Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-20 / 107. szám

1927. április 20. HÁJ GYEI NAPLÓ 9. oldal. ■6 5c Kávé , ,R 0 S SI“ Kávé nyersen Nagyban és kicsinyben,postai szétküldéssel h. Érdeklődjék az énk irí*nt ROSSI,Zagreb,Samostanska 1 pörkölve KINTORNA •sa> A gazda rajta csípi Rézit egy kis lo­páson és szelíden korholja: — Szégyelje magát, Rézi és higyje el, lopásból nem lehet meggazdagodni! — Meggazdagodni éppen nem — feleli Rézi, majd őszintén hozzáteszi — de egy kicsinykét mégis csak segit! Az állatok kongresszust tartanak. Meg­jelenik az oroszlán, aki elnököl, megje­lenik az elefánt, a teve, a jegesmedve, a zsiráf, a majmok, a kenguru és hosszú beszédek hangzanak el az állatkerti élel­mezés reformja ügyében... A beszéde­ket már az összes állatok nagyon unják, éhesek szegények és türelmetlenek. — Szónoklatra iratkozott még fel a zsiráf! — mondja az elnöki székből az oroszlán. — Eláll! Eláll! — bőgik és üvöltik köz­be az állatok. De a zsiráf nem zavartatja magát, hosszú lábaira áll és hosszú nyakát nyúj­togatja, miközben igy kezdi a mondóká­­•Ját: —■ Uraim és hölgyeim! Rövid leszek... * Kranz már a harmadik lányát kényte­len úgy férjhezadni, hogy a vöt beveszi üzletébe. Megy az uccán és találkozik Grünnel, aki igy szól: — Gratulálok Kranz, egy lánnyal me­gint kevesebb. — Frászt — mondja Kranz —• egy vö­­vel megint töbh. TŐZSDE jO-ás 250—470 dinár, 2-es 400—430 dinár, 5-ös 380—400 dinár, 6-os 360—380 dinár. Korpa 150—155 dinár. Irányzat: válto­zatlan. Noviszadi terménytőzsde, ápr, 19. Bú­za 4 vagon bácskai 76 kilós 2%-os 307.50 dinár, búza 2 vagon szerémi 74—72 ki­lós 2%-os 295 dinár. Kukorica 5 vagon bácskai 157.50 dinár, 3 vagon bánáti 154 dinár, 1 vagon szerémi Ruma paritás 157.50 dinár. Bab 1 vagon bánáti fehér 2j%ros 150 dinár. Liszt 3 vagon 0-ás GG. bánáti 435 dinár, 4 vagon 0-ás G. bács­kai 440—450 dinár, 2 vagion 0-ás bácskai exportmalomból 405 dinár, 10 vagon 2-es 415—417.50 dinár, 1 vagon 5-ös bácskai 377.50 dinár, 1 vagon 5-ös bácskai ex­portmalom 380 dinár, 1 vagon 6-os bács­kai 360 dinár, 1 vagon 6 és feles 325 di­nár, i vagon 8-as bácskai 177.50 dinár, fél vagon bácskai 399 dinár. Irányzat: nyugodt. Forgalom: 44 vagon. Budapesti gabonatőzsde, ápr. 19. A ga­bonatőzsdén a forgalom igen mérsékelt. Az irányzat a határidőpiacon, különösen rozsban nagyon szilárd, a készárupiacon a megdrágult rozs kivételével a többi cikk ára változatlan. Hivatalos árfolya­mok pengő-értékben a határidőpiacon: Búza májusra 32.74—32.80, zárlat 32.76 —32.78, októberre 28.76—28.80, zárlat 28.74—28.76, rozs áprilisra 27.40, zárlat 27.50—27.52, má,usra 27.36—27.46. zár­lat 27.44—27.46. októberre 22.06—22.18, zárlat 22.16—22.18. Budapesti értéktőzsde, ápr. 19. Ma­gyar Hitel 99, Osztrák Hitel 13.8, Ke­reskedelmi Bank 129.5, Magyar Cukor 248, Georgia 25.8. Rimamurányi 114.5, Salgó 73, Kőszén 710. Bródi Vagon 4.3, Beocsini Cement 260. Nasici 224, Ganz- Danubiusz 264, Ganz Villamos 198, Athe­naeum 30, Nova 59.9, Levante 31.5. Irány­zat: szilárd. Zürich, április 19-én, Zárlat: Beograd 9.1325, Páris 20.36, London 25.25, New­­york 519 hétnyolcad, Brüsszel 72.30, Mi­lánó 25.90, Amszterdam 208, Berlin 123.2025, Becs 73.15, Szófia 3.75, Prága 15 395, Varsó 58.05, Budapest 90.75, Bu­karest 3.20. Beograd, ápr. 19. A keddi deviza-pia­con az árfolyamok nem változtak. A forgalom élénk volt. A Narodna Banka érdeklődött Zürich és London iránt. Zagreb, ápr. 19. Zárlat: Páris 222.75— 224.75, London 276.20—277, Newyork 56.75—56.95, Genf 1094—1097, Amszter­dam 2278.50—2:84.50, Berlin 1350,50— 1353.50, Bécs 800.50—803.50, Prága 168.30 —169.10, Budapest 994.16—997.16, Trieszt 282.64—284.64. Noviszadi értéktőzsde, ápr. 19. Hét­százalékos