Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)
1927-05-01 / 110. szám
32 OLDAL * ARA 4 DINAR Poitarlna pfaćana n gotavom! BÁCSMEGYEI NAPLÓ XXVIII. évfolyam. Szubotica. 1927/ VASARNAP, május 1. 110. szám 1 ............. '■■■■' " —— u, j, leletem: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 ... ... Szerkesztőség: Tmaj Jovin trg.' 3. szám (Mlnerva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyede» re 165 din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmai Jovan trg.5. (Minerva*palota) Május elseje a feltörekvő proletariátus és a romantika virágoskertjében gondtalanul ábrándozó fiatalság ünnepe. A munkás le'teszi szerszámát, ünneplőbe _ öltözik és elmegy az egyletbe előadást hallgatni a szebb jövőről, majd kirándul a szabadba, hogy osztályharcos eltökélését a természet szépségeiben fürössze meg. A fiatalság az életörömök teli serlegével a kezében köszönti a tavasz kiteljesedésének költői hagyományokkal felbokrétázott dátumát és evőét kiált az Életnek, amely — mi öregek rezignáltan állapítjuk meg — akkor szép, ha a szív lüktetésének friss ritmusába nem dübörögnek bele az agy műhelyében készült problémák tankjai. Megfogyatkozott illúziókkal, szürkülő reménnyel, gondok igájában görnyedve, mi már nem élvezhetjük május elsejének patriarkális szórakozásait, hanem csak szimbolikus értelmét igyekszünk felhasználni önmagunk biztatására. Május elsejének sugarai a földhözragadt gondolatra is ráragyognak és megoldják szárnyait, amelyeket elszoritanak a hétköznapok kötelékei. Minden elnyomott jogos törekvés megmozdul és ”j e^er nára kap ezen a napon még a robottól elfásult és az élettapasztalatoktól felhős lélekben is. A peszszimizmuson is megcsillan május elsejének visszfénye. A levegőben az élet himnuszának hangfoszlányai vibrálnak és ezt a himnuszt nem az eszmélkedés, hanem az ösztön hangszerelte. Bizalomra pezsditő tavaszi hangulat kezd úrrá válni az ország politikai közvéleményében is. Különösen a Vajdaság, amely hosszú éveken át mostohagyermeke volt a kormányzatnak, fűz nagy várakozást a most bontakozó rendszerváltozáshoz. Azok a vajdasági radikális képviselők, akik mindeddig hiába szálltak síkra ennek a virágzó kultúrájú, de fejlődésében visszavetett országrésznek speciális érdekeiért és akik épen ezért disszidáltak Jovanovics Ljuba zászlaja alá, ezúttal döntő szerepet játszanak a Vajdaságot illető kérdések elintézésében. Bánátra nézve Sztankovics Szvetiszláv földmivelésügyi miniszter és Hadia dr. képviselő, Bácskára és Baranyára nézve Sz’trilics Béla és Lgüosevics Jócó képviselők a kormány autoritativ tanácsadói és ebben az a megnyugtató, hogy vajdasági relációban olyan politikusok jutottak befolyáshoz, akik rájuk nézve igen kedvezőtlen körülmények között is kemény gerinccel, férfiasán állották meg helyüket a Vajdaság igényeinek védelmében. Ezeket a politikusokat annakidején a párthüség elleni vétség vádjával némitották el. valahányszor a vajdasági mizériák orvoslását a kormányzati problémák előterébe állították. A községi és városi kiskirályok pozíciói megvihatatlan váraknak látszottak és a Vajdaság szempontjából valósággal történelmi érdeme a Vukicsevics-kormánynak, hogy a szükséges tekintetnélküliséggel fogott hozzá ezeknek a váraknak lerombolásához. Úgy a radikális párt, mint az egész ország vezetésében az az elv kerekedett felül, hogy a pártállás senkit sem immunizálhat a törvénytiprások következményeitől. A Vajdaságra mérhetetlen haszon háramlik abból, ha ezt az elvet szigorúan végrehajtják, mert sehol a komeszáruralomnak olyan bő szüretje nem volt, mint itt. A kezdet mindenesetre a legszebb reményekre jogosít és azok személye, akiknek útmutatásai szerint végzi a kormány a tisztogatás munkáját, garanciát nyújt arra, hogy a Vajdaság népe addig is, mig a községi autonómia megvalósul, meg fog szabadulni a rossz és hatalmaskodó tisztviselők féktelen terrorjától. A nemzetiségeket sújtják a legérzékenyebben a közigazgatás anomáliái, hiszen közismert tény, hogy olyan vidék, ahol faji kisebbségek laknak, a legkövérebb talaja a hivatalos hatalommal való visszaélésnek. Mégis a kisebbségek bizonyos paszszivitást tanúsítanak abban a szabadságharcszerü küzdelemben, amit a szláv lakosság folytat a kinevezési rendszer folytán rájukszabaditott kényurak eltávolításáért. De épen ez az aktivitássá élénkülni nem tudó szenvedölegesség a legjellemzőbb arra a megféleinlitettségre, amely a kisebbségek ajkára fagyasztja a panaszt a basáskodó tisztviselővel szettben, Másfelől tanulságot rert magában az a körülmény is, hogy maguknak a szláv pártoknak sem felelnek meg azok a tisztviselők, akik a kisebbségekkel szemben törvénytelenségekre vetemednek. Szerb, bunyevác, magyar, német, román, tót nyevác, magyar, német, román, tót egyaránt nyögi a közigazgatás betegségét és a Vajdaság népfajai megbonthatatlanul szolidárisak aljban a kívánságban, hogy a Vukicsevics-kormány olyan kedvező auspiciumok között megkezdett munkája a közigazgatás reneszánszát eredményezze. Ellentétek a demokrata-pártban Makszimovics kormánybalépése miatt Davidovics ellenzi a volt belügyminiszter kormánybalépését — Makszimovics hajlandó kisebb tárcát is elvállalni A horvát demokraták a kormány ellen Beogradból jelentik: A demokraták főbizottságának pénteki ülése, amelyen a kormány egyhangú bizalmat kapott, nem keltett kormánykörökben teljes megnyugvást a demokratapárt egészének magatartása felöl. Kétségtelennek látszik, hogy a főbizottság ülése nem eliminálta azokat az ellentéteket, a melyek a demokratapártban a kormánybalépés megítélése tekintetében fennállanak és amelyek még jobban kiéleződhetnek abban az esetben, ha Vukicsevics megkísérli Makszimovics bevonását a kormányba. Ebben a kérdésben igen éles ellentétek vannak egyrészt a kormány demokráta tagjai és a köréjük csoportosuló képviselők, másrészt a Davidovics köré csoportosuló képviselők között, akik pártszakadással is fenyegetőznek, ha a demokrata miniszterek belemennének Makszimovics rehabilitálásába. Ez a kérdés a jelek szerint rövidesen napirendre kerül, miután Vukicsevics Velja szükségesnek tartja pozíciójának megerősítését a radikális pártban és pedig főleg az elégedetlen centrum megbékítését, a melynek főkövetelése, hogy Makszimovics foglaljon helyet a kormányban. Beavatott forrásból származó információk szerint már létre is jött a megegyezés Makszimoviccsal, aki engedett eredeti merev álláspontjából és nem ragaszkodik már a belügyminiszteri tárcához, hanem beéri más reszorttal is. Arra nézve, hogy melyik reszortot kapja, még nincs dön'és, de a miniszterelnök arra törekszik, hogy Makszimovicsot minél kisebb jelentőségű tárca elvállalására, bírja rá és egyelőre még a közoktatási tárcát, amely az üres tárcák között a legjelentősebb, sem hajlandó neki dtencc hn. Még nem lehet pontosan tudni, hogy a kérdés mikor válik teljesen aktuálissá, de sürgőssé teszi a miniszterelnök számára a kérdés megoldását az a körülmény, hogy a parlamenti bizottságokban biztosítania kell a kormány többségét, ami nehezen volna lehetséges a radikális párt centrumának támogatása nélkül. Párhuzamosan ezzel a feladattal igyekezni kell a miniszterelnöknek arra is, hogy a demokraták egy részének ellenzését leszerelje. A demokrata párt egységét veszély fenyegeti a horvát demokraták részéről is, akik elégedetlenek, mert egyetlen képviselőjük sincs a kormányban. A miniszterelnök a királynál Vukicsevics Velja miniszterelnök szombat délután öttől-hatig kihallgatáson jelent meg őfelségénél. \ miniszterelnök folyó ügyekről referált a királynak. Krsztelj szenzációs nyilatkozata Nagy feltűnést keltett politikai körökben, hogy dr. Krsztelj Ivó volt miniszter, a demokrata párt főbizottságának egyik alelnöke nent vett részt a párt főbizottságának pénteki fontos ülésén. Krsztelj, aki a horvátországi demokraták vezére, szombaton este újságírók előtt a következő érdekes nyilatkozatot te'tte: — Azért nem vettem részt a főbizottság ülésén, mert rögtön a Vukicsevics-kormány megalakulása után lemondtam a főbizottságban viselt tisztségemről. Ezt pedig azért tettem, mert a kormány a főbizottság megkérdezése nélkül alakult meg. — Mivel indokolta miniszter ur a lemondását? — Lemondásomat azzal indokoltam. hogy nem maradhatok egy olyan párt vezetőfórumának a tagja, melynek politikája néptörzsi ás szeparatisztikus irányba fordult. Nem lehet állandóan a néptörzsek egyenjogúságáról beszélni, ha pedig tettre kerül a sor, fordítva cselekedni. Én például nem helyeseltem a szlovénekkel szemben az eljárást, szerintem illojálisan bántak el_ velük. Ezt az illojalitást a radikálisok számlájára kell ugyan Írni. azonban a demokraták sem vették figyelembe a Szávámuliakat és a kormány tisztán szerb jelleget kapott. Engem személy szerint ez a kérdés nem érdekel, miután már régebben kijelentettem. hogy a kormánytól semmiféle állást nem fogadok el. Most csak megállapítom, hogy a kormány egészen titokzatos módon alakult meg a főbizottság és a képviselő klub megkerülésével és egyetlen horvát sem került a kormányba. A Vukicsevics-kormány tisztára választási kormány és ha később be is lép valamelyik horvát a kabinetbe, ez csak kirakat horvát lesz. — Egyedül áll miniszter ur ezzel a véleménnyel? — kérdezték az újságírók. — Én nem kérdem senkitől, hogy mit fog csinálni. Annyi bizonyos, hogy a mi vidékünkön nagy az elégedetlenség. — Mért hagyta mégis jóvá a klub és a főbizottság a kormány megalakulását? — Nagyon praktikus okból! Mindenki a maga mandátumát tartja szem előtt. A kormány gazdasági és pénzügyi bizottságának ülése A kormány gazdasági és pénzügyi bizottsága ülést tartott, melyen a különböző bizottságokba kiküldött tisztviselők honoráriumáról tárgyaltak. A bizottság a pénzügyminisztérium vezérigazgatóját bízta meg azzal. hogy a többi minisztériumok képviselőivel együtt erre nézve szabályrendeletet dolgozzon ki.
