Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-04 / 92. szám
4 OLDAL » Ara r/, dinar Poítarlna plaéena u goto vom! XXVfíí. 6,. Telefon: Kiadóhivatal 8 esztöség S—10, 8—58 Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben otica, 1927. HÉTFŐ, április 4. 92. szám Előfizetési ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovln trg. 5. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovln trg 5. (Minerva-palota) A magyar pártnak szabad keze van a községi választásokra Valószínűleg ismét a radikális párttal köt a magyar párt megegyezést — Várady Imre nagy beszéde a becskereki m&gyar párt tisztújító közgyűlésén a paktum eredményéről és a magyarság jövő politikájáról Becskerekről jelentik: A becskereki magyar pártszervezet vasárnap délelőtt a becskereki Korona-ven déglőben tisztújító közgyűlést tartott. amelyen reüdkivül nagy szám mal jelentek meg a párt tagjai. A közgyűlés megnyitása után Várady Imre elnök üdvözölte a meg jelen te' két és bejelentette, hogy a párt ügy rndeje értelmében ugyan három évenként kell megejteni a tisztuji tást, de a belügyminisztérium készéről felmerült nehézségek miatt az eddigi vezetőségnek öt éven át helyén kellett maradnia. Megnyitó beszéde után korelnöknek megválasztották Bürget Józsefet, akinek javaslatára azután jelölő bizottságot választottak. A jelölő bizottság előterjesztésére egyhangúlag a következő vezetőséget választották meg: Elnök dr. Várady Imre, társelnökök Bürget József és Tóth Ferenc, alelnökök dr. Kusszing János. Marton Andor és Fischer Miklós, ügyész dr. Borsodi Lajos, főtitkár dr. Mara Jenő. titkár Kelemen János, pénztárnok Várkonyi József, ellenőrök Dániel Ádám és Miklós József. A választások megeitése' után^ dr. Várady Imre a következő beszédet mondotta: — A magyar párt politikai múltja nem nagyon gazdag. Az eddigi idő jóformán nem volt egyéb, mint a meddő kísérletek korszaka. A magyar párt egy időben kénytelen volt passzivitásban maradni, mert a szlávság bizalmatlan volt iránta, a hatóságok üldözték és többek közt, a párt tagjait a választói névjegyzékbe sem vették fel. Később sikerült az illetékes tényezőket meggyőzni arról, hogy azok. akik az állami közterheket viselik, jogokra is igényt tarthatnak. Ezt az elvet kimondta az alkotmány is. de nem nagyon valósult meg. A le'gutóbbi parlamenti választás alkalmával csak azok a szláv pártok akartak együttműködni velünk. amelyek maguk is kisebbségben voltak. Akikkel eredményes lett volna az együttműködés, azokkal nem szövetkezhetünk és igv kénytelenek voltunk önállóan részt venni a választásokon. A meddőségből és a kudarcból, amely a választáson ért bennünket levontuk azt a konzekvenciát, hogy keresnünk kell a fegvverbarátságot azokkal, akiknek az ígéretét érdeknek tekinthetjük, így jött létre az a paktum, amelyet; a tartományi választásokra kötöttünk és amelynek következtében számarányunknak megfelelő képviselő jutott be a tartománvgyülésbe. Fájó szívvel kell azonban látnunk, hogy bizonyos körökben a magyarság üldözése még mindig napirenden van. Gondoljunk csak azokra a magyar vasutasokra, akiket a legutóbbi napokban bocsájtottak el állásukból, mert magyarok. Gondoljunk a magyar nyugdíjasokra, akik hosszú évtizedes munkájuk után még ma sem kapnak nyugdE-T. Gondoljunk árra, hogy sok méltányos kívánságunk még ma sem teljesült. Ilyen körülmények között felmerül az a kérdés..hogy miért volt szükség a radikális párttal való szövetkezésre.# Önök hivatottak erre felelni, mondják meg, helyesen járt-e el a magyar párt, amikor megkötötte a fegyverbarátságot a radikális párttal. Gondoljunk át, mennyit változott a paktum óta a helyzet, várhatjuk-e a jövőben jogos kívánságunk teljesülését. Döntsenek afelett, haladjunk-e továbbra is a megegyezés utján. vagy vonuljuk vissza, duzzogva, a paszivitásba. Fii mégis azt mondom, hogy a helyzet lényegesen megváltozott. Itt van mindjárt az a tény, hogy ma mi itt ülhetünk és dolgainkat megbeszélhetjük nyugodtan, elmehetünk a falukba, a nén közé, minden üldöztetés nélkül. Egv szóval a szabad gyülekezés jogát sikerült kiverekednünk. Ma már megnyílnak a hivatalok előttünk, ha magyar ember érdekében akarunk belépni. Elmehetünk a főispánhoz, a miniszterhez és ha mást nem. legalább ígéretet kanunk. Bízunk benne, hogy az ikretek teljesülnek is. hogyha megfelelő ellenszolgáltatást nyújtunk azzal szemben. Ez az ellenszolgáltatás nem lehet más. mint az egységes magyarság támogatása. -A szlávság még a turáni átoknál is nagvobb átokban szenved, annvi pártra szakadt, hogy erre még a magvar politikai életben sem volt pé’da. Ma mi magyarok eev táborba szervezkedünk, akkor a magyarság a jövőbben döntő szerephez fog jutni és ezáltal jogos, törvényes, méltányos kívánságaink megvalósulhatnak. Ezek a kívánságaink pedig nem egyebek, mint a jogegyenlőség követelése gazdasági, kulturális és politikai téren. Az a meggyőződésem, bogy a vajdasági magyarság létkérdése a további szervezkedés és a további barátság a radikálisokkal. A községi választások után a Vajdaságban a kisebbségeknek döntő befolyásuk lesz. A választásokra ismét fegyvera barátokat keresünk. A radikálisokkal kötött megegyezés január 23-án megszűnt, ismét szabad kezünk van. annak ellenére, hogy a tartományi gyűléseken a radikálisokkal közös klubot alakítottunk a magyarság érdekében, azonban a magyar párt önállóságának és szabad rendelkezési Jogának entartásával. Alkuz« ségi és városi választásokon a magyar párt előtt egy szempont lesz a döntő, a községek és városok autonom érdeke. Ha azt fogjuk látni. hogy a magyarság érdekét legjobban egy szerb párttal való együttműködés 'biztosítja, ismét közeledést keresünk a radikális párttal. A városok közérdeke azt kívánja, hogy egységes városi párt alakuljon politikamentes. gazdasági alapon, azonban nem lehet elképzelni, hogy a szlávság. amelynél egyetlen szempont a döntő, hogy milyen párthoz tartozik valaki, ilyen egységes pártot alakítson. A széttagolt szerbséggel szemben egy faktor lesz, az egységes magyarság szervezett egysége. Minthogy Becskereken a választási névjegyzékben közel - hatezer magyar választó van felvéve és figyelembe vesszük, hogy a tartományi választásokon a radikálispárt nyolcszáz, a demokraták ötszáz, a földmüvespárt kétszázötven szavazatot tudott elérni, akkor nyilvánvaló, hogy egyetlen szláv párt sincs Becskereken. amely akkora erőt képviselne, mint az egységes magyarság. Azt hiszem, az lesz a leghelyesebb taktika, ha a községi választásokra azal a párttal szövetkezünk, amelynek zászlójára ez le'sz felirva: mindenek előtt a város közérdeke. Ha bizalmukkal megtisztelnek, én ebben az irányban fogok a jövőben haladni. Várady dr. ezután német nyelven üdvözölte a megjelent német nemzetiségű hallgatóságot és kijelentette. hogy a magyar párt mindenkor szívesen fogadja körébe a magyarokkal érző németeket. Végül Bürget József javaslatára elhatározták, hogy az országos magyar párt vezetőségének üdvözlő táviratot küldenek és ezzel az ülés véget ért. Pribicsevics a nettunói szerződés revízióját követeli Az angol követ bízik a bóké ^kibontakozásban Perics külügyminiszter nyilatkozata az olaszjugoszláv viszonyról Beogradból jelentik: Alekszandar király Őfelsége vasárnap nem tért vissza Topoláról és a király távollétében Beográdban elhatározó jellegű lépések a politikában nem történtek. A vasárnap meglehetősen eseménytelenül telt el, csak Trifkovics Márkó házelnök látogatása Perics Ninkó külügyminiszternél keltett nagyobb feltűnést. Tudvalevőleg Uzunovics miniszterelnök egy épületben székel Perics külügyminiszterrel és Trifkovics Márkótól távozása után megkérdezték az újságírók, hogy nem volt-e Uzunovicsnál. A házelnök kijelentette, hogy a külügyminiszterrel együtt akart a miniszterelnökkel t'anácskpzni, de közben megérkezett az angol követ, úgyhogy a látogatást el kellett halasztani és ezalatt* Uzunovics eltávozott. Az újságíróknak arra a kérdésére, hogy közügyekről volt-e szó, a parlament elnöke azt válaszolta, hogy a kormány politikájáról beszéltek, de közelebbit nem mondhat. Az angol követ optimista nyilatkozata Kennard angol követet a külügyminisztériumból való távozása után az újságírók megkérdezték, hogy milyen a viszony Róma és Beograd között. A követ, aki tudvalevőleg igen jelentős szerepet játszott a jugoszláv—olasz incidens lebonyoli- tás tanúsítunk. tásában, kijelentette, hogy véleménye szerint a dolgok igen jó mederben haladnak. Perics külügyminiszter nyilatkozata Perics Ninko külügyminiszter vasárnap fogadta az egyik athéni görög félhivatalos lap szerkesztőjét, akinek nyilatkozott az olasz-jugoszláv viszonyról, valamint az SHS. királyságnak Görögországhoz való viszonyáról. A külügyminiszter nyilatkozatában a következőket mondotta : — Az az incidens, amely Jugoszlávia és Olaszország között az albán kérdés miatt történt, Olaszországhoz való viszonyunkat abba a fázisba juttatta, amint volt a tiranai szerződés megkötése előtt. Az a kijelentésünk, amelyet az incidens folyamán energikusan megtettünk, és amellyel vizsgálat megtartását kértük a jugoszláv-albán határ mentén, legjobban bizonyítja azoknak a vádaknak az alaptalanságát, amelyet ellenünk emeltek. Mi a Balkán pacifizmusa mellett foglalunk állást és nem akarunk Albánia belügyeibe avatkozni. Politikánk Olaszországgal szemben nem változott és remélem, hogy az utolsó napok eseménye az olasz közvélemény előtt is bebizonyította, hogy mi lojális magatar-
