Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-08 / 117. szám

2. oldal BÁCSMLEGYEI NAPLÓ 1927. május 8. Megkezdődött a városok országos kongresszusa Minden város tagja lehet Zagrebból jelentik: A Jugoszláv Váro­sok Szövetsége szombaton délelőtt tar­totta alakuló közgyűlését a zagrebi vá­rosháza tanácstermében. A kilencvennyols város körül hetvenhárom delegáltjai vet­tek részt a gyűlésein. A vajdasági vá­rosok teljes számban képviseltették ma­gukat. Az ülést kilenc órakor nyitotta meg Heinzl Vjekoszláv zagrebi polgármester és rövid beszédben üdvözölte a megje­lenteket, majd javasolta, hogy küldjenek üdvözlő táviratot a királynak, amit égy­­hangulag elfogadtak. Ezután megválasz­tották az ideiglenes vezetőséget. Elnök lett Heinzl Vjekoszláv zagrebi polgár­­mester, alelnökök: Markovics Nikola bi­tói ji, dr. Tartály a Ivó spliti és ár. Le­­ckovár János maribori polgármester. Az alapszabályoknál hosszú vita fejlő­dött ki. Legelőször a szövetség székbe» lyét kifogásolták, mert az alapszabályok szerint a székhely minden két évben vál­tozik Zagreb, Beograd és Ljubljana kö­zött. A közgyűlés úgy módosított ezt a városok szövetségének a pontot, hogy a szövetség székhelyét minden évben a közgyűlés állapítja meg Ezután a szövetségi tagságról vitatkoztak és úgy döntöttek, hogy a szövetség tag­jai lehetnek azok a városok is, amelyek még nem kapták vissza autonómiájukat. Az alapszabályokat azután nagyobb vál­toztatások nélkül elfogadták, majd dr. Be­lies Vlakoszláv egyetemi tanár a vá­rosi törvénytervezetet ismertette. A ter­vezetről nagyobb vita fejlődött ki, amely két óráig tartott. A kongresszuson részt vett Kumanudi Koszta dr beogradi polgármester, erdő­ügyi miniszter is, akitől az újságírók po­litikai nyilatkozatot vártak, de Kumanudi nagyon tartózkodóan viselkedett. Csupán annyit volt hajlandó mondani, hogy a je­lenlegi kormány egyelőre munkakormány- A miniszter annak a reményének adott kifejezést, hogy a városi törvény miha­marább tető alá fog kerülni. Kumanudi azon a véleményen van, hogy Beogradot. Zagrebot és több nagyobb várost ki kel­lene venni a tartomány hatásköre alól. Két uj hid a Tiszán Megépítik a becse ji és zsablyai Tisza-hidat Sztaribecsejről jelentik: Az évtizedek nyekkel. Úgy a zsablyai, mint a sztari­óta húzódó sztaribecseji és zsablyai Ti­­sza-hidak megépítésének ügye a jelek szerint a megvalósulás felé közeledik. A napokban bizottság járt a helyszínen. A bizottságban résztvettek az építés­ügyi minisztérium kiküldöttjei Tucako­­vics inspektor vezetésével egy szakbi­zottság, a noviszadi építésügyi igazga­tóság részéről Burmazovics Szteván hivattalfőnök, a becskereki és a sztari­becseji államépitészeti hivatal és az er­dekelt községek és az érdekelt ár men­tesítő társulatok megbízottai. Úgy a sztaribecseji, mint a zsablyai hid körülbelül 700 méter HnccZU lenne. A folyammeder áthidalására uj vas­szerkezet épül mind a két helyen, mig a gátak közötti árterületek áthidalására a volt titeli régi hadiliid vasszerkezetét használják fel megfejelő uj alapépitiié-és novibecseji hidak felépítése a bácska­­bánáti részek, Becskerek-Noviszad szem­pontjából közlekedési és közgazdasági fontosságú. A tervek szerint először a zsablyai hid építését fogják megkez­deni, mig a becsei hid ügye, amelyet vasúti és közúti közlekedés céljára ter­veznek, a vasutigazgatóság elhatáro­zásától is függ, tekintve, hogy a 'eg­­utóbbi beogradi konferencián tervbe vet­ték a Sztari- és Novibecsei közötti vas­pálya megépítését is. A zsablyai hid megépítésével egyidejűleg meg kell épí­teni a Zsablya—noviszadi közutat, ez a? útrész körülbelül Fzennyolc kilométer hosszú és ezideig még teljesen kiépí­tetlen. A sztaribecseji államépitészeti hiva­tal már megkezdte a hídépítések előké­születi munkálatait. Filmdráma az életben Egy délafrikai farmer négyórás harcban megölt tizenhat embert, áru án öngyilkos le*t