Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)
1927-05-13 / 121. szám
1927. május 13. __________________ BÁCSMKGYE3 NAPLÓ ____________________________5. oldal Operett-adó miatt operett-háborúság Noviszadváro; mozit akarépileni Növi szádról jelentik: Noviszadon élénken foglalkoznak a városnak azzal a tervével, hegy az uj Kraljica Mária-uton városi mozit akar létesíteni tisztán azért, hogy versenyt támasszon a meglevő moziknak, mert azok megfelebbezték a városnak azt a határozatát, mely az operettadó további szedését mondottaki. A város és a mozik között kitört harc kizárólag arra vezethető vissza, hogy a mozik a közönség védelmében nem' akarták tovább szedni az egy dináros operettadót, mert a mozik szerint a j Nemzeti Színház operett-társulata mint ilyen megszűnt és csupán egy uj alakulat formájában iparkodik az operettelőadások fenntartását biztosítani. A város, arrjely a Nemzeti Színházzal szemben annyira szükkeb’ü volt, hogy jelentékeny városi szubvencióját előbb a j felére, maid a szubvenció összeg egyhatodára szállította lé, ebben a kérdésben merev álláspontot foglal el és a mozik 300—350.000 dináros évi operettadó jövedelmét akarja az operettársulat részére biztosítani. Erre vezethető vissza hogy a város vezetőinek sorá-j ban nagy felháborodást keltett, hogy a í minisztérium az Apolló-mozi felebbezésere eltiltotta a várost az operettadó szedésétől, amíg ebben a sokat megvitatott kérdésben érdemleges haiárotot nem hoz. A város most azt a tervet vetette fel, hogy városi mozit létesít és egyúttal, amennyire a megindult vizsgálat lehetségessé teszi, az Apolló-mozi engedélyét hatálytalanítja. A város polgárságának nagy része helyteleníti, hogy a város rizikóval járó üzleti vállalkozásokba fog, azonkívül rossznéven veszi a várostól, hogy kicsinyes, bosszúhadjárattal akar kellemetlenkedni , egy vállalatnak, amelynek semmi más bűne nincs, mint hogy törvényes keretek között felebbezett meg egy sérelmes határozatot. Noviszadon nagy érdeklődéssel néznek a város és a mozik között kitört háborúskodás kimenetele elé. Háromszor rálőtt feleségére egy féltékeny földmives Főtárgyalás a becskereki törvénysz.ken Becskerekről jelentik: Endresz János kleki jómódú fiatal földmives szándékos emberölési kísérletének ügyét tárgyalta csütörtökön a becskereki bíróság. A vád szerint Endresz a múlt év •szeptemberében revolverből háromszor rálőtt a feleségére, akit állandóan féltékenységével zaklatott. Az első lövés az asszony nyakát találta a másik kettő csütörtököt mondott. Letartóztatása alkalmával a csendőrségen azt vallotta Endresz, hegy nemcsak feleségét akarta megölni, hanem önmagával is végezni szándékozott. Ugyanígy vallott a vizsgálóbiró előtt is, a csütörtöki tárgyaláson azonban elmondotta hogy nem volt szándékában megölni a feleségét, hanem csupán rá akart ijeszteni, mert nagyon rufíináit asszony volt, folyton Imzerálta. A revolver teljesen ócska fegyver és abban a hiszemben használta, hogy az nem is fog elsülni. A csendörségen azért val’ott másképpen, mert apja figyelmeztette, hogy különben megverik, a vizsgálóbiró előtt pedig szégyelte visszavonni vallomását. Az asszony ezzel szemben a biróság előtt kijelentette, hogy férje öt agyon akarta lőni, mert régóta féltékeny volt rá és azzal gyanúsította, hogy a saját fivérével van viszonya. Amikor előkapta a revolvert és rálőtt, egy lépés távolságra álltak egymástól. Az elnök elrendelte, hogy játszák le a revolveres jelenetet, mire a vádlott izgatottan azt kiáltotta: — Hazudik! Alávaló személy! Kleisoh Mátyás tanú azt vallotta, hogy a revolvert meg akarta vásárolni, de élállt ettől a szándékától, mert a revolver hasznavehetetlen volt. Dr. Milich Jakab védő kérte orvosszakértő, törvényszéki fegyverszakértő kihallgatását, valamint a vádlott apjának tanúként való kihallgatását. A biróság elutasította a védő előterjesztését, mire ez semmiségj panaszt jelentett be. Bécsből jelentik: Ideérkezett hírek szerint Bukarestben a trónöröklés kérdésében újabb bonyodalmak tá" madtak azoknak a tárgyalásoknak a nyomán, amelyek Averescu miniszterelnök és Ká" roly extrónörökös között indultak meg. Ezek a tárgyalások Bukarest és Páris között már huzamosabb ideje folynak. Hiot román udvari miniszter, aki üdülés címén külföldre uta-Joachimstalból jelentik: A kisantant külügyminisztereinek eredetileg már csütörtök délután Joachimstalba kellett volna érkezniök, azonban a Rádió-Palace-Hotel, amelyben a konferenciát megtartják, csütörtök reggel értesítést kapott, hogy a külügyminiszterek csak pénteken érkeznek Joachimstalba. A három külügyminiszter csütörtök este Prágában találkozott és pénteken együtt hagyják el a fővárost s a kormány által rendelkezésükre bocsátott különvonattal pénteken délben érkeznek Joachimstalba. A konferencia résztvevőinek elhelyezése A kisantant konferencián Marinkovics. Benes és Mitilineu külügyminisztereken kívül Romániából huszonegy, Jugoszláviából tizenkilenc és Csehszlovákiából tizenhat személy érkezését várják Joachimstalba. Mindhárom külügyminiszter feleségét is magával hozta és figyelem, reméltó, hogy a kisantant követei is eljöttek Joachimstalba, hogy szükség esetén bevonhassák őkét is a konferenciába. A román delegációt a Palace-Hotel első' emeletének húsz szobájában helyezték el, a jugoszláv delegáció a második emeleten tizenkilenc szobát foglal el. a csehszlovák delegáció részére pedig a harmadik emeleten tizenhat szobát tartottak fenn. Mindahárom külügyminiszter a megfelelő emeleten egyforma egymásföl'ött fekvő lakosztályt kap. Marinkovics Voja külügyminiszter és nejének a második emeleten a 219. és 220. számú szobákat rendezték be. Az appartement egy hálószobából, szalonból és fürdőszobából áll. A jugoszláv külügyminiszter hálószobáját Biedermeyer-butorokkal rendezték be. A konferencia színhelye egyik első emeleti terem lesz, amelyet csütörtök délelőtt rendeztek be, A konferencia programja A program szerint péntek délben félegykor érkezik Joachimstalba a külügyminiszterek vonata és a külügyminiszterek dél" után megkezdik tanácskozásaikat. Este bankett lesz. Szombat délelőtt folytatják a konferenciát, de ez az ülés csak rövid lesz, mert a konferencia valamennyi résztvevője Karisbadba utazik, ahol délben az Imperiál-szállóban ünnepi ebéd lesz. Délután teára Marienbadba rándulnak át a külügyminiszterek este pedig ismét Joachimstalban lesznek, ahol a Palace-Hotelben kilencven terítékes bankett lesz. Vasárnap dél-Endresz Jánosné az elnök kérdésére még egyszer kijelentette, hogy férje öt féltékenységből meg akarta gyilkolni és háromszor lőtt rá. A biröság az aszszonyt megeskette vallomására. Párvány Andrija államügyósz vádbeszéde és dr. Milich Jakab védőbeszéde után dr. Borsodi Lajos, az asszony zott, Párisban időzik és táviratilag állandóan informálja Averescut a Károlyal folytatott tárgyalásairól. Ezeknek a jelentéseknek az eredményeképpen Averescu miniszterelnök elhatá" rozta. hogy Parisba utazik és személyesen tárgyalásokat folytat a volt trónörökössel. Averescu külföldi utjának ürügyéül az Angliában felveendő román kölcsön szolgál. Averescu a trónörökössel folytaelőtt rövid zárógyül'és lesz még, amely után a külügyminiszterek különvonaton visszautaznak Prágába. Sok külföldi újságíró érkezett Joachimstalba A külügyminiszterek konferenciájával egyidejűleg fognak tanácskozni a kisantant sajtójának képviselői is és ennek tulajdonítható, hogy rendkívül sok ujságiró gyűlt össze Joachimstalban, Budapestről jelentik: »Tisza István gróf összes munkái«-nak negyedik kötete most jelent meg a'Magyar Tudományos Akadémia kiadásában. A vaskos kötet egyrészt a tragikus véget ért államférfiunak az osztrák-magyar monarchia akkori vezéregyéniségeivel folytatott levelezését, telefonbeszélgetéseit és hivatalos iratváltását tartalmazza. Pillanatnyilag Tisza István grófnak az a tevékenysége tarthat számot a legnagyobb érdeklődésre, amelyet Szerbia területi Integritásának biztosítására fejtett ki azokkal szemben, akik Szerbia megsemmisítését sürgették. Tisza István gróf még a szerb kormányhoz intézett demarche elküldése előtt az emlékezetes közös minisztertanácson egyhangú határozatot követelt és fogadtatott el arra nézve, hogy a monarchia nem kívánja Szerbia megsemmisítését, sem annektálását. Hötzendorfi Conrad báró vezérkari főnök állt az annektálást követelő akció élén. A magyar miniszterelnök ebben az ügyben külön előterjesztést intézett a királyhoz és közös minisztertanács összehívását követelte, ahol ki akarta részlete" sen fejteni, hogy »a nagy annexiós tervek a monarchia jövőjét kompromittáló végzetes veszedelmet jelentenek.« Elhatározott szándéka volt, hogy fölveti a kabinetkérdést, ha a végleges akciót nem sikerül megakadályoznia. Történelmi okmány Tisza István grófnak 1916 január 26-án Buridn István báró külügyminiszterhez intézett alábbi levele: Kedves BarátomI Nem hallgathatom el aggodalmamat afelett, hogy a szerb kérdést illetőié? a jogi képviselője kérte, hogy a biróság kártérítést Ítéljen meg. A biróság szándékos emberölés kísérlete miatt, az enyhítő körülmények figyelembevételével, egy évi börtönre ítélte és az orvosi költségek megfizetésére kötelezte Endresz Jánost. Az Ítélet ellen a vádlott, valamint az ügyész fellebezett. tott tárgyalásairól Bratianut nem értesítette és ezért a liberális párt körében Hiot udvari miniszter párisi misszió" iának kipattanása súlyos feltűnést keltett. Mivel a romániai lapok nem írhatnak a trónörökös-kérdésről, a liberális párt arra készül, hogy a parlament ülésén teszi szóvá a miniszterelnök és a volt trónörökös közti tárgyalásokat. különösen az utódállamokból. A hivatalos sajtófőnökön kívül Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia legismertebb lapjainak szerkesztői és sok munkatársa érkezett meg, akik megbeszélik jövőbeni politikai magatartásuk irányelveit. A kisantant-konferencia iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul meg, amit az is bizonyít, hogy a kisantant sajtóján kívül igen sok külföldi újságíró jött Joachimstalba, angol, francia, tíémet és amerikai lapok kiküldött tudósítói. német kormánnyal szemben legutóbb tett kijelentéseid ez utóbbiban azt a tévhitet ébreszthetik, hogy Szerbia annexiójára határoztuk magunkat s ennek a félreértésnek igen kellemetlen következményei lehetnek. Áll ez a megegyezés úgy Hohenlohenak pár nappal ezelőtt adott válaszodra, mint ugyancsak hozzá intézett sürgönyödnek Szerbiára vonatkozó passzusáta. Ezzel szemben engedd meg, hogy arra hivatkozzam, miszerint a monarchia külügyi politiká'át intéző Illetékes tényezőknek ezzel ellenkező határozata fennáll és hatályban maradt mindaddig, amíg megváltoztatásához az öszszes tényezők hozzá nem járulnak. márpedig ilyen megváltoztatáshoz a magyar kormány soha nem fog hozzájárulni. Ilyen viszonyok között méltóztassál megfontolni, nem vclna-e célszerűbb ebbe a változhatatlan lénybe a magad részéről már most belenyugodni s további eljárásodat és nyilatkozataidat ehhez alkalmazni. Azt hiszem, a kérdésnek továbbra is nyitvatartása egészen céltalanul komplikálja a helyzetet és csak kárt okoz, anélkül, hogy a te szempontodból is előnnyel járhatna, aziránt pedig német szövetsége" seinket nem hagyhatjuk homályban, hogy mai álláspontunk annexlóellenes és ha vannak is különböző áramlatok, az annexió eszméje általános elfogadtatására nem számit" hat. Szívből üdvözöl igaz hived Tisza István. Tisza István erélyes hangú lévaié mindenesetre közérdekű éppen most, amikor • Magyarország és Jugoszlávia a köicsü- Infts megértés útját keresi és egyengeti. Újabb bonyodalmak a román trónkérdés körül Averescu miniszterelnök titokzatos tárgyalásai Károly extrónörökössel A kisantant-konferencia előestéjén Péntek délben érkeznek Joachimstalba a külügyminiszterek Sok külföldi ujságiró érkezett a konferenciára — A három külügyminiszter csütörtökön találkozott Prágában Tisza István tiltakozott Szerbia megsemmisitése és anneksziója ellen Grcf Ti ,za István történelmi fontosságú levele
