Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-13 / 121. szám

Poätarina piadana u goiwomi 12 <!LDAL . ÄH A 17, DINAH XXVIII. étfolyam.___________Szubotica, 1927, FENTEK, május 13. ________121. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 _ Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovan trg. 3. (Minerva-palota) Kozbeszólős A küszöbön álló kisantant-konfe­­rencia programjának középpontjában hir szerint a magyar kérdés áll. Úgy! mondják, hogy a kisantant már-már lazuló egységét megszilárdította Bethlen római útja és az utódálla­mok külügyminisztereinek találkozá­sán állásfoglalás fog történni az olyan magyar kormánypolitika ellen, amely a Habsburg-restauráció lehe­tőségét rejti magában. Valószínű, hogy a bejósolt energikus határoza­tok esetleges élét gondosan be fogja hüvelyezni a szokásos hivatalos kommüniké tokja és a nyilvánosság elé kerülő jelentésekből nem fog ki­ütközni semmiféle a diplomácia ha­gyományaival ellenkező aggresszivi­­tás. Ugyancsak valószínű azonban, hogy az olasz-magyar barátkozás várható következményeit alapos mérlegelés tárgyává fogják tenni a konferencián és ez a latolgatás nem válik Magyarország és az utódálla­mok viszonyának előnyére. * Úgy olasz, mint magyar részről nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy az olasz-magyar megegyezés nem irányul egyetlen állam ellen sem és a kötött megállapodásoknak nincs titkos klauzulájuk. Ezek a, nyilatko­zatok igen megnyugtatók a ‘nem ér­dekelt felekre nézve, de a kisantant­­álíamok külügyi politikájának irányí­tói nem térnek napirendre afölött, hogy Bethlen olyan sürgősnek tar­totta az olaszországi látogatást, még mielőtt Magyarország közvet­len szomszédaival megegyezett vol­na. Az utódállamok rejtett célokat sejtenek e körülmény mögött és ha e tekintetben gyanú merül fel, azt ünnepélyes deklarációk aligha osz­latják el. Maga Marinkovics Voja külügyminiszter is, aki pedig mint liberális, demokrata és pacifista po­litikus ismeretes, az olasz-magyar szerződés tényével kapcsolatban ugv nyilatkozott, hogy szavai nem a legkedvezőbb perspektívát nyitják a jugosz'áv-magyar viszony fejlő­désére. A magyar népnek szüksége van a szomszédországokkal való gazdasági kapcsolatok kiépítésére, mié Olaszországon Magyarország­nak igen kevés gazdasávi érdekelt­sége lehet. Miért volt tehát fontos az olasz-lnaryar barátság manifesztálá­­sa? Ebből a kérdésből, amelyre — mint Peyer Károlynak a Politikában megjelent nyilatkozata elárulja — még a magyar külügyi bizottság tag­jai sem tudnak válaszolni, a legfan­tasztikusabb feltevések rajzanak eiő és ezek a legkevésbbé sem alkalma­sak a Magyarország és a szomszé­dos államok közti viszony javítá­sára. Az a magyar részről kifejezett mentalitás, amely szerint Magyar­­ország és az utódállamok között egyelőre csak gazdasági téren ala­kulhat ki együttműködés, mig a poli­tikai megegyezés különböző, most még meg nem lévő feltételektől függ, a kisantant fennállásának leg­biztosabb támasza. Peyer Károly ki­jelenti, hogy nincs tisztában a kisan­tant céljával és jelentőségével, ho­lott erre nézve félreérthetetlen felvi­lágosítással szolgál az oläsz-raagvar szerződésnek a kisantantra gyako­rolt összekovácsoló hatása. Az utód­államok külpolitikai egységfrontját az az elgondolás hozta létre, hogy Magyarország közvetlen szomszé­dainak vállvetve kell résenállniok a magyarországi monarchista tervek elhárítására. Az utóbbi időkben már Londonból jelentik: A munkáspárt változatlanul folytatja a szakszerve­zeti reform elleni elkeseredett har­cot. A munkáspárt a szakszervezeti törvény vitája során eddig négyszáz módositó javaslatot nyújtott be. Beogradból jelentik: A pénzügyi bizottság csütörtökön elfogadta a pénzügyminiszter által beterjesztett két javaslatot és a szavazás alkalmával úgy a radikálisok, mint a demokraták egységesen szavaztak a javas­latok mellett. Ilyen módon a kormánynak sikerült elhárítani azt az egyetlen akadályt, amely működését fenyegette. Politi­kailag igen nagy jelentősége van en­nek a ténynek, miután a kormánynak most már sokkal szabadabb keze van tervei keresztülvitelére és eré­lyesen hozzáláthat politikája végre­hajtásához. Amit eddig olyan türel­metlenül várt az ország közvélemé­nye, különösen pedig a kormányhoz közelálló pártok, a régi rezsim exponenseinek el* távolítása most már gyors tem­póban fog bekövetkezni. Miután az állami bizottság felállí­tásáról szóló javaslatot is elfogadta a pénzügyi bizottság, a kormánynak magára a