beruházási kölcsön, kereslet 86 dinár, 2 és félszázalékos hadikárpót­lási kölcsön, kereslet 336 dinár, kínálat 342 dinár. Kereskedelmi és iparbank, ke­reslet 175 dinár. Jódos gyógyfürdő, kí­nálat 50 dinár. Szombcri terménytőzsde, árp. 19. Bú­za 300—302.50 dinár. Rozs 245—250 di­nár. Zab 17730—182.50 dinár. Árpa 205 —210 dinár. Tengeri 155—157.50 dinár, bánáti 147.50—150 dinár. Bab 160—165 Közgazdaság Bácspetrovácon kereskedelmi egyesü­let alakul. Noviszadró! jelentik: Pravo­szláv husvét vasárnapján Bácspetrová­­con kereskedelmi egyesület alakul. A kereskedelmi miniszter Jóváhagyta a noviszadi városi takarékpénztár alap­szabályait. Naviszadról jelentik: A ke­reskedelmi miniszter kedden megkül­­dötte Noviszad városának a városi ta­karék alapszabályainak végleges jóvá­hagyását, amelyet a város a céghivatal­hoz bejegyzés végett áttett. Az uj vá­­jrosi takarék működését azonnal meg­kezdi. Külföldi cégek nem adhatnak el magá­nosoknak árut. Beogradból jelentik: A kereskedelemügyi miniszter rendeletileg megtiltotta, hogy külföldi cégek utazói, magánosoknál megrendeléseket eszkö­zöljenek. Bizalmi emberek a vállalatoknál. Becs­­kerekrői jelentik: A szociálpolitikai mi­niszter most dolgozik azon a rendeletén, amely előírja, hogy minden vállalatnál választhatnak a munkások maguknak bi­zalmi-férfit. A tervezet szerint annál a vállalatnál, ahol húsz munkásnál keve­sebb dolgozik egy, 21—50 munkás után három. 51—100 után négy, 100—150 után öt, 150—400 után hat bizalmi férfi vá­lasztható azonfelül minden ötven mun­kás után egy-egy. Budapesti állatvásár, ápr. 19. A vágó­marhavásárra 402 állatot hajtottak föl. Árak kilónkint: Ökör legjobb 104—106, kivételesen 120 fillér, közepes S6—100, gyenge 60—80, bika 88—100, kivételesen 104, közepes 70—84, gyenge 60—70, te­hén 100—108, kivételesen 116, közepes 78—96, gyenge 56—74, kicsontozni való marha 32—54, növendékmarha 60—90 fil­lér. A sertésvásárra 1700 sertést hajtot­tak fel. Árak kilónkint élősúlyban: Köny­­nyíi sertés 1.40—1.52, közepss 1.80— l.§4, nehéz 1.88—1.92 pengő. — Már megmondtam önnek, hogy mit akarok. Az ön segítségét ahhoz, hogy visszaszerezzem... Egy nevet említett. Monsieur Fer­­rand rémülten könyörgött, hogy hall­gasson. — Az Isten szerelmére, ne kiáltsa vi­lággá az ön örült terveit. Nem Ígérhetek semmit__senklsem képes annak ke­resztülvitelére amit ön kíván ... Azon­ban ... Bizonytalan ígéreteket tett és elment. Hamarosan bejött Monsieur Henry, a főszakács, hogy tanácskozzék gazdájá­val a lunchről... És másnap Alkyon Argyropoulos gyerekes örömmi látta menüjét a »Potins de Paris« hasábjain: * Antipasta Milanese Frituire de Goujons Ypsilantis ou Raie beurre nofr Tartaros * Oic braisée llion ou Dinde rotie Léda * Interim d'Ecreisses Terrine de Foie Navarino # Eclairs Ecume — Bazilides — mondotta ugyanaznap este a görög milliomos titkárának — kitünően érzem magam ebben a villá­ban. Végre nyugalmam van, ami abban a vendégfogadóban a legjobban hiány­zott. És itt legalább nem kell tartanom Coliintól és bandájától. Ezt a küszöböt nem lépi át' olyan könnyen, mint a lár­más vendégektől nyüzsgő szálloda ka­puját. Adjon szigorú utasítást a sze­mélyzetnek. hogy állandóan legyenek résen. Házam kapuja legyen a Porta Collina, amely előtt állandóan álljanak őrt. Akkor nem kell tartanunk a gaz­fickóktól és sikerülni fognak terveink. Néhány nappal később olyan hírlapi polémia kezdődött, amely néhány napra elterelte a tömeg figyelmét az aktuális problémákról és a művészetre irányí­totta. Az eset a következő volt: A világháború alatt egy francia ágyu­­naszád parancsnoka útban Gallipoli felé egy ideig Myteline szigetén, a régi Les­­bos-szigeten időzött. A véletlen ugy akarta, hogy éppen