Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-16 / 104. szám
12 OLDAL « ÁRA 1'/, DINAR Poltarina ptaćena u gotovumt BÁGSMEGYEINAPLÚ XXVIII. évfolyam. Szubotica, 1927. SZOMBAT, április 17. 10& szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10. 8—58 Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben , Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szám (Minerva-palota) Előfizetési ár negyedévre 16-> din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 5. (Minerva-palota) Feltámadás • A költészet segítségére siet a tudomány bizonyosságai elöl menekülő szívnek és szárnyakat ad neki, hogy fölszállhasson a hit magasságaiba, ahol a ma nyomorát a kincses gazdagsággal kecsegtető holnap mosolya aranyozza be és az elmúlás kényszerének tudata az örökélet ígéretében oldódik fel- Feltámadunk — hirdeti a keresztény szellem nagyszerű alkotása, a Krisztus-legenda, amely a nagy célokra feszülő emberi törekvések tragikumát a szeretet minden akadályt lebiró diadalává szépíti. Feltámadunk — építjük alá roskadó önbizalmunkat, amikor ránk sulyosodik a szent akarások kilátástalansága. A feltámadás hite nem a képzelet beteg csapongása, sem a sanda simplidtas hagymázos víziója, vagy egy felekezet patinás dogmája, hanem beléereszti gyökereit a lélek humuszának olyan mély rétegébe, amelyet nem hasogatnak föl a faji, vallási és osztálykülönbségek. Úr és szolga, hatalmas és ügvefogyott, gazdag és szegény, eszmék hőse és dajkamesék rabja az egy pásztor egy aklába bújik össze, ha a teremtés titka felviharzik. A kereszténységben fogant demokrácia lelke az az egyenlőség, amelybe az egész emberiséget összefűzi a mindenki számára megközelíthetetlen, ' félelmetes misztérium. És az egyenlőség princípiuma a tengelye mindazoknak a küzdelmeknek, amelyek célja az ember felszabadítása és az életet pokollá fűtő gyűlölködés tűzvészének eloltása. Az egyenlőség csorbáinak kiköszörülése, az a főprobléma, amelynek megoldása felé fut a haladás vértől és könnytől csuszamós útja. Hányszor vezet ez az ut a koponyák hegyére, ahol a legnagyobb jótevők* a latrok sorsára jutnak. Hányszor ismétlődik meg a nagypénteki borzalom, amelytől az igazság harangjai némaságba dermednek. De nincs olyan kétségbeesés, amelyet ne fürösztene meg a vigasztalás verőfényében a remény kisütő napja. Nagypéntek gyászát elűzi a nagyszombati halleluja, a szikla elmozdul a sir szájáról, az elföldelt gondolat feltámad halottaiból és királyok hajtanak térdet a kereszt előtt, amelyre az Igazságot felfeszitették. Üldözés, amelv a legtisztább szándékot bűnnek bélyegzi, gúny. amely az elnyomottak védőjét töviskoszoruval koronázza meg, hatalomféltés, amely a szeretet szavát a lázadás igéjévé értelmezi át, mindenkor nagypénteki gyötrelmek kutforrása. El lehetne-e viselni az élet nyomasztó terhét, ha nem élne a szenvedőkben a hit. hogy a fájdalom nem a halál cselédje, hanem a feltámadás heroldja? Meghalt vágyak, kriptába zárt akaratok, elhantolt meggyőződések temetője lelkünk, de a kapu ivén ott ragyog az örök biztatás: Feltámadunk! Minél inkább megnehezedik az idők járása fölöttünk, minél fájdalmasabbak csalódásaink, amelyek az oázisnak ígérkező célpontot végeláthatatlan távolságba tolják el, annál odaadóbban ragaszkodunk a feltámadásba vetett hithez. A békét fenyegető nemzetközi konfliktusok, a világgazdaság válsága, a szociális problémák halmozódása és a nemzetiségi kérdés föl-fölcsapó hullámverései súlyos próbát rónak a népek és fajok megértésének termékeny korszakát váró optimizmusra, de a szemhatárt elsötétítő felhők boltozatára szivárványos betűkkel rajzolódik elénk az ige: Feltámadunk! Megszomoritottak és megalázottak, a jólét számüzöttjei és a jogok lakomájának kivetettjei megadással járják a Qolgothát a béke, a szeretet, a testvéresülés Nagyszombatjáért, amelynek elkövetkezését jelképezi a feltámadás gyönyörű poémája A nélkülözőknek, akik közel akarnak férkőzni a bőség asztalához, a jogok Lázárjainak és kötelességek Krözusainak, akik az egyenlőség uralmáról álmodoznak, zsolozsmázzák a nagyszombati harangok: Feltárna dunk! Döntő fordulat a politikai helyzetben Marinkovics Voja másfél óráig tanácskozott a miniszterelnökkel, majd kihallgatáson jelent meg Őfelségénél Beogradból jelentik: Pénteken a politikai életiben nem egészen váratlanul olyan fordulat állott be. a mely a hosszú idő óta lappangó kormányválságot minden valószínűség szerint a legrövidebb i.lő alatt akuttá teszi. A jelek arra vallanak, hogy a kormánykoalíció kiszélesítése még a katholikus husvét előtt megtörténik. még pedig oly formában, hogy a demokrata párt belép a kormánykoalícióba. Péntek délelőtt tizenegy órakor megjelent a miniszterelnökségen Marinkovics Vo.ia és másfél óráig tanácskozott Uzunovics miniszterelnökkel. A tanácskozásba később bevonták Mihajlovics Iiiiát. a radikális klub ügyvezető alelnökét is. Ezzel a feltünéstkeltő tanácskozással kapcsolatban az a hir terjedt el hoev a demokraták belépnek a kormányba. Ezt a kombinációt megerő siteni látszott az a körülmény, hogy Marinkovics Voja délután négy órakor kihallgatáson jelent meg Öielsége előtt és egy óra hoszszat tartózkodott az udvarnál. Marinkovics Voia után őfelsége Uzunovics miniszterelnököt fogadta hos$zu kihallgatáson. A miniszterelnök audienciája alatt Marinkovics Voja megjelent a miniszterelnökségen. Uzunovics az udvartól való távozása közben igv szólt az újságírókhoz: — Már vár rám Marinkovics. maid meglátják, mi lesz. Tizenöt perc múlva Uzunovics visszament az udvarhoz, ahol húsz percig időzött és onnan Makszimovics belügyminiszterhez hajtatott. Mielőtt az udvarhoz ment. az újságíróknak ezeket mondotta: — Várjanak az urak.-öt perc alatt nem lehet mindent elintézni. Politikai körökben biztosra veszik. hogy a döntés még az éj folyamán megtörténik. Nem indulí ak meg a közvetlen tárgyalások Jugoszlávia és Olaszország között Újabb olasz sajtótámadások Jugoszlávia ellen — A Giornale d’Italia vádja szerint a beogradi francia attasé támogatja Jugoszlávia hadikészülődéseit Olaszország nem mond le Albániában a hegemóniáról Rómából jelentik: A félhivatalos Stefani-iigynökség hivatalos kommünikét adott ki, amelyben határozottan cáfolja, hogy Jugoszlávia és Olaszország között közvetlen tárgyalások indultak meg és hangsúlyozza, hogy erre nézve még lépések sem történtek. A félhivatalos közlemény szerint azonban, ha ezek a tárgyalások mégis megindulnának, azok semmiesetre sem érinthetik a tiranai paktumot, amely kü'önben sem irányul Jugoszlávia ellen. A Lavoro d’ltalia a Stefani-iigynökség kommünikéjéhez a következő megjegyzéseket fűzi: — A tiranai szerződés »Noli me tangere/« Jugoszlávia ismeri az utat, amelyen egyedül lehetséges a megállapodás Olaszországgal. Először a nettunói szerződés ratifikálása, másodszor tóidig Olaszország albániai hegemóniájának elismerése a feltétel. Az olasz politikát semmisem fogja eltéríteni ettől az elvi álláspontjától. A kormány továbbra is minden energiájával fogja inegvédelmezni Olaszország és Albánia presztízsét. A Giornale d’ltalia, amely a jugoszláv-olasz konfliktus kitörésekor is mint vészmadár szerepelt, most újabb »leleplezéseket« közöl és újból katonai készülődésekkel vádolja meg Jugoszláviát. A lap beogradi értesülésére való hivatkozással azt írja, hogy Jugoszlávia egy pillanatra sem szűnt meg fegyverkezni és gyorsított tempóban folytatja a katonai előkészületeket. A fasiszta lap szerint Jugoszlávia megbízottai fegyvereket és muníciókat vásárolnak Párisban és spanyol hajógyárakkal is érintkezésbe léptek torpedónaszádok gyártása és szállítása céljából. Az olasz lap vádia szerint Jugoszláviában folytatják a hadianyag szállítását Albánia felé. Ezután rámutat a Giornale d’ltalia arra, hogy a jugoszláv lapok az utóbbi időben sűrűn Írnak arról, hogy Albániában nő az elégedetlenség Achmed Zogn-val szemben. Az olasz lap szerint ezekkel a hírekkel Jugoszlávia nyilván alakit akar szerezni. A terv az - Írja a Giornale d’ltalia. — hogy az albán felkelést Kosovo felől rendezzék. A beogradi francia követ ellenzi a jugoszláv tervet, amelyet azonban a beogradi francia katonai attasé támogat — irja a lap, amely végül azt állítja, hogy sok magasrangu jugoszláv tiszt tartózkodik Franciaországban, ahol az olaszellenes jugoszláv-francia együttműködésről tárgyalnak. A jugoszlávellenes olasz lap vádjai természetesen ugyanolyan alaptalanok, mint azok a vádak, amelyek az első konfliktust előidézték, azonban arra mutatnak, hogy Olaszországban még mindig nem gondolnak komolyan a Jugoszláviával szemben fennálló ellentétek békés elsimítására. IJeo rád visszautasítja az olasz vádakat Beogradból jelentik: A Stefatiiügynökségnek az a jelentése, amely szerint Olaszország semmiféle tárgyalásokat nem folytat Jugoszláviában és Olaszország a tiranai szerződésről nem hajlandó semmiféle tárgyalásokba bocsátkozni, beogradi politikai körökben nagy feltűnést keltett. Beavatott diplomáciai forrásból származó információ szerint Jugoszlávia ebben a kérdésben vagy ismételten a nagyhatalmak egvik csoportját kéri fel közvetítésre, vagy ha az atmoszféra kedvező lesz. a Népszövetséget fogja kérni, hogy vállalkozzék közvetitöszerepre. Az olasz-jugoszláv viszony kiélesedése következtében politikai körökben sokat beszélnek arról, hogy szé-
