Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-07 / 95. szám
2. - oldal. BÁCSMEGYEI NATLÓ 1927. április 7. hogy kitárult számára cellájának ablaka, amelyben már-már félig megfulladt. Kiemelik a francia lapok, hogy az olasz-magyar szerződés következtében amely Magyarországnak uj'utat nyit a tenger felé feltétlenül szükségessé válik a tárgyalások felvétele Beogradban, minthogy csak jugoszláv területen keresztül lehet Budapestről Fiúmét elérni. Ilyen körülmények között Mussolini sem háríthatja el a tárgyalásokat Beograddal, amelyeket eddig passziv rezisztenciával halogatott. A baloldali francia körökben kereken kimondják, hogy bizalmatlansággal fogadják a magyar-olasz szerződés hirét. Rámutat arra, hogy minden ilyen szerződés valamely harmadik állam ellen irányul és arra is, hogy Olaszországnak Magyarország iránt tanúsított magatartása kizárólag azt a célt szolgálja, hogy Magyarországnak az olasz politikába való bevonásával teljessé tegye Jugoszlávia bekerítését. A baloldali sajtó szerint az olasz-magyar közeledés még jobban fokozta a háborús veszedelmet a Balkánon és a Dunamentén. A Soir attól fél. hogy ez a szerződés újabb adu lesz Olaszország kezében Jugoszlávia ellen űzött játékban. Magyarországot nyilván — mint írják a lapok — a fiumei kikötő átengedéséért vagy pedig Olaszországnak a Habsburg-restaurációjába való beleegyezéséért arra kötelezték, hogy olasz-jugoszláv konfliktus esetén fegyveresen Olaszország mellé áldjon. A francia baloldali lapok azt is állítják, hogy a szerződésnek bizonyosan vannak titkos klauzulái is, ami azt mutatja, hogy a Népszövetség ellenére még mindig dolgozik a titkos diplomácia. Franciaország és Jugoszlávia között nincs titkos megállapodás "Briand külügyminiszter nyilatkozata a francia kamarában Parisból jelentik: A kamara kedd esti ülésén Duclos kommunista képviselő interpellációt intézett Briand külügyminiszterhez, akitől megkérdezte. igaz-e, hogy Franciaország és Jugoszlávia között titkos megállapodás van és azért történik, hogy az olasz-jugoszláv konfliktusban Franciaország nem járhat el úgy, ahogyan szeretne. Briand válaszában erélyesen és ingerülten tiltakozott minden ilyen feltevés ellen. A külügyminiszter a kommunista pártot megvádolta azzal, hogy agitációs célból feketíti be a kormányt, amelynek nincs semmi titkolni valója. Mindazokat a szerződéseket, a melyeket a francia kormány megkötött, bejelentették a Népszövetségnek és egyikben sincs titkos megállapodás. A kamara nagy többséggel tudomásul vette Briand válaszát. Félhivatalos csehszlovák lemény a szerződésről ve-Prágából jefentik: A félhivatalos Cseszhet Szlovo-nak a Republika a magyarolasz szerződés aláírásával kapcsolatban a következőket irja: — Az olasz-magyar' szerződés Tárjak máról eddig kiszivárgott hírek azt bizonyítják. hogy Dr. Pleszkovics Lukács válasza a szuboticai Jogászegylet felhívására A képviselő a segélyalapról közjegyzőileg hitelesített kimutatást követel Szerdai számunkban közöltük a szuboticai Jogászegylet nyilatkozatát, a melyben arra szólították fel dr. Pleszkovics Lukács nemzetgyűlési képviselőt hogy a parlamentben hangoztatott vádjairól és gyanúsításairól a nyilvánosság előtt adjon magyarázatot. A képviselő erre az alábbi levelet küldte be hozzánk. Szubotica, 1927 április bó .6. A Bácsmegyei Napló tekintetes szerkesztőségének Helyben. Becses lapjuk mai számában »A szuboticai Jogászegylet magyarázatot kér dr. Pleszkovics Lukácstól- citnii cikkre a következő a válaszom: Az úgynevezett »Jogászegylet «-tíek azok után a közgyűlési felszólalások után, amelyekről a Bácsmegyei Napló folyó évi február hó elsején »A szuboticai jogászegyesület felszólítja dr. PleszkovicVot 'parlamenti vádjainak bebizonyítására« Citnii cikkben beszámolt, semmiféle válasszal nem tartozom, tehát' é válaszom né’tn is nekik szól, ha- ^ nem a nagy nyilvánosságnak óhajtok e soraimmal csak annyit megjegyezni, hogy a fenti felszólításban maga a Jogászegylet adott önmagának feleletet at idézett szavakban: »többek között néhány bírónak is van kölcsöne . . .« Úgy tudom, hogy velem együtt a nagy közönség is tudni szerelné, hogy a »Jogászegylet« segélyalapjaiba ki, mikor, mennyit fizetett be és hogy ebből a pénzből ki, mikor és mennyit kapott kölcsönbe. ki mikor és mennyit törlesztett, illetve fizetett vissza és milyen kamat mellett használta, illetve használja a kölcsönt? Kérek és követelek mint nemzetgyűlési képviselő a Jogászegylettől dr. Miladinovics Radivoj királyi közjegyző ur által hitelesítendő teljes és hiteles kimutatást az én kérdéseimre s azután mindenkinek szívesen rendelkezésére állok »parlamenten kivül« is és parlamenten belijl is. .. . Tisztelettel Dr. Pleszkovics Lukács nemzetgyűlési képviselő. A nyelvkérdés a bácskai tartománygyiilésen Csütörtökön tárgyalják Palásthy Ödön dr. indítványát a szerződés teljesen a népszövetségi alkotmány szellemében . ött létre. Emellett szól az js. hogy a szerződést hivatalosan tudomására hozták a beogradi kormánynak. Bethlen miniszterelnök római látogatása szimbolikus jelentőségű. Ez a látogatás jelezni akarja hogy Magyarország újból elfoglalta a helyét az európai népek közösségében és szerepet követel magának. Ezzel a ténynyel számolni kell. Jelentőségét nem szabad kicsinyelni, ámbár túlbecsülni felesleges. A magyar miniszterelnök római útja gondolkodásra int, az eseményeket figyelemmel kell kísérni, de féltékenység és harag nélkül és a kisantant államok kormányai ezt, teszik. aminek jelét fogják adui a kisán.tarit külügyminisztereinek májusi konferenciáján. Szenzációs filmbemutató Rág nem látott pompával az olasz király és a diplomáciai testület jelenlétében mutatták be Rómában a jelenkor legnagyobb alkotását, az Assisi szt. Ferenc emlékére készült „Ferenc szerzetes“ cimü óriási filmet, amelyről hasábokat Írnak a külföld szaklapjai és úgy emlékeznek meg erről a bemu tatóról, mint az 1927. év egyik szenzációs eseményéről; A „Ferenc szerzetes“ elkészítése milliókba került, két éven át készült és a filmtechnika haladásának olyan csodálatos méreteiről tesz tanúságot, hogy ámulatba fogja ejteni az egésj világot. A- „Ferenc szerzetes“ Jugorzlávtiban a Moainoer fUmvéüshté. Szomborból jelentik: A tartomány-■ I gyűlés folytatólagos ülése szerdán reg- I gél kilenc órára volt kitűzve, azonban j az ülést az egyes pártok között folyó ! tanácskozások miatt csak féltizfenkettökor lehetett megnyitni. Már a kora dél- I előtti órákban nagyszámban összejöt- i tek a tartománygyülési képviselők és’ I a radikálisok a teremben foglaltak helyet, mig az ellenzék, a magyarok és j a németek a kisebb szobákba vonultak, j Rendkívül izgalmas tanácskozások Toly- j tak Palásthynak a nyelvkérdésre vonatkozó javaslata felett, azonban többi közvetítő indítvány ellenére sem jött j létre megegyezés. A radikálisok részé; rői azt a közvetítő indítványt terjesz- i tették elő Palásthy Ödönnek a kisebbségi nyelv használatáról szóló javasla- j tára vonatkozóan, hogy az elnökség kijelenti, hogy ennek a kérdésnek a tárgyalása nem a tartományi közgyűlés, hanem a parlament elé tartozik. j Ezért felír u parlamenthez, hogy a ki- I sebbségi nyelv használatát törvény tn- I játt szabályozza. Ainig pedig ez a kérdés nincs szabályozva. az elnökség tűri és tudomásul veszi, hogy a kisebbségi képviselők saját anyanyelvükön is felszólalhatnak. j A magyar és német párt. hajlandó lett volna elfogadni ezt az indítványt rezolució alakjában azzal a hozzdfiizéssel, hogy bevárja a kérdés törvényes rendezését, de leszögezi, hogy felfogása szerint az önkormányzatnak joga van határozni a kisebbségi nyelv használaj tárak kérdésében. Az ellenzék szintén ' hajlandó volt ezt a rezoluciói elfogadni, azonban azzal a hozzátold ássál, hogy a kisebbségi tiye'v használatát az elnökség nem tűri, hanem megengedi, A radikális-párti tagok visszavonultak, hogy a módosított indítványt megtárgyalják, azonban azt nem fogadták el és igy a megegyezés nem jött létre. Elhatározták, hogy dr, Palásthy indítványát leveszik a szerdai ülés napirendjéről és a csütörtöki ülés napirendjére tűzik ki. A tárgyalások befejezése után féltizenkettőkor nyitotta meg dr. Manojlovies Vladiszláv az ülést. Popovics Izsó jegyző felolvasta a névsort és a keddi ülésről felvett jegyzőkönyveket, majd dr. Snepf Ferenc német párti kérte, hogy a 21-ik pontot, amely összefügg Palásthy indítványával, szintén vegyék le a szerdai ülés napirendjéről és csütörtökön tárgyalják le az indítvánnyal együtt. Dr. Snepf előterjesztését elfogadták és rátértek a 22-ik pont tárgyalására. Nagyobb vita fejlődött ki a 28-ik paragrafus tárgyalásánál. Dr. Mócs Sándor indítványozta. hogy azesetben, ha felállással történő szavazásnál nem lehet pontosan megállapítani a többséget, öt tag kérésére névszerinti szavazást I tartsanak. Mócs indítványát a közgyü- 1 lés elvetette. A 31 -ik pont tárgyalásánál Palásthy Ödön indítványozta, hogy az esetben, •ha öt tag kéri és a tartománygyülési tagok egyharmada hozzájárul, titkosan is lehessen szavazni. Dr. Mócs és dr. Nikoiics György Palásthy indítványa mellett, dr. Jojkics és KUcin Mita ellene foglaltak állást. Az elnök szavazást rendelt el. A németek közül csak dr. Snepf és Müller József szavaztak az indítvány mellett, a német párt többi tagjai a radikálisokkal szavaztak. Végül Palásthy indítványát 35 szavazattal 20 ellenében elvetették. . A 32-ik paragrafus letárgyalása után délután fél kettőkor az elnök az ülést berekesztette. Délután félötkor nyitotta meg a folytatólagos ülést Terzin Pál alelnök. Délután félhatig letárgyalták az önkormáijyzati szabályrendeletnek mind a 62 az elnök az ülést berekesztette. A fekeiiesi levél Letartóztattak egy feketicsi kér ekedöt, mert levélben dic sérte R .cz György merényié ét A Rácz-pör főtárgyalásán nagy feltűnést keltett egy levél, amelyet Dietrich Miklós íeketicsi kereskedő intézett a vádlott Rácz Györgyhöz és amelyet Pavlovics István törvényszéki elnök a főtárgyaláson felolvasott. A levélben Dietrich biztosította szimpátiájáról, a vádlottat, aki — szerinte — nemes émberi cselekedetet vitt végbe, amikor bátran szembeszállt a jogtalansággal. Dietrich levelében a bírói eljárást is súlyosan sértő kifejezésekkel kritizálta és a levél alapján az ügyészség eljárást indított Dietrich ellen bűntett feldicsérése és hatóság megsértése miatt. A feketicsi levélírót akinek tulheves temperamentuma miatt már többször volt dolga a hatóságokkal, a vizsgálóbíró utasítására őrizetbe vették és kedden bekísérték a szuboticai ügyészség fogházába. Szerdán vezették Dietrich Miklóst kihallgatásra dr. Nardini Hrvoje vizsgálóbíró elé, azonban a feketicsi kereskedő olyan izgatottan viselkedett, hogy nem sikerült kihallgatni. Sztrájkkal fenyegetőznek a noviszadi mészárosok Konfliktus a város és a mészárosok között Noviszadról jelentik: A város vezetősége és a noviszadi mészárosok között suiyos konfliktus támadt. Noviszad város kiszélesített tanácsa múlt év december;31-én lényegesen felemelte a közvágóhídon a vágatási dijakat. A közgyűlési határozat ellen a mészárosok és hentesek egyesülete íelebbezést jelentett be a belügyminiszterhez, aki mindmáig nem hozott az ügyben érdemleges határozatot, ideiglenesen megengedte azonban a felemelt vágatási dijak szedését május 1-ig. A minisztérium közben kiegészítés céljából visszaküldötte a közgyűlés határozatát, mert a város elmulasztotta a még fennállá 5430011908. száma magyar földmivelésügyi miniszteri rendelet 10. paragrafusa- értelmében a vágatási dijak emelésénél az illetékes kereskedelmi és iparkamara véleményét kikérni, A mészárosok és hentesek egyesülete sokalja a város által szedett vágatási dijakat és kimutatta, hogy amíg Növi-, szádon egy ökör vágatási dija hetven dinár, egy sertésé hatvan dinár, addig Zagrebben egy ökör vágatási dija harminc, egy sertésé tizenöt-húsz dinár. A mészárosok felebbezésükben arra hivatkoztak, hogy az 1888. évi VII. törvénycikk rendelkezése szerint a városok aképen tartoznak a vágatási dijakat megáUajMamj hogy azok fedezzék a közvágóhidak költségét, ellenben a vágóhidaknak, mint fontos állategészségügyi intézményeknek nem szabad nyerészkedésre dolgozniok. A város vezetősége részéről Lakics János polgármester, KUcin Predrag és Boksán Radivoj városi tanácsnokok szerdán érintkezésbe léptek a kamarával, amellyel a vágatási dijak felemelése ügyében tárgyalásokat folytattak. A mészárosok és hentesek arra az esetre, ha a város husvétig nem szállítaná le a felemelt vágatási dijakat, azzal fenyegetőznek, hogy közvetlen husvét előtt: sztrájkba lépnek
