Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-03 / 91. szám

1927. április 3. BÁCSMEGYEI NAPLÓ Hülye versek (Az amerikaiak: gyermek-nép. Humo­ruk is gyermekes, tehát kegyetlen. Elő­szeretettel művelik a nálunk ismeretlen műfajt, a nonsense vers-et, a hülye ver­set. Egy pályázaton az alábbiaknak nyúj­tották át a pálmát. Itt közlöm őket, az­zal a megjegyzéssel, hogy olvasóim tet­szésük szerint mulathatnak, vagy ször­­nyülködhetnek rajtuk.) A baj sosem jár egyedül A kandallónál kenyeret pirított Kati cseléd, egyszerre fölsivitott, Láng hamvasztotta el a kis cselédet S jaj, véle a kenyerünk is elégett. Meggondolatlan fiúcska A csintalan Sam amint reggeliznek Kitöri a nyakát a kis Eliznek, Meg is büntették szigorúan érte, Lekvárt se kapott aznap a kenyérre. Gyász Nagynén beesett a kútba. Szegényke nem jött sose vissza. Azóta a kutunk vizét, Hogy meg ne érezzük izét, Mindenki kétszer szűrve issza. A pajkos unoka Mérget tett a teába kis Melitta, Nagyamyó meghalt, nyomba hogy megitta Melitta apja igy szólt szemrehányóan: »Mond, mit csinálsz most édes kislá-Inyom/« Künn az éjszakában .. . Sáros, havas künn a hegyoldal, Egy vándor megy az éjen által. A szive telistele gonddal És a cipője tele lábbal. Baleset A kisbaba játszott az ablak peremén, De Fanny öt lelökte könnyedén. Mindez csak a történet eleje. Az aszfalton széloccsant veleje. Ezt anya látta s Fannyt tette Miatt tüstént megfenyített. Spanyol It a spanyol. Micsoda rabság. Bu-gond fagyaszt csontot-velőt. Sok-sok ember hal meg manapság, Ki sose halt meg azelőtt. Kosztolányi Dezső KÖMTtiK Ketten. Mil kő Izidor tej könyve. A vaj­dasági magyar irodalom reprezentatív man-je, Milkó Izidor májusban uj köny­vet ad ki Ketten címmel. A kiváló iró ebben a müvében a múlt és jelen nagy szellemeit szólaltatja meg és nagysze­rű dialógusok reflektorfényével világit bele a történelem, irodalom és művé­szet vezető egyéniségeinek mélységei­be. Antoniusz és Kleopatra, Mátyás ki­rály. XIV. Lajos, Nagy Frigyes, Mária Terézia, II. József, Mária Antoinette, Napoleon, Rudolf trónörökös, Lionardó de Vinci, Shakespeare, Moiliére Voltaire Beethoven, Goethe, Heine, Musset, Ge­orge Sand, Petőfi, Anatole France, Ber­nard Shaw, D'Annunzio és Mussolini elevenednek meg a könyv lapjain, sok­kal szemléletesebben, mint ahogy a tör­ténetírás őket elénk vetítheti. A könyv nemesveretü párbeszédeit az a megje­lenítő művészet teremtette, amellyel Gobineau a reneszánszt' ábrázolja. Milkó Izidor Kelten cimü könyvének megjelenése ünnepi eseménye lesz a Vajdasági magyar irodalomnak. Az íz­léses kiállítású, terjedelmes kötet előfi­zetési ára 50 dinár, amely öszeget a szerző címére (Szubotica, Zrinjszki trg. 28.) kell beküldeni. Hisszük, hogy nem­csak a vajdasági magyar irodalom ba­rátai, hanem mindenki, akit egy szép és mélytartalmu könyv érdekel, hozzá fog járulni Milkó Izidor Ketten cimü könyvének külső sikeréhez is. A kettészakadt irodalom. Ezen a cí­men válaszol Babits Mihály a Nyugat most megjelent április 1-i számában Berzeviczy Albertnek a Kisfaludy Tár­saságban tartott emlékezetes beszédé­re, melyben Ady Endre jelentőségével ofglalkozott. Babits Mihály tanulmány­­szerű cikke pontról-pontra ves^i Berze­­viczy nyilatkozatait és tisztázza aokat a elveket, melyeknek minden irodalmi semléletben érvényesülniük kell. A szám további tartalma: Hammerschlag János cikke Beethovenről, Gellért Osz­kár verse (Szárnyak osrsa), Mohácsi Jenő novellája (Fisz-dul szonáta), Kas­sák Lajos önéletrajzának (Egy ember A noviszadi felebbviteli bíróság nem emelte fel, a semmitőszék nem semmi­sítette meg a törvényszéktől rám mért nyolc napi fogházbüntetést. De sem vártam az ítélet kihidetését. A legelső vonattal beutaztam Szuboticára leülni a nyolc napot, hogy egy váratlan am­nesztia révén meg ne meneküljek meg­érdemelt büntetésemtől. Órák hosszat lődörögtem a törvényszéki folyosókon. Idába kérdezősködtem, hát én merre térjek, hát én merre szálljak, melyik szögletébe a széles fogháznak — még végre Sokcsics József újságíró barátom karon fogott, elkalauzolt az ügyészségi irodába — Beleszlin Obrád irodáigaz­­gató színe elé. A Pen-klubba biztosan nem kisért volna ilyen örömmel, cny­­nyire menten minden irigységtől. Vi­szont: igaz — én sem mondtam volna annyira őszinte átérzéssel Sokcsicsnak a bucsuzáskor: Viszontlátásra! * A fogházi irodában a rabfelvételkor — az elemiben másképpen vettek fel — végiggusztáltak, mint egy bájos kis bakfist és olyan hízelgő sziemélyleirást kaptam a többrendbeli fixirozás után, hogy Lombroso is kapva kapott 'yblná­­rajtam. Nagyon boldog voltam, hogy a mérce alá állítottak és ott tem a mértéket. * A fogház küszöbén ért az első csa­lódás. A törvényszék épületéből rácsos vasajtón lehet átjutni a fogházba. Rozs­dás kulcsokat, csikorgó ajtót, vérszom­jas porkolábot vártam. És a kulcs fé­nyes volt. Az ajtó nesztelenül nyílt és csukódott. A vérszopó prófusz helyett pedig a jóságos Varga, Bulyovcsics, Bacsics Szteván, Arnics és Vukov Ig­nác kulcsárok, foglárok, börtönőrök fo­gadtak. Tilos, tilos, tilos háromszor is tilos pénzt, kést, dohányt, levelet, ceruzát, kártyát, sakkot, újságot, ékszert, lán­cot bevinni a tömlöcbe. Tilos az álmo­kat -elmesélni, megfejteni. Tilos a bűn­ügyekről, gáláns sze'relmi históriákról beszélgetni, egyik szobából a másikba átsétálni. Fütyülni, dalolni, simmizni, pezsgőzni, cigánnyal huzatni is tilos, ti­los, tilos. Indok: a börtön nem kaszinó. ¥ Milyen a lakás és milyen a koszt? A közös szoba hat méter hosszú, öt mé­ter széles, négy méter magas. A két lakóra jut két vaságy, két fali szek­rény, egy kormos lámpa, egy nyugállo­mánybeli kályha, két foghíjas fogas, két kis szék, két asztal, telve csajká­val, vizespoharakkal, teaszürővel. A két fadézsa — a mosdó lavór. A gőz­fűtéshez két vascső a falak aljában — luxuscikk. A magánzárkában, a négy­méter hosszú, két méter széles cellában, mindössze egy vaságy van és egy fa­­dézsa. Persze rácsos ablak nélkül nem is volna stílusos a börtön. A koszt reg­gel, este zupa. Délben krumpli, vagy babfőzelék. Naponta ötvenhat dekagram kenyér. A jómagaviseletüek csütörtö­kön és vasárnap gulyást is kapnak. Minthogy én kívülről kaptam az élel­met, örökké izgat a probléma: Vájjon a kincstár magaviseletemért nekem megadta, vagy elvonta volna tőlem a élete. Csavargások) uj fejezetei, Sziráky Judith novellája (Zöld Szamár), Krúdy Gyula novellája (Akit minden kocsmá­ból kidobtak), Erdélyi József, Mollináry Gizella, Kepes Éva és Reichard Piroska versei,9Földi Mihály, Móricz Zsigmortd, Babits Mihály irodalmi cikkei, Schöpl- Un Aladár. Ignotus Pál és Unyi Viktor színházi és zenei kritikái, Elek