Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-05 / 93. szám

2. oldal,------- 1----------"v. I .BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. április 5. ' ■ \ 'X ország, sem Albánia nem akarja ka­tonai akcióval a békét megzavarni. Albániának egyetlen kívánsága, hogy nemzeti életét megalapozhassa. A szocialista internacio­­nálé határozata Olasz­ország ellen Parisból jelentik: A szocialista in­­ternacionálé vasárnap ülést tartott, amelyen több határozati javaslatot fogadtak el. Az egyik határozat erélyesen tiltakozik a tiranai szerződés ellen és a Népszövetség haladéktalan ösz­­szehivásat követeli a joguszláv-olasz konfliktus rendezése végett. A hatá­rozat követeli, hogy szószerinti szö­vegében tegyék közzé, azt a jegyzéket, amelyet Olaszország az állítólagos jugoszláv háborús készülődések ügyében a nagy­hatalmakhoz intézett. Ezt a jegyzéket a Népszövetség nyílt ülésén kell ismertetni és letárgyalni, egyszersmind pedig Olaszországnak ünnepélyes nyi­latkozatot kell tennie, amelyben garantálja Albánia teljes nem­zeti függetlenségét. Egy másik határozati javaslatban a szocialista internacionálé a fasiz­must kritizálja és azt veti az olasz kormánynak a szemére, hogy alá akarja ásni a Népszövetség és a genfi munkaügyi hivatal tekintélyét. Megkapják nyugdijukat a vajdasági községi orvosok Noviszadról jelentik: Dr. Miletics Szlávkó egészségügyi miniszter már ré­gebben elismerte az impériumváltozás után ideiglenesen állásukban maradt, de később nyugdíjazott vajdasági községi orvosok nyugdíjigényét. A miniszter az ügyet illetékes helyen felterjesztette, de a Glavna Kontrola megtagadta a nyug­dijak kifizetését és a miniszter határo­zata ;ellfcii az államtanácshoz felebbezett. A nyugdíjazott községi orvosok ’hosszú időn' at- türelmetlenül 'várták ügyük el­intézését,' de az államtanács mindezidéig neirtídéörftött, hanem felvilágosítást kért az egészségügyi minisztertől, aki viszont utasította Markovics Lázár noviszadi egészségügyi felügyelőt; hogy terjesszen be részletes jelentést az ö felügyelőségi területén élő nyugdíjazott községi orvo­sok helyzetéről. Markovics Lázár dr. terjedelmes je­lentésben száll síkra az orvosok nyugdíj­jogosultsága mellett és a legérdekesebb, hogy a Glavna Kontrola tavalyi évköny­vében az egész jelentést szóról-szóra le­közölte, azonban óvásában arra az állás­pontra helyezkedett, hogy a vajdasági községi orvosok 1913-ban megalakították a községi orvosok nyűgéiiinlézetet, aho­va hét-százalék járulékot fizettek be. inig kilericvenhárom százalékot a ma­gyar állam fizetett. Az impériumváltozás után a községi orvosok tovább fizették a járulékot, .azonban az állam a járulé­kokat nem fizette tovább és ig.v nincsen alap a nyugdijjárulék folyósítására. Ebben a régen húzódó ügyben hétfőn örvendetes fordulat állt be. Dr. Miletics Szlávkó arról értesítette Markovics Lá­zár egészségügyi felügyelőt, hogy az ál­lamtanács elismerte a nyugdíjazott köz­ségi orvosok nyugdíj-igényét és elren­delte a nyugdijak folyósítását. Az egészségügyi miniszter felszólította j Markovics Lázárt, hogy a Vajdaságban élő mintegy • harminc-negyven községii orvos nyugdíjügyének aktáit haladékta- ! lanul juttassa hozzá. Az államtanács in- j dokolásában kimondotta, hogy mivel a 1 községi orvosoknak nincs nyugdijegye- . süiefe, az államnak kell gondoskodnia a j nyugdíjasok sorsáról. Az államtanács ’ döntése nagy megelégedést keltett a j nyugdíjas orvosok körében és hamaro- ! san még további hetven vajdasági nyug-1 díjas orvos jelenti be igényét a nyugdi­jak folyósítására. Dr. Markovics Lázár egészségügyi fel­ügyelő eleget tett a miniszter utasításá­nak és hétfőn már le is küldte Beograd­­ba a nyugdijigénylő községi orvosok kér­vényeit. • • Ötvenezer dinárért és egy hízott sertésért meggyilkolta a fivérét A sóvél gyilkosság Noviszadról jelentik: A noviszadi fe­lebbvitelf bíróság hétfőn délelőtt tárgyal­ta a sóvéi gyilkosság bünperét, amely­nek vádlottai Jelics Jóca sóvéi földmives és Jelics Tósóné, a meggyilkolt Jelics Tósó felesége. A gyilkosság 1925 októ­berében történt. A gyilkosság nyomaté­kos gyanúja miatt letartóztatták Jelics Jócát, az áldozat fivérét, aki be is ismer­te a gyilkosságot s azt vallotta, hogy az áldozat felesége beszélte rá a gyilkos­ságra azzal, hogy ötvenezer dinárt és egy hízott sertést ígért neki. A noviszadi törvényszék a múlt év szeptemberében tartotta meg a fötár­­gyalást. Jelics Jóca a bíróság előtt ta­gadta a bűntény elkövetését, de kijelen­tette, hogy az asszony többször is biz­tatta a gyilkosság elkövetésére. Az ál­dozat felesége viszont tagadta, hogy Je­lics Jócót gyilkosságra biztatta. Elmond­ta, hogy férje nagyon rosszul bánt vele, állandóanu ütötte-verte. A tanúvallomá­sok azonban mindkét vádlottra terhelöek voltak és ezért az elsőfokú bíróság Je­lics Jócát előre megfontolt gyilkosság miatt életfogytiglani fegyházra, Jelics Évicát pedig gyilkosságra való felbujtás címén tizenöt évi fegyházra ítélte. Az ítélet ellen mindkét vádlott felebbe­­zett és igy az ügy a noviszadi felebbvi­­teli bíróság elé került. A hétfői tárgyalá­son Jelics Tósónét dr. Boksán Milos. Jelics Jócát pedig dr. Arszenijevics Mi­­lorád ügyvéd védte. A vádlottakat dél­előtt kilenc órakor szuronyos börtönőrök kisérték be a tárgyalóterembe, amely megtelt hallgatósággal. Az iratok felolvasása után a vádlotta­kat hallgatták ki. Az elsőrendű vádlott,' Jelics Jóca el­mondta, (hogy bűnösnek érzi magát, de csak azért, mert a gyilkos fegyvert elrej­tette, de; tagadja azt? hogy a gyilkossá­got'ö követte el. Elmondta, hogy Jelicsné és később a leánya is, Kmiljka, rá akar­ták beszélni a gyilkosság elkövetésére. A fegyvert Jelics Tósától kérte kölcsön, mert vadászni akart, de aztán visszaadta és később az asszonytól kapta meg, az­zal, hogy rejtse el. A bíróság ezután Jelics Tósónét hall­gatta ki. Az asszony azt vallotta, hogy jelics Jócót nem beszélte rá a gyilkosság­ra, hanem Jócó saját magát ajánlotta fel neki, hogy meggyilkolja Tósót és a lelkére veszi a bűnt. Elmondta, hogy a gyilkosság éjszaká­ján fegyverdörrenést hallott, kifutott az udvarba, ahol vérbeborultan találta az urát, aki csak azt tudta mondani: — Évica! Bvica! A biróság ezután szembesítette a . vád­lottakat. Izgalmas jelenetek következtek. Jelics Jócó megmaradt amellett, hogy. az asszony a gyilkosság után adta át a fegyvert, hogy rejtse el. — Hazudsz! Hazudsz! Nem igaz! — kiáltotta az asszony. — Te hazudsz! Te ölted meg a zurad! — vágott a szavába Jeáics Jócó. Dr. Jócics Milorád főügyész vádbeszé­dében fentartotta mindkét vádlott ellen a vádat. Enyhítő körülményt nem lát fenforogni. Ha Jelics Tósó rosszul bánt a feleségével, ez még nem ok arra, hogy megöljék, hiszen az asszonynak törvé­nyes eszközök álltak rendelkezésére-, hogy elváljon. Súlyosbító körülmény mindkét vádlottra konok tagadása. ■ Dr. Boksán Milos, Jelics Tósóné vé­dője és dr. Arszenijevics Milorád, Jelics Jócó védője mondották el ezután védő­beszédüket, mire az elnök a tárgyalást berekesztette és az Ítélet kihirdetését dél­után öt órára tűzte ki. A biróság a törvényszék Ítéletét jóvá­hagyta. Az Ítélet ellen a vádlottak és a királyi ügyész semmiségi panaszt je­lentettek be. lála után ki akarja kiáltani a diktatúrát, Averescu azonban a leghatározottabban visszautasította ezeket a vádakat és vé­gül is a megbeszélés teljes megegyezés­hez vezetett. A nemzeti parasztpárt még nem fog­lalt állást az uj politikai helyzettel szem­ben, de annyi már kiszivárgott, hogy a nemzeti parasztpárt el akar for­dulni Károlytól, mivel az extrónörökös a párt üzeneteire nem is válaszol. A Jorga-féle nemzeti­párt értekezletet tartott vasárnap, a melynek határozatai még ismeretlenek Éléhk mozgalom tapasztalható a Cuza­­féle antiszemita-pártban is, ezt a mo*. galma-t azonban Averescu miniszterelnök leintette. Bukarest minden tekintetben megszállt városhoz hasonlít. Lovas és gyalogos csapatok, valamint erős csendőr és rend­­őrjáratok cirkálnak az uccákon és minden csoportosulás szigorúan ti­los. A minisztertanács állandóan permanen­­ciában van és Averescu bejelentette a minisztertanácson, hogy a király halála után felhatalmazást fog kérni rendkívüli intézkedések ‘ igénybevételére. Mint Parisból jelentik, a Petit Párisién­­közli hétfő reggeli számában, hogy a bukaresti régens-tanács nem en­gedi Károly volt trónörököst apja halálos ágyához. Párisi beavatott helyen azon a vélemé­nyen vannak, hogy beláthatatlan bonyo­dalmak fognak Romániában támadni mihelyt Ferdinánd király lehunyja a szemét. A Matin tudósítója azt jelenti lapjának Bukarestből, hogy Averescu miniszterelnök államcsínyt készit elő a király halála esetére, de erősödik a mozgalom Károly mellett is. hogy ö kerüljön a trónra. A már régebben megindult agitáció szemlátomást uj erőre kap és a mozgal­mat Preca tábornok, aki a világháború­ban a román főhadiszállás parancsnoka volt, valamint Titulescu. londoni román követ vezetik. Ki a legszebb Karoly volt roman tronorokos nem térhet vissza Romániába A kormány ragaszkodik a Károly lemondását kimondó alkot­­mányjogi határozathoz — Megegyezés jött létre Averescu és Bratianu között — A megegyezés szerint Averescu miniszter­­elnök mérsékli az olasz orientációt és fenntartja a kisantantot Ferdinand király rákbaja már a tüdőt fenyegeti Budapestről jelentik: A romániai ese­ményekről Azt Est kiküldött bukaresti tudósitója kerülő utón hétfőn a követke­zőket jelenti: — Nem igaz az, hogy Ferdinánd ki­rály spanyol influenzában betegedett meg, hanem a rák továbbterjedésétől van szó és Bukarestben azt mondják, hogy a betegség már a tüdőt fenyegeti. Szombat este Bukarestbe érkezett dr. Sluys belga orvos, aki megvizsgálta a királyt és megállapította, hogy állapota annyira rosszabbodott, hogy a rádium­kezelés folytatásáról szó sem lehet. A király szemlátomást gyöngül és már alig van benne élet. Averescu miniszterelnök vasárnap há­rom óra hosszat tanácskozott Bratianm val, a liberális párt vezérével. Hosszú és gyakran drámai vita után megállapodás jött létre a két pártvezér között olyan értelemben, hogy meghosszabbítják az 1925. év vegén kötött politikai szövetsé­get, amely úgy a kül- mint a belpoliti­kában a statusqot biztosítsa. Ez külpoli­tikai tekintetben azt jelenti, hogy Averescu nem viszi túlzásba az olasz orientációt és feltétlenül fenn­tartja a kisantantot. Ennek a megállapodásnak a nyomán Mi­­tilineu külügyminiszter, akit Averescu a napokban visszahívott Svájcból, már kö­zölte a minisztertanáccsal, hogy a kisantant konferenciáját május elején megtartják az eredeti terv szerint csehszlovák te­rületen. Belpolitikai szempontból a megállapo­dás azt jelenti, hogy a fennálló alkotmá­nyos rendet semmikép sem változtatják meg. Averescu kormányon marad a je­lenlegi parlament mandátumának lejár« Iáig, vagyis négy évig. Az 1926 január 2-iki alkotmányjogi határozatot, amely Károly trónörö­kös lemondását és a régenstanács megszervezését mondja ki. változat­lanul érvényben hagyják, í Nem változtatnak a régens-tanács össze­­; tételén sem és a régens-tanács tagja marad továbbra is Miklós herceg, Miron patriarcha és Buzdugan semmitőszéki elnök. Averescu a tanácskozás elején felvetet­te azt az eszmét, hogy a nemzeti paraszt­párt bevonásával nemzeti koncentrációs­kormányt alakítanak, Bratianu azonban azt felelte, hogy ez szükségtelen. Ave­rescu biztosította Bratianut arról, hogy a király halálának esetére már min­den intézkedést megtett az esetle­ges jobb vagy baloldali puccs meg­akadályozására, mire Bratianu kijelentette, hogy véle­ménye szerint sem a jobb, sem a balol­dalról nem fenyegeti puccs az orszá­got és Károly extrónörökös elhamarkodott beavatkozásától sem kell tartani. Bratianu a szemébe mondotta Averescu­­nak, hogy a hírek szerint a király ha­uajdasági nagymama? Schrottmann, a leleplezett csaló tény-, képész mint szépsí guerseny-renóezö Noviszadról jelentik: 'A noviszadi rendőrséghez napi-nap után újabb felje­lentés érkezik Schrottmann, a letartóz­tatott csaló fényképész ellen. Schrottmann csalásai között minden-, esetre a legérdekesebb és legjellemzőbb az, hogy a szélhámos fényképész a Vaj­daság faluiban külörtböző szépségverse­nyeket rendezett. Schrottmannt minden bizonnyal a Fanamet nagy filmszépség­versenye villanyozza fel, mikor látta, hogy ezek a szépségversenyek milyen nagy érdeklődést tudnak kelteni a hi­székeny tömegekben. A szélhámos azon­ban óvatos volj és minden faluban más­­mds szépségversenyt rendezett; Csuru­­gon megrendezte a nagymamák és az öregasszonyok szépségversenyét, azzal hitegetve Csurug szép nagymamáit, hogy a legjobban sikerült kép csodás szép ajándékot nyer. Zsabaljon viszont a nagypapák kerültek sorra és itt a nagy­bajusza tisztességben megősziilt öreg bácsik válogatták ki legjobb képüket, abban a reményben ringatózva, hogy bizonyosan kapnak a szépségükért vagy százezer dinárt. A mai világban, amikor a szépség utáni loholás nemcsak divat, hanem szenvedély, nem is lehet csodál­kozni, hogy még a nagymamák és nagy­papák is felültek a csábitó ajánlatnak. A varrólányok szépségversenye Be­­csejen és Bacsko-Gradistén zajlott le, ahonnan naponta a panaszos levelek egész garmadája érkezik a noviszadi rendőrséghez. Schrottmann a levelek szerint úgy »megakvirálta« a szegény becseji és gradistei varrólányokat, hogy azok egésa heti keresetüket adták oda a szélhámosnak, mert azt remélték, hogy szépségük révén hírnévhez és vagyon­hoz jutnak. A szélhámos teljes’ bünlajstromát most állítja össze a rendőrség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom