Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-14 / 102. szám
to. _____________________________ bacsmegyei naplö _______________________1927 žprms 14 A húsvéti tojáspiac A tojásexportűrök a kiviteli vám és vasúti tarifa csökkentését követelik Beogradból jelentik: A húsvéti tojáspiac az idén is meglehetős élénkséget mutatott. Az ezernégyszáznegyvennégyes ládánként franko Bux 145—150 svájci frankot fizetnek. Olaszország egy ládáért franko Rakek 570—650 lírát fizet. A belföldi áru darabonként 0.85 párába kerül. Az elmúlt héten a beogradi kereskedelmi kamara helyiségeiben a tojásexportőrök és a földmivelésiigyi minisztérium Kiküldöttjei konferenciát tartotta, üzen a konferencián megállapították, hogy Jugoszlávia az elmúlt esztendőben 666.297.000 dinár értékű tojást exportált. Az exportőrök statisztikája szerint az exportált tojásmennyiség állandóan emelkedett, ezzel szemben a tojásért kapott l'énzellenérték csökkenő tendenciát mutat. 1926-ban a kivitel 3,861.245 kilogrammal emelkedett, az ellenérték azonban ; z 1925-ös esztendőhöz képest több mint két millióval csökkent 1923 óta a tojás ára a külföldi relációban nyolcvantól száz százalékos esést mutat. Jugoszlávia a legtöbb tojást Svájcba. Ausztriába. Angliába, Itáliába, Németországba és Csehszlovákiába szállította. A tojásexportörök a múlt heti ülésen rezoluciói fogadtak el, amelyben követelik a kiviteli vám, valamint a vasúti tarifák csökkentését. A pénzügyminisztérium ezzel a kérdéssel már foglalkozott is és ilyen irányú előterjesztéseket fog tenni az illetékes minisztériumoknak. Emelkedik Jugoszlávia széntermelése Kiapudhatatlanolc a belfö di ligaitleitpek Jugoszlávia széntermeléséről, belföldi szükségletéről, behozataláról és kivételéről eddig nein voltak megbízható adatok. A zagrebi kereskedelmi és iparkamara állított most össze hiteles statisztikát, a melyet megküldött a többi kamaráknak is. Eszerint Jugoszláviában kőszenet, barnaszenet és lignitszenet bányásznak. Koszén főleg Szerbiában és jelentéktelen mennyiségben Szlavóniában és Boszniában fordul elő. Kalóriatartalma 6500— 7500 között van. Mindenütt, ahol barnaszén van, lignitszén is előfordul. A bosznia-hercegovinai barnaszén kalóriatartalma 4000—5200, a szerbiaié 4000—53Ö0, a horvát-szlavóniaié 3900—5600, a szlovéniaié 3500—4950, a dalmáciai 4200— 5700 kalória. A lignitszén mindenütt átlag 3400—3600, némely helyen 4000 kalóriatartalmu. Jugoszláviában kőszenet bányásztak: 1919-ben 20.674 tonnát, 1920-ban 65.885 tonnát, 1921-ben 77.599 tonnát, 1922-ben 101.861 tonnát, 1923-ban 136.267 tonnát, 1924- ben 131.634 tonnát. 1925-ben 180.363 tonnát. Barnaszenet: 1919-ben 1.681.729 tonnát. 1920-ban 2.077.034 tonnát, 1921- ben 2.281.764 tonnát. 1922-ben 2.616.379 tonnát, 1923-ban 2.972.264 tonnát. 1924- hen 3.121.087 tonnát. 1925-ben 2.998.953 tonnát. Lignitszenet: 1919-ben 537.102 tonnát, 1920-ban 7-14.680 tonnát, 1921-ben 672.017 tonnát, 1922-ben 1.011.151 tonnát, 1923-ban 992.173 tonnát, 1924-ben 932.520 tonnát, 1921-ben 974.717 tonnát. A köszéntermelés Szerbiában egyre etnolkedk. a barnaszéntermelés az egész országban emelkedést mutat, A lignittermelés nem változott. A termelési költségek 1922— 1925- ig Boszniában közel kilencven százalékkal. Horvát-Szlavonországban körülbelül hetven százalékkal, Szlovéniában közel kilencven százalékkal emelkedtek. A belföldi széntermelés, behozatal és kivitel mennyisége és annak értéke szerint: 1920-ban: belföldi termelés 2.887.599 tonna 275.8 millió dinár értékben, behozatal 30.569 tonna (8.2 millió dinár, kivitel 26.306 tonna (14.6 millió dinár). 