Artur és Rabinovszky Márius képzőművészeti beszámolói, Hevesy Iván film-cikkei. — A szám ára 20 dinár, negyedévi előfi­zetés 100 dinár. Főbizományos: Literá­ria Szubotica, kapható minden könyv­­kereskedésben. Reggeli előtt és ebéd után fél-fél órát tart a sárga épület udvarán a sé­ta. A tiz gyékénymunkás, negyvenkét kefekötő. hat lakatos, négy asztalos, három pintér, huszonhárom famunkás, egy borbély, meg a többi hozzám ha­sonló naplopó huszonegyszer kerüli meg a nyolcvanegy méter kerületű ».sé­tateret«, Itt láttam viszont a halálra­ítélt adai Huszághot. Fekete báránybör­­sapkáját mélyen a szemére huzza. Közvetlen utána ballag Freytag Gott­fried, a szekicsi gyilkos — ez a lomha, mélák kifejezéstelen nézésű, szállási suhanc. Neki nem hiányzik a szem­üveg: nem is tud olvasni. A bajmoki és mól völgyi rendőrök, csukazöld egyen­ruhában katonásan, de kard nélkül, lép­kednek. Lassan ballag egy fehérszakállu szalmakalapos öreg: Müller Péter szo­­kicsi rabló — eddig huszonhét évet ült a börtönben. Az öt cigány népszinmü­­szeriien rongyos. Kissé biccegve sétál Kovács Nyurga, Jugoszlávia veretlen zsebtolvaj bajnoka. Három török zseb­metsző, az itteni séta előtt Romániá­ban, Görögországban, Bulgáriában vé­­gigrazziázta a vasúti utasok zsebeit. A két.,ugrándozó kiskorú csibész a legr jobb kedvűek az egész társaságban. Míg, összye' n§m kerültek a zárkában, állahiíóa'r'strfalc. Sányi Lázár topolai söffőr. a börtön dendije, bőrkabátban, szürke kamasniban. barna gummitalpu cipőben jelenik meg a délutáni korzón, nem is hinné az ember, hogy társát be­ledobta önvédelemből a Krivajába. Na­gyon szomorúan sétál a menetben, folyton könnyezve Szántó József, moli gabonakereskedő, erősen reménykedik, hogy a felső fórumok felmentik. Patics József, a szentai ékszerrabló, három éhező kis gyermeke miatt rettenetesen aggódik. Domány János bánatát az eny­híti némileg, hogy egykori tanárját, Vig Lajost is látja körbe-körbe masí­rozni. A nyolcvanéves csantavéri Vu­­kovics Antal bácsi hatvan év óta árult odakint dohányt, szegényt azért ítélték el nyolc hónapra, mert elfelejtett, vagy nem érf rá trafik engedélyt váltani. Mindig külön sétálgat. A sort Szántai Kálmán katonaszökevény és a ludasi Kászon Antal zárja be. Szántai takarít ránk, Kászon pedig a szakácsnőnk. * A börtönbe mindnyájan »ártatlanul« kerültünk be. Százhat közül százheten. És mindenki nagyon megnő a börtön­ben. Akinek kis specerája van, az há­rom-négy napi raboskodás után már Jugoszlávia legnagyobb és legelőkelőbb nagykereskedője. A tizenkét letartózta­tott nő közül nyolc ünnepelt primadon­na, egy világhírű énekesnő, kettő film­star és a tizenkenkettedik Rockefeller fiának volt a jegyese. A béresnek kéb­­százhusz hold földje van a kanizsai ha­tárban. Én is szép lašan emelkedtem: Mikor három napos fogoly voltam, megesküdtem, hogy a Bácsmegyei Napló novellapályázatát én nyertem meg, mert mind a száz pályázó novel­lát én írtam. Negyedik nap meggyőz­tem rabtársaimat, hogy nem is jelenik meg azóta a Bácsmegyei Napló, mióta én üzemzavar miatt nem küldheteni a a lapnak a »Szentai gabonaárakat«. A nyolcadik napon már a Figaró főszer­kesztőjévé léptettem elő magamat. Ha az inkriminált cikkbe eggyel több dí­szítő Jelzőt raktam volna, a nyolc nap 11. oldal. helyett kilenc napig ülnék, de akkor már legalább mint a Hearst lapok tu­lajdonosa mondtam volna búcsút a fog­háznak A rabok számát is, nehéz fajsulyát is figyelembe véve: Szenta vezet. Ezt iga­zán nem a lokálpatriotizmus mondatja velem. * A szobám melletti broj 62. ajtaján egy ékes cégtábla — az. egyetlen, ami után nem kell cégtáblaadót fizetni, fe­kete alapon vörös vonalak közt meszes betűkkel hirdeti, hogy TAMÁS ISTVÁN is itt üdül a tömlöc mélyén, a máso­dik emeleten. Néhány arasznyi cellájá­ba nem lehet bejutni, több okból: elő­ször, mert éjjel-nappal be van zárva. Azután ez. a zárkózott természetű fia­tal iró szeret egyedül lenni. De ha né­ha ki is nyílik a kalitka ajtaja, a köny­vek és kéziratok — mint valami bar­­rikádok — állják el a hozzá vezető utat. Éjszaka gyertyavilág mellett ir, nap­pal falja a könyveket. Már be is fe­jezte szenzációsnak ígérkező szatirikus regényét, amelynek csak fő és alcímét volt hajlandó elárulni. »Isten báránykái (Ballada a Sárga Panzióról)*. Meg akartam interjúvolni, de Tamás mere­ven elzárkózott a nyilatkozat elől és csak annyit mondott: — Nem ártana, ha minden évben ki­pihenhetném igy magamat, vagy itt, vagy ha muszáj, a legrosszabb esetben a Riviérán. Amiért pedig zavarni merészeltem, azzal állt bosszút, hogy előfizetési ivet vett elő zsebéből és a sajtó alatt levő »öt világrész a Szajna partján« cimü könyvére aláíratott velem. * A fogház bennlakói a két ügyészről, Maximovicsról és dr. Csulinovicsról ra­jongó szeretettel beszélnek. Amilyen szigorúak voltak a törvényszéki tárgya­láson, éppen olyan megértőén jóságo­sak idebenn. Beleszlin irodaigazgató és Radakovics Simeon gondnok az ügyé­szék intenciójához képest nem tűr sem az őröktől, sem a raboktól fegyelmet­­lenséget. Kulundzsics őrmester minden rabot szeret. Tornai Ferenc őrmestert pedig minden fogoly nagyon szereti. * Rácsos kapu, rácsos ablak, mind­örökre (?) itten hagylak. Vig Lajos REUMA KÖSZÖNŐLEVÉL Dr. I. RAHLEJEV úrnak Beograd Kosovska 43 . Leghálásabb köszönetemet fejezem k' az Ön RADIO BALSAMIKA gyógyszeréért, amely engem három év óta tartó kínos reumámból kigyógyitott. Nemcsak köszö­nöm, hanem örökké dicsérni és ajánlani fogom ezt a kiváló gyógyszert. Arra ké­rem még hogy mindenesetre szives_kedjék nekem még egy üveget küldeni. Örökké ekötelezett hive Tetovo, 1926. december 5. SPASOJE ZAKIĆ gyári művezető Gyógyszerünk 3t év óta van forga­lomban s ezalatt nemcsak a betegeknél, hanem igen sok orvosi szaktekintélynél is a legnagyobb elismerésre talált a RADIO BALSAMIKA. A betegektől na­ponta érkeznek hozzánk köszönőlevelek, az orvosok mint a legkiválóbbat és a legjobbat ajánlják a RADIO BALSAMIKA-t, gyógyszerünk jóhirét és elterjedtségét akarják egyes lelkiismeretlen cégek ki­használni és aláásni és épen ezárt az utóbbi időben különböző gyógyszerek kerültek piacra a RADIO B4LSAMIKA- hoz hasonló elnevezéssel. Épen ezért kötelességünknek tartjuk a gyógyszerre szoruló közönséget figyelmeztetni, hogy a mi RADIO BALSAMiKA gyógyszerünket más hasonló elnevezésű gyógyszerrel ne tévesszék össze. A RADIO BALSAMIKA gyógyszert ké­szíti és postai utánvéttel szállítja Dr. I. Rahlejev RADIO BALSAMIKA laboratóriuma, Beograd, Kosovska 43 3227________________________________ Rácsos kapu rácsos ablak Pillanatfelvételek a suboticai fogházból I I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom