Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-06 / 94. szám
"927. április 6. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Nem engedték meg a német felszólalást a bácskai tartomány keddi gyűlésén a német p rt deklarációja — Egy kisebb jelentőségű kérdésben a magyarok az ellenzékkel, a németek a radikális párttal szavaztak — Megegyezés jött létre a tartományi választmány tagjainak választására nézve Palásthy Ödön javasolta, hogy engedjék meg az anyanyelv használatát Szomborból jelentik: A bácskai tartotnánygyülés folytatólagos ülését kedden délután félnégy órakor nyitotta meg dr. Manojlovics Vladiszláv, a tartománygyűlés elnöke. Az ülés megnyitása után Popovics Iszó jegyző felolvasta a múlt ütés jegyzőkönyvét, amelyet hitelsitettek. Ezután rá akartak térni a napirendre, de napirend előtt szót kért Jeisel Henrik, a német klub elnöke és a klub nevében egy deklarációt olvasott fel. A német párt követelései A tiz pontba foglalt deklaráció először is hivatkozik arra, hogy a németek a Bácskában már kétszáz éve együttműködnek a szerbekkel és magyarokkal, a miből azt a következtetést vonaj le, hogy a jövőben is békés együttműködésre lehet számítani. A deklaráció a következő követeléseket tartalmazza: 1. A német párt követeli, hogy Bácska integritását állítsák vissza. 2. Követeli az önkormányzat kiszélesítését, a községi választások mielőbbi kiírásával. 3. Követeli, hogy a nemzetiségeknek tegyék lehetővé a tényleges részvételt az autonóm ügykezelésben, az anyanyelv használatát az autonóm testületekben és az általunk alkotott intézményeknél. 4. A tartományi tisztviselői állások betöltésénél követelik a nemzetiségek teljes egyenjogúsítását, követetik a szükséges kvalifikációt, a tiszta múltat és a kvalifikáció nélküli tisztviselők azonnali elbocsájtását. 5. Követelik, hogy a közoktatásügyi és kultnrügyekel a tartomány vegye ál az államtól. 6. A mezőgazdálkodás fejlesztése érdekében a legmesszebbmenő körültekintést. 7. Követelik a Bácska és Bui ain't megvédését az árvíz ellen oly kép, hogy a tartomány az ármentesitö társulatokat a legmesszebbmenő módon támogassa és amortizációs kölcsönt szerezzen az ármentesitö társulatok számára. Hamson oda a tartománygyülés a kormánynál hogyr a folyáinszauúlyozás kérdését minél rövídebb időn belül intézzék cl. 8. Hasson oda a tartomány gyűlés a kormánynál, hogy a tuimagas adok megszűnjenek és az adófizetéseket egységesítsék az egész ország területén. 9. Követelik az önkormányzat' testületeknél a legnagyobb takarékosság szem előtt tartását, a felesleges tiszti ist lök elbocsájtását. 10. Javasolják, hogy a községek és a tartomány pénzéi a tartomány terüUfén működő bankoknál helyezzék el. Jeisel a deklaráció felolvasása után arra kért engedélyt, hogy a szerb nyelven előadott deklarációt német nyelven is előadhassa.. Manojlovics elnök azonban arra való hivatkozással, hogy a tartománygyülés valamennyi tagja beszéli a szláv nyelvet nem adta meg az engedélyt, ellenben kijelenti, hogy a német párt deklarációját a kérvény- és panaszbizottsághoz utalja. Dr. Palásthy Ödön a magyar párt nevében hasonló értelmű deklarációt akart előterjeszteni, de a német deklaráció ismertetése után elállt a szótól. Magyarok az ellenzékkel Dr. Joikics Dusán, a szabályrendelet kidolgozására alakult bizottság elnöke hosszasan ismertette az önkormányzati ' szabályrendelet tervezetét és bejelentette, hogy a javaslattal szemben dr. Mócs Sándor és dr. Palásthy Ödön kisebbségi véleményt jelentettek be. Dr. Mócs azt proporcionális alapon titkosan és listával válasszák meg. Dr. Palásthy Ödön pedig javasolja, hogy a tartománygyülésen magyar és német nyelven Is felszólalhassanak. Jojkics kérte, hogy utasítsák el a kisebbségi javaslatokat és fogadják el a tervezetet eredeti szövegében. Nagyobb vita fejlődött ki afelett, hogy a tervezetet általánosan ^agy pedig részletesen vitassák-e meg. Nikolics Bránkó javasolja, hogy az állandó választmány tagjait ne egyszeri szótöbbséggel, hanem dr. demokrata felszólalásában javasolta, hegy a tervezet címét általánosságban az, egyes paragrafusokat pedig részleteiben vegyék vita alá. Hosszabb vita után a közgyűlés elhatározta, hogy a javaslatot elfogadja. Az általános vitában először dr. Mócs Sándor szólalt fel és indítványozta, hogy a szabályrendelet cime »Ügyrend« legyen. Jojkics Dusán indítványa az volt ezzel szemben, hogy a cime »Szabályrendelet« legyen. Kilcin Mita felszólalása után az elnök szavazást rendelt el, amelyben a magyarok az ellenzékkel szavaztak, mig a németek a radikálisokkal, végül is a többségi javaslatot fogadták el. Ezután áttértek az egyes paragrafusok megvitatására. Az 1—6. szakaszt minden vita nélkül elfogadták, mig a 7-ik pont körül, amely arról szól, hogy a tartományi választmány tagjait egyszerű szótöbbséggel válasszák meg, nagyobb vita fejlődött ki. Dr. Mócs Sándor hoszszabb beszéd keretében a proporcionális alapon történő választást ajánlotta, úgyszintén dr. Palásthy Ödön is, mig Klicin Mita a szabályrendelet-bizottság javaslata mellett foglalt állást. A szünet alatt az egyes pártok megegyeztek, "hogy Mócs Sátidör és Palásthy Ödön javaslatát fogadják el. amely szerint a tartományi választmány tagjait proporcionális alapon kell megválasztani. A megegyezés értelmében az elnök ebben a kérdésben nem is rendelt el szavazást. A kisebbésgi nyelv használatának kérdése Szünet után minden nagyobb vita nélkül letárgyalták a tervezet 8—20. szakaszát. A 21-ik szakasznál, amely a nyelvi kérdésről intézkedik, dr. Jojkics Dusán előterjesztette dr. Palásthy Ödön indítványát, amely szerint a kisebbségi nyelvek szabadon használhatók a tartományi gyűléseken. A tárgyhoz először Palásthy Ödön szólt hozzá. Nagy beszédben védte a kisebbségi nyelv használati jogát. Kijelentette, hogy az alkotmány minden polgárt egyenrangúnak mond ki és biztosítja az anyanyelv használatának jogát és épp ezért nem volna értelme annak, hogy ezt a jogot kizárják a tartománygyűlésből. Praktikus szempontból is kérte a javaslat elfogadását, hivatkozott az 1868-ik évi törvényre, amely megengedi, hogy a kisebbségek az ország bármely részén használhatják anyanyelvűket a megyei, városi és községi közgyűléseken. Beszédét igy folytatta: — Konkrét javaslatom a következő: A bácskai tartomány ügyrendjében, 21-ik paragrafusában iktattassék be ezen jog biztosításául egy szakasz a következő fogalmazásban: A tartemánygyülésen bárki aki szólási fogával bir, akár államnyelven, akár anyanyelvén felszólalhat. Jeisel Henrik a német képviselők nevében csatlakozott Palásthy indítványához. Hosszabb beszédet mondott Beák Leó dr., aki gyakorlati példákkal illusztrálta, hogy a kisebbségi nyelv használata csak a közigazgatás meggyorsításának érdekében áll, ő is hivatkozott az 1868-ik évi nemzetiségi törvényre. Dr. Jojkics Dusán felszólalásában kijelentette, hogy a törvény elvárja és elrendeli, hogy minden tartománygyülési képviselő szóban és írásban birja az államnyelvet. Javasolja azonban, hogy az elnök bizonyos esetekben, amikor a kisebbségi képviselő nem tudja magát kellőképp kifejezni az állam nyelvén engedje meg, hogy anyanyelvén is közölhesse mondanivalóit. Dr. Nikolics Brankó demokrata mondott ezután beszédet, amely nagy tetszést aratott. Többek között a következőket mondotta: — Ez a kérdés nem pártkérdés, hanem gyakorlati kérdés. A közigazgatás javára szolgálhat a kisebbségi nyelv használatának a megengedése. Az alkotmány megállapítja a hivatalos nyelvet és más kérdés, hogy van-e joguk a kisebbségi képviselőknek anyanyelvükön is felszólalni. En szerintem van joguk és ezért semmi nehézsége sem lehet annak, hogy a kisebbségi nyelvet a tartományi gyűléseken is használhassák. A radikálisok a javaslat ellen Utána Klicin Mita, a radikálisok vezére beszélt. Korteskedésnek minősítette az ellenzéknek azt az álláspontját, hogy a kisebbségi nyelven való tárgyalást megengedhetőnek tartja. Kétséges az is, hogy van-e joga a tartománygyülésnek erről dönteni. Szerinte ebben az ügyben a parlament határozhat. — Kizárt dolog — folytatta Klicin — hogy legyen állam, amely olyan törvénynyel rendezné a nyelvi kérdést, amelyet az itt előbb uralkodó rezsim hozott. Hivatkozott Miletics Szvetozárra, majd dr. Mikovics Brankónak válaszolva kijelenti, hogy ha volna olyan képviselő, aki nem tudja az államnyelvet és kérné az elnöktől, hogy beszédét anyanyelvén tarthassa meg — ennek a képviselőnek a mandátumát a szkupstina megsemmisítené. — Nem áll, hogy ez a kérdés nem politikai és nem pártpolitikai. Itt pártok ülnek és pártok határoznak. Ez tehát tisztán politikai kérdés. Etnikai szempontból teljesen lehetetlen a kisebbségi nyelvhasználatot megengedni, mert akkor az elnöklő funkcionáriusoknak, a jegyzőknek és mindenkinek tudni kellene a kisebbségi nyelveket. Végül dr. Palásthy Ödön indítványának elutasítását kéri. Klicin Mita beszédét a radikálisok lelkesen megtapsolták. Kompromisszumos tárgyalások Ezután az elnök tízperces szünetet rendelt el, ami alatt pártelnöki konferenciára ültek össze a pártok vezetői, hogy kompromisszumot létesítsenek. Amennyiben megegyezés nem jön létre, akkor a magyar, német és az ellenzéki szavazatokkal dr. Palásthy indítványának többsége biztosítva van. Prohászka püspök temetése Budapesten beszentelték és Székesfehérvárra szállították a püspök holttestét Öudapeströl jelentik: Országos részvét mellett kedden íolyt le Prohászka Ottokár székesfehérvári- S püspök budapesti temetése. Már kora délelőtt megkezdődött a közönség özönlése az egyetemi templom felé, ahova nagy tömegben szállították a koszorúkat. A templomban igen sok közéleti előkelőség jelent meg, köztük a képviselőház elnöksége Zsitvay Tibor elnökkel az élén, a kormány tagjai Vass József népjóléti miniszter vezetésével, Wlassits Gyula báró a felsőház elnöke, József főherceg, valamint Horthy Miklós kormányzó is feleségével. A templomban ezután megkezdődött a gyászszertartás, amelyet Orsenigo Cézáré pápai nuncius celebrált fényes papi segédlettel. A gyászbeszédet Glattfelder püspök mondotta, majd öt püspök adta meg az abszoluciót az elhunyt Prohászka Ottokárnak. A koporsót ezután levették a katafajkról és a halottaskocsira helyezték és a végeláthatatlan tömeg megindult a déli vasúti pályaudvar felé. A hosszú útvonalon mindenütt hatalmas tömegek állottak sorfalat. A déli vasút pályaudvarán a kormány nevében Vass József népjóléti miniszter. Budapest nevében pedig Stpöcz Jenő polgármester búcsúztatta a halottat, majd elindult a vonat Székesfehérvár felé. Székesfehérváron szerdán helyezik örök nyugalomra Prohászka Ottokár püspököt. Megszakadtak a jugoszláv-magyar tárgyalások A magyar kormány kisebbségi klauzula felvételét kivánta a döntőbírósági szerződésbe Beogradból jelentik: Beogradi politikai és diplomáciai körökben nagy érdeklődéssel kisérik Hethlcn magyar miniszterelnök római tárgyalásait és élénken foglalkoznak a kedden aláirt olaszmagyar barátsági szerződés tartalmával és várható következményeivel. Förster Pál, beogradi magyar követ kedd délelőtt megjelent Perics Ninkó külügyminiszternél, akinek bejelentette a magyar-olasz barátsági szerződés megkötését. A magyar követ egy óra hosszat tartózkodott a külügyminiszternél és beavatott körökben úgy tudják, hogy a megbeszélésen kizárólag a magyarolasz barátsági szerződés aláírásáról volt szó. Az olasz-magyar-szerződés aláírásával egyidejűleg beavatott diplomáciai körökben az a hír terjedt el, hogy a jugoszláv-magyar döntőbírósági szerződés megkötésére Irányuló tárgyalások váratlanul teljesen megszakadtak. Jugoszlávia és Magyarország között tudvalevőleg már régebben folyamatba» voltak a tárgyalások döntőbirósági szerződés megkötésére nézve és ezeknek a tárgyalásoknak a kedvező haladásáról úgy jugoszláv, mint magyar politikusok több ízben nyilatkoztak. A tárgyalások megszakadásának hír szerint az az oka, hogy a magyar kormány kisebbségi klauzulát kíván felvenni a döntőbírósági szerződésben, amelyben fokozottabban akarta biztosítani a magyar kisebbségeknek a békeszerződés által is garantált jogait, ezt a kívánságot azonban a kormány elutasította. Ezen az ellentéten borult fel beavatott diplomáciai körök tudomása szerint a jugoszláv-magyar döntőbírósági szer-’ ződés, mégis azt hiszik, hogy az ellentétek áthidalásával sikerülni fog olyan megoldást találni, hogy a már előrehaladott tárgyalásokat egy későbbi időpontban folytathassák.
