csütörtökön reggel fél nyolc órakor ünnepi mise, amit a püspök celebrál nagy papi segéd­lettel, majd a főpásztor szentbeszédet tart, amit a férfiak bérmálása fog kö­vetni. Csütörtökön délután három órakor májusi ájtatosság után a nők bérmálása. Pénteken reggel fél nyolc órakor még egy misét mond Budanovich Lajos püs­pök és fél tiz órakor Szuboticára utazik. Bácstopola lakossága nagy előkészü­leteket tesz a püspök fogadtatására. A templomot kedden zöld lombokkal fog­ják feldisziteni és a lakosság a püspök tiszteletére a házakat fellobogózza. Megtartották próbarépülésükéi az oceánrepülö amerikai pilóták Az eltűnt francia repülőket expedíció keresi New-Fundland partvidékén Newyorkból jelentik: Még mielőtt az amerikai repülők az óceáni útra star­tolhatnának, civódás keletkezett az esetleges dijak elosztása körül. Cham­berlain s Berteaut panaszkodnak, hogy pénzemberük, aki a vállalkozást finan­szírozza, magának ‘követeli a dijak leiét, ez" zel szénben azonban vonakodik a két pilóta életét szerencsétlenség esetére özvegyeik javára biztosí­tani. A Pilóták azzal fenyegetőznek, hogy lemondanak a repülésről, ha a pénzem­ber nem köt számukra életbiztosítási1. " Vasárnap Chamberlain. Byrd és Lindberg ka­pitány újabb próbarepülésre száll­tak fel. A három gép egész délután Newyork felett keringett és Newyork uccáin óriási tömeg ünnepelte a repülőket. Byrd tel­jes sullyail szállt fel: négy tonna ben­zinnel, két napos élelmiszer készlettel és rádió állomással. Chamberlain a pró­barepülés után úgy nyilatkozott, hogy gépe biztosan kibírja az utat Párisig. A három pilóta közül a legnagyobb szimpátia Lindberg kapitány vállalko­zását kiséri. Lindberg ma az Egyesült- Államok legnépszerűbb pilótája, aki az utolsó hetekben több rekordot állított fel. Mindössze huszonöt éves. Lindberg kapitány egyedül akarja vesz és az ünnepeltet teljes erkölcsi sú­lyával támogatja. Tudomásul vétetik? — Vétetik —- bólingatott rá minden­ki, még az öreg siket telekkönyvvezető is, aki egy szót sem értett az egészből, még külön a fülébe nem trombitálták, hogy miről van szó. Akkor is tudomásul vette, mig én 'Sze­rényen tiltakoztam. — Ugyan kérlek, hagyjátok. Én nem szeretem az ünnepeltetést. — Ez elől nem lehet kitérni. Majd mi segítünk neked az előkészítésben. Jól van. De mit készítek én elő, ami­ben nekem segíteni kell? Nem értettem. Nagyot néztem, amikor Kovács Muki beállított hozzám: Az asztaltársaság megbízásából jö­vök. Hát mire határoztad el magad? — Én? Milyen tekintetben? — A jubileumod ügyében. — Ugyan hagyjátok. Szóra sem érde­mes. — Azt én nagyon jól tudom. Nem te­hetsz te arról, hogy az idő eljár fölöt­ted, azonban társaságunk másképpen határozott. Valami formákon mégis csak tu! kell esnünk. Egy kis ünnepség, egy kis ajándék, mifene. — Nagyon kedves vágj’. — Szóval maradjunk a tajtékpipánál? — Ha ez a kívánságotok. Egy kicsit örültem ennek a figyelmes­ségnek. mert őszintén szólván a mi tár­­sa.ságunk részéről még'soha sem tapasz­taltam hasonlót ia saját tagjaival szem­ben. No, egy-egy jubileum alkalmával csak kitehet magáért. Arra a tajtékpi­pára különben is már régebben fájt a fo­gam, de hát ki ad érte annyi sok ezret? Ha ajándékképen kapja az ember, ak­kor igazán nem drága. Kovács Muki megint beállított hozzám. — Szerencsés kópé ■ yagy! Schwartz ötvenezret leengedett, .amikor megtudta, hogy a te jubileumodról van szó. El is hoztam a pipát. Nesze! Egy darabig gyönyörködtem tenne, aztán visszaadtam Mukinak. — No, nem kei? — Dehogynem. Mégis tán be kell mu­tatnod a társaságnak is a formaság kedviért. — Értem, értem. Igazad van. Sokkal stilszerübb lesz, ha a társaság nyújtja át egy kis cécó keretében. — Amint akarjátok. Csak ne beszél­jen senki. — Kár a fáradságért, a költségért. Különben is szegény az asztaltársasá­gunk. — Szó sincs róla. No, de ebbe senki sem pusztult még bele. Mondd, mit sze­retnél te magadnak a jubileumodra? Én már kinéztem neked egy gyönyörű taj­tékpipát. — A Schwartz kirakatában? — Ott-ott. — őszintén mondom, hogy erre már régen fáj a fogam, de nagyon drágáltam. — Már engedj meg, egy ilyen alka­lomra nem lehet drága, fin még ma be­szélek*1 Schwartz-cal és megmondom, hogy miről van szó, majd olcsóbban adja. — Hát még azt sem? Már a beszédet nem engedjük el. Csak semmi szerény­kedés! Beszéd lesz bőven. — Igazán nem érdemiem meg. —' Ugyan kérlek, ez nem kerül pénz­be. Valami formája csak legyen ennek a jubileumnak. Engem bízott meg a társa­ság, hogy melletted legyek ebben az ügyben. Mit kéne vacsorára csináltatni? — No, ebbe igazán nem avatkozha­tott! bele. — Már mért ne? Az a sok birkapap­rikát már kijön a könyökünkön. Szere­­t«at te « halat? — De mennyire! — Hát lesz hal. — Megint újabb költség. A irat na­az óceán feletti utat megtenni és útjára csak kétezerötszáz liter ben­zint visz. Byrd és Chamberlain viszont négyezer liter benzinnel startolnak, ha ugyan Chamberlain nem válik ki a ver­senyből a pénzemberével támadt diffe­renciák miatt. New-Fundilandból egyre-másra érkez­nek hírek, hogy a múlt hétfőn látták Nungesserék gépét. Olyan sok megbíz­ható hir van erről, hogy szinte kétségtelennek látszik, hogy a francia repülők eljutottak New- Fundlandig. Az amerikai légügyi hivatal most expe­díciót szerel fel, hogy az New-Fundland partvidékén kutasson az eltűnt francia repülők után. Wanemacker, a híres amerikai áru­­háztutajdonos. aki Byrd északsarki re­pülő oceánrepülését finanszírozza, hu­szonötezer dollár jutalmat tűzött ki an­nak, akt akár élve, vagy hatva megta­lálja Nung&ssert és Colit. A bánáti egyházi háború A vrsaci kathoükus hitközség rend­kívüli közgyűlésen dönt az apostoli adminisztraturával felmerült viszályról Vrsacról jelentik: A vrsaci római ka­tolikus hitközség vezetősége május 22-ére rendkívüli közgyűlést hivott ösz­­sze, amelyen nagy jelentőségű kérdé­seket fognak tárgyalni. A vrsaci római kathoükus hitközség alapszabályait ugyanis az egyháztanács Jóváhagyás céljából felterjesztette a bánáti apostoli adminiszttaturához, Rodics Rafael érsek azonban az alapszabályokat nem hagyta jóvá. Az egyháztanács most foglalko­zott az alapszabályok visszautasításának kérdésével és elhatározta, hogy a dön­tést az egyházközség közgyűlésére bízza. A közgyűlés foglalkozni fog azokkal a módosításokkal is, amiket az alapsza­bályokon az apostoli adminisztrátor esz­közölt és a helyzetről a közgyűlést Eu­­dresz Jakab plébános és dr.' Kélczer Gyula világi elnök fogják informálni. A visaci katolikusok remélik, hogy sike­rülni fog az ellentéteket áthidalni és lét­rejön a megegyezés. A közgyűlés hatá­rozatát nagy érdeklődés előzi meg. gyón drága. — No, hallod: tizévenkint egyszer. — Még akkor is. Az asztaltársasá­gunk anyagi helyzete — — Hadd el! * Mit törődsz te az asztal­­társaság anyagi helyzetével? — Az igaz. De nem jobb volna, ha a vacsoráját ki-ki maga fizetné? Kovács Muki nagyot nézett. — Egy jubileum alkalmával? A te ju­bileumod alkalmával? Utóvégre te jubi­lálsz és nem ki-ki. Engedj meg, ez nem szokás. Tehát a halnál maradunk. Beleegyeztem. Nagyon szeretem a hatat és e mellett jól esett a társaság fi­gyelmessége is. Igaz, hogy az anyagi helyzete nem olyan, hogy ilyen ünne­peltetést megengedjen magának, de, Is­tenkém, nincs mindig jubileum. A bankett nagyon szépen sikerült. Könny szökött a szemembe, amikor az elnök cifra beszéd kíséretében a pipát átnyújtotta. Elérzékenyitett a felköszön­tőknek az az áradata, amely az én her­­vadatlan érdemeimet zúgta. Kezdtem elhinni, hogy csakugyan megérdemel­tem ezt a drága tajtékpipát, ezt a még dTágább bankettet, amelyen a rendesnél srkkail többet ettek, ittak, szivaroztak a tisztelőim. (Látszott, hogy nem a saját zsebükre megy a mulatság, hogy leg­alább egy tucat árváról lemulatjuk a gúnyát.) A padláson végződött a jubileumom, ahonnan Kovács Mukit az önkéntes tűz­oltók mentőosztálya hozta le. Aztán még folytatódott, de már nem olyan vígan. Schwartztól ugyanis a na­pokban számlát kaptam a pipáról. Ro­hantam a vendéglőbe, kerestem Mukit, amikor a vendéglős ur a tiszteletemre rendezett mulatság összes költségeiről széló részletes számlát kiegyenlítés vé­gett elém tolta. Ez volt aa első és az utolsó jubileu­mom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom