Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)
1927-05-08 / 117. szám
10. oldal, 1927. május 8. BÁCSMEGYEI NAPLÓ Maurice Dekobra, a kozmopolita regényíró Beszélgetés a legnépszerűbb francia Íróval Paris. május Nemrégiben fejezte be az egyik nagy magyar napilap Maurice Dekobra világhírű regényének a La Condole aux Chiméres-nek a közlését. A regény a magyar keresztségben a »Szerelem gondolája« címet kapta. Ez a regény egv három kötetre terjedő történetnek befejező része. A trilógia két másik kötetét, a Mon Coeur au Rakutit, (Szivem, lassított fölvételben) és a La Madonne des Sleepings-t. (Hálókocsik Madonnája), időközben szintén lefordították magyarra. Előttem fekszik a Bandiniére cég pontos kimutatása, a három könyvből csupán Franciaországban 900.00 példányt adtak el. Maurice Dekobra egy borotvát arcú negyvenkét éves, amerikaias külsejű ur, aki mint a Figaro. j Liberté és a Revue des Deux Mondes külföldi lecelezöje kezdte pályáját. Mint újságíró, bejárta Németországot. Egyiptomot, Angliát, Olaszországot, Oroszországot, Amerikát, Ausztriát és Magyarországot. 1920-ban félévig élt Budapesten és ragyogó cikkeivel lázbahozta a Figaró olvasó közönséget. A háború alatt mint összekötő-tiszt szolgált az angol, amerikai és hindu hadseregben, emlékeit a mulatságos Tommi uruk- -bait örökítette meg. Főművei Uamydal a filozófus, Félvilági nő leszel! Nevetés a ködben (fordítások) Éjfél... a Pigalle-téren, és az előbb említett három kozmopolista regény, amelyekben a történet mindig nemzetközi miliőben játszódik le. Dekobra büszkén viseli a kozmopolita jelzőt. — Ez azt jelenti — mondotta —hogy sok országot láttam és sok eddig ismeretlen lélektájul utaztam be. Szép, napsütéses, tavaszi délelőtt kerestem föl Maurice Dekobrát. íróasztalán hatalmas üveg viz, amelynek áhitatos szemléletébe szinte teljesen belemerül. V| — Hogyan, ön vizet iszik? — kérdem. -* Dehogy st- válaszolja szinte megbántva —, CZt az üveg vizet Egyiptomból hoztam, a NiUis vliébdf* Téfhiészetéícn' hoztam magammal mást is: egy karvulvmumiát, egy seregétyummiát és két halat: két füstöltheringet a Ptokmucusok korából... — Egyiptomban egy nagyon kedves történet játszódott le a szemem előtt. Volt egy {ingói ismerősöm, aki mindenáron autózni akart Luxor körül. Az autóvezetéshez azonban nem sokat értett. Az autó makrancoskodni kezdett, megvadult, végre is nekiment egy párnafának. Az angol kipottyant, de szerencsére nem történt semmi baja. Egy fellah, aki az egész jelenetnek szemtanúja volt, odament földönheverö barátunkhoz és a legnagyobb nyugalommal inegfkérdezte tőle: »Mondja, uram. hogyan állitja meg ezt a masinát, amikor nincsen pálmafa a közelben?« — Ön szereti az adomákat? — Miért né? Ártalmatlanok és szórakoztatók, De az emberek félnek a nevetségességtől. Pedig, ha igaz lenne, amit Franciaországban mondanak, hogy a nevetségesség öl, a világ összes képviselőházát átalakíthatnák temetővé. — Készül valami uj regénye? — igen. A Flammes de velour. (Bársonylángok.) Egy követség! titkár naplója. A történet Bécsben kezdődik, Csehszlovákiában és Spanyolországban folytatódik. Szerepel benne egy magyar mágnás, aki egyben ultramodern költő is. — Más tervek? — Most fejezték be a kozmopolita tri- Iógie filmfelvételeit és a jövő hónapban színdarab formájában is bemutatják mind a hármat, a Theatre de la Michodiéreben. Jean Worms, Blanche Bilboa és Germaine Dermoze játszák a főszerepeket. Beszédközben állandóan dohányzik és sűrűn élénkíti előadását egy-egy anekdotával. Gondolatai állandóan egyik tárgyról a másikra szökellnek. Beszél az életről, a művészetről, színházról, filmről, a regényírás titkairól. A szeme állandóan nevet, mozdulatai frissek, fiatalosak. Amikor a festészetről beszélgetünk, hirtelen íölugrik és bevezet a másik szobába. A falon zöld, vörös és sárga színeket kiabáló kép lóg. Mezítelen nő, hatalmas orral, kancsal szemekkel. —• Az én művem — mondja Dekobra — magának megsúghatom, hogy bosszuból festettem. — Ha igy tud. festeni, miért nem illusztrálja regényeit? —Mindenki maradjon a saját mesterségénél. Dehogy De illusztrálim a regényeimet. Az olvasók mnd azt mondanák, hogy szépek az illusztrációk, a festők pedig a dialógusokat dicsérnék. Higyle el. johb igy. Elbúcsúzom és megköszönöm közlékenységét. — Ugyan kérem, ne legyünk álszenteskedö.k — mondja nevetve —. az ember mindig szevesen beszél saját magáról. Adok magának emlékbe egy könyvet, Pár pillanat múlva már hozza is. A La Madone des Sleepings-t. Az első oldalon jellegzetes írással az ajánlás: »Kedves magyar testvérem fogadja tőlem szeretettel ezt a d'Annuecy-tó mellett született Madonnát. Maurice Dekobra«. Kezet szorítunk. Az ajtóból még utánam nevet örökké mosolygó szeme. Hont Ferenc Beográdban él a ruszinszkói pravoszlávok vezére Beszélgetés Gerovszky Alexával a ruszinszkói görögkatholikus mozgalomról Bcogradból jelentik: A ruszinszkói pravoszláv-mozgalom vezetője. Gerovszky Alexa, jki jelenleg Beogradban él, a Bácsmegyei Napló munkatársának nyilatkozottá rusiuszkói vallásháborúról. — A Ruszinszkóban élő görögkatholikus papok — mondotta — azt biresztelik, hogy ott a lakosságból- mindössze százezer a pravoszláv, pedig az a helyzet. hogy ott a városokat kivéve, az egész lakosság orthodox hiten van, csak nincsenek meg mindenütt a templomaik és nincsenek egyházi szervezeteik. Ruszinszkóban ma vallási dezorganizáció van, amely, még onnan származik. hogy a Hibshurg uralom alatt oda nem engedték be a pravoszláv papokat. A mai csehszlovák kormány ebben 3 kérdésben ugyanolyan álláspontot lógtál el. mint azt a régi Habshurg-uralom tette pedig a csehszlovák kormányt a kisebbségek vallása tekintetében a nemzetközi szerződések kötelezik Ha a ■Habsburg-re/sim alatt lehetséges , is vWt, hogy a magyar kormá,nv bécsi utasításra megtiltotta a Karesvici patrlarchánák. hogy Rus/ir,s7kóbá prnvo szláv papokat küldjön ilve.n álláspontra nem volna szabad , a csehszlovák kormánynak helyezkedni. Igazi müveit pravoszláv papok nem kerülhetnek Ruszinszkóba, de Savatiunak. a csehszlovák kormány által felszentelt püspöknek sikerült ötvennél több méltatlan és műveletlen embert, mint papokat Ruszinszkóba vinni, akik természetesen nem emelhetik az egyház tekintélyét. Ezek miatt a méltatlan emberek miatt tűri még az ottani nép a görög katholikus lelkészek működését, pedig görög katholikus tízezernél nincsen több. A szerb szinódus már évek óta követeli a ruszinszkói pravoszlávok létszámának megállapítását, mert a magyar időkben az anyakenyveket hamisan vezették és a nagyszámú pravoszlávot görög katholikusnak vettek fel. azonban a csehszlovák kormány nem hajlandó ezt a népszámlálási munkát elrendelni A csehszlovák kormány állandó akadályokat gördit a pravoszláv egyház- megszervezése elé, holott erre a saint-germaini béke is kötelezi. A ruszinszkói pravoszláv nép elkeseredése igen nagy és nem lehet csodálni ha újabb kirobbanások lógják a nép nyugalmát megzavarni. A beszélgetés végén Gerovszky .elmondotta. bogy a napokban olyan értesítéseket kapott, hogy a csehszlovák kormány -nem > ismeri s el áVamoolgárságát. pedig minden őse ruszinszkói. — Ezzel is meg akarják akadályozni, — fejezte be nyilatkozatát Gerovszky — hogy emut az ottani pravoszlávok világi elnöke visszatérhessek szuióiöldemre és a kezembe vehessem a pravoszlávok megszervezését. SZÍNHÁZI kistükör Az an^ol színház — A mindenható mozi Aldon Huxley, egyike a legkiválóbb modern Íróknak, aki egy ideig színházi kritikákat irt, végleg letette kritikusi tollát, Elhatározását igy okolta meg: — Természetesen megfizettek azért, hogy eljárjak a különböző színházakba, de az év végén, miután 365 estém közül 250-et színházban töltöttem, arra a következtetésre jutottam, hogy nem fizettek meg eléggé s a világ semmiféle pénze sem lenne elegendő arra, hogv ilyen áldozatot vállaljak;. Azóta csak kétszer-háromszor voltam színházban. Az író .csodálkozik, nem tudja megmagyarázni azt a rejtélyt, hogy a regények Íróitól miért követelnek meg bizonyos irodalmi színvonalat, mig az úgynevezett színdarab Írók tüesköt-bogarat föltalálhatnak. — A regényekben — irja — a közönség legalább valami valószerüséget vár, hogy az életet visszatükröztesse, ellenben a színpadon gyönyörködik a dróton rángatott bábuk mozgásában, mindenféle képtelenségben, elcsépelt ürességben, nem beszélve arról, hogy ezek a bábok angolul se tudnak beszélni. Erre a lapra tartozik az, hogy Huntly Carter könyvet irt az európai szinház uj szelleméről. Amennyiben ezt szellemnek lehet nevezni. Itt megállapítja, hogy azok, akik a mai közönséget kiszolgálják, szellemileg jóval alatta állnak a középszerűségnek is. Mi ennek az oka? Azt feleli, hogy a háború, mely a szin-J ház világában is az üzletiességnek adott helyet s clkótyavetyélte a béke művészi hagyományait. A pénzcsoputtok a tiáboru alatt birtokba vették az ungut színházakat, a középszerűséget, u szellemtelenséget, az elcsépeltséget juttatták szóhoz, egy olyan nemzedék szórakoztatására, mely halni ment. Londonba cgymusután érkeztek az óriás világbirodalom minden részéből fiatalemberek, kanadaiak, ausztráliaiak, akiket szórakoztatni kellett. Ebben az időben a színházigazgatók barbár eszközökhöz folyamodtak, vörössel, kékkel, sárgával világították meg a szint, félmeztelen nőket léptettek föl, a párisi revüket egymásután, mutatták be. Megjelent az angol színen az ágy, mely eddig még nem szerepelt. Erzékcsiklandó cimek tűntek föl a szinlapokon. 1916— 1917-ig 2*19 drámát mutattak be, ezzel szemben 791 háborús rnálacságot, operettet stb. Az angolok, akik érzik a helyzet tarthatatlanságát, arról gondolkoznak, mi a baj orvossága. Egyesek meg akarják teremteni a munkás-szinházat. A mozgalomnak azonban sok az ellensége, a színházigazgatók áttól tartanak, hogy ez az uj szinház, mely komoly értékeket szándékozik adni; üzletüket egészen elrontja. Másrészt a munkás-szinház tervezői kénytelenek belátni, hogy színészeik nincsenek, egyelőre még nem tudnának versenyezni a regi, pénzes, szellemileg lezüllött színházakkal. Egy angol fogorvos bement a párisi moziba, hogy mtgnézzen egy filmet. Ezen a íiimen vetélytársa szerepelt, a hírneves moziszinész. Amikor a film hőse egy szerelmes jelenetet játszott, az angol fogorvos — kínzó emlékeinek hatása alatt — kirántotta pisztolyát s macira Unt. Ez az első eset. hogy a moziban is tragédia történik s ezt a tragédiát a moziarab által fölkeltett indulatok hozzák létre, A mozi megkapta a maga vérkeresztségét. A párisi mozik körül diplomáciai bőit vodalmak is vannak Nemrég bemutattak egy amerikai hímet, ez izgatott vitákat keltett a saitóban Egv jelenetben, melyet Newyorkban vettek föl. a francia katona gyáván viselkedett. Már pedig a iiancia katona sohase gyáva. Viszont Berlinben A mi tengerünk cimii film háborította (öl a közönséget. Nagykövetek tiltakoztak ellene jobbra és balra. Ha holnap megengedik Párisban a Polemkin-t. az orosz filmet, nyilvánvalóan kitör a háborúság a tolih. és balpárt,között. Annyi bizonyos, liogv a mozi Parisban -• s biztos lépéssel halad a diadal leié, Chaplin n'pszertthh, mint akármilyen francia művész, akárhogy dörög ellene a hires kritikus. Suorés. A színházak nem bírják vele a versenyt. Vannak olyan színházak, ahol egy zsöllye 65 frankba kerül, mig a mozi 5 frankért szolgáltat ;döszerü újságot, kalandregényt, divatszcmlét, sarki utazást, tudományos ismertetéseket. stb. A Vieux Colombier Qoveau dicső színháza, mely a drámairodalomban nevezetes szerepet játszott, mozivá alakult át. Egymás hegy én-hátán nőnek a moziiskolák. Egv újságíró tréfából beiratkozott egv Ilyen mozi iskolába s igy írja le, mi folyik ottan* Havonta 40 frank a tandíj. A pápaszemes tanár igy szól a növendékekhez: — Maga hercegnő lesz, maga pedig nemzetközi szélhámos s elcsábítja a hercegnőt. Most találkoznak egy uccán. A hercegnő gépirókisasszony, aki szégyenlősen rejtegeti clkoptatou körmeit, a nemzetközi kalandor egy csehszlovák sofför. Van aztán itt egy ótven esztendős hivatalnok egy gyászruhás hölgy, az öccsével, és tizennégy esztendős kislányával. meg ezv munkás, aki látottszájjal nézi, mi történik. De hat Valentino is igy kezdte. REUMA KÖSZÖN ÖLEVÉL Dr. I. Rahfijev u nak Beográd Ko fcOvaUa 43. Igen tisztelt Doktor ur t Köte essegeinnek tartom, hogy máris je entfco/nem hulate.t sortommal. £z ev tnva /tío rendelem Önnel leleségem resztre 2 uve; HADiÖ BALSAM1KA- , me y beteg feleségemet egy h na I alatt int jdnern teljesen kigyópyito n. Rajtam kívül rumk* tax még a csodaszerből Dragonja Daxmavja, Mar*o Ctr.é, Nikola Murkoy, Djurä- Šić es Kulan Leđje isU is, a itken szintéi segített a szei.'bz mar u hetedik leve’em. bzta;>ar(|Jácskr) 19ÍO augusztus 12 Nemid Brkié At elmúlt 5 évben, amióta a — RADIO BALÓAálIKA itt au unk is forgalomba került, mé?, eddig nem tara,.-tali elismerésre tatait nag számú orvosi au orilásn.if, aki» a iegkedvez bbon nyilat óinak a szerről és z mta an, szer ncsésen meggyógyult beteg tű , akikíő naponta érkeznek hozz .tik hálás köszönőlevelek. — A UAUiO B ALS AMIK. A világhírét igyekezne . egyes 1 Ikiismeretlen gyóeyszerké.zitők kihaszaá ni és különböző, haso ó elnevezésű szert hozna < az utóbbi Időben for «alomba, a miért is kötelességünknek tartjuk a gyó-ytzerre á omló közönséget fi• yrlmczietni, ho-jv ezeket a gyd~yszereket ne té «essze össze a mi RADIO BALSAMIKA gyógyszerünkkel A RADIO BALSAMIKA gyógyszert, készíti, forgalomba ho za és utánvéttel szétküldi Dr. I. Rahlejev Radio Balsamikx laborateriuaa Beograd, Kosovska 43,
