Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-11 / 120. szám

1927 május ll. BÁCSMEÖYEI NAPLÓ 5. oldal HRPRÓL NRPRR Vilmos császár — ot.hon Egy monacói folyóiratban Redwitz Mária bárónő érdekes történeteket me­sél el a bajor udvar utolsó negyven évéről. Mária hárónő e negyven év alatt pon­tosan megfigyelhette, mi történik az ud­varban nyíltan és a színfalak mögötti Ismerte a föld nagyjait, akiket gyakran pongyolában is látott, megfigyelhette gyöngéiket. így írja meg Vilmos császárral való első találkozását is. Szárnysegéde, Wedel gróf (aki később Németország bécsi nagykövete lett), a német császárhoz közeledett s ezt je­lentette neki: — Felség, itt vart Redwitz Oszkár leánya. A német császár hirtelenül így szólt: — Redwitz, ki az? — Egy igen ismert költő — válaszolt a gróf. — Vagy úgy? — mondta a császár. Erre Mária bárónőhöz fordult: — Én nem írok verseket. De unoka­­hugomnak még mindig ez a mániája — és ujjával Carmen Sylvára mutatott Románia királynőjére, aki jelen volt en­nél a beszélgetésnél. II. Vilmos előtt mindenkinek állnia kel­lett. Semmi körülmények között sem ülhetett le senki a jelenlétében. Románia királynője ez alkalommal na­gyon fáradt volt s odasugta Mária bá­rónőnek : — Jaj beh szeretnék kicsit leülni. De nem lehet. Itt a császár. — Ha én Románia királynője lennék — válaszolt Mária bárónő — bizony le­ülnék. A királynő erre elmosolyodott, vállat vont, igy szólt: — Ön nem ismeri a császárt És állva maradt. A divat szarkái A párisi divat alkotóinak nagy gond­ban fő a fejük: vagy kiállítják divatcik­keiket a kirakataikba, hogy odacsőditsék a közönséget s a vetélytársakat, akik minden teketória nélkül lemásolják, az­tán szemérmetlenül utánozzák leleményei­ket, vagy pedig el kell távolitaniok ki­rakataikból az eredeti modeleket, ami által üzletük érdekessége lecsökken. Erről gondolkoznak most a divatáru­­házak tulajdonosai. Utóbbi időben a divat legnemesebb ötleteit lépten-nyomon lopkodják. A ki­rakat előtt megjelenik egy rajzoló, akit egy másik divatcég küld oda, kihúzza zsebéből papirtömbjét, pár irónvonással lekapja a kalapot, a ruhát, az ékszert s egy hét múlva ugyanez egy másik ki­rakatban csábítja oda a közönséget. Mivelhogy a francia törvények nem nyújtanák oltalmat a divat szarkái ellen s az utánzást még nem tekintik hamisí­tásnak, a párisi ötvösök egyesülete hatá­rozott lépésre szánta magát. Legutóbbi ülésükön elhatározták a kö­vetkezőt: — Amennyiben valamelyik ötvös ész­reveszi, hogy kirakata előtt valaki a kiállított tárgyakat másolja, rendőrt hiv oda, az qtfettolvájt bekísérted a rendőr­ségre, jegyzőkönyvileg állapítja meg. hogy a szellemi kincsét el akarták ra­bolni ... Ezt a határozatot körlevélben közölték minden ötvössel. Valószínű, hogy eljárásuknak nem sok foganatja lesz. Ezek a rajzolók oly agya­fúrtan és ügyesen működnek, min* a zsebtolvajok. Kommunista bogár-< Bouvier, a francia tudós, aki a bogarak életét társadalmi, politikai szempontból tanulmányozza, tudományos értékű s ér­­dekfeszitö könyvet jelentetett meg Pá­­risban Flammarionnál. Munkájában megállapítja, hogy a bo­garak jellegzetesen kommunista állami életet élnek. Keresi e furcsa állami beren­dezkedés okát és eredetét. Ezzel eddig nagyon kevesen foglalkoztak. Az összehasonlító biológia, a különbö­ző fejlődési fokon álló bogarak életének, fejlődésének összevetése azonban felele­tet ad erre is. A bogarak kommunizmusa a családi, egyéni életből fejlődött, ami­kor is még az anya készítette el a fész­ket, ő rakta le a petéket, ő gondoskodott fiainak táplálékáról. Bouvier összehasonlító tanulmányából kiderül, hogy a hártyaszárnyuak életében két uj jetenség mutatkozik: elsősorban megrövidült az idő, amely alatt a peté­ből bogár fejlődik, másodsorban pedig a királyné élete sokkal hosszabb lett. mint annakelőttte volt. A család a rovarok államában az egész társadalom: az anyai ösztön nemcsk a gyermekeket védelme­zi, hanem minden lárvát is. Idők során egy csomó közönyös egyed keletkezett, mely nemileg nem fejlődött ki, kizárólag Bukarestből jelentik: Románia kedden ünnepelte függetlenségének ötvenéves emlékünnepét. Bukarest­ben különböző ünnepségek voltak és a törvényhozás két háza rendkívüli ünnepi ülést tartott. A lapok méltat­ják a függetlenségi harc vezérének, Károly királynak érdemeit. A kamara és a szenátus együttes ülésén a képviselők és szenátorok teljes számmal vettek részt. Az ülés­terembe déli tizenkét órakor vonult be Avereseu miniszterelnök, aki ki­rályi rendeletet olvasott föl, mely megnyitja a törvényhozás rendkívüli ülésszakát. A királyi üzenet történel­mi visszapillantást vet Románia fej­lődésére és utal arra, hogy az ország gazdasági és kulturális kiépítésén kell dolgoznia a törvényhozásnak. A magyar párt nevében Sándor József NewyoTkból jelentik: Az utóbbi na­pokban többizben tornádó száguldott vé­gig a középamerikai és nyugati ország­részeken és a tornádó nem kerülte el a Missisippi-árterületét sem. A tornádó Texas, Arkansas, Missouri, Mords és Jova államokban igen nagy pusztítást okozott. Az eddigi jelentések szerint több mint száz emberélet veszett oda és sok ház beomlott. Érdekes jelenség, hogy a forgószél időnként és messze távolságokban hatolt csak le egész a föld színéig és ez a ma­gyarázata annak, hogy egymástól arány­a köz érdekét védelmezte, mig a fajfenn­tartásról csakis a királynő gondosko­dott. A munkástömeg pusztán a szakadatlan, pihenés nélküli munkának élt nem ismer­te az önző célú szerelmet, életéből ki­kapcsolódott minden gyönyörűség, csak­hogy a munka csorbítást ne szenvedjen, Itt egyetlen nőstény uralkodik, termel, a himek — melyek különben is csekély számban vannak és semmit sem számíta­nak — azonnal megsemisiítetnek, mi­helyt elvégzik feladatukat. Ebből a társadalomból ki van zárva mindenféle egyéni kezdeményezés, az egyeseknek semmiféle joguk sincs, akár a kommunista államban. szenátor, a szászok nevében Hans Otto Roth mondottak beszédeket. Párisi jelentés szerint az évforduló alkalmából a párisi román kolónia is ünnepi lakomát rendezett, amelyen a francia kormány tagjai közül töb­ben résztvettek. A felszólalásokra Diamandi párisi román követ vála­szolt és többek közt azt mondotta, hogy hála Franciaország támogatá­sának, Románia elérte vágyainak teljesülését: területében meggyara­podott és most éppúgy, mint Fran­ciaország, minden törekvésével azon lesz, hogy a status quo alapján meg­őrizze a békét. A francia kormány és a francia nép — mondotta a ro­mán követ — a békepolitika terén, amely csak meglevő szerződésekre épülhet, számíthat Románia elszánt támogatására. lag nem nagy távolságra eső helységek közül egyesek nem is érezték a tor­nádót. New-Orleansból érkező jelentések sze­rint Közép- és Dél-Lousianában a Missi­­sippi árterülete állandóan növekszik és teljes pusztulással fenyeget. Ha nem áll be rövidesen az ár csökkenése, akkor számolni kell azzal, hogy újabb kétmillió hektár termőföld kerül viz alá. Az újon­nan veszélyeztetett területnek 280.000 la­kosa van. A hatóságok elrendelték az áradás által veszélyeztetett városok és községek kiürítését. folytatja a iőtárgyalásig. A vizsgáló­bíró az eljárást bármikor megszün­tetheti. Ha az államügyész vádat emel valaki ellen és az nem él kifo­gással, olybá veszik, hogy az eljárás jogerősen megkezdődött. Az ítélet háromféle lehet: L A bíróság kimondja a bűnössé­get és azonnal Ítélkezik. 2. A biróság kimondja a vádlott ártatlanságát és azonnal felmenti. 3. A biróság a vádat elutasítja azon a címen. . hogy annak nincs helye. Társasbiróságoknál a birák sza­vazatainak többsége dönt, de halálos ítéletnek egyhangúnak kell fenni. Az a bíró, aki a halálbüntetés ellen szavaz, köteles szavazatát megindo­kolni. A javaslat igyekszik a halálos Ítéletek számát csökkenteni és ezért is mondja ki, hogy halálos Ítélet csak egyhangúan hozható. A felsőbb bíróságoknál szintén módosul az eljárás. Az Ítélet ellen kétféle jogorvoslat van: felebbezés és revizió. Mint Markovics Bogdán expozé­jából kiderül, az uj büntető perrend­tartás nagy vonásokban hasonló a magyar büntető perrendtartáshoz. Az expozé után megindult a vita és a javaslat hét első szakaszát mó­dosítás nélkül elfogadták. Kettős gyilkosság egy szerbiai faluban Bosszúból megölték a községi bírót és elöljárót Beogradbó! jelentik: A paratyini járás Bazince községének határában borzalmas leletre bukkantak arrajáró földmivesek. Az országúton két lefejezett és rettenete­sen megcsonkított holttest feküdt, ame­lyekben hosszas tanakodás után Petro­­vics Golub bazincei községi bírót és Pau­­novics Petar községi elöljárót ismerték fel. A két levágott fej a holttestektől több lépésre volt és egyébként is szörnyű kín­zás nyomai látszottak a két halottön. Minthogy a meggyilkolt községi biró zsebében nagyösszegü pénzt találtak, a rendőrség arra következtet, hogy nem közönséges haszonvágyból eredő bűn­tényről van szó, hanem a biró és az elöl­járó bosszú áldozatai lettek. A tettes mindeddig ismeretlen, noha a rendőrség a nyomozást igen erélyesen folytatja. Ládában hevernek az elintézetlen útlevél-kér­vények Románia ötvenéves függetlenségének ünnepe A párisi román követ beszéde a béke fenntartásáról Újabb kétmillió hektár földet veszélyeztet a Missisippi áradása A tornádó száz embert megölt az árterületen r Eletbelépteti az esküdtbiráskodást az uj büntető perrendtartás Egységes büntető-eljárás az e?ész országra Beogradból jelentik: A törvény­hozó bizottság albizottsága kedden délelőtt megkezdte $ büntető per­rendtartási javaslat tárgyalását. Az ülésen Zsifkovics Ljuba elnökölt, a kormányt dr. Markovics Bózsa egyetemi tanár, a javaslat egyik szerkesztője képviselte. Markovics Bózsa részletesen.is­mertette a javaslatot, amely szerint négyféle biróság lenne: járdsbirósag. kerületi biróság, felebbviteli biróság és semmitöszék. A javaslat bevezeti az esküdt­­bírósági intézményt is. A kerületi bíróságok mellett fiatal­korú bíróságok is működnének és ilyeneket lehet szervezni a járásbíró­ságoknál is. A járásbíróságok egyes bíróságok, a kerületiek részben mint egyes bí­róságok, részben mint tanácsok ítél­keznek. A javaslat bevezeti az egész országban az 'államügyészség intéz­ményét is és pontosan körülírja az államügyészség funkcióit is. A vád­lottnak az egész eljárás alatt folyton lehet védője. Ha nem fizethet védőt, hivatalból rendelnek ki számára. Be­vezetik a szegényvédők intézményét is. A vádlott helyzetének megköny­­nyitését is különböző rendelkezések­kel kivánja biztosítani a javaslat. Előzetes letartóztatás feltétlenül el­rendelendő akkor, ha valakit olyan bűncselekménnyel gyanúsítanak, a mely halálbüntetést vagy életfogy­tiglani börtönt von maga után. Egyéb esetekben a letartóztatás a vizsgáló­bíró belátásától függ. A biró, amikor a vizsgálati fogságot elrendeli, hatá­rozatát indokolni köteles. Egyszerűsíti a javaslat az előké­szítő eljárást a vizsgálat folyama alatt. A rendőrség csak az állam­ügyész szerve és az államügyész a rendőrség utján gyűjti össze a vizs­gálat anyagát, majd határoz, hogy folytassák-e vagy fejezzék be a vizs­gálót. A vizsgálatot a vizsgálóbíró A bánátiak panasza a beogradi ut­­levélhivatal allen Becskerekről jelentik: A bánátiak pa­naszára a becskercki kereskedelmi ka­mara — mint Ismeretes — azzal a ké­réssel fordult Alekszijevics Mita kerü­leti főispánhoz, tegye lehetővé, hogy a bánátiak útlevelét a jövőben ne Beo­­gradban, hanem Becskereken állíthas­sák ki. A kamara azzal indokolta ké­rését, hogy az útlevelek kiállítása, a torontálmegyei főispánság megszűnése óta, nagy költséggel jár és sok utánjá­rást igényel. Alekszijevics főispán ígé­retet tett, hogy a kérést teljesíti, azon­ban ezideig semmi intézkedés nem tör­tént. Újabban ismét tömegesen érkeztek panaszok a kamarához, hogy a beogra­di főispáni hivatal a hónapokkal ez­előtt beadott iitievél-kérvényeket még most sem intézte el. Az újabb panaszok­ra a kamara érdeklődött Bcogradbati, hogy mi van az útlevél-kérvényekkel és ekkor kiderült, hogy az elintézetlen kér­vények egy hatalmas ládában hevernek a beogradi főispáni hivatal egyik fél­reeső zugában. A kamara erről táviratilag jelentést tett Alekszijevics Mita főispánnak és most remény van rá, hogy a főispán ha­marosan teljesíteni fogja a bánátiak ké­rését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom