Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)
1927-05-12 / 120. (121.) szám
____________ BÁCSMEGYEI NAPLÓ ____________ Előkészületek a lakáskérdés megoldására Az érdekeltek országos konferenciája után készíti el uj javaslatát a szociálpolitikai miniszter 2. oldal előreláthatólag olyan éleshangu határozatokat fog hozni a konferencia, hogy az ellentétek még inkább kiéleződnek. Tritkovics Márkó szerdán táviratban kérte Feles Dusánt, hogy a konferenciát halasszák el, Peles azonban azt válaszolta, hogy az elhalasztás lehetetlen. A Radics-párt elégedetlenjei a vajdaságiaknak is helyet követelnek a vezetőségben Zagrebből jelentik: Köztudomású, hogy a horvát parasztpártban régóta nagy az elégedetlenség a pártvezetőség ellen, amely Radios István legszűkebb környezetéből áll. Május 22-ikén végre, három és fél évi szünet után ismét összeül a párt főbizottsága és ezzel kapcsolatban akció indult e pártvezetőség hatalmának megnyirbálására. Számos vidéki pártszervezet olyan előterjesztést intézett a főbizottsághoz, hogy a pártvezetésedet bővítsék ki huszonöttagu testületté és abban kapjanak helyet azoknak a vidékeknek képviselői is, ahol a párt csak az utóbbi időben kezdett terjeszkedni: Bosznia, Szlovénia és a Vajdaság pártszervezeteinek képviselői. Minthogy egységes mozgalomról van szó, a vezetőség kénytelen volt engedni és a főbizottság ülésén azt az előterjesztést fogja tenni, hogy a pártvezetőség húsz tagból álljon. Az uj büntetöperrendtartásról szóló törvényjavaslat vitája A törvénvhozóbizottság albizottsága szerdán folytatta az uj büntetőoerre'ndtartásról szóló törvényjavaslat vitáját. Az albizottság a javaslatot a 137-ik szakaszig letárgyalta. Drágul a munkásbiztositás Húsz százalékkal felemelték a munkaadók által fizetett baleseti járulékokat A szociálpolitikai minisztérium szerdán rendeletet küldött a munkásbiztositó hivatalokhoz, amelyben elrendeli, hogy a munkaadók által fizetendő baleseti járulékok 1927 január elsejétől visszamenőleg húsz százalékkal felemeltessenek. A baleseti járulékot a törvény értelmében egyedül a munkaadó köteles fizetni s az az egyes munkanemek veszélyességi foka szerint különböző volt. Azokban a munkanemekben, ahol a veszélyesség száz százalékos, a baleseti járulék a munkabér minden száz dinárja után öt dinár volt. A miniszteri rendelet ezt most hat dinárra emeli fel s hasonlókép húsz százalékos az emelése a kevésbé veszélyes üzemekben alkalmazott munkások baleseti járulékának is. A szociálpolitikai minisztérium azzal indokolja rendeletét, hogy az állami munkásbiztosrtási hivatal most készült el a balesetbiztosítás 1924—1925. évekre való elszámolásával s ebből megállapítható, hogy a balesetbiztosításra az állam ráfizetett s ezért kénytelen a járulékokat felemelni. A minisztérium rendelete az érdekeltek körében bizonyára kínos feltűnést kelt. A munkásbiztositás különben sem túlságosan népszerű intézmény, mert áldozatokat követel úgy a munkástól, mint a munkáltatótól s azok a kedvezmények, amelyeket ad a munkásnak, nem állnak arányban ezekkel az áldoza« tokkal. Az ellen senkinek nincs kifogása, hogy a munkáltatóknak egyedül kell fizetnie a baleseti járulékot, az azonban már súlyosan érinti az érdekelteket) hogy most újra megdrágul a balesetbiztosítás. A mai lerongyolódott gazdasági életben, amikor minden üzemnek és vállalatnak takarékosságra kell törekedni, ilyen egész jelentékeny megdrágítása az üzemi költségeknek, súlyos teher. Különösen sérelmes, hogy visszamenőleg emelték fel a munkásbiztositási járulékot s hogy a szakkörök meghallgatása nélkül róttak újabb kiadást, az amúgy is súlyos válságban vergődő jugoszláv Ipari termelésre. Május elseje óta a lakók országos •szövetsége több Ízben lépéseket tett a szociálpolitikai minisztériumnál, hogy a lakástörvény érvényességét 1927 november 1-seje utánra is hosszabbítsák meg. Minthogy a törvény magábanfoglalja azt a rendelkezést, hogy november elsején megszűnik, már május 1-seje után változás állt be a lakók védelme tekintetében és a lakáisbiróságok nem rendelkeznek többé a megüresedő lakásokkal. Dr. Mijovics szociálpolitikai miniszter most felhívást intézett az összes érdekelt testületekhez, hogy május 31-ig küldjenek jelentést a kővetkezőkről: érezhető-e ma is lakáshiány az illető területeken, likvidálni kell-e november elsején végleg a mostani törvényt, vagy pedig szükség esetén uj törvénnyel hoszszabbitandók meg a lakbérleti viszonyok szabályozására szolgáló intézkedések. Ez utóbbi esetben a jelenlegi törvénynek mely intézkedéseit kellene fenntartani és milyen uj rendelkezéseket előirni az uj törvényben s mennyi időre. Az adatoknak az egész országból való összegyűjtése után, a szociálpolitikai miniszter konferenciára fogja egybehívni valamennyi mértékadó intézmény és testület delegátusait. Ezen a konferen cián összeegyeztetik majd a felmerült szempontokat és határozatot hoznak arról, hogyan rendezzék a lakáskérdést minden gazdasági és szociális érdek figyelembevételével. A konferencia eredményét a szociálpolitikai miniszter elő fogja terjeszteni a minisztertanácsnak és a minisztertanács felhatalmazása alapján törvényjavaslatot fog készíteni a lakáskérdés végleges rendezéséről, melyet a parlament elé terjesztenek. 1927. május 12 általában nem lehet találni és ha néha akad is valami, abból csak bicsérdysta módszer mellet’, lehet megélni. — Milyen iskolája van? — kérdezem. — Iskolám? — mosolyodik el Noviszad bicjérdvstája. Nem , felel mindjárt, benyúl a zsebébe és kiteríti az asztalra í egyetemi leckekönyvet. — Ezerkilencszáztizennégyben végeztem el Budapesten a jogot. Nagyszerű sikerrel. Most pedig itt vagyok és sehol nem tudok elhelyezést találni. Megnézem az okiratot. Tényleg úgy van. _ ? — Ugye, csodálkozik? Pedig a dolog egyszerű. Nem bírom az államnyelvet és sehol sem tudok elhelyezkedni. Ha valahol tisztviselői állást keresek, azt mondják, hogy a mai gazdasági válságban nem adhatnak. Néhány gazdag noviszadi vállalatnál kijelentettem, hogy napszámosi .munkát is vállalok A főnökök vé< gigmértek, mosolyogtak és azt felelték hogy féltik uz egészségemet, félnek attól, hogy esetleg megárt a nehéz munka.. És mosolyog. Keserűen és sok megértéssel. — Nagyon humánus emberek vannak Noviszadon. Nem adnak munkát, nehogy megártson valahogy az embernek... És Czilczer Izidor lehorgasztja a fejét és a szeme megakad a kezében tartott könyvön. Véres szocialista-gyűlés Délbánátban Négy sebesült Veliko-Szredistén — Le artóztatták a vrsaci s ociáldemokrata párt titkárát Vrsacról jelentik: Véres esemény színhelye volt a Vrsaccal szomszédos Veliko-Szrediste község, ahol a szocialista munkásság és a csendőrök között összetűzésre került a sor. A csendőrök kénytelenek voltak fegyverüket használni s négy munkást megsebesítettek. A vrsaci főszolgabírói hivatalhoz jelentés érkezett, mely szerint Krevecs Oszkár vrsaci szociáldemokrata párttitkár engedély nélkül tartott népgyülést Veliko-Szrediste községben. A csendőrség, amikor erről értesült, megjelent a helyszínén, hogy a gyűlést feloszlassa, mert Krevecsnek csak pártértekezlet megtartására volt engedélye, nem pedig népgyülésre. A jelentés szerint a gyűlés résztvevői vonakodtak a csendőrség parancsának eleget tenni és amikor a csendőrök fegyverükkel akarták szétkergetni a tömeget, ellentállottak, ki akarták csavarni a csendőrök kezéből a fegyvert. Ebből azután dulakodás keletkezett, melynek következménye négy sebesült, kiket a csendőrszuronvok sebesitettek me<r. A csendőrség a gyűlés feloszlatása után letartóztatta Krevecs Oszkárt, aki a múlt héten is egy Ízben már le volt tartóztatva május elsején tartott beszéde miatt, de később szabadon bocsátották. Rajta kívül letartóztatták a községi szervezet elnökét. A sebesültek közül Zdrics Bozsidár sérülése súlyosabb, aki a hátán kapott egy szúrást. Krevecs Oszkár párttitkár a fején és a kezén sebesült meg könnyebben. Georgievics Jóéit tartományi képviselő azonnal interveniált Nadeski Gyúró főszolgabírónál a letartóztatott szocialista pártvezetőségi tagok érdekében. A főszolgabíró az intervenció után elrendelte a letartóztatott munkások szabadlábrahelyezését. A vizsgálat azonban tovább folyik. Tudósítónk a szociáldemokrata párt vezetőségétől azt a felvilágosítást kapta, hogy mindössze taggyűlést tartottak Veliko-Szredistén és nem támadták meg a csendőrséget. Hogy mégis történtek sebesülések, azért őket nem lehet felelősségre vonni, mert semmiféle rendzavarás nem volt. Napi két öinárból él Noulszaö egyetlen bicséröystája m Ius 15-ikén ünnepli kop'alómüuészeténefc első éuforöulóiá! A noviszadi Elit-kávéházban minden nap délben, amikor a törzsvendégek rendesen valamelyik étteremben, vagy odahaza költik el jó, bácskaiasan zsíros ebédjüket, megjelenik egy sovány, beesett arcú és sápadt fiatalember, aki szerényen leül az egyik asztalhoz és a főpincérnél ebédet rendel. A főpincér nem tesz étlapot a vendég elé, nem is nagyon érdeklődik, hogy mit parancsol a korai kávéházlátogató, hanem szó nélkül a konyhába megy és a következő percben már hozza is a gusztusosán feltálalt ebédet: egy darab fehér kenyeret, amely mellett só és paprika díszeleg. Semmi mást. — Megszoktam ezt a nagyszerű bakapecsenyét — mondja Czilczer Izidor, aki Noviszadon egyike a legnépszerűbb embereknek. — Megszoktam már ezt a bicsérdysta kosztot és mondhatom, kitünően érzem magiam. Nem is igen érzem szükségét annak, hogy mást egyem. — Mióta él ilyen szerény étellel? — Most, május tizenötödikén lesz pontosan egy esztendeje annak, hogy szakítottam előbbi életmódommal és teljesen bicsérdysta kosztra tértem át. Akkor persze még volt állásom, igaz, hogy akkor is szerény fizetéssel és így a bicsérdysta koszt gazdagabbaknak való étlapját tartottam szem előtt; ettem hagymát, gyümölcsöket, főzeléket és ilyen-dolgokat kenyérrel. Sajnos, az állásomat elvesztettem és kénytelen voltam a kiadásaimat redukálni és áttértem az egyszerű bakapecsenyére. Már jó néhány hete kizárólag ezzel táplálkozom. — Szóval meggyőződései