pénzügyi bizottságra sem lesz már szüksége, mert a legfonto­sabb reformok keresztülvitelére az állami bizottság lesz illetékes. Ezért most rnár a legrövidebb * 'őn belül vár­ható a parlament feloszlatása és a választások kii-ása. Értesülésünk szerint Vukicsevics Velja miniszterelnök szombaton uta­zik Vrnyacska-Banjára Őfelségéhez és nincs kizárva, hogy már ezen a kihallgatáson megkapja a miniszter­­elnök a felhatalmazást a Ház felosz­latására. Valószínűleg a parlament feloszlatásával egy* tugy látszott, hogy a kisantant nem marad sokáig együtt, mert a cél, amely életrehivta, sokkal abstrak­­tabb, semmint egy kompakt külpoli­tikai szövetségnek tartós programot biztosíthatna. A magyar külpolitika amelyeknek letárgyalása rengeteg időt vesz igénybe. A kormány az obstrukció ellen permanens ülésekkel akar vé­dekezni és Baldwin miniszterelnök indítvá­nyozni fogja, hogy azt a rendelke­zést, amely szerint az ülések éjjel időben fog bekövetkezni a kor­mány rekonstrukciója is. úgy hogy a választási kormány már teljes lesz. A kormány tagjai közül csütörtö­kön dr. Kumanudi Koszta erdő- és bányaügyi miniszter utazott Vr­nyacska-Banjára Őfelségéhez. A pénzügyi bizottság több­ségi tagjainak értekezlete A pénzügyi bizottság többségi tag­jai csütörtökön délután négytől fél­hatig a pénzügyi bizottság ütése előtt értekezletet tartottak, amelyen le­tárgyalták a kormány által benyúj­tott két javaslatot. Az értekezlet vá­rakozás ellenére simán folyt le és sem a Pasics-csoport. sem a centrum tagjai nem csináltak nehézséget. A két kormányzópárt a kormány javas­latait egyhangúan tette magáévá. A pénzügyi bizottság ülése A pénzügyi bizottság csütörtöki ülését délután félhatkor nyitotta meg dr. Radonics Jován elnök A kor­mányt dr. Markovics Bogdán pénz­ügyminiszter képviselte. Először az állatni költségvetés technikai beosztásáról szóló javasla­tot tárgyalta le a bizottság. Marko­vics Bogdán dr. pénzügyminiszter övül expozéjában rámutatott arra, hogy a reformra nagy szükség van. Ö a parlamentben az államszámvi­teli törvény módosítására is felhatal­mazást kért, de azt nem kapta meg és igy a rendelet csak a költségvetés összeállítására vonatkozik. Nem le­het csodálkozni rajta* hogy megvál­toztatják a költségvetés összeállitá­olasz orientációja, amely a politikai szempontokat a gazdasági szüksé­gességek fölé helyezi, segítségére siet a kisantantnak azzal, hogy cél­kitűzéseit konkrétebb formában szemlélteti. tizenegy órakor véget érnek, füg­gesszék fel. Ha a vita mindazonáltal elhúzódna, akkor Baldvin miniszterelnök kiotürt fog javasolni. ami az angol parlamentben egészen szokatlan és feltűnő intézkedés volna. sának eddigi módját, hiszen az állam pénzügyei a kiformálódás stádiumá­ban vannak, mint az egész állami és gazdasági életünk. A javaslatnak két előnye van: az egyik az, hogy az államgazdasági intézmények költ­ségvetését elkülönítik a rendes igaz­gatási kiadásoktól, a másik az, hogy ezután jobban fogjuk látni, mennyire erhelik meg a népet a költségvetési kiadások. A pénzügyminiszter expozéja után Gavrilovics Ottó a kormánytöbbség nevében terjesztett elő nagyobbára stiláris jellegű módosításokat. Ezek között a legérdekesebb az, hogy a költségvetési törvénybe felveszik az egyes szakminiszterek expozéit is, amelyek a költségvetés adataira nézve a szükséges magyarázatokat tartalmazzák. Pusenjak szlovén néppárti kifej­tette, hogy szükség volna arra is, hogy a múlt évi zárszámadásokat is bevegyék a költségvetési törvénybe. Dr. Markovics Bogdán pénzügy­­miniszter kijelentette, hogy az 1925—1926. évi zárszámadásokat a pénzügyminisztérium már nyomdába adta. Popovics Szvetiszláv független demokrata kifogásolta, hogy éppen azt a javaslatot hozták a pénzügyi bizottság elé, amely a pénzügymi­niszternek adott felhatalmazások kö­zül a legkevésbbé sürgős. Kifogásol­ta, hogy a rendelet különböző kom­petenciákat a pénzügyminiszter ha­táskörébe visz át. Gavrilovics Ottó válaszolt Popo­­vicsnak, majd a bizottság 19 szóval 11 etemé-Az angol munkáspárt obstrukciója a szakszervezeti reform ellen Baldwin miniszterelnök permanens ülésekkel akar védekezni az obstruálás ellen A kormány megkapta a többséget a pénzügyi bizottságban Az állami bizottságról és a költségvetés uj beosztásáról szóló javaslatot a pénzügyi bizottság kétharmad többséggel elfogadta Víg kiese vies miniszterelnök szombaton jelenik meg kihallgatáson Őfelsége előtt Néhány napon belül megtörténik a parlament feloszlatása

Next

/
Oldalképek
Tartalom