Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-24 / 111. szám
24. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927 április 24. Siralmas mókák A szellemes speditőr— Adolphe Valentino öt ete Becskerekrői jelentik: Jó üzleti konjunktúra idején a becskereki kereskedők körében a legkitűnőbb viccek születnek, a jelenlegi üzleti pangás sivárságát pedig az a körülmény jellemzi a legjobban, hogy semmi humor, semmi derű nem található a kereskedők berkeiben. Ami itt-ott mégis előadódik, annak is rendszerint nagyon savanyu a humora és inkább csak a mai áldatlan gazdasági viszonyok szomorkás persziflázsa. Ezekből a bánatos becskereki viccekből itt adunk néhányat. 1. Egy becskereki speditőr néhány hónap előtt fizetésképtelenséget jelentett és ötven százalékos kiegyezést ajánlott föl hitelezőinek, de azl se készpénzben, hanem egy későbbi időpontban kezdődő részJetfizetésre. . A hitelezők hosszas huza-votia után elfogadták a felajánlott egyezséget, mert a helyzet olyan volt, hogy egyebet nem is tehettek. Március második felében aztán az öszszes hitelezők levelet kaptak a cégtől, hogy jelenjenek meg április elsején az irodájában, amikor is az első részlettörlesztés meg fog történni. A hitelezők nagy örömmel tettek eleget ennek a felhívásnak és április elsején reggel kilenc órakor testületileg vonultak be a speditőr irodájába. Tizenöten voltak a hitelezők. többnyire kisemberek, kereskedők, magántisztviselők, élükön egy ismert becskereki pénzügynökkel. Bevonultak az irodába, a speditőr barátságosan fogadja őket, helyet kínál nekik, azután naiv arccal kérdezi: — Mivel lehetek az urak szolgálatára? — Eljöttünk a pénzért t- hallatszott egyszerre tizenöt basszushang. — Még egy kis türelmet kérek uraim — szólt a speditőr — jelenleg pénzem egyáltalában nincsen. Nagy volt a megrökönyödás a tizenöt hitelező körében. — Hát akkor mért küldte nekünk azt a levelet? — kérdezték ijedten. A speditőr elmosolyodott. . — Hát nem értették meg az urak? Hiszen csak egy kis áprilisi tréfa volt. A hitelezők egymásra néztek. Csakugyan április elseje van. — .Jobb viccet nem tudott kitalálni? — szólt dühösen a vezetőjük. — Jobb viccet? . . . Ezekben a nehéz időkben? . . . 2. A jelenkor legsikerültebb közgazdasági ötletének tartják Becskereken az itt következőt, amelyen sokan nevetnek, még többen irigykednek, néhányan pedig bosszankodnak Becskereken. Az ötlet szerzője egy becskereki malomtisztviselő. akinek kevés fizetése, de jó fellépése és kitűnő modora volt. Ez a fiatalember szerény fizetésével arányban nem álló módon költekezett. Minden este a bárban volt található, ahol nagy társaság vette rendszerint körül, a cehhet pedig mindig ő fizette. Nagy összeGyenge idegek, a munkában kifráadt test, újjáélednek a Dianával való bedörzsöiéstől Mindenütt kapható geket költött a bárhölgyekre, különösen sokat járt Elza grófnő társaságában, a mi pedig közismert fényűzés volt Becskereken. Mindenkinek feltűnt ez a nagy költekezés és sokat törték a fejüket az emberek. hegy honnan van a szegény tisztviselőnek annyi pénze. Végre már a főnökeinek is feltűnt, hogy Adolf — vagy ahogy itten jó megjelenése miatt elnevezték: Adolpho Válentinö — havi 1800 dinárból legalább tízezret költ el, Titokban nyomozást indítottak, megfigyelték egész működését, de semmit sem találtak. Végre is ez a titokzatos megfejthetetlen rejtély annyira nyugtalanította a malom igazgatóságát, hogy valami ürügyet kerestek a tisztviselő elbocsátására. Történetesen éppen március 31-ikén telt le a felmondása, amikor némi végkielégítést is kapott és kilépett. Másnap aztán megoldódott a rejtély kulcsa. A malomnak majdnem minden bevásárlója — mintegy harmincötén — a Bánát mindén falujából beállítottak az irodába és Adolf urat keresték. Nagy volt azonban a meglepetésük, mikor megtudták, hogy éppen előtte való nap kilépett. Végre az igazgató elé kerültek, akinek elmondták, hogy milyen járatban vannak: — Amikor a malomigazigatóságtól bevásárlási előlegeket kértünk, először Adolf úrhoz kellett jönnünk az előlegr kérőiv kitöltése végett. Adolpbo mindig megkérdezte: — Mennyit akar. — Negyvenezer dinárt, vag5r ötvenezret, hatvanezret, ahogy jött,, Feleltük mindig neki. Akkor aztán barátságösan mosolyogva behízelgő hangon súgta: — Nézze István bácsi, tegyen nekem egy ,szívességet. Kérjen tízezerrel többet és aztán azt adja nekem kölcsön. Április elsejére, mielőtt még leszámolna, visszaadom. Nézze, nem a magáéból adja, hanem a maloméból, maga nem vészit semmit és nekem meg szívességet tesz vele. Nem lehetett megtagadni a kérését és kitől ötezer, kitől tízezer dinárt kapott kölcsön. Most összeszámlálták: kétszdznyo’cvanezer dinár az összes tartozása. Persze elveszett pénz. Büntetőfeljelentést nem lehet tenni ellene, mert a kölcsönkérés nem ütközik a büntetőtörvénybe, behajtani pedig nem lehet rajta. így járatott Adolpho Valentino áprilist a malom bevásárlóival. Ez volt a legsikerültebb áprilisi tréfa Becskereken. (h. j.) TERE-FERE Mezítláb... Bruxeliesben óriási tömeg követ egy urat, aki a Brouckére-téren sétál Ez az úriember kifogástalanul van fölöztözve, keménykalapot, vadonatúj kesztyűt visel, semmiféle hibája nincs, semmiféle reklámot nem visel a hátán, a tömeg csak azért.érdeklődik iránta, mert mezítláb van. Bemegy egy kávéházba, Itt megjelenése természetesen általános föltünést kelt. A pincér kijelenti, hogy nem hozhat neki feketét. Végül jön a tulajdonos is, az is sajnálattal értesíti, hogy nem szolgálhatják ki. Rendőrt kell hivni. De a mezítlábas úrral nem lehet kibabrálni. Valóságos kis beszédet mond a pincérnek: — önnek egyáltalán nincs joga megtagadni tőlem a feketét, melyet megrendeltem. Talán azon csodálkozik, hogy mezítláb járok? Nagyszerű. Ha a mezitlábasság tüntetés a mai drágaság ellen, akkor legalább egyszerűen és Ízlésesen tüntetünk. Másrészt én nevetségesnek tartom, hogy alsó végtagjainkat holmi állatbőrökbe burkoljuk. Elvégre nekünk is vari bőrünk. Értette? Szóval adja ide a feketémet. vott el, anélkül, hogy vizet ivott volna, ezzel szemben Bruxeliesben Bollaert a szivarozás másik világrekordját állította föl, a lassusági világrekordot, amennyiben egy szivart 2 óráig szívott. Egy amerikai Lowney 4 perc alatt 104 osztrigát nyit ki s Franciaországban Dublé kisasszony 19 óra alatt 2007 szendvicset készített el, Parisban Ukszoj Tea kisaszszojly 37 órán át szakadatlanul charfestonozott. V .tV."' Dr. Földes-féle Saját érdekében mielőtt RÁDIÓT vásárol kérjen ajánlatot Leipnik Testvérektől Hol az összes alkatrésze is kaphatók. 274 Tere/iima ul. 5. Nep*örrel szemhon Nem volt mást mit tenni, mint kiszolgálni a különös urat, mert a kávéházban lévők pártját fogták s a rendőrség maga is tisztelte egy polgár szabadságát, aki cipötlensézgével nem sértette meg a társadalmi rendet. Ez a jelenet aztán Bruxelles egyeb kávéházaiban is megismétlődött. Vájjon a drágaság elleni tüntetésről van szó, vagy egy egyszerű fogadásról? Nem lehet tudni. # Egy iskolában ezt a dolgozatot daták föl: Miért csikósak a tigrisek. Az egyik kisfiú szóról-szóra ezt irta: — A tigris azért csikós, hogy az állatkert igazgatója megismerje. Ha egy tig ris elszökik az állatkertből, akkor sokkal gyorsabban meg lehet fogni, azért, mert csíkos. Mihelyt kimegy az uccára, tudják, hogy nem kutya, nem ló. Erre az állatkert igazgatójához fordulnak s megkérdezik tőle, hogy nem vesztett-e el véletlenül egy tigrist? * A világ legkevésbé nevezetes rekordjai a következők: — Qourdonban Dupont ur a diótörés rekordját tartja: egy óra alatt 2844 diót tör föl. Londonban Clooks ur a burgonyahámozás világbajnoka: 7 perc alatt 14 kiló burgonyát hámozott meg. Berlinben Wolgtns 2 óra alatt 19 szivart szima már mindenkinek nélkülözhetetlen. A régiségkereskedőhöz bevetődik egy Író, aki magát mindenesetre »ismerU- nek tartja. — Mennyibe kerül ez a szobrocska? — Százhúsz frankba. — Ugyan adja ide nyolcvanért. — Akkor ráfizetnék — sóhajt a kereskedő. — De nem bánom, önnel nem alkuszom. A szobor nem >s nagyon tetszett az írónak, de mert a kereskedő hizelgett a hiúságának, hogy neki, éppen neki olcsóbban adja, kifizette. — Majd küldje haza — szolt oda ha-T S 2 gal. / Erre azonban a kereskedő az íróhoz fordult: , „ .o _ Szabad kérdeznem a becses nevet. Az iró elsápadt. Rossz üzletet kötött. ' * Egy lelkes fiatal költő tanácsokat kért Tristan Bernardtól a másnapi előadására vonatkozólag. Tristan Bemard ezt mondta: — Aztán ne feledje barátom, hogy mikor végez, hajoljon me£ a közönség felé s menjen ki a teremből lábujjhegyen. — Miért lábuijhegyen? — kérdezte a költő megrökönyödve. — Hogy föl ne ébredjenek. * Csapni való rossz darabot irt egy ismert drámagyáros. . Tristan Bemard előtt váltig mentegetőzött: — Nem kellett volna nevemmel jegyeznem. — Ugyan kedves barátom. Először is a darab igen kedves. Másodszor, ha nem is Írja oda a nevét, a közönség úgyis tudja, hegy csak maga írhatta. * Shaw utálja a cigánymuzsikát, de szeret enni. Egyszer az étteremben magához inti a cigányprímást: Naponta eloszlatja a kellemetlen nyomokat, amelyeket a kimerültség és a gondok okoznak, a SIMON-KREME (Créme Simon) Megakadályozza a ráncok képződését és megőrzi az arc puhaságát és tisztaságát. Mindenütt kapható. ll SIMON-KRĆM, PÚDER és SZAPPAN Parfümerie Simon, 59. Fg, St. Martin, Parh — Mondja, ha szépen megkérném, játszana valamit? — Hogy ne — hajlongott a primás. — Hát kérem legyen szives amig vacsorázom, játszék egy Parti sakkot. Tanácsok ebtenyésztőknek. A kutyák kultusza olyan nagy, hogy a francia ebtenyésztők lapja, az Eleveur külön pontokba foglalta mire kell ügyelni a kutya gazdájának. Itt közöljük az ebtenyésztők parancsolatait: 1. Kutyáinknak ne adjunk gyakran enni. Naponta legfeljebb kétszer. # Tévedés azt hinni, mintha a hús ártana akár a kis, akár a nagy kutyáknak. Ha megnézzük fogazatukat, látjuk, hogy ragadozók, a hús természetes eledelük. Legokosabb lóhussal táplálni őket. .ERICSSON« rádiók és alkatrészek „PHILIPS* rádió ampák lés egyenirányítók „CORNALM“ ská’afejek, inikrodiáiok kaphatók MALLER BÉLA o .<■), gépészmérnöknél Subotica. Petrogradska ul. 8 3. Csak ritkán kedveskedjünk nekik cukorral, mert a cukor bélzavarokat idéz efő Ha elrontják gyomrukat, hashajtóul a »kutyanyelvnek« nevezett páfrányból készítsünk párlatot, mely nedves, árnyékos helyen nő . 4. Minden nap két kanál olívaolajat öntsünk az ételükbe. 5. Az a szokás, hogy a kutyának vízben adagolják be a ként helytelen, mert a kén Vízben nem oldódik.' Porrá kell törni s vajban, vagy busgöngyölegben kell elrejteni. 6. Ne fürdessük őket. Elég megmosni szemünket, szájunkat és fülünkét bór-Q| nYVMC 3 nap alatt tel|ár fogak Dl-UAYlMt fOGPOM-SÄ vízzel. De gyakran fésüljük és keféljük puha kefékkel, hogy szőrük fényes legyen s kipusztitsuk a bolháikat. 7. Ha kutya beteg s nem akar enni. semmiesetre se kényszeritsük. Ösztöne csalhatatlan. 8. Nyalánkságokkal, csemegével sohase traktáljuk kutyáinkat. Ez, a legrosszabb. Aki megtartja ezeket a parancsokat annak a kutyája — a francia ebtenyésztő szerint — elél —- az emberi kor leg» végső határáig. Egy csillag a TAKY-ról J#nny Go’d*r, egyike nagy színpadi csillagainknak. határozottan kijelenti: „a felesleges szőrök ét pihek e-tüntetésére nincs más mint a Taky. Aplikáljon egy keveset ebből az iltatos kenőcsbő , úgy ahogy ez a tubusból kijön; s várjon 5 perc'tf, mossa ie egy kevés v zzel, s ez elegendő, ön el hs* ragad.atva az eredménytől és örökre istenhozzádot mond a veszélyes borotvának, me y pattanásokat okoz. a szőröket erősebben és gyorsabban kinöveszti. Takarékos, legyőzhetetlen a Tfky, me y feloldja a szőröket s végleg eltünteti. Ezen csodálatos találmány óta én is taleyzom magem és meg vagyok elégedve." Kénviselet és főlerakat: Neumann H. Henrik, Zagreb, Bosko vićeva ulica 42. Telefon 13—80 Mind» gyógy* -e rtárban, drogériában és il»a'- 4019 szertárban laphaté