bicsérdysta? — Hogyne! Mondhatom, hogy a bicsérdyzmus a legegészségesebb életmód. Amióta bicsérdysta lettem, a régebbi gyomorgörcseim teljesen elmúltak, mintha kicserélték volna a gyomromat. A bicsérdysta életmód megkezdése után még néhány h**.aapal éreztem gyomorgörcsöket, de aztán ezek teljesen elmúltak. Minden orvosnál jobban kigyógyitotta a gyomorbajomat a bicsérdyzmus, — Olvasta Bicsérdy müveit? Legyint a kezével: — Dehogyis, kérem! Nincs nekem arra is pénzem! Csak az újságokban olvastam, hogy a bicsérdyzmus mennyire olcsó is, milyen egészséges és ezért elhatároztam, hogy én is bicsérdysta leszek. Az elhatározást nyomban tett is követte és nagyon meg vagyok elégedve az eredménnyel. Mostanában naponta két dinárt költők étkezésre és mégis kitünően érzem magam. — Másszóvat inkább kényszerűségből lett bicsérdysta, ha nem ismeri a nagy Míester tanait? — Van valami igazság benne — mondja Czilczer Izidor. — Higyje meg, kérem, Toppant nehéz az élet! Munkát egy— Látja, itt van a könyv a kezemben, de a szemem csak falja a betűket, tulajdonképen nem tudom, hogy mit is olvasok. Sokszor megtörténik, hogy visszaviszem a könyvet, másikat kérek és csak akkor veszem észre, hogy már olvastam, mikor figyelmeztetnek rá. Szórakozott vagyok. A sok gond miatt. Mert Czilczernek valahol a felső Bácskában két kis gyermeke is van. Csacsogó drága csöppségek, akiket nem Igen lát az édesapjuk, mert súlyos gazdasági válság van mostanában. És mert az emberek túlságosan humánusak. Hát igy néz ki Noviszad egyetlen bicsérdystája. (cs. z.) Harc a földért A noviszadi felebbviteli bíróság felmentetie n zsabalji dobrovoljácokat Noviszadról jelentik: Zsabalj község elöljárósága 1925 februárjában a választások előtt elhatározta, hogy a község legelöföldjeinek egy részét kiosztja a dobrudzsai dobrovoljácok között, azzal a feltétellel, ha ezek a hadügyminisztériumtól bizonyítványt szereznek be arról, hogy valóban részt vettek a háborúban. A minisztérium az ezirányu kérvényt elutasította és a huszonöt földigénylőnek nem ismerte el dobrovoljác mivoltát. Az elöljáróság 1925 augusztus 25-iki ülésén ezért elhatározta, hogy visszaadja a földosztást. A dobrovoljácok azonban mérnököt fogadtak és felosztották maguk között a földet. A község, amikor erről tudomást szerzett, bizottságot küldött ki a helyszínre. Csasljar Milos biró vezette a bizottságot és a határcövekeket el akarta távolittatni. A dobrovoljácok erre összegyülekeztek a faluban és Csurcsics Milos vezetésével huszonötén kivonultak a mezőre. Itt felszólították a bizottságot, hogy hagyja abba a munkát, mert nem engedik visszavenni a földet. Magatartásuk olyan fenyegető volt, hogy a bizottság visszavonult a faluba. A dobrovoljácok ellen azonban hatóság elleni erőszak miatt feljelentést tettek, aminek következtében a csendőrség többeket letartóztatott és átadott az ügyészségnek. A noviszadi törvényszék 1926 augusztus 16-ikán tartotta meg ebben az ügyben a fötárgyaiást. amelyen mind a huszonöt vádlott megjelent. A bíróság a vádlottak kihallgatása után a vád alól valamennyiiiket felmentette. Az államügyész felebbezést jelentett be az ítélet ellen és igy az ügy a noviszadi felebbviteli törvényszék elé került* amelynek Gyurgyev Boskó-tanácsa szerdán délelőtt megtartott tárgyalásán valamennyi vádlott kihallgatása után az elsőfokú Ítéletet helybenhagyta.
