Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-14 / 122. szám

2. oldal. 1927 május 14. BACSMEGYEI NAPLÓ grad—tuzlai szakasz kiépítéséhez, míg a Tuzhi—szarajevói szakasz ta­nulmányozás alatt áll. Az egéssf pro­gram 1530 kilométer rendes és 60 kilométer keskeny nyomtávú vona­lat ölel fel. Tovább dolgoznak az iva­­novói alaguton, a Beograd—obreno­­váci keskenyvágányu vonalon, a pan­­csevói liidon, a Kragujevác—kralje­­vói vonalon. Azonnal árlejtést imák ki a következő vonalakra: Krapina— Rogatec, Bakar—Bakar kikötő, Tre­­binje—Niksics. és Uvac—Priboj. Az összes vasutak építési költségei 5300 millió dinárra rúgnak, amiből 1927- ben 500, 1928-ban 1800. 1929-ben 1600, 1930-ban 1070, 1931-ben 350 milliót fognak a vasútépítésre fordí­tani. Ami az első ötszáz milliót illeti, ezt a most megkötött Bleer-köl­­esönből fogják venni. Ennek a har­mincmillió dolláros kölcsönnek egyik fele, tizenöt millió dollár az Adria­­vasut építésére szolgál, a Bleer-cso­­pqrttal most konfliktus támadt arra nézve, hogy ez az összeg felhfisz­­nálható-e más vonalak építésére is. A Bleer-csoport szerint a kölcsönt csak egy vonal építésére lehet fel­használni, mig a kormány egyidejű leg négy adriai vonal kiépítését akarja megkezdeni. Megegyezés még nem jött létre, de sikerült biz­tosítani azt, hogy a Bleer-kölcsön másik feléből, amely általános álla­mi szükségletek fedezésére szolgál­na, négyszáz milliót rendelkezésére bocsássanak abban az esetben, ha Bleerékkel nem tudnának megegyez­ni. Ha pedig létrejön a megegyezés, akkor a másik ötszázmilliót a Beo­grad—tuzlai vonal építésére fordít­ják.5 Ami az egész ötmilliárd előte­remtését illeti, a pénzügyminiszter , garantálta, hogy a kellő időben meg­felelő kölcsönöket fog szerezni és a kormány már eddig is ezen az ösz­­szegen túlmenő ajánlatokat kapott, azonban a kormány nem veszi igény­be még a kölcsönt, nehogy az az ál­lamkasszában felhasználatlanul he­verjen. Végül kérte a javaslat elfo­gadását. fovánoyics Jóca földmivespárti a Szarajevó—raskai vonal építéséért szállt sikra; amely vonal a szan­dzsákot összekötné Boszniával. Cse­­lan ívó Radics-párti a Bugojnó—ar­­zsanói vonal kiépítését követelte, KuTovec szlovén néppárti pedig a Brezsice — Novomesztó — kocsevjei vonal építését sürgette és azt a kér­dést intézte a miniszterhez, hogy történik-e gondoskodás a meglevő vasútvonalak fenntartásáról, ame­lyek napról-napra jobban tönkre­mennek. Végül- tiltakozott a vasúti munkások elbocsátása és a munka­bér redukálása ellen. Popovics Szvetiszláv és Vikiét Pribiesevies-párti, valamint Pttse­­njak szlovén néppárti felszólalása után Miloszavljevics közlekedés­­ügyi miniszter válaszolt az elhang­zottakra. Kijelentette, hogy a Szara­jevó—raskai vonal kiépítését ő is fontosnak tartja és az a törvényja­vaslatban szerepel is, de ehhez ^z építéshez még nem lehet hozzákez­deni. mert Szarajevónak nincs ren­des nyomtávú vonala. Ami a mostani vonalak reorganizálását illeti, ebben a kérdésben teljesen egyetért Kulo­­vcccel. Maga is hangoztatta már, hogy a vonalak néhol olyan rosszak, hogy sok helyen veszélyes a közle­kedés, másutt pedig csak tizenöt­­húsz kilométeres sebességgel lehet közlekedni. A pénzügyi eszközök arányában azonban megtesz min­dent a vonalak javítása érdekében és már nagy anyagmegrendeléseket tett úgy a jóvátételi számlára, mint Lengyelországban, ahol ezer kilo­méter sint rendelt. Az uj vonal épí­tését azonban emiatt nem lehet el­halasztani, hanem azokat a javítá­sokkal párhuzamosan kell megkez­deni. Arra a kérdésre, hogy miért nem engedik meg a magántőkének, hogy vasutakat építsen, kijelentette, hogy a külföldi kapitalisták olyan nagy haszonnal akarnak dolgozni, hogy nem lehet nekik koncessziót adni. Ami a munkások redukcióját illeti, az nemcsak Szlovéniában, ha­nem az egész országban folyik, azonban mindenütt csak a nem al­kalmas és nem produktiv elemeket bocsájtják el. A bérleszállitást a költségvetés irja elő, azonban az csak fokozatosan történik. Ezután a bizottság huszonöt sza­vazattal három ellenében elfogadta a javaslatot, amely ellen csak a füg­getlen demokraták, a Radics-pártiak közül Hadzsi Oman szavazott. A részletes vita után a bizottság má­sodik és harmadik olvasásban is 21 szavazattal 2 ellenében elfogadta a javaslatot. Az ülés este negyed nyolc őrkor ért véget. Kettészakad a szlovén néppárt Politikai körökben nagy feltűnést kel­tett az a nyílt levél, amelyet a zagrebi Novosti legutóbbi számában közölt és amelynek szerzője dr. Stanovnik Iván, a szlovén keresztényszocialisták vezére, a ki elnöke a klerikális-párt ljubljanai szervezetének is. Dr. Stanovnih élesen megtámadja Korosecet és kijelenti, hogy a klerikális-pártban a papok uralkodnak Erre a támadásra a szlovén néppárt hivatalos lapja a Slovenec válaszol és többek közt azt irja, hogy dr. Stanov­nih a papok elleni támadással kizárta önmagát a partból. Ennek az áttérnek nagy jelentőséget tulajdonítanak, ant^ih is inkább, mert nincs kizárva, hogy a szlovén néppárt a választások előtt két részre szakad. Viharos tanitógyűlés Staramoravicán A cservenkai iskolaszék és tantestület visszautasítja az igazgató ellen intézett támadást Vrbászi tudósítónk jelentése alapján beszámoltunk a sztaramoravicai tanító gyűlésről, amelyen egy tanítónő esetével kapcsolatban éles támadás hangzott el a ervenkai iskolaigazgató és a jegyző ellen. Ebben az ügyben a ervenkai is­kolaszék a következő nyilatkozat közlé­sét kéri: A ervenkai állami elemi népiskola is­kolaszéke 1927 május 12-ikén este hét­órakor megtartott gyűlésen elhatározta, hogy b. lapjának az alanti átiratot küldi, azzal a kérelemmel, hogy annak megfe­lelő helyet adni szíveskedjenek. Lapjukban Novi-Vrbászról közölt: »Viharos tanitógyűlés Sztaramoravicán« című cikkükre vonatkozólag szívesked­jenek b. lapjukban helyet adni a követ­kezőknek: Tiltakozunk az igazgatónkat és a köz­ségi jegyzőnket ért támadás ellen. Til­takozunk az ellen, hogy valaki saját bű­nét és szégyenét palástolva védekezzék, mert ez nem becsületes dolog. Mindazok, akik a támadó cikk mögött állnak, ve­gyék tudomásul, hogy védencük közsé­günk szégyenére, az iskola, társadalom és erkölcs kárára van. A lakosság érde­kében az igazgató, ho,gy hivatásának megfelelhessen és a nép követelésének eleget tegyen, kénytelen volt hivatalos eljárást indítani,a tanítónő ellen. Amint ellene intézkedett, elvárjuk és követeljük tőle, mint igazgatótól, hogy hasonlóképp intézkedjék minden tanító és tanítónővel szemben, akik viselkedésükkel úgy az iskolában, mint az iskolán kívül annyira viszik a dolgot, hogy ezáltal a község szégyenére válnak és a községben vi­szályt szitunak, mely a békéhez és rend­hez van szokva. Az igazgatót lelkiismeretes és áldozat­kész munkájában támogatja az egész is­kolaszék és elítéli az illető tanítónőt, aki méltatlan a tanítónői hivatásra. A legerélyesebben tiltakozunk az ellen, hogy szégyenletes és hazug módon tá­madják jegyzőnket, aki nagy tekintély­nek és köztiszteletnek örvend közsé­günkben. Megállapítjuk és kijelentjük, hogy ö az egész községnek és különösen az iskolának hasznára működik és az egész községnek, különösen az iskolának büszkesége. Fogadja mélyen tisztelt Szerkesztő ur nagyrabecsülésünket: Crvenka, 1927{ május 12. Iskolaszék. Ugyancsak helyreigazítást küldött be hozzánk a ervenkai állami elemi népis­kola tantestülete is. A tantestület nyilat­kozata szerint Rácz János igazgató az illető tanitónö ellen valóban tett a mi­nisztériumnál jelentést, amely azonban alapod okokkal van alátámasztva. Kije­lenti még a tantestület, hogy nem felel meg a Valóságnak aZ'až állítás, mintha az illető tanítónőt akár a jegyző, akár až igazgató akadályoztawagy akadályoz­ni próbálta az elutazásnál. A jegyző azon a napon nem is tartózkodott a köz­ségben. Végül a tantestület visszautasít­ja a köztiszteletben álló és lelkiismeretes iskolaigazgató ellen intézett támadást, amelyet egyoldalú információknak tulaj­donit. Nyolc diákot távolítottak el a no­viszadi kereskedelmi akadémiából Budapesti tanulmányutukon éjjel kimásztak az ablakon és hajnalig1 a városban mulatlak Noviszadról jelentik: A noviszadi ke­resned ümi akadémiának szenzációja van: az intézet tanári kara nyolc diákot távolított el az akadémiáról, mert azok súlyosan vétkeztek az iskolai rend és fegyelem ellen. A kereskedelmi akadémia negyven ta­nulója, Silks Dimitrije, Dénes Lajos tar nárok és Mijövicsné tanárnő vezetésével május ötödikén -három napi tartózkodás­ra Budapestre rándultak, hogy megte­kintsék a budapesti mintavásárt és a magyar főváros nevezetességeit. A no­viszadi diákokat Budapsten a közokta­tásügyi* miríísztérium, a budapesti isko­lák diákjai és a jugoszláv követség fo­gadták. Háromnapi budapesti tartózko­dásuk alatt rendkvüli vendégszeretetben részesültek. Minden látnivalót megnéztek, voltak az Operában és a másik két estét« is jó szórakozás volt számukra tervbe­­véve, de az néhány diák magatartása miatt elmaradt, mert első este az opera, előadás után szálláshelyükön olyan lár­mát csaptak, hogy a kísérő tanárok kénytelenek voltak megtorlásképen va­­lamennyiü'ket a másnap esti szórakozá­soktól eltiltani. Ennek ellenére nyolo diák másnap este kiszökött a városba A tanári kar ezért visszaérkezésük után mind a nyolc diákot eltávolította az in­tézetből. Az eltávolítás hire nagy feltű­nést keltett, az érdekeltek szülei miri­­i'é'nt elkövettek, hogy a tantestületi ha­tározatot meg lehe'ssen változtatni, de ez nem sikerült. Nedeljkovics Milán, u kereskedelmi akadémia igazgatója a noviszadi diákok budapesti útjáról és a nyolc diák eltá­volításáról ezeket mondotta a Bácsme­­gyei Napló munkatársának: — A diákcsapat május 6-án, 7-én és 8-án Budapesten volt, ahol az első es­tén az operaházban voltak, melynek elő­adása után szálláshelyükre tértek visz­­sza, ott nagy lármát csináltak, trombi­táltak, mire a kisérő tanárok azzal bün­tették meg őket, hogy másnap este min­den szórakozástól el fognak esni és az estét otthon fogják tölteni. Másnap a diákcsapat délután a Margit-szigcten volt, ahonnan este 9 órakor tértek visz­­sza szállásukra, ott roegvacsoráztak és fél 10 órakor valamennyien lefeküdtek. A kísérő tanárok egy órával később utánanéztek, vájjon valamennyien ott vannak-e? Legnagyobb meglepetésükre I tapasztalták, hogy a diákok közül nyol­cán hiányoznak: engedély nélkül az ab­lakon keresztül megszöktek és a vá­rosba mentek. Csak éjjel egy órakor, illetve hajnali négy és öt óra között tértek haza. — A tanárok kötelességszerüen je­lentést tettek erről a súlyos fegyelmi és íüggelemsértésrö! és a tantestület, mely ez ügyben összeült, az engedet­len diákokat az intézetből való csendes eltávolítással büntette. A diákoknak személyi igazolványuk egyáltalán nem volt és így nemcsak fe­gyelmi vétséget követtek el, hanem ko­moly veszélynek i.s tették ki magukat, amikor éjnek idején külföldi főváros­ban egyedül, minden igazoló írás nél­kül a városban mulattak. Annál indo­koltabb a megtorlás, mert mind á nyolc diák gazdag szülök gyermeke és a mai világban könnyen meggyanúsíthattak volna bennünket, hogy kivételes elbá­násban részesítjük ezeket. Az iskolai rend csak 11 óráig engedi meg a diá­koknak, hogy szüleik, vagy tanáraik kí­séretében kimaradhassanak. A bünte­tés enyhe, de mi emberségesen akar­tunk eljárni és csak ezévre adtunk con­silium abeúndit, úgyhogy ezidén más intézetbe kell menniök. de jövőre ufrá felvesszük őket. Érdekes, Hogy mind a nyolc kitűnő diák egyébként s a má­sodik és harmadik osztály tanulói. A berlini tőzsde fekete péntekje Óriási áresések a német tőzsdéken Berlinből jelentik: A berlini, frank­furti é.s hamburgi tőzsdéken pénteken olyan események játszódtak le. ame­lyeknek hullámai érintik az egész nem­zetközi pénzpiacot. A német tőzsdéken fekete péntek volt és az árfolyamok le­törésének aránya nem is fejezi ki híven a fekete nap, megfelelő hangulatát, mégis kétségtelen, hogy a berlini tőzsde és pénzpiac súlyos napoknak néz elébe. Az utóbbi időben valamennyi német pénzintézet közgyűlésén a bankvezérek Példátlan optimizmussal beszéltek a tőzsdéi helyzetről. Ezek a nyilatkoza­tok erősen fellendítették a német tőzs­déket, amelyeken már hetek óta szinte állandósult a hossz, amit most derék­­ben tört ketté a német Birodalmi Bank elnökének, dr. Schachtmk közbelépése, aki élesen szembe helyezkedett a re­­port-pénzek túlzott kihelyezésével. Dr. Schacht csütörtökön tanácskozásra hív­ta össze a nagy német bankok vezetőit és e tanácskozás hatása alatt a német bankok és bankárok egyesülete elhatá­rozta a report-pénzek huszonöt szá­zalékos csökkentését. Ez az intézke­dés azt jelenti, hogy a bankok a tőzsde számára kölcsönadott összegek huszon­öt százalékát visszavonják, sőt újabb report-pénzek visszavonását is elhatá­rozták, aminek a nyilvánosságra ho­zatala végzetes hatással volt a tőzsdére. A beavatottak már csütörtökön érte­sültek a fenyegető veszélyről és ezért a berlini tőzsdén nagyarányú eladások voltak, amelyek már csütörtökön nagy­arányú zuhanást vontak maguk után. Az eladások a pénteki tőzsdén Vdyta­­tódtak. Délelőtt már a szabadforgalom­ban olyan tömeges kínálat keletkezett, hogy a tőzsdetanács szükségesnek lát­ta azonnal ülésre összeülni, hogy intéz­kedést tegyen a tőzsdeforgalom lehető nyugodt menetének biztosítására. Ez a tanácskozás azzal az eredménnyel járt, hogy a tőzsde hivatalos forgalmá­ban az első jegyzésnél az árveszteség nem haladhatta meg a tiz százalékot és csak fokozatosan szabad az árakat lejebb engedni. Ennek az intézkedésnek tulajdonítható, hogy az jjresés nem volt katasztrofális méretű és átlag busz -szá­zalék körül mozgott. Hasonlóan izgal­mas árletörést jelentenek a hamburgi és frankfurti tőzsdékről is. A tőzsdei forgalom berekesztése után a berlini nagy bankok vezetői tanácsko­zásra ültek össze, hogy újabb módoza­tokat beszéljenek meg, amelyekkel a katasztrofális árzuhanás legalább is mérsékelhető Itssz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom