Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-28 / 115. szám
4. oldal. Q27- április 23 CIRKUSZ Írók, színésznők és eggébb csirkefogók A címet Meltai Jenőtől kölcsönöztem ki az alábbi történetekhez, amiket viszont a szereplők egyikétől, vagy másikától veszek albérletbe. Eredetiségről tehát szó sincs, viszont az esetek annál jellemzőbbek, éppen mert nem kitalált anekdoták. ' A 'hitelességükért ugyanis három évi jótállást vállalok. Későbbi felszólamlások nem vétetnek figyelembe. 1. Amikor Molnár Ferenc • annakidején nőül vette Fedák Sárit, senktsem gondolt volna arra, hogy egyszer még Ugyanez az tró mindent el fog követni azért, hogy ugyanettől a -művésznőtől elválhasson; Mindenki az ellenkezőjétől volt meggyőződve. Egy újságíró pieg is mondta Fedáknak: — Osohaságot csináltál ezzel á házassággal, Zsazsa. Most már sose fogod tudni lerázni Ferit a nyakadról. — Nem is akarom — fellelte Pedál;, a mint. egy frisscn-sült.hitveshez illik. — De ha egyszer megunod? — Ha megunom? Akkor el fogok utazni Parisba. Oda nem jön utánam. Az újságíró szenzációt szimatolt Tényleg, Molnár kerüli Parist. A »Liliom« párisi premierjére.. se ment el. Mért nem teszi be a kitűnő író Párisba a lábát? Ki van talán tiltva? Vagy fogadalma tiltja, hogy a világ fővárosát felkeresse? Avagy... De mirevaló a találgatás, amikor sok-kal egyszerűbb egyenesen megkérdezni: — Miért "nem megy oda utánad? Van valami különös oka erre? — Hogyne — válaszolta Fedák — sajnálja az útiköltséget.•» -........ Husi éve A Nap szerkesztőségének, akkor- a magyar áiMáirás,. legjava. gárdájának Kemény Simon volt az irodalmi kritikusa. A »Lamenticiók« költője; éppen kártyázott — A Nap-nád így kezdődött és végződött' a- munka — amikor egyszer a szerkesztőségi szolga bejelentette neki, hogy egy fiatal hölgy keresi egy verskötettel. A költő-kritikus nem zavartatta magát, kijátszotta a pártit, a! kövekező pártit, a harmadik pártit -és j csak az utolsó mesterek után adta ki az utasítást, hogy vezessék bé a látogatót: j Álba Nevis-t, aki már ismert írónő volt ] akkor s a. Pesti Hirlap-bw jelentek meg sorozatosan a versei. Alba Nevis besuhogott az ajtón, kezében a még felvágatlan kötettel, amit majd leejtett a földre, amikor Kemény Simon dühösen rászólt: — Mi tetszik? Mit akar? — Kedves Mester — kezdte az Írónő meghökkenve, de riern jutott tovább: Kemény Simon kirántotta kezéből a könyvet. , — Ezt azért hozta,- hogy megbíráljam? — Igen. A zord kritikus felnyitotta a kötetet és elolvasta a lila tintával beleirt ajánlást: . »A költőnek, aki megért.« A költőnö rápillantott a költőre, tapasztalható-e tekintetében bizonyos enyhülés? Halvány reménysugár: a költő, a ki megért, pillanatra letette a könyvet Íróasztalára és felhúzta a rolettát. A napsugár dúsan tódult be és bearanyozta az Írónő fürtjeit, amelyeket a következő pillanatban enyhe szellő lebegtetett meg, mert a költő, aki megért, feltárta az ablakot is. Alba Nevis meghatott pillantással simogatta végig kritikusát; — A költő, aki megért — gondolta boldogan — megérezte, hogy ezek a versek nem egy szetlőzetlen redukciós szoba füstős-levegőjébe valók... Kemény Simon pedig újból kezébe vette a verses könyvet és anélkül, hogy belenézett volna, olvasatlanul kidobta az ablakon. *>Akinek feltűnt már. hogy Hatvány Lili majd minden történetének színhelye szálloda, szanatórium, vagy panzió, az BÄCSMEGYEI NAPLÓ maga is kitalálhatta, hogy az írónő sokat utazhatik és sokat élhet idegenben, azért ismeri olyan, jól ezt a miliőt. így is van. Hatvány Lilinek van egy tízéves kislánya, aki körülbelül sohasem lakott otthon. Hogy mennyire ki van törlődve az agyából minden, az otthonnal kapcsolatos fogalom, arra jellemző-az a megjegyzés, amelyet édesanyja lesett él egyszer, amikor a gyereket látogatóba vitte nagyanyjához. A nagymama ritka szép, antik ebédlője ugyanis annyira megnyerte a kislány tetszését, hogy elragadtatásában felkiáltott; — De szép restaurantod van, nagymama! dió. Bony oda om az operettadó körül A belügyminiszter megsemmisítette Noviszad város közgyűlésének azt a határozatát, amely a: operei adó fizetését kötelezöv i teszi A város nem veszi tudom f sül a be ügy mini'zter végzéséi Neviszadról jelentik: A npviszadi városházán nagy izgalmat okozott az a belügyminiszteri végzés, amelyet dr. Tapavica György ügyvéd hozott majával és arneMyel a belügyminiszter felfüggeszti; az' operettadó szedésére vonatkozó közgyűlési határozatot. Három évvel ezelőtt a város kiszélcsitett tanácsa, hogy megmentse a színház operettegyüttesét, amely a kevés állami támogatásból nem volt képes magát fenntartani, elhatározta, hogy megadóztatja a mozikat. Minden mozijegyre egy dinár operettadót szedett be a város és ezt a pénzt a szinljáznak juttatta. A mozgószinházak tulajdonosai ez év április elsejéig úgy ahogy beletörődtek az uj adó fizetésébe, április elseje után azonban az Apolló r. t. mozgószinliáz tulajdonosa megtagadta az operettadó fizetését. A közoktatásügyi miniszter ugyanis április elsejével beszüntette ■ a noyis’zadi operettegyüttes állami támogatását, ami egyet jelentett az operettegyüttes feloszlatásával, A noviszadi Apolló r. t, arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezek után a . mozgúsziuházak nem kötelesek az operettadót fizetni és az adó fizetését be is szüntette. A városi - tanács . azonban néni • értett-, egyet 'az Apollóval, hanem továbbra is kötelezővé tette az adó fizetését. A mózgászin-ház erre jogtanácsosa,", cl r 7 apuvica György utjain" a belügyminiszterhez fordult 3 városi tanács intézkedése ellen. Dr. Tapavica a mozgószinházakra kedvezően intézte el ezt az ügyet és a belügyminiszter végzését személyesen hozta magával. Amikor dr. Tapavica György ezt a véghaíárczátot Lakics polgárjnesferhelyettesnek átadta, a radikális-párt néhány vezető tagja épp a polgármesterné! tartózkodott és megtudván . hogy miről ván szó, szenvedélyes vitát folytattak. majd úgy döntöttek, hogy u belügyminiszter végzését nem veszik tudomásul. Ezzel az ügy meg korántsem fejeződött be, mert dr Tapavicq a kedélyek lecsillapodása után egy másik beltigy miniszteri végzést is átnyújtott Lakics alpolgármesternek. Ez a végzés azt a közgyűlési határozatot semmisíti meg. amely fényűzést adót állapit meg a strand-fiirdőjegyek után. Erre még izgatottabbá vált a hangulat, a fadikájispárt jelenvolt tagjai kijelentették, hogy megfontolás tárgyává teszik, miiyen álláspontot foglaljanak el, a várost ért károsodás miatt. A városi tanács még szerdán délelőtt ülést tartott, amelyen elhatároztak, hogy az- opercüádó megszüntetésére vonatíkozó jKüugyminiszteri. határozatoti nem veszik tudomásul. A határozatról már értesítette ,Ts ,a Tanács, a beuigyirünisz tpíiumot; ' ■■ \ \ 's':“ R tilmszépséguersenyek kulisszatitkai Tizenkétezer uiőéki leányt csaptak be . Londonból jelentik: Néhány nap előtt, indult Amerikába az a hajó, amely magával viszi az európai szépségversenyek győzteseit: Miss Jugoszláviát, Miss Polóniát, Miss Ausztriát és a többieket akiket a. zsűrik az illető országok szépség-királynőivé deklaráltak. A fiatal hölgyek Galvetstonban újabb nemzetközi szépségversenyben vesznek részt. Miss Britannia, polgári nevén Peggy Lamont, az angol szépségverseny győztese azonban nem csatlakozott az átliajózó szépségkirálynőkhöz, hanem egy hetilapban leleplezi az amerikai filmgyárak szépségversenyeinek rejtelmeit ős megokolja, hogy miért nem ment ki Amerikába. — Az elmúlt évben Angliába jött egy Harry Schulmann nevű fiatal amerikai, hogy az ottani »National Stage Childrens Association« , megbízásából Anglia városaiban és falvaiban szép leányokat keressen. Majdnem minden városban előversenyeket tartottak és a győztes leányokat Londonba küldték, ahol megtörtént a végleges kiválasztás. Nem kevesebb, mint 23.non leány vett részt a versenyen. A résztvevőknek több mint a fele kóristatiőkhől, kabaré-szinésznökből és mint magam is, olyan leányokból állott, akik már ' játszottak kisebb fihnszerepeket. Azok a fiatal hölgyek, akik nyilvánosan szerepeinek, nem csinálnak maguknak illúziókat az ilyen versenyek valódi értéke felöl és a Kudarc miatt egyetlen hajszáluk sem őszül meg. Úgy állanak a versenybírák elé, mintha próbán lennének, vagy valtynílyen ügynöknek mutatkoznának be. Mi lesz azonban azzal a J2.000 leánnyal, a kik a vidéki, városokból és .falvakból sereglettek a versenyre? Legtöbbjük nagy reményekben ringatózott és ezért most a csalódás igen nagy csapás reájuk nézve. Szégydik magukat es ami a legrošzszabb, máris megkóstolták a színpadi világ mámoritó borát. Érdekes lenne megállapítani, hogy az ilyen versenyrésztvevőkből hányán lettek szerencsétlen, állásnélküli szülésznők, akik egyik ügynöktől a másikhoz vándorolnak a nélkül, hogy szerződőst kapnának. — A megválasztott szépség-királynők sorsa sem sokkal jobb, mint a kibukottaké. »Királynévá« való választásom óta több leánnyal találkoztam, akik elődeim voltak. Ezek közül egy sem akadt, akinek almai heíeljescdtek volna. A versenynyertes leányok javarésze kabarékban vagy a film-létra legalsó fokain tengődik. Ismerek például egy fiatal leányt; akinek fényképe néhány év előtt az öszszeš angol lapokban megjelent, A legfényesebb színpadi karriert jósolták neki, mivel azonban nem rendelkezett egyébbel, mint szép arccal, nem tudott érvényesülni és ma boldog, hogy mint mannequin öt fontot keres hetenként, Egy másik szépség-királynő számára szabad hajójegyet utaltak ki Amerikába, Erre megvált biztos elöadónői állásától kiutazott, megérkezésekor azután megtudta, hogy »arca nem alkalmas a fényképezésre«, — Az én esetem talán nem ilyen tipikus, azonban mégis jó példája annak, hogy milyen veszély fenyegeti az amerikai »urak« által rendezett szépségversenyek résztvevőit. Htírum éven át kisebb iihnsserepeket játszottam, rnig egy szép napon egy ügynök még négy kolleganőmmel együtt magához rendelt. Ott az említett Schullmann -,ur megtekintett bennünket, tucatszámra fényképeket kellett készíttetnünk magunkról, végre, meghívót kaptunk az Aibert-Hallban rendezendő szépségvefseny-bálra, amelyen a »királynő« végleges megválasztása szerepelt a programon. Azok, akik táncolni akartak, egy újítót fizettek és a rendező úgy vélte, hogy szép haszonra tesz.' .“.zen. A remélt ,3000 font helyett r; ’ mi a láncolok csekély száma miatt I aft 500 font folyt be, inig a rendezési költségek JÖTT fontra rúgtak. Éjfélkor négyszáz leány vonult fel az öt tagból álló zsűri előtt, a melyben többek között Réid Dick szobrász'és Arthur Ferner festő / is helyet foglaltak. A résztvevők szarna állandóan csökkent, végül csak öten maradtunk hátra, akik közül reggel négy óra tájban engem választottak »királynévek. — Szerződést írtam alá, amelyen Schulmann ur kötelezte magát, hogy öt éven keresztül gázsim egy tized részéért menedzselni fog és összes üzleti ügyeimet intézi. Úgy volt. hogy kiutazom Amerikába, hogy ott a többi országok »ki< rálynőivel« együtt résztvegyek az 100!) fontos szépségversenyben. Közben szerződést kaptam egy mozitól, ahol egy héten át 50 font honoráriuméi személyesen felléptem Schulmann ür egyik hajó indulásától a másikig hitegetett, végre elfogyott türelmem és táviratilag felbontottam a vele kötött szerződést. A szépségverseny csak fáradtságot okozott nekem és azonkívül rá is fizettem, óva hitem a fiatal leányokat, akiket megszéditenek a hangos reklámok, nehogy felüljenek az Ígérgetéseknek. Angliait Darányi Ignác Szivszs hJtiés Sits meg a volt magyar ftMmiveiásugyi minisztert Budapestről jelentik: Szerdán hajnalban meghalt Budapesten Darányi Ignác volt földmivelésiigyi : miniszter, a magyar agrárinozgalmák úttörője és vezérálakjá': Darányi • 1841/ január 15-én született Budapesten és az országos politikában I először 4881-ben. jelent meg. at.ni.k05 szabadelvű. programmal a Víziváros képviselőjévé választotta és huszonnégy éven át volt az országgyűlésnek tagja ennek a kerületnek a mandátumával. 1895 novemberében a Bánffykabinetben földmivelésügyi miniszter lett és nyolc évig töltötte be ezt a tárcát. Azután lemondott és később a koalíciók kormány iáéjén újból földmivelésiigyi miniszter lett. Darányi minisztersége fordulópontot jelentett a magyar mezőgazdaságban. Az ő nevéhez fűződött'a ma• var mezőgazdasági vámok életbeléptetése és a magyar állattenyésztés védelme. Darányi védeni kívánta a magyar marhát és sertést a keleti országok tenyésztési rendszere ellen és ezért harcolt az agrárvámok és az állatvámok mellett. Két nap óta gyengélkedett Darálni Ignác. Kedd este nyolc órákor tért nyugovóra, szerdán reggel hét órakor pedig inasa halva találta agyában. Az orvosok megállapították, hogy a halál reggel öt és hat óra között szivszélhüdés következtében állott be. Darányi Ignác hátrahagyott iratai között megtalálták a gyászszertartásra vonatkozó intézkedését, amelyben azt a kívánságát fejezi ki, hogy egyszerű temetése legyen beszédek nélkül. Érdekes, hogy a volt földmivelésiigyi miniszter már másfél évvel ezelőtt előre megszerkesztette gyászjelentését is. Darányi Ignác temetése szombat délelőtt lesz a Kálvin-téri templomból. Ité ss Set fizetésre aniuk h t«<Uépe$ e yi;>e nsk míndsaféls szövet- és vászonárut „TEKSTIL« íijjnnyfaklurnoftkjadiíte, Uézmtldru ker?sk<»c*és Su otícit, Pabićeva (Gőzfürdő) ul. 7. H.vásra megbisottaa-k házkoz j&n. 1908
