Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-22 / 109. szám
.927. apriiis 22._________________________ BÁCSMEGYÉI NAPLÖ _________________________________oldal. SPORT MMMMlHIlaHnM Vasárnapi program Szuboticán (24) A vasárnapi programon három elsőosztályú bajnoki mérkőzést játszanak le, ele ezek közül csak egyet rendeznek meg Szuboticán. Szuboticán játszák le a Bácska— SzMTC mérkőzést, a Bácska-pályán. Mindkét csapat nagy előkészületeket tett és igy előreláthatólag izgalmas mérkőzésre van kilátás. A Bácska két-három gólküiönbségü győzelme várható. A mérkőzést Krausz vezeti. A Sombori Sportot a Suboticai Sport látja vendégül. A szuboticai csapat jelenleg nagy formában van, a tavasszal minden mérkőzését megnyerte és igy valószínűleg Szomborban is győztesen kerül ki a küzdelemből. A mérkőzés bírája Mázics. Szentán játszák le a harmadik bajnoki mérkőzést, a Szentai AC és a Szombori Szoko. A szentai csapat favoritként indul. Bíró: Csajághy. A másodosztályban öt bajnoki mérkőzést játszanak le. A Csantavéri AC a becseji Szokova! játszik, biró: Kulünr csics. A Topoiai SC ellenfele a Kanizsai AC. Biró: Sztipics. A Postások a Ferrummal játszanak. Biró: Balázs. A Sloga a Hakoah-val játsza 1c esedékes bajnoki meccsét Biró: Drenkovlcs. A szombori vasutasok az Odzsacii SC-t látják vendégül. Biró: Mangh. ★ A SAND Boogradban. A beogradi Jujgószlávia görög-keleti husvétkor avatja 1151 uj pályáját. A pályaavatás nagyszerű program keretében folyik le. Az egyesület három csapatot hivott meg, a bécsi Slovánt, a zagrebi Grádjanszkit és a SAND-ot. A szuboticai csapat az első nap a bécsi Slcvannal játszik, másnap pedig a Gradjanszki iesz az ellenfele. A nagyszerű konkurenciában a SAND re[ mélhetőleg megállja a helyét és méltón I fogja képviselni a szuboticai futballspor-I tot. Mert bár ez a kapu a Louvre udva-1 rába vezet, a két talyigának esze ágá-j ban sem volt ezen az udvaron megállni.' hanem áthaladt rajta és a három szem-! ben lévő kapu egyikén újból elhagyta 1 az épületet. Az egyik kapu a Quai de la Seine-re, a másik a Place Saint-Ger- i main-re és a harmadik a Rue Rivolira j nyílik. Hogy melyiket választotta az öt í »munkás« azt nem lehetett niegállapitani, épugy mint azt sem, hogy hol lohet most a lesbosi Afrodite. A meghatalmazás, amit a rendőröknek felmutattak, hamis volt; az istennőt fényes nappal több száz párisi orra előtt elrabolj ták és Mona Lisa, akinek már szemé- i tyes tapasztalatai vannak a szöktetésc• két illetőleg, rejtélyesen és kissé talán I irigykedve mosolyog a Sálon Cassé falán. j De a Mona Lisa terjedelméhez hasonuló vászondarab eltűnésétől az életnagyj ságu márványisténnö elrablásáig mégis I csak nagy az ut. Ki az, aki ezt az utat j még merte tenni? Ezt kérdezzük a nyil! vánossig nevében, annak a nyilvános- j Ságnak a nevében, amely a halhatatlan j görög mestermüvet előbb az idő vi- j szontagságai által lassan pusztulni, majd j annál váratlanabbul ellopni látta. Erre i a kérdésre sürgős feleletet várunk!« í Ezeket irta a Matin. Es a közönség, j amely eleinte azt hitte, hogy áprilisi; .tréfáról van szó, csakhamar meggyé-' ződheteít róla, hogy az ügy a lehető! legkomolyább. A Tuilériák-kertjében a j talapzat üres volt, az istennő elhagyta j és eltűnt. Nagyon stílusosén egy olyan i derűs tavaszi estén tiint-el, amelyről! Müsset azt dalolja, hogy a halkafatD-! nők ereiben a borát'leffaffak. ö. Ugyanaznap, amikor a lápok erről M eseményről beszámoltak. Nicole Ferrand harmadik látogatását tette a villában Ajtóstól rontott a házba. — Uram — mondotta — azért jöttem,; hogy figyelmeztessem: súlyos vesze-1 delemben forog. Alkyon Argyropoulos, aki épen néhány váza vizsgálatával volt elfoglalva, bizalmatlanul nézett vendégére. — Veszedelemben? — kérdezte cső-' dálkozva. 7- Igen, a legnagyobb veszedelemben, hacsak nem gondoskodott még ellopott zsákmányának biztonságba helyezéséről. — Ellopott zsákmányom? — a milliomos ősz szakálla valósággal felborzólódott. — Miket beszél maga össze? Nicole Ferrand élesen felnevetett. — Ugyan, kedves uram, csak nem akar előttem komédiázni? Hiszen már elég régen kényszeríteni akart, hogy segítsek önnek a lesbosi Afrodite ellopásánál. ngy ahogyan ön mondja, viszszaszerzésénél. Tegnap délután ellopták a szobrot és ma egész P'áris erről beszél már. csak ön, épen csak ön nem tud róla! Hah aha! Elhallgatott. A milliomos felállt, szinte reszketett és ugv ordította: — Ellopták?! Afroditet ellopták?! Nem igaz! iMonsicur Ferrand egy pillanatra megdöbbent és már kételkedni kezdett. Aztán megsemmisítő gúnnyal vállátvont — Igazán nem tudom, hegy milyen célja van ennek a komédiának. Ha azt hiszi, hogy ezzel félrevezethet engem, nem bánom!... A hatóságokat nehezebb lesz félrevezetni! Es annál különösebb 4Z ön viselkedésé velem szemben, mert hiszeti Jó szándékkal jöttem! Alkyon Argyropoulos felhördült, tniiit a sebzett szarvas: i- -** Ellopták! Az istennőt ellopták! Lehetetlen! Hazudik! A müértő nyugodtan átadta neki a Matin aznapi számát. Mialatt a milliomos olvasott, tovább beszélt: — Végig akarja játszani a komédiát? Jól van, nem bánom! Ha ön közönséges ember lenne, nem éreznék részvétet ön iránt. De hiszen azt állította, hogy eszményi célok vezetik és én hittem önnek. Most sikerült a terve: ellopta Aíroditéjét. De ne gondolja, hogy ezzel az ügy már el is van intézve. Ugyiátszik azok közül az emberek közül, akikhez ebben az ügyben az ön nevében fordultam, néhányan hirtelen tisztességes, mintaszerű polgárok váltak. Értesítették a rendőrséget azokról az ajánlatokról amelyeket ön általam tett nekik és amelyeket gőgösen visszautasítottak. És nem nem tudnám, miért ne használttá fel a rendőrség ezeket az int formációkat. Csak egy tanácsot adhatok önnek, hagyja a zsákmányát ott, a hol van és tűnjön el! Tűnjön el, olyan gyorsan, ahogy csak tud! A milliomos végigolvasta a Matin cikkét. Félig nyitott szájjal bámult Monsieur Ferrand sárga arcába. Ugylátszott nem tudja, hogy ébren van-e vagy álmodik. — Ellopták! Ki követte ezt el? Ki az a barbár, aki hitvány nyereség kedvéért képes volt erre? Olyan páthosz volt a hangjában, hogy Monsieur Ferrand sovány arcáról majdnem eltűnt u gúnyos vonás. — Valóban nem ön csinálta? — kérdezte.