ekkor értékes lele­tet fedeztek fel a szigeten; egy paraszt, aki ásatásokat végzett birtokán, egy be­falazott fülkére bukkant és azt kinyitva egy márványszobrot talált, amely nyil­vánvalóan az ókorból származott. Beau­­jol-Thierry, az ágyunaszád parancsnoka hallott erről a leletről és a helyszínre ment. Megállapította, hogy a szobor né­hány jelentéktelen karcolástól eltekintve teljesen ép és azt — ahogy magát ki­fejezte — »csinosának találta. A ten­gerésztisztnek volt magánvagyona. A szobor megtalálójának ötezer frankot kí­nált és amikor a paraszt vonakodott a szobrot odaadni, a leletet egyszerűen a hajóra vitette, nem törődve sokat Kon­stantin király alattvalójával. A szobrot Franciaországba szállították: Beaujol- Thierry hősi halált halt Gallipolinál és a mytiienel szobrot, amelyet ő lasbosi Aíroditenek keresztelt el, végrendeleti­­lek a francia nemzetre hagyta. A szépművészeti minisztérium köszö-IRTA (22) nettel fogadta az ajándékot és átadta azt a Louvrenak. Ez a háború vége felé történt, az események gyorsan követ­ték egymást, Németország messzehordó ágyúinak lövedéket a Louvre közelében csaptak le és ezért a műremekeket ho­mokzsákokkal védték, arra pedig nem is gondoltak, hogy újabb értékeket he­lyezzenek el a Louvreban. A tengerésztiszt által adományozott Afroditét ideiglenes talapzaton a Tuileriák-kertjében állí­tották fel és a győzelmi mámorban, va­lamint a békeszerződések diktáldsa köz­ben teljesen megfeledkeztek róla. Most váratlanul, néhány esztendővel a béke­kötés után, ugyanazokban a napokban, a mikor Alkyon Argyropoulos a Nitsevó­­villába költözött, a »Potins de Parts« leleplezte az esetet. Egy héten belül a lesbosi Afrodite az érdeklődés központ­jában állott. »A botrányoknak ebben a korszaká­ban és a botrányoknak e városában — irta a »Potins de Paris« — újabb bot­rányról kell beszámolnunk: a művészet j egyik halhatatlan alkotásá évek óta a ; Tuileriák-kertjében áll a szabad ég alatt. ; az időjárás viszontagságainak kitéve. A ; lesbosi Afroditéről van szó, Beaujol­­! Thierry tengerész-őrnagy fejedelmi ajándékáról. Azt karják talán, hogy ez a műremek, amelyet Franciaország egy hős fia adott nemzetének, tönkre­­menien? Azokhoz intézzük ezt a kér­dést, akiket jobb kifejezés hiányában »illetékeseknek« neveznek. Elég lesz ez a figyelmeztetés, hogy felébresszük őket álmukból? Vagy Jerikó kürtjére van szükség? Reméljük, hogy laptársaink sem fogják ezek után közömbösen nézni ezt a botrányt.« A laptársak nem maradtak adósak a Válasszal. »Párist — irta a Matin — a világ fő­városának szoktuk nevezni, la Vilié Lu­­miére-nek. Büszkeséggel beszélünk ar­ról a sok értékről és szépségről, amit elmúlt nemzedékek zsenije és Ízlése ha­gyott ránk. Vájjon van jogunk erre a büszkeségre? Menj a Tuileriák kertjébe, nyájas olvasó, keresd fel azt a márvány­ba faragott csodát, amit mytilenei Vé­­nusnak neveznek és amelyet egy lova­­gias francia szerzett meg hazája részére, vesd fel ott ezt a kérdést és felelj rá szégyenkezés nélkül — ha tudsz!« »Rég megszoktuk — dörögte a Jour­nal — hogy magunkat Athén örökösei­­•nek nevezzük. Talán ugyanolyan érte­lemben vagyunk Athén örökösei, mint a törökök, akik Phidias szobraiból me­szel égettek?! A Tuileriák kertjében tett látogatás feljogosít bennünket erre a kérdésre. Egy halhatatlan mcstermü, a mytilenei Afrodite 1918 óta esőnek és szélnek kitéve a park fakoronái alatt áll. Ha utánozni akarjuk a törököket, le­gyünk legalább következetesek! Égessük el a szohrot, ahelyett, hogy az idő pusz­tításának engedjük át. A mésznek leg­alább bizonyos kereskedelmi értéke van (Folytatása következik.) HEGRA KONUS LAUTSPRECHER csak 450.— dinár Konrath <!. <1. Suboüuu

Next

/
Oldalképek
Tartalom