1921-ben: belföldi 4.091.380 tonna (344.6 millió dinár), behozatal 79.040 tonna (11.6 millió dinár),, kivitel 63.002 tonna (26.1 millió dinár). 1922-ben: 3.729.329 tonna (599.9 millió dinár). 94.280 tonna (19.5 millió dinár), 232.265 tonna (127.1 millió dinár). 1923-ban: 4.100.704 tonna (913.9 millió dinár). 224.267 tonna (119 millió dinár), 243.393 tonna (27.7 millió, dinár). 1924-ben: 4.152.126 tonna (923.9 millió dinár), 150.446 tonna (53.9 millió dinár), 455.567 tonna (204.9 millió dinár). 1925- ben a behozatal 545.747 tonnát tett ki 269 millió dinár értékben. .4 belföldi szükséglet 1920-ban: 2884.336 tonnát tett ki 283.3 millió dinár értékben, 1921-ben: 3.074.342 tonnát 349.1 millió dinár értékben, 1922- ben: 3.877.814 tonnát 707.5 millió dinár, 1923-ban: 4151.402 tonnát 986.6 millió dinár. 1924-ben: 4.204.366 tonnát 945.6 millió dinár és 1925-ben: 4.547.247 tonnát I Noviszadról jelentik: Több mint két [esztendeje annak, hogy a noviszadi tőzsj de közgyűlése határozatikig kimondotta : a határidőüzlet bevezetésének feltétlen ! szükségességét és sürgősségét.’Ezt a ha! tározatot hamarosan országos ankét is j követte, amelyen azt a határozatot hoz- i ták, hogy a határidőüzlet bevezetését : igen fontosnak tartják, de még nem ér! kezett el az i-deje annak, hogy ezt a ter- I vet meg is valósítsák. Azóta hosszú idő ! telt el anélkül, hogy az üggyel az illetékes tényezők foglalkoztak volna. Csupán az utóbbi időben kezdik tőzsdekörökben ismét emlegetni a határidöiizlet bevezetésének szükségességét ! mivel Magyarországon a múlt évben bej vezették a határidőüzletet és több oldalról is felhangzott az a kívánság, hogy a ! két év előtt elejtett tervet meg kell valósítani. A Budapesten bevezetett rozsliatáridőüzict a szakértők véleménye sze- I rint kitünően bevált, a tőzsdének nagy i forgalmat hozott és a gazdasági életet lényegesen megjavította. A határidöiizlet ; bevezetése főleg ott szükséges, ahol a j kész áruval váló spekulációt ki akarják I küszöbölni, továbbá feltétlenül szükséges j a legális kereskedelem támogatására, 'mert megadja a módot a biztos kalkuláj cióra és , megad a az arbitrázs lehetőségét is. Hogy mennyire szükséges a határidőüz- i !e,t bevezetése, bizonyítja az is, tagjm [ budapesti • tőzsdén,- bár átmnkld^n ■ az; ! O.MGE ellene volt a határidőüzlet bevezetésének. most már ott tartanak, hogy i I nemcsak a kereskedők, hanem a gazda- ! Az állam alakulása óta az országban öt malomszövetség létesült. amelyben az egyes tartományok malmai tömörültek. A Vajdaságban megalakították Noviszad székhellyel a vajdasági kis- és vámmalmosok szövetségét. Beogradban a kereskedelmi nagymalmok szövetségét a szerbiai malmok számára, amelynek keretében létesült a szerbiai malomszövetkezet is (mlinarska zadruga) amelyben 17 nagymalom tömörült. Zágrábban a horvátországi malmok szövetségét. amelyhez 110 malom tartozik, még pedig nemcsak a horvátországiak, hanem a szerémség'ck is. Az ötödik malomszövetség Linbl.ianáhati alakult a szlovén malmokból. Ezeknek a szövetségeknek a háború befejeztével, amikor mindenegyes alkatrész beszerzése ügyében, minden behozatali és kiviteli kérdésben a szövetséghez kellett fordulni, lényegesen nagyobb jelentőségük volt. mim ma. A viszonyok konszolidációja után megmaradtak ezek a szövetségek, de csak mint a malmok érdekképviseleti, amelyek kormányintézkedések meghozatala előtt, mint tanács: dó és véleménytmondó szervek szerepelnek. A konjunktúra elmúlásával. 1923 után. a malmok a szövetségek révén már nem láthatták biztosítottnak üzemképességük teljes kihasználását és olyan megoldást kerestek, mely függetleníti őket attól a három fötényezőtől, amelynek intézése az állam kezében van: az adótól, a vámtól és a vasúti tarifáktól és belátták annak szükségességét, hogy sorsuk tett ki a szükséglét 107-4.9 millió dinár értékben. A legnagyobb fogyasztók: a gázmüvek. hajózás és a gyáripar. A belföldi gázgyárak évente 2500 vagon kokszot készítenek. Külföldről behoztak kokszot: 1922-ben: 90.796 tonnát 67.6 millió dinár értékben, !923:bcn: 82.382 tonnát 65.3 millió dinár értékben, 1924-ben: 82.945 tonnát 80.5 millió dinár, 1925-ben: 82.591 tonnát 59.4 millió dinár értékben. Brikettet évente hétszázezer vagont hoztak be körülbelül ötmillió dinár értékben. ! körök is feltétlenül kivánják a tengeri■ batáridőüzlet bevezetését. A budapesti I tőzsdetanács olyan előnyökkel fogja már a legközelebbi időkben a tengeri határ- i időüzletet bevezetni, hogy nemcsak a! 1 magyarországi kereskedelmi körökben, j I hanem az utódállamok részére is arbit- \ i rúzsként lesz maid felhasználható. Kiilö-1 j nősen a tengeri l.atáridöüzlctben nagyon számítanak az utódállamok részvéteiére, mert nem jöhet számításba a búza és rozs határidóiizlctnél fennálló bchovatali vám. mivel az utódállamok teugeritermé. sét Budapesten tranzitó szabadraktárban (átadhatják. A határidöiizlet bevezetése nálunk spe! ciálisan I kiküszöbölné a most dívó fedezetlen határiőüzletet, ■! amely nagyon sok kereskedőt tett már 1 tönkre, mert ha december hónapban köt ; májusi szállításra effektiv határfdöüzle-* tét, nem áll módjában a másik szerződő , féltől időközben differenciákat követelni, I be kell várnia a batáridő bekövetkezését, I amikor legnagyobb meglepetésére arról : győződik meg. hogy a szerződő fél, ' aki veszteségben van, nemcsak hogy ’ nem tudja átvenni az árut, hanem az esetleges differenciát sem tudja megfiizetui. Értesülésünk .szerint;noviszadi, tőzsde- j körűidből! ismét -élénk mozgalom indult! meg á két év előtti mozgalom felújítása- I ra és a határidőüzlet bevezetésére. intézését maguk intézzék. Ez érlelte meg a malmok koncentrációjának gondolatát de ez egyes tartományok malmainak állásfoglalása és az egyes tartományok érdekképviseleteinek ellentétes érdekei miatt ez a terv a komoly megvalósulás s,ódiuméiba nem juthatott. Ebben az időben a beogradi mlinarska zadruga már fennállott és igen szépen működött és amíg a többi tartományok malmai üzemeiket kénytelenek voltak redukálni, addig a szerbiai malmok teljes üzemképességüket használták ki. A vajdasági kis- és vámmalmoknak múlt évben megalakult szövetsége vetette fel elsőizben azt az eszmét, hogy füg. getlenitcni kel! a malmokat esetleges kormányzati intézkedésektől, amelyek a vám és tarifa kérdését érintik és egyesüljenek olyan szervezetbe, amely a nyersanyagot az egységes beszerzés következtében előnyösebben szerezheti be amely azonkívül a liszteladást központosítja, miáltal elérhetővé válik, hogy a kisebb é;s közép malmok ne legyenek kénytelenek olcsó áron elkótyavetyélni készleteiket, csakhogy pénzhez jussanak A 'vajdasági kis- és váminnlmok körében több komoly terv merült fel arra rézve, hogy miképen lehetne az egész jugoszláv malomipart szanálni. Ez a mozgalom cgyidőbeti két szövetségtől indult,ki és pedig egymástól teljesen függetlenül. A vajdasági malmok egyik csoportja úgy tervezte ennek keresztülvitelét, hogy száz-százötven számottevő kis- és középmalom trösztbe tömörüljön melynek keretén belül a malmok közös igazgatás alá kerülnének, szóval a malmosok feladnák eddigi önállóságukat és csupán, mint a tulajdonukat képező malmok üzemvezetői szerepelnének. A tröszt a malmok névértékének megfelelő kötvényeket bccsájtana ki. amelyeket a külföldi és belföldi tőzsdéken bevezetnének és ilyen kötvényeket kaptak volna u trösztben tömörült malomtulajdonosok is. Ez a terv már a vajdasági kis- és váintnalmosok szövetségének igazgatósága előtt feküdt, de megvaósulásra még sem került, csupán egyes részleteit használta fel a most megalakult vajdasági malmok szövetkezete. A másik mozgalom Zagrebből az egyik legnagyobb zagrebi malom vezérigazgatójától indult ki. A budapesti Viktória-malom mintájára tiz-tizennégy nagy malomból akart trösztöt alakítani külföldi töke bevonásával, még pedig ugyanannak a külföldi tűkének érdekeltségvállalásával, amely a budapesti Viktória konszernt finanszírozta. A trösztök eme formája egyelőre nem is annyira a malmok kapacitásának fokozását tűzte maga elé, mint azoknak rentábilissá tételét és előrelátta azoknál a trösztben tömörült malmoknál, amelyekre időnként nem volna szükség, a teljes üzembeszüntetést. A zagrebi tröszt nemcsak a liorvát malmok legjobbjait választotta volna ki, hanem az egész állam területén á legmegfelelőbb malmokat. Az ezirányu tárgyalások már folyamatban vannak és bizonyos, hogy a külföldi tőkeérdekeltség komolyan érdeklődik a jugoszláv malmok iránt. Ha nem is tisztára trösztcélokat szolgál a múlt vasárnap megalakult vajdasági matomszövetkezet, amelyhez napi százötven vagont produkáló száz malom tartozik, mégis, anélkül azonban, hogy a malmok függetlenségüket feladnák, közös irányelvek valósultak meg az eladásokat és vételeket illetőleg. Ebben a szövetkezetben tömörült malmok csakis a központ utján adhatják el őrleményeiket, ami hurkolt trösztjelleget ad az akciónak, de emellett igen fontos árszabályozó szerep jut a szövetkezetnek. A szövetkezet intézné központilag a beszerzéseket: zsákokat, szenet, nyersolajat vásárolna és megvédetté ä malmok érdekeit a vám és tarifális kérdésekben, biztosítási ügyekben. A malmok a’központtól tanácsokat fis? útbaigazító-' sokát kapnának, központilag irányítanák :: malmok hitelakcióit. A horvátországi malomtröszt akciójában vajdasági nagyinálmok is érdekelve vannak és meg van a remény, hogy ez az alakulat is hamarosan tető alá kerül. Az egész ország malomiparában megnyilvánuló akció abban csúcsosodik ki begy a malmok már nem számolnak többé a kormányzat ígéreteivel és ahol lehetséges, koncentrációval segítenek unitingükön, tovább küzdenek tarifális kiváltságaik megvalósításáért és főleg arra törekednek, hogy a most meginduló német, csehszlovák és görögországi kereskedelmi tárgyalásoknál minimális vámtarifa utján biztosítsák bizonyos kontingentált lisztmennyiség kivitelét. Közgyü esi naptár * Április 16. íi sö Hasaid! Szeri Takarékpénztár R. T. Hasaid (Bánát). Április 20. Szentül Takarékpénztár R. T. Szent a Ápri'is 30. »Asztra« R. T. Lcograd. Május 7. »Herzeg-Boszna < Biztosiló R. T. Beo- I grad. l'runko-Szerb Cement és Szénipari R. T. Beograd. Knmska 13. sz. Május 8. Standard Kauesuk Ipar R. T. Beograd. ,.S IŽBEIVE NO VINE“ T" v.vTtd f ■ 11«< n. hir(|pt .»sA ítél h pótlót me • , el né ♦ utófxgo« fizeté x I i* íja «ntáiom, ltd l*g ilá ib lő a « öáb kézhez kapom KAIlilOS hirdctoválialat KOV t>AÜ, i jt.conov trg 7. T ltfon 3—70 H«d lések t eredet ll dibiva ali j- ob, ke veieÄ ft té-elekhel f«lv i/üm hí ftum 34 0. apókra Miért szükséges a haiáridöüzlet ? Ismét feléledi a két tv előtti mizfalcm Országos maiomtröszt alakulj A Vajdasági an és H >rv itorsz.ágVan már megalakít - fa’, a malmok koncentráló]ára irányú ó szövet' ezefr