Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-23 / 110. szám
1927. április 23, BÄCSMEGYEI NAPLÓ 9. oldal. Nem is művészet... on a ma om készíteni ju kávét... ha ehh** „V* lódi" Franck-kávépótlékot használunk, amelyből kiadósságánál fogva már egy kis mennyiség is elegendő, bogy igen ízletes és zamatos kávét kaphassunk. A tapasztalt háziasszony azért mindig csak: „Valódi“ FRANCKOT dobozban vagy csomagban védjeggyel vásároL KINTORNA — Micsoda, te férjhez akarsz menni Meyerhez? Hát nem tudod, szerencsétlen, hogy ez az ember négy évig a fegyházban-ült? — A gazember! fis nekem azt hazudta, Jiogy háromig. ¥ Paculáné meséli: — A múltkor, mikor öltözködöm, hallom, hogy a férjem arról beszél a háziügyvédünkké!, hogy szeretné megsemmisíteni a házasságunkat — alaki okokból. — Micsoda alaki okokból? — kérdi az ügyvéd. — Nézd meg a feleségem, mindjárt meg.tudod. * Két sportember beszélget egy harmadikról. — Nézd ezt a Kált)ort --- mondja az egyik. -- látod, ez egy (rigylésreméltó ember! fiz minden pálcikájával hévül a sportért és csak a sportnak él. Szenvedélyes autózó,' tavaly egy karambolnál eltört a baikarja. A télen St. Moritzbau ródlizott és kificamította a lábát. A ) sültkor lezuhant egy repülőgépről és a íelsőcombja tört el. Mint nrlovns. agyrázkódást is szenvedett már. A másik spoitiértiu szájában összefut a utál. — Ez igen! Ez tudja élvezni az eletet! Üt Fogorvos: Kióret\Hal logom iparát érzésteleníteni. semmi fájdalmat sem fog érezni,* sót még nevetni is fog. Páciens: Inkább valami mással, mert most mély gyászban vagyuk. 803.50, Prága Dollár 56.20— TŐZSDE Zürich, ápr. 22. Zárlat: Beograd 9.135, Paris 20.365, London 25.245, Newyork 519 hétnyolcad, Brüsszel 72.275, Milánó 26.675, Amszterdam 208, Berlin 123.25, Becs 73.10, Szófia 3.75, Prága 15.39, Varsó 58, Budapest 90.80, Bukarest 3.40. Zagreb, ápr. 22. Zárlat: Paris 222.50 —224.50, London 276.20—277, Newyork 56.75 —56.95, Zürich 1094—1097, Trieszt 291—293, Amszterdam 22.7875—22.7475, ! Berlin 13.5025—13.5325, Becs 800.50— 168.30—169.10: Valuták: 56.40, Ura 287—289. Szentai gabonaárak, ápr. 22. A pénteki piacon a következő árak szerepeltek: Búza 300 dinár. Újbúza 200 dinár. Tengeri morzsolt prompt szállításra raktárból 152.50 dinár. Hajóba rakva 152.50—155 dinár. Duplikat kassza 160 dinár. Takartiiányárpa 175—180 dinár. Sörárpa 200 dinár. Zab 172.50—175 dinár. Rozs 230—235 dinár. Köles 230— 240 dinár. Muharmag 322.50—327.50 dinár. Bab 130 dinár. Őrlemények O-ás liszt GU. 490 dinár. 0-ás ü. 490 dinár, 2-es fözőliszt 470 dinár, 5-ös kenyérliszt 420 dinár, 7-es 310 dinár. S-as 200 dinár. Koipa 190 dinár. Budapesti gabonatőzsde, ápr. 22. A gabonatőzsde irányzata. szilárd, a külföldi tőzsdejáték hatása alatt különösen a rozs ára emelkedett, amely a határidőpiacon 20—40 fillérrel, a készárupiacon pedig 50 fillérrel drágult. Mérsékeltebben emelkedett a búza is. Hivatalos árfolyamok pengő értékben a határidőpiacon: Btiza májusra 32.80—32.90, zárlat 32.80—32.88. októberre 28.80—28.88, zárlat 28.86—28.88, rozs áprilisra 28.04— 28.,'0, zárlat 28.30—28.34, májusra 28.06 28.15, zárlat 28.10—28.12, októberre 22.46—22.62, zárlat 22.58—22.60. A készárupiaecn: Búza 32.10—34.40, rozs 27.60 — T.XP. árpa 22.80—24, sörárpa 25—27, tengeri 20.30—2030. zab 22.20—22.80, korpa 18.50- 18.70. Budape-ti értéktőzsde, ápr. 22. Magyar 11.tel 100.2. Osztrák Hite! 14.5. Kereskedelmi Bank 134, Magyar Cukor 248, Georgia 25.3, Rimamurányi 1J8, Salgó 78.4, Kőszén 710, Brödl Vagon 5.10, Boocsini Cement 255, Nasici 216, Ganz-Dambiasz 251, Ganz Villamos 185. Roskányi 13, Athenaeum 30, Nova 62, Levante 33. Irányzat: nyugodt. RÁDIÓAMATŐRÖK S7akvélsrn*n tadjk.ké z lékeik felülvl.'sgfilisát, javítását végiem, uj k-s ü.ékse ss ksz rj fsl litását. mindennemű alkatészt szállítok lagolcsóbbán CZUCZY EMIL kéTö* jgjj Stl’llOTiCA, MASSARIKOVA J5. ®r I mv,RTA Vízállás Unna: Bezdán 544 (0), Apatin 612 (— 2), Bogo'jcvó 600 (— 2), Vukovár 500 (0), Palánka 302 (+ 10), Noviszadi 501 (+ 5), Zemun 44f (+ 8), Palánka 436 (+ 8), Orsóvá 405 (P 7). Dráva: Oszijek 327 (— 5), Mitrovica 434 (— 10), Beograd 400 (4- 6b Tisza: Szent a 430 (t 10). -Tttel 497 LP 9). Ebben a pillanatban kopogtak a dolgozószoba ajtaján. Monsieur Henry jelent meg a küszöbön elképedt és tétovázó arccal. — Bocsánat — mondta a kövér szakács — Monsieur rendelt egy lovat? Alkyon Argyropoulos rábámult. — Micsoda ostobaságot beszélsz? Mit rendeltem én? — Egy lovat — ismételte meg a főszakács. — De nem élő lovat és nem is levágottat, liánéin egy fából való lovat. A milliomos visszahökölt és szinte babonás rémülettel meredt a szakácsra. — Falovat? Eszelős vagy te? Ki hozta? És hol van? Mutasd! Monsieur Henry meg volt sértve. A konyha felé kísérte gazdáját és közben elbeszélte a dolgot: — Ebben a percben hozták, épen akkor, amikor az a három rendőrtisztviselő eltávozott. Kocsin hozták. A portás bejön hozzám és azt mondja: »Egy ló érkezett a nagyságos ur részére.« Micsoda, kérdem én. »Egy faló«, mondja ö és öt fickó már cipeli is a lovat a souterrainbe. »Már fizetve van — mondják — adieu!« #Mielőtt még érteném, hogy mi történt, ott állok a konyhában a falóval, de legalább örültem, hogy Monsieur nem egy levágott lovat rendelt, azonban.... A souterrainbe értek. Egy kamra közepén, amelyben bőröndöket és ládákat tartottak, nagy faló állt. Négy rövid, vékony láb tartotta vastag testét, amely a kamra felét betöltötte. Durva szörzetü feje btiskomcran nézett a falra. Alkyon Argyropoulos a lóról Monsieur Eerrandra pillantott, majd a szakácsra bámult. Hirtelen sejtés ébredt benne. — Fejszét! — kiáltotta. — Gyorsan egy fejszét! Monsieur Henry hozott egy fejszét. A milliomos mint az örült rontott a falónak. Csakhamar lehullott az áliat feje, A nyakon támadt nyíláson át a test belsejébe lehetett látni. Szénával volt kitömve. Alkyon Argyropoulos kirántott néhány maroknyit, majd hirtelen megdermedt benne a keze. — Maga kimehet! — mondta Monsieur Henrynak. A szakács távozott. — idenézze u! — suttogta a milliomos a mtiértönek. — Nekünk kettőnknek nincs mit titkolnunk egymás előtt. Idenézzen! Mind több szénát szórt ki. A szénán keresztül egy arc — egy márványarc ragyogott feléjük, megigéző szépséggel. A görög szobrok alacsony homloka és egyenes orra csillant elő, de a szájon nem volt semmi a márványistennők fenséges komolyságából. Az ajkak mosolyogtak, a fej kissé liátrahajlott, az egyik karcsú márvány kar felemelkedett mintha a hajfonatot akarná kibontani. Alkyon Argyropoulos azonban nem is ezt bámulta mintegy megbabonázva, hanem egy márványlapot, amelyet ép most vett ki a faló belsejéből és amelyen a következő felRás vo|; olvasható: > Valaki, aki csúnyán bánt e! önnel, bocsánatkéréssel küldi ezt a szobrot, amely után, tudtával hiába vágyakozott, Miután az ön házának az ajtaja az illető előtt zárva van, kénytelen volt ajándékát egy ön által jól isinert ősrégi módon becsempészni. — Ajándék! — mormolta Nicole Ferrand merev tekintettel. — Fejedelmi ajándék! De mit mond a költő a Danaidákról? Rettegj tőlük, ha megajándékoznak! A rendörsée ma eltávozott (24) ugyan, Monsieur, de most már állandóan figyelni fogja! VI. Kirke í. — Még Anakreont is az asztal alá akarom inni ma éjjel! Fiú tölts, ha van még bor a korsóban! A páholy ajtaját kinyitottak és egy mosolygó arc jelent meg az ajtónyilásnál. — Sokrates! Itt van Sokrates! Gyeié Zizi, siess Vivienne! Jó estét Sokrates, vagy jó reggelt, ahogy akarod! Mit kapunk enni? Osztriga! Hideg szalonka! Vaddisznó-pástétom! Te aztán epikureus vagy, mon petit Socrate! A kis páholy pillanatok alatt parfőmillattal, meztelen női karokkal, púderpamaccsal, cigarettafüsttel és csengő kacagással telt meg. Alkyon Argyropoulos két vörös rák ollójával cicomázta fel tiszteletreméltó fejét, a három nőnek pedig rózsákat nyújtóit át és megszólalt: — Átadom a város kulcsait! A szivem olyan mint a legyőzött város, a lelkem is meghódol, mint a rabszolga a hóditó előtt. Én magam és mindenem, amim van, a zsákmányotok! A páholy élőit a terem üvegpadlózatán tombolt a tánc. Korrekt angolok hamis érdemjelekkel, pápaszemes amerikaiak papírmasé orrokkal, papirturbános piros pozsgás skandinávok, két néger jazz-band rikácsoló muzsikája mellett táncoltak átölelve és szorosan ma» guklioz szorítva sovány kis párisi nőket, akiknek olyan volt az arcuk, mint a fiatal cicáké. Köröskörül a páholyokban vacsoráztak. Éjszaka két óra volt. Zjzi kisasszony Bazilidest, a titká-rt foglalta le, Vivienne Nicole Ferrand úrral foglalkozott. Maao kisasszony égé» szén magától értetődően a háziasszony helyét foglalta el az ősz szakállu milliomos oldalán. A beszélgetés élénk volt. korántsem olyan összefüggő mint Plátó dialógusai, amelyekre tartalma sem hasonlított. — Kialudt a cigarettám. Üres az üveg, mon petit éléphant? Ha az öledben ül az ember puhán ül, mon gros loup? — Görög vagy te, mon ours á moi? Ugylátszik összetévesztetted a Pantlicont a barral. Zizi, Vivienne, Sokrates egy igazi görög. Azért jött Párisba. hogy... mit is csin^Jsz te Parisban Sokratesz? Alkyon Argyropoulos Madot átölelve felelte: — Azért jöttem, hogy lássam vájjon Paris csakugyan a világ köldöke-e?-- Ha eljöttéi a Bal Rigolóba, akkor a legjobb helyen vagy inon vleux, hogy ezt tanulmányozd! Mado csengőn kacagott, akárcsak a ílorenci harangjáték. A haja olyan vörös volt, hogy a tisztességtelenség megkívánta, szemöldökei olyan merész ívben emelkedtek, amint a divat megkövetelte és amíg a többi hölgyek toilettje szabad belátást engedett a keblekbe, addig Mado- ruhája elől nyakig ért, A háta azonban meztelen volt és csak egy rózsaszínű opálcsatt díszítette. Zizi fekete voll mint az éjszaka és Vivienne szőke mint a pezsgő a poharakban. — A világ köldöke?! — kiáltotta Mado. Quelle idée de sage-femme! Tehát nem azért jöttél Párisba, hogy lásd szép honfitársadat, a hires Vénust . . , a . . . — A milói Vénust? — Nem, várj csak... a mytileneit! Alkyon Argyropoulos intett a pincérnek, hogy uj pezsgőt bontson. (Folytatása következik.)
