Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)
1927-05-17 / 135. szám
12 OLDAL • Ara I'/, DINAR Poštarina plaćena u gotovoml lelefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétiön délben ................... _ _ Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Előfizetési ar negyedévre 16,-> din. Kiadóhivatal: Subotlca, Zmaj Jovan trg. 3. (Minerva-palota) Joachimstal A rádiumfürdőjéről hires Joachimstalban ültek össze ezidén a kisantant külügyminiszterei, hogy az olasz-magyar szerződés által keletkezett uj helyzetet megvitassák. Természetesen zárt ajtók mögött tanácskozott a három külügyminiszter és a nyilvánosság elé csak azok a simára csiszolt szavak kerültek, amelyekről Talleyrand állapította meg, hogy a gondolatok nem kifejezésére, hanem elleplezésére szolgálnak. A kiadott hivatalos kommüniké és az elhangzott külügyminiszteri nyilatkozatok értelmét mikroszkópon át vizsgálja a középeurópai sajtó. A diplomácia nyelve nein olyan magától értetődő, hogy ne adna alkalmat a legkülönbözőbb szempontokból kiinduló szövegmagyarázatokra. Maga a konferenciáról közzétett kommüniké csak annyit árul el, hogy a kisantant-államoknak a legsürgősebbek a gazdasági kérdések, amelyeket külön kell választani a politikai problémáktól. A magyar lapok ebből az egy mondatból azt következtetik, hogy a kisantant-államok a római szerződés hatásának ellensúlyozása céljából a legteljesebb nyíltsággal fognak gazdasági téren közeledni Magyarországhoz. Ezt a feltevést jugoszláv részről megerősíti a Vreine erre vonatkozó cikke, amely szerint egész Európában nagy helyesléssel találkozott az S. H S királyságnak az a törekvése, hogy Magyarországgal, Ausztriával és Bulgáriával különösen gazdasági tekintetben jó viszonyt tartson fenn. Bethlen István gróf volt az első, aki hangoztatta, hogy Magyarország és az utódállamok között a gazdasági érintkezést a politikai mozzanatok-, tói függetlenül kell szabályozni - és nem csoda, ha a magyar sajtó Bethlen diplomáciai sikeréül könyveli el, hogy most a kisantant is erre az álláspontra helyezkedett. Történtek azonban a konferencia j után illetékes helyről olyan kijelen-! lések is, amelyek azt a felfogást lát- i szanak igazolni, hogy Magyarország j és az utódállamok békés együttmti-1 ködését károsan befolyásolja a ma- j gyár külpolitika olasz orientá- j ciója. Mitilinéu román külügyminisz- 1 tér dr. Marinkovics Voja és dr. Be- j nes jelenlétében örvendetes ténynek mondotta, hogy Magyarország ki- j emelkedett eddigi elszigeteltségéből j és azt az óhaját nyilvánította, hogy j sikerüljön elhárítani azokat az aka-! dályokat, amelyek a Magyarország-1 gal való megegyezés útját állották, j Miután pedig ilyen módon elég vilá- j gos célzást tett Bethlen római ut-! jára, hozzáfűzte, hogy a kisantant j rendületlenül ragaszkodik a status! quo fenntartásához és a szövetség- j hez tartozó államok csak egymás j közti megegyezés alapján és csak I egyidőben fognak szerződéses vi- i szonyba lépni Magyarországgal. Marinkovics Vo.ia meglehetősen j szűkszavú volt az újságírókkal szemben és csak annyit mondott, hogy a kisantant nem tartja aktuálisnak a magyarországi királykérdést és ezért nem is érdeklődik iránta. Egy másik nyilatkozatában Marinkovics hangsúlyozta, hogy a kisantant fenntartására most ugyanazok az okok forognak fenn, amelyek hét évvel ezelőtt létrehozták. Benes is kiemelte, hogy ezúttal« fokozottan demonstrálódott a kisantant missziójának történelmi hordereje. — A kisantantot — mondotta a csehszlovák külügyminiszter — ki kellene találni, ha nem volna, különösen a mostani általános bizonytalanságban és az európai politika ideges feszültségében. Mindez nyilvánvalóan arra vall, hogy az olasz-magyar barátkozás ugyanakkor, amikor fölszitotta az utódállamok hajlandóságát a Magyarországgal való megegyezésre, egyszersmind a magyar kormánypolitika iránti bizalmatlanságot, a kisantant létjogosultságának éltetőelemet is növelte. Az az együttes, amit az utódállamok külügyminiszterei Magyarországgal szemben kidomborítanak, bizonyos tekintetben hasonlít ahhoz az olasz-albán együtteshez, aminek manifesztálását épen a kisantant-konferencia idejére tartogatta Mussolini. Magyarország kormányára ilyen körülmények között az a feladat vár, hogy a kisantant-államok részéről bekövetkező közeledést kellőkép honorálja és a gazdasági kooperáció lehetőségeinek előmozdításával hozzájáruljon annak a gyanakvással terhes légkörnek megenyhitéséhez, amelyben úgy a magyar nép, mint a szomszédos államok népeinek életbevágó gazdasági érdekei esnek áldozatul a nagypolitika molochjának. Újabb ezer halottja van az amerikai árvíznek Az eddiginél is nagyobb katasztrófával fenyeget a Missisippi és mellékfolyóinak áradása Newyorkból jelentik: Bayon des Qaises környékén a gátszakadás ötven mérföld szélességű és a rengeteg áradat úgy elöntötte az egész környéket, hogy háromszáz mérföld hosszú és ötven mérföld széles tenger keletkezett. amelynek zugó és hullámzó áradata viz alá borította az Evangeliman tartományt. Ezer farmer menekült el a veszélyeztetett vidékről családostól, maga előtt hajtva állatait. Az országúton menekülő tömeg azonban megtorlódott és a Simmesport felé vezető országúton több száz embert kerített be az áradat. Mansurában közel ezer ember rekedt a hömpölygő árvíztől körülvett házakban, akiknek megmentésére gondolni sem lehet, mert csónakokon a zugó ár miatt ez a vidék megközelíthetetlen. 1 Az ár olyan hatalmas, hogy az Old-River vize, amely ellentétes irá-BKSääÜi nyu volt, visszafelé fordult és felfelé folyik, miután az áradat az Old-Riverbe folyik. az a veszély fenyeget, hogy az áradat, amely a Missisippi felé tódul, a meggyöngült gátakat hátulról szakítja be. Bár a Missisippi gátja sok helyen betörött és ekrazittal is robbantották, a viz színének csökkenése alig észrevehető. New-Orleansnál csak egy tized lábbal alacsonyabb a viz, mint volt a mesterséges gát előtt. Folynak az e őkészületek a választásokra Yukicsevics Vei ja miniszterelnök hétfő estig nem érkezett vissza Vrnyacska-Banjáról Tárgyalások a radikális párt centruma és a Pasics-csoport között Beogradból jelentik: Vukicsevics Velja miniszterelnök az esti órákig nem érkezett vissza Beogradba, úgy hogy itteni politikai körök nem értesülhettek utjának eredményéről. Ezért meglehetős bizonytalanság uralkodott a helyzet további fejleményei tekintetében. Ez a bizonytalanság alkalmat adott a kormány ellenfeleinek arra, hogy ismét nagyobb határozottsággal kezdjenek terjeszteni olyan híreket, mintha Vukicsevics Velia utjának az volna a célja, hogy Őfelségétől felhatalmazást kérjen a választások kiírására. Ezzel kapcsolatban ugyanezek a körök azt állítják, hogy a kormánynak nincs választási mandátuma, sőt kétséges, hogy egyáltalán megkapja-e. Ezek - nek a híreszteléseknek komoly politikai körökben nem adnak hitelt és továbbra is az a meggyőződés uralkodik. hogy közvetlenül a választások küszöbén állunk és tisztára taktika kérdése, hogy mikor határozza el magát Vukicsevics Velja a parlament feloszlatására. A kormányhoz közeiálió politikusok már meg is kezdték a választási előkészületeket és az egész országban voltak konferenciák a jelölések és a választási kampány előkészítésére. Trifkovics Márkó és Uzunovics tanácskozása Trifkovics Márkó, a parlament elnöke és Uzunovics Nikola voit miniszterelnök hétfőn délelőtt hosszasan tanácskoztak a parlament elnöki szobájában. Triíkovicsnak es llzunovicsnak nem első találkozása ez a Vukicsevics-kormány megalakulása óta és éppen ezért nagy jelentőséget tulajdonitanak neki. Sokan úgy tudják, hogy a találkozás célja azoknak az ellentéteknek az elsimítása, amelyek a radikális párt Pasics-csoportia és a centrum között fennálianak. Interpelláció a vajdasági községi autonómia érdekében Doskovics Dusán dr, délbánáti független demokrata képviselő kérdést jegyzett be Vukicsevics Velja miniszterelnökhöz, mint belügyminiszterhez, a Vajdaság községi autonómiáidnak ügyében. — A vajdasági községekben — mondja Boskovics Du&ún dr. — az egyesülés óta komeszarok. kinevezett községi bírák és elöljárók uralkodnak, akik csaknem valamennyien fosztogatják a polgárságot. Az egész ellenzék egyetértett abban, hogy a komeszáríátvsokat meg kell szüntetni és ki kell Írni a községi választásokat. Amikor Jovanovics Ljuba elszakadt a radikális párttól és külön klubot alakított, a klub összes tagjai — ön is miniszterelnök vr — csatlakoztak a többi ellenzéki pártnak ehhez az álláspontjához. Az Ön klubjának szónokai a parlamentben is sürgették a községi választásokat és különösen sokat tett ebben a tekintetben Sztankovics Szvetozár, aki jelenleg az Ön minisztere. A demokrata egyesülés is a községi választások mellett nyilatkozott. A legutóbbi pénzügyi törvény kimondja, hogy a belügyminiszternek rendeletet kell kiadnia, amely szerint három hónapon belül, tehát ez év junius végéig lefolytatandök a községi választások. Azonban a rendeletet eddig még nem hozták meg és hir szerint nem is dolgoznak rajta. Emiatt az üldözött vajdaságiak arra a meggyőződésre jutnak, hogy a mostani radikális:demokrata kormány, a melyet ön a rend, munka és törvényesség kormányának nevez, meg fogja szegni a fennálló törvényt, a mely szerint a választások a Vajdaságban junius végéig megtartandók. Kérek tehát Írásbeli választ a következő három kérdésre: 1. Kiadta-e már a belügyminiszter ur a rendeletet a vajdasági községi választásokról? 2. Ha igen, miért nem hirdette ki? 3. Miért nem irta ki eddig a községi választásokat? A pénzügyi bizottság szerdai ülésének napirendje A pénzügyi bizottság szerdai ülésének napirendje a következő: 1. A kérelem- és panaszalbizottság jelentése. 2. Az állami bizottság tagjai-