Londonból jelentik: A lapok fokvárosi jelentései borzalmas rémdrámáról szá­molnak be. Egy délafrikai farmert pil­lanatnyi elmezavarában meggyilkolta fe­leségét és bensziilött szolgáját. Rendőrök vonultak ki, akik körülvették a házat és megadásra szólították fel a gyilkost. A farmer azonban tüzelni kezdett a rend­őrökre és golyói négy rendőrt megöltek. Másfél órás ostrom után a rendőrök végre elfoglalták a farmot, a többszörös gyilkos azonban lóra kapott és elvágta­­tott. A (rendőrök erre valamennyi kör­nyékbeli farmon található férfit mozgó­sítottak és egész tömeg vette üldözőbe a dühöngő embert. A gyilkos tarmer há­rom revolvert vitt magával és ezekből felváltva tüzelt üldözőire. Úgyszólván minden golyója talált, úgyhogy a négy­órás izgalmas harcban nyolc farmer és egy benszülött esett el. Amikor üldözői körülkerítették a gyilkost, az utolsó re­volvergolyóval főbelőtte magát és meg­halt. A harcnak összesen tizenhat halálos áldozata van. A Földközi-tenger kulcsa Beograd A Germania szerkesztőjének cikke a belgrádi Vreme-ben az olasz külpolitika franciaellenes céljairól A berlini Germania szerkesztője, Maur. nemrég Beogradban járt és hazatérte után a Vreme részére cikket küldött, a melyben a beogradi lap felkérése folytán ismerteti a német felfogást Olaszország külpolitikájáról. Elsősorban megállapít­ja, hogy miután Olaszország megkapta a terra irredentát: Trientet és Triesztet s elérte az Adria feletti uralmat, lakossá­gának száma pedig illan oan š uooro­­dik, az olasz hT, politikában az első hely­re lépett u gyarmati probléma, amely 'nyugat hány lan mozog. A nyugati cé­lok eléréséhez szükséges, hogy Olaszor­szág biztosítsa magát észak és kelet fe­lől. ha nem is katonai, de politikai érte­lemben. Az első irány Németországot je­lenti, a második pedig Jugoszláviát. A Ruhr-vidék eseményei talán azt a csaló­ka reményt keltették Olaszországban, hogy Németország fogja számára he­lyettesíteni Franciaországot. A locarnói német-francia egyezmény azonban meg­semmisítette ezeket a várakozásokat. A locarnói egyezmény, azután a német­­obsz dömőbirósági szerződés a német á’lampolitika barátságos és semleges ál­láspontjáról tanúskodnak. — Nem csoda — írja tovább — hogy Olaszország ez év folyamán hasonló fi­gyelmeztetéseket szánt Jugoszláviának. A román-olasz, a tiranai és a legújabb magyar-olasz paktumot az a tendencia jellemzi, hogy gyengíteni akarják Fran­ciaország befolyását Európa keletén és biztosítani a petróleum útját Romániából. Ezek a sikerek és paktumok presszió kí­sérletet is jelentenek Jugoszláviára és a presszió alkalmazása a fasiszta menta­litásból ered. Mindamellett nem lehet be­szélni Olaszország agresszivitásáról Ke­let felé. Olaszország ugyanis keleti aspi­rációinak kilencven százalékát már elér­te. Nem kíván Olaszország olyan gyar­mati országokat, amelyeket súlyos pénz­ügyi és katonai áldozatok árán lehet megkapni, hanem gyümölcsöző és köny­­nyen elérhető gyarmatokat, amik keleten vagy Albániában, vagy Anatóliában van­nak. Ezért Olaszország keleti tevékeny­sége csak eszköz a cél elérésére: a Hin­terland biztosítására. Ez alatt az Adria­­paktum kiszélesítését kell érteni és egy olyan szerződésben való kihasználását, amely döntőbírósági, garanciális és sem­legesség! passzusokat fog tartalmazni. — A mai helyzetben nem túlzás azt ál­lítani, hogy a nyugati Földközi-tengeri kérdés megoldásának kulcsa már egy éve Beogradban van, akkor is, ha Beo­grad csak egy mellékzávárt nyit ki, vagy zár el. A nagyhatalmak nem alkalmaznak büntető rendszabályokat a kanton! kormány ellen Borodin nyilatkozata a kinai hetyzetről Londonból jelentik: A Daily Ex­press tudósítója Hankauban beszél­getést folytatott Borodin szovjet­­megbizottal, aki kijelentette, hogy biztosra veszi Csang-Kai-Sek kormányának közeli bukását és azt, hogy a hankaui hadsereg radikális csapatai három hóna­pon belül bevonulnak Pekingbe. Hankaut hiába helyeznék blokád alá — mondotta Borodin — mert a vá­ros minden szükségletét szárazföldi utón az ország belsejéből kapja. Csak párisi parfömöt és írországi csipkét nem lehet behozni Hankauba blokád esetén — fűzte hozzá nevet­ve Borodin. A szovjetmegbizott még elmon­dotta, hogy szivvel-lélekkel hive Szun-.Jat- Sen tanításainak és csak ez bírta rá arra. hogy a kantoni kormány mellett a tanácsadó szerepét vállalja. Kijelentette, hogy őt a kantoni nem­zeti kormány és nem Moszkva fizeti. Nem a moszkvai szoViettanács kép­viselője a kantoni kormány mellett, hanem őt csupán a politikai irány­elv közössége kapcsolja össze Mosz­kvával. Newyorkból jelentik a Daily Tele­­graph-nak: A Newyorkban közzétett washingtoni jelentésről kiderült, hogy az amerikai kormány képvise­lői azon a véleményen vannak, hogy sikerült legalább egyidőre megnyerni Nagybritanniát, Fran­ciaországot, Olaszországot és Japánt annak az amerikai ál­láspontnak a számára, amely ellenzi azt, hogy katonai bün­tetőrendszabályokat alkalmaz­zanak a hankaui kormány ellen. Coolidge és tanácsadói azon a véle­ményen vannak, hogy pillanatnyilag mit sem lehetne elérni azzal, ha újabb jegyzéket intéznének a han­kaui és nankingi kormányokhoz, mert ezek valószínűleg minden köve­telést visszautasitanának és igy nem maradna más hátra, mint az erőszak alkalmazása, amit az Egyesült-Álla­mok kormánya minden áron el akar kerülni. , .... A demokraták sürgetik a választások kiírását A radikálisok tisztázni akarták a kormány viszo­nyát a párt fórumaihoz — Konferenciát tartanak a radikálisok vezérei Beogradból jelentik: Miután a vá­lasztások kiírása kérdésében Vukicse­­vics Velja miniszterelnöh. még min­dig rezervált magatartást tanúsít és még a kormány tagjainak sem ad végleges felvilágosítást választási tervei felől, a demokraták ismét akciót in­dítottak a választások kiírásá­nak megsürgetésével. A demokraták szerint a mostani helyzetből az egyedüli kivezető ut a mielőbbi szabad választások kiírása és a választások kiírásának haloga­tása csak zavart idéz elő a közvéle­ményben a kormány jellegét illetően is. Éppen ezért a demokraták között állandó tanácskozás folyik a válasz­tások sürgetésére és a kormány demokrata tagjai közül is többen felhívták a mi­niszterelnök figyelmét a válasz­tások gyors kiírásának szük­ségességére. Mialatt a demokraták a választá­sok kérdésével foglalkoznak, a radi­kális pártban a zilált pártviszonyok rendezése foglalja le az érdeklődést. A párt vezetőit különböző meggon­dolásokra készteti az a körülmény, hogy a kormány radikális részének viszonya a pártklubhoz és a párt főbizottságához egyáltalán nincs tisztázva. A vezetők szeretnék helyreállítani a kontaktust a kormány és a pártfóru­mok között, mert remélik, hpgy ez­által a kormányt bizonyos tekintet­ben függőségbe hozzák ezektől a pártfórumoktól. Ezért akció indult meg radikális poli­tikusok részéről, hogy Mihailo­­vics fiija, a radikális klub ügy­vezető alelnöke hívjon össze konferenciát, amelyen részt­­vennének a párt összes neve­sebb vezérei, tekintet nélkül ar­ra. hogy milyen frakcióhoz tartoznak. A konferencia célia_ nem az volna, hogy a kormánynak' a pártfórumok­hoz való viszonyát tisztázza, hanem az, hogy a párt reorganizálásáé vi­tassák meg. Remélik, hogy éppen a párt reorganizálása által sze­rezhetne a párt nagyobb befo­lyást a kormány politikájára. Mihajlovics Ilija az előjelek szerint hajlandó iiyen konferencia összehí­vására és máris dolgozik az előké­szítésén. A konferencián résztvenné­­nek Trifkovics Márkó, Nincsics Momcsüo, Makszimovics Bózső, Uzunovics Nikola, Trifkovics Misa és más vezetők. Szombaton dé'előtt Nincsics és Trifuiiovics hosszasan tanácskoztak, azután Trifkovics- Márkó házelnököt keresték fel. Azt hiszik, hogy a meg­­besz&ések a küszöbön álló konferen­ciával állnak összefüggésben. Világhírű hashajtó!

Next

/
Oldalképek
Tartalom