— Komolyan mondja? A görög nem válaszolt. Monsieur Ferrand ismét kételkedni kezdett. — Én csak jó tanácsot akartam önnek adni és ezt meg is tettem Minél előbb... , f JEbbtu a- percben erélyesen zörögtek ä villa kapuján, A müértő e'sápad*.. — Máris! És most én is itt vagyok... óh! Ezt annak köszönhettem, hogy idealista vagyok! Mert jó szivem van! Egy rendőrbiztos lépett be két detektív kíséretében. Megbiccentette a fejét a házigazda felé. — Uram — mondotta — sajnos, komoly feljelentést tettek ön ellen. Tegnap qgy értékes szobrot loptak el a Tuileriák kertjéből és ma bizonyos személyek közölték velünk, hogy ön egy megbízottja által — voilá! épen itt látom azt az urat! — fel akarta bujtani őket erre a lopásra. Bármilyen kellemetlen ilyesmit feltételeznünk, mégsem hagyhatjuk figyelmen kívül ezt a feljelentést! Mit válaszol ön? Alkyon Argyropoulos tompán feleit: —- Éti nem loptam el a szobrot. Ha nem hisz nekem, kérem kutassa át a házat! A rendörtisztviselő pillanatig sem habozott. hogy elege: tegyen ennek a felszólításnak. Kísérőitől követve megkezdte a villa alapos átvizsgálását. Átkutattak minden zugot a pincétől a padlásig, kinyitottak minden szekrényt és kamrát; sőt még a szenet is átlapáj tokák a pincében. Alkyon Argyropoulos maga kísérte őket szobáról-szobára, a j müértő mintegy megbabonázva követte j őket. Végre befejeződött a házkutatás. I A rendőrbiztos bocsánatot kért. trtegha- I jolt és eltávozott. Monsieur Ferrand I egyedül maradt a házigazdával. — Ezt nem hittem volna — dörmögí te és letörölte a verítéket homlokáról. — Hát mégsem maga lopta el? Vágj* pe- I dig ilyen nagyszerűen elrejtette? Akarj hogy is van, fogadjon nekem szót és I fűljön el! Úgysem tudja innen soha ! elszállítani. J CFolyUtása következik.) KÖZGAZDASÁG —■ «— A Jugoszláv folyók nemzetközivé tételerő! tárgyai a stockholmi kamarai kongresszus Beogradból jelentik: A nemzetközi kereskedelmi és iparkamara nemzeti bizottsága szerdán délután Beogradban az iparkamara helyiségeiben ülést tartott, amelyen Marinkovics Voja külügyminiszternek kellett volna elnökölni, de a külügyminiszter levélben mentette ki távolmaradását és helyette a nemzet: bizottság alelnöke, Jovanovics U. Vásza beogradi gyáros elnökölt. A napirenden szerepelt tárgyak közül különös érdeklődésre tartott számot, hogy a nemzeti bizottság kit delegál a nemzetközi kífynfra választmányába. Tudvalevőleg a nemzetközi kamarához való csatlakozását a zagrebjek sürgették. Eleinte a zagrebieíT úgy tervezték, högy a nemzeti bizottság* ;Zá- < grebben székeljen, de a beogradíak a maguk részére követélték a székhelyet A nemzeti bizottság szerdai ülésén a kamara választmányába Jovanovics Vásza akliiököt választották be. A beogfadiak a helyettes választmányi tagságot is a maguk részére kérték, de ez a törekvésük dr. Koszics Mirkó noviszadi kamarai főtitkár ellenzésén meghiúsult, mert Koszics azt követelte, hogy a rendes tagságot Beograd kapja, a helyettesi tisztség jusson Zagreb számira. A bizottság ilyen értelemben határozott is és a nemzeti bizottság horvát tagjaira bízta, hogy kit kívánnak a nemzetközi kamara helyettes választmányi tagságára jelölni. A választás megejtésére külön ülésre hívják össze a nemzeti bizottság horvátországi 'tagjait, A nemzeti bizottság ezután a Stockholmban ezévi június 26-ika és juliiK 2-ika közt megtartandó kamarai közgyűlésen kijelölendő gazdasági előadó személyével foglalkozott és miután dr. Koszics Mirkó egyetemi tanár eleve ki-Elhalasztották a kikir 'ai országos vásárt. Kikindáról jelentik: A kikindai vá- i rosi hatóság előterjesztésére a bejügy- ! miniszter az április 21-re kitűzött ki- ! kindai országos vásárt a :örög-keleti húsvéti ünnepeli miatt április 29, 30. és május 1-re halasztotta cl. Árlejtés Petrovaraditíl an a zagrebi aerodrom laktanya építkezéseire. Noviszadró! jelentik: A petuvaradini repülőparancsnok sag építkezési osztályánál május barmadikán délelőtt tizenegy órakor tartják meg a nyilvános árlejtést a zagrebi aercdrnm kaszárnyájának felépítésére. A kauciót az árlejtés napján délelőtt tiz óráig kell letétbe helyezni és pedig jugoszláv állampolgároknak 65.000, idegen állampolgároknak 130.000 dinárt. Közelebbi részletek a petfovara* üy» jaBülöraranc.'snftksAg építési tisztijei éti tette, hogy elhárít Magától minden ilyen irányú megbízást, mert a közgyűlésen különböző kérdések megvitatásával el lesz foglalva. A nemzeti bizottság a jugoszláv gazdasági helyzetről szóló előadás megtartásával Bcrkovics. szarajevói bankigazgatót, a szarajevói kereskedelmi és iparkamara elnökét bízta meg. A nemzetközi kamara stockholmi ülése foglalkozni fog a jugoszláv folyók nemzetközivé tételével. F-bben a kérdésben dr. Koszics Mirkó, a Vajdaság bizottsági delegátusa készít nagyobb tanulmányt. A Duna nemzetköziségéről szóló megállapodás augusztusban lejár és igy annak sorsa felől a 'fteinzetköZf' kamarának előterjesztést kell tennj a Dmia-bizottságnak. Az angolok, akik a magyar és az osztrák Dunahajózást a kezükben tartják, hogy a Tiszát, a Szávát, a Drávát, a Petar- és Alékszandárcsatornákat, a Bega és a Temes folyókat szintén tegyék nemzetközivé. A jugoszláv gazdasági érdekek pillanatnyilag a fuvarköltségek díjtételének olcsósága érdekében kívánatossá teszik a nemzetköziségét, de a jövőre vonatkozólag az önálló hajózás inkább megfelel a jugószláv gazdasági érdekeknek. A nemzeti bizottság bárom nyelvű táji kozta ió iratot fog szerkeszteni, amely a jugoszláv gazdasági kérdéseket fogja a külfölddel megismertetni. Étinek egyes részeit a jugoszláv kereskedelmi és iparkamarák dolgozzák ki. igy a noviszadi kamara a mezőgazdasági és agrár ipar kérdését, a gyáriparosok országos szövetségének beogradi központja az ipart termelés, a zagrebi kamara a statisztikát. a szarajevói kamara pedig az erdö- és bányiigyi kérdéseket fogja feldolgozni. lyáiiál tudiiatók meg minden munkanapon 9—11 óra között. Árlejtés a dunai flotilla uj noviszadi barakkjainak építésére. Nóviszadról jelentik: A noviszadi folyami flotilla parancsnoksága elhatározta hogy a Novisz.ad melletti téli kikötőhen a legénység részére két újabb állandó barakkot építtet. Az árlejtést a hadügyminisztérium zetnuni tengerészeti osztályánál május tizenegyedikén délelőtt tizenegy órakor tartják me.g. A két barakk építésére 338.185 dinárt irányoztak elő. amelynek öt százalékát Káu-cióképcn előzetes letétbe ke1! helyezni. Idegen állampolgár roknák kétszeres kauciót kell letéuni. Részletes feltételek a zemunl tengerészeti osztálynál tudlialók meg. illetőleg vásárolhatók meg ötven dinárért,
