Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-28 / 115. szám

Csak a valorizációs egyezmény alapján veszik át a Magyarországon maradt árvapénzeket

Folyik az iratok kicserélése Jugoszlávia és Magyarország kozott

10- °]<ia)-____________________________ BÁCSMEGYEI NAPLÓ

Most tért vissza Magyarországból a belügyminisztérium bizottsága, amely a muraközi irattárak kicserélése céljából tartózkodott Magyarországon. Munkatársunk dr. Zsganyeczczef, a Muraköz volt kormánybiztosává}, aki a bizottság egyik tagja, beszélgetést folytatott az iraitárak kicserélésének körülményeiről, aki a következőkben informálta a Rácsmegyei Nap\ó munkatársát.

— A trianoni békeszerződés értelmében Magyarország köteles nekünk kiadni az 18S6-ik évtől az 1918. év végéig birtokában levő mindazokat a hivatalos iratokat, amelyek a mi államunk területeire vonatkoznak. Az átadás formaságaira konvenció létesült Magyarország és a mi államunk között 1924 december 14-én. A konvenció alapján államunk átvette Magyarországtól az összes adminisztratív jellegű iratokat, melyek a Vajdaságra vonatkoznak, miután eddig csak a belügyminisztérium alakított bizottságot ezeknek az irattáraknak átvételére, mig a többi minisztérium a saját reszortja részére ezt nem tette. Ez a bizottság melynek tagjai Veszelinovtcs Mii önki nyugalmazott alispán és én Zalaegerszergen és Szombathelyen a volt Zala és Vas-vármegyék székhelyein vök, hogy a Medjumurie és Prekomuricra vonatkozó adminisztratív jellegű irattárakat átvegye.

— Mi még február 27-én útra keltőnk s elsősorban McdjumuTjeban és Prekomurjeban összegyűjtöttük az adatokat arra nézve, hegy mely akták legfontosabbak azok közül, amiket Magyarország-! tói ki kell kérnünk.

— Ezután először Zalaegerszegre mentünk. Itt azokat az aktákat vettük át. amelyek a csakováci járásra, továbbá Prelogra és Alsó Lertdvára vonatkoznak. A hivatalos iratok közül kietnelcndők: a felekezeti és állami anyakönyvek két péklánya, az összes egyesületek alapszabályai, a vizmüvi iratok, az ármentesitési tervek, az egyes helységek szabályozási tervei. Ezek az iratok igen fontosak, különösen magánjogi szempontból az úrbéri községeket és a községi közigazgatást illetőleg, mert ezek nélkül a medjutnurjei közigazgatás vezetése igen meg volna nehezítve. Saját kezdeményezésünkre fölkértük az ottani áftami építészeti hivatalt is, bogy adja át nekünk ' a nyilvános épületekről szóló iratokat (állami iskolák, a megyei, községi és helyiérdekű utak iratai). Ezeknek az iratoknak át- j adása céljából kérésünkre a magyar ke- j reskedetoni minisztérium megbízottat küldött ki.-- MegemHtetn még, hogy a zalaegerszegi pénzügyigazgatóságot is megkerestük, hogy a kataszteri birtokivek és; az összes kataszterre vonatkozó iratok i másolatait nekünk adja ki. lit megunt-! tat tűk nekünk az 1925. évi december 12-ről kelt jegyzőkönyvet, mely szerint j ezek az összes iratok már akkor át-1 adattak s azokat Ralics Simon vette át j a zagrebi kataszteri hivatal részéről. Er- j de kés hogy a községek és egyéb Itató- i sások nem tudják, hagy ezek a fontos j ire.tok már birtokunkban vannak s hol \ találhatók s még mindig a Iteliigyminisz-1 Úriamhoz fordulnak, hogy kérje ki ezc- \ két az iratokat Magyarországiét!.

— Az egyidőben szerkesztett jegyző- i könyveket és iratokat mind egy vagonba becsomagolva Szomborba küldettük az alispáni hivatalnak, a Magyarországtól átvett irattár részére, ahol újból szortírozzák, elkönyvelik s azután szétosztják azok között a hatóságok között, amelyek hatáskörébe tartoznak a fenitálíú törvények értelmében.

— A véletlen úgy hozta magával, hogy ZaiaegorsaeEen éppen március 15-én raktuk be a «neonba eaeket az iratokat ás rokor az iskolák növendékei és a pnésártúli a templomba xteeieK. hogy

megünnepeljék a függetlenség nagy napját, a megyeház előtt három hatalmas kocsi állott, amelyekre Jugoszlávia részére rakták fel az okiratokat.

—■ Zalaegerszeg után Szombathelyre mentünk ahol folytattuk a Zalaegerszegen megkezdett munkát. Itt is, mint az előző helyen, átvettük az iratokat. Ezek is olyan fontos akták volt, mint a többiek, különösen az anyakönyvi másolatok, a vizügyi iratok, a falvak rendezési tervei, stb. Innen is egy vagon aktát küldöttünk Szomborba.

— Meg kell állapitanom, hogy ebben a sok körültekintést igénylő fontos és nehéz munkában lépésröó-lépésre a legnagyobb előzékenységgel találkoztunk a magyar hatóságok részéről, úgyhogy az egész munkát simán, minden zökkenés

Splitböl jelentik: Miloszavljevics tábornok közlekedésügyi miniszter egy hét óta Dalmáciában tartózkodik, ahol az adriai vasútépítési terveket a helyszínen tanulmányozza. Miloszavljevics közlekedésügyi miniszter nyilatkozatot adott a sajtónak és bejelentette, hogy rövid időn belül megkezdik a tervbevett vasútvonalak építését.

— Legelsősorban azt a vonalat keli kiépíteni — mondotta a miniszter — amely Délszerbiát összeköti a tengerrel. Ez a vonal Petyrői Andrijeviciií keresztül Kőtárig vonul. A második vonal Splitct fogja Bihácson keresztül Kitinnel összekötni. A harmadik és a legfontosabb vasútvonal Beogradból fog- kiindulni és Obrenovác, Sabác, Bijelinán és Tuzlán keresztül a Bród—szarajevói vasútvonalba, kapcsolódik. Tuztánál egy vonal elválik és Imotszkin keresztül Splitbc megy. Nein szabad azonban cl felejteni a Szarajevó—Vardistc—kotori vonalat sein, ami szintén nagyon fontos. Véleményem szerint nem egy vonalat kell kiépíteni az Adriához, hanem számos vonalat mert csak Így tudjuk elérni azt, hogy kikötőink íor-Becskerekről jelentik: Az uj pénzügyi törvény kétségkívül egyike az utóbbi évek legjelentősebb közgazd.asági fényeinek. mert számos fontos újítást léptet életbe főképen az adózás és az illetékfizetés tekintetében. A Bácstnegyei Napió munkatársa felkereste Rragics Milánt a becskeroki kereskedők és gyárosok szövetségének főtitkárát, aki főként kereskedelmi és adóügyi téren elismert szaktekintély és kérte, hogy adja meg az uj pénzügyi törvény tárgyilagos és szakszerű bírálatát. Dragics Milán munkatársunk kérdésére a következő nagyjelentőségű nyilatkozatot telte:

A húszszázalékos koronabonok

— Bizonyos, hogy ez a pénzügyi törvény fontosságban felülmúlja az eddigi költségvetési és tizenketted törvényeket. A törvénynek igen sok fontos és hasznos újítása van, amelyek a közgazdasági életet lényegeséit megkönnyíthetik, de vannak a törvénynek hiányai és hibái is. Lényeges előny például épen a Vajdaság szempontjából, hogy adófizetéseknél pénz helyett elfogadják a húsz százalékos koronabonokat is, ha 1001) koronán akiit összegről szálának. Az*«»«» eresei a ktwwwlxmfc üt»« race

nélkül folytathattuk le.

— Miután részünkről az összes iratok átvétele megtörtént, Magyarország szintén fog egy bizottságot kiküldeni hozzánk, hogy átvegye azokat az iratokat. amelyek azokra a községekre vonatkoznak. amelyek a mostani Magyarország területén maradtak s melyeknek iratai a mi hatóságainknál vannak. Mivel pedig a mi. államunk és Magyarország között még nittes megkötve a valorizációról szóló egyezmény, ez a bizottság nem vettette út az árvaszéki iratokat, mert ezekkel az iratokkal át kellett volttá vennünk az árvák pénzét is, ez pedig csak akkor lesz lehetséges, majd ha a pénzügyi követelések valorizációjáról Szóló egyezményt meg fogják kötni.

galmasak legyenek. A vasútvonalak építési munkálatai ebben az évben még a nyár előtt meg fognak indutni. A kormány a Blair-féle hitelből tizenöt millió dollárt bocsájtott a közlekedésügyi tárca, illetve az én rendelkezésemre. Ez az összeg azonban nem elég az összes szükséges vasúti vonalak kiépítésére és a kormány a legközelebbi jövőben ttjab't kölcsönt fog felvenni kizárólag vasútépítési célokra. A közlekedésügyi miniszter kijelentette még. hogy a Split-knini Síneket, amelyek már ötven éve használatban vannak, még ebben az évben kicserélik. Az első sinsZállitmáhyból, ami az .országba érkezik, nagyobb mennyiséget Splitbe fognak szállítani, hogy ezen a vonalon megjavítsák a közlekedést. Ez Őfelsége, Alekszandar király személyes kívánsága isv, aki gyakran érdeklődött nálam a Split—kn.ini vonal állapotáról.

A közlekedésügyi miniszter azzal fejezte , be. nyilatkozatát, hogy a kormány a téi beállta előtt több mozdonyt fog vásárolni, amelyek hóhányókkal lesznek ellátva. Ezekef a mozdonyokat a likai és a boszniai vonalakon fogják használni.

mindig nincsen megoldva. A beogradi lapok azt írták, hogy ezzel a Vajdaság és Horvátország 320 millió dinár ajándékot kapott az államtól, pedig a valóság az, hogy az állam adósságának csak egy részét fizeti Vissza és ha minden korlátozás nélkül fogadná is el a 20 százalékos koronabonokat, akkor is csak régóta fenná/’ó kötelezettségét 'teljesítené.

Az adómoraterium

— Így vagyunk az adóhátralék fizetésére adott moratóriummal is. Nagy ('Tömmel üdvözlöm a tényt, hogy a kormány belátva a helyzet súlyosságát, haladékot adott az adóhátralékok megfizetésére de meg kell jegyeznem, hogy az adott maximálisan négy esztendei halasztás igen kevés, mert legalább tiz év kellene hozzá, hogy a hátralékot mindenki radiézséj jnéiküiii fetörieszthes’set Ajánlom az érdekelteknek, hogy hátralékos adójukat pontosan számíttassák ki és állapítsa meg a törlesztési részletösszegeket, amelyeket pontosan fizessenek be.

A magántisztviselők adója

— Nagyon fontos ét, örvendetes rendelkezés foglaltatik a törvény 79. sta-I kaszában, amely kimondja, hogy taka- I rékkönyvön vagy folyószámlán eihelyej zett takarékbetétek kamatai után 1926 január elsejétől kezdve nem kell fizetni jövedelmi adót, sem annak pótlékait. Ez vonatkozik minden takarékbetétre, i tekintet nélkül az összeg nagyságára. Ez az összeg a bankokra nézve fontos ! és megkönnyíti azok helyzetét.

— Talán a legfontosabb újítás az, a melyik a IV. osztályú kereseti adókivetésre vonatkozik. Tudjuk, hogy méltányos és progresszív adókulcsét állapított meg a törvény, de van ennek a szakasznak egy szépséghibája is: nevezetesén a törvény a kereskedösegédet és a szakmunkásokat is a IV. osztályú adófizetők közé sorozza, akik eddig muukásadót fizettek, de nem mondja ki,

! hogy a munkásadéról szóló törvényes ! rendelkezés idevonatkozó részét hatályon kívül helyezi. Eremin ttecskereki pénzügyi gazgató ur kijelentése szerint az újabb törvény a régit automatikusan hatályon kívül helyezi, de akkor miért helyezi hatályon kivid a törvény kifejezetten a tavalyi pénzügyi törvény 168. szakaszát.

— Figyelmükbe ajánlom a kereskedőknek és gyárosoknak, hogy a törj vény szerint ők felelnek az alkalmazottak adójáért és joguk van .előre levonni és 3 hónaponként befizetni. Ezért . a I leghelyesebbnek tartanám, ha minden cég befizetné alkalmazottai adóját, a melyhez bizonyos kimutatásokat kell készíteni két példányban. A kimutatás formájára nézve szövetségünk szívesen ad bárkinek útbaigazítást. A befizetési határnapok a törvény szerint április 14, Julius 14, október 14 és január 14-ikc. Az adóbejelentésekre az uj törvény szerint nem kell bélyeget ragasztani.

A maksziaiátt pótadók

Hosszú küzdelem után végre sikerült elérnünk, hogy maximálták a községi. városi és tartományi pótadókat 200, illetve 25 százalékban. Ezért a gazdasági köfök évek óta küzdöttek. Ez a rendelkezés ma már végső menedéke igen sok vállalatunknak, amelyek éneikül menthetetlenül elpusztultak volna.

— Fontos és kielégítő rendelkezések vannak az illetékek leszállítása tekintetében, amennyiben az adásvételi szerződések illetékét és sok egyebet leszállították és a sokféle illetékbüntetéseket eltörölték. így, aki az ingatlan adásvételi szerződését későn mutatja be illetékfizetésre. valamint a kávéházak és vendéglők 20 párás számláival való sok büntetés visszamenőleg etengedtetett.

Félmilliárdos belföldi kölcsön

— Van egy nagyjelentőségű intézkedése a törvénynek, amely előreláthatólag még sok vihart fog szülni. A törvény

(317. szakasza ez, amely felhatalmazza a pénzügyminisztert egy ötszázmillió dináros beäfökli kölcsön felvételére, a mely összeg közlekedési célokra lenne fordítandó. Valamennyi hazai pénzintézet állást foglalt ez ellen a kölcsön ellen — kivéve a postatakarékpénztár vezérigazgatóját — mert az a véleményük, hogy ennek a kölcsönnek a lekötése tijabb pénzkrizist fog előidézni, a töke pedig immobillá válnék. Ezeket a su'.yos következményeket csak úgy lehetne megelőzni, ha a Narodna Banka kötelezettséget vállalna arranézve, hogy a kölcsön kötvényeire a kibocsátási ár 90 százalékát kitevő lombard-köicsönt folyósít. Ámbár még úgy is cm-ükednék a forgalomban lévő bankjegyek Száma, ami újabb infláció kezdetét jelentené. Mindenesetre az volna a legkedvezőbb megoldás ha belföldi kölcsön helyett a kormány külföldi kölcsönt venne fel a fenti szükségletek fedezésére.

— Nagyon ajánlom mnden kereskedőnek és iparosnak, hogy a pénzügyi törvényt alaposan tanulmányozzák át, mert annak minden pontja mindenkit érdekel. Általában a törvényre vonatkozólag annyit mondhatok, hogy hiányosságai ellenére is igen értékes és hasznos és ennek segítségével talán megtehetjük az é#sö lépést a közgazdasági élet konszoikMciója felé.

»r H. ,f.

1927. április 28.

Újabb vasútépítési kölcsönt vesz íel a kormány

A Blair-kölcsön nem elég az adriai vasutak kiépítésére Mi'oszavíyevics tábornok, hadügyminiszter nyilatkozata

A pénzügyi törvény kritikája

Dragics Milán, a becs'cereki kereskedj k és gyárosok szövetsége fóti.kárának nvitat-'.ozata