Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-14 / 102. szám
1927. április 14 BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. J orga Miklós román politikus nyilatkozik akisebbségekrőlésaromániaihelyzetről Látogatás a beogradi bizantológiai kongresszus legismertebb és legérdekesebb vendégénél Most ülésezik Beogradban a második bizantológiai kongresszus. Erre a kongresszusra, mint a Bácsmegyei Napló már jelentette, Európa minden részéből eljöttek a legkiválóbb bizantológusok. A megjelent tudósok között kétségtelenül egyike a legérdekesebbeknek Jorga Miklós bukaresti egyetemi tanár, a neves román ellenzéki politikus, aki először hívta öszsze Bukarestbe az első bizantológiai kongresszust. Jorga az Excelsior-szállóbeli lakásán, felesége társaságában — aki kitünően beszél magyarul — fogadta a Bácsmegyei Napló munkatársát, akinek nyilatkozott a bizantológiai kongresszusról és a kisebbségi kérdésről. — A bizantológiai kongresszus célja az, hogy állandó figyelemmel kisérjük a még ma is élő bizánci 'hagyományoknak az európai kultúrára való kihatásait. A balkáni népek kultúrája a bizánci kultúra bölcsőjében ringott, bár ez a bizánci kultúra nem maradt meg a maga kizárólagosságában, hanem azt úgy a különféle népek nemzeti érzése és tradíciói, valamint a nyugati kulturhatások is befolyásolták. A román nemzeti kultúrát, a román népnek az olasz dunai kereskedőkkel és’ az erdélyi népekkel való kulturális kapcsolatai rendkívül erősen elhajlították az ősi, az eredeti bizánci kultúrától. Mi, bizantológusok csak a kultúra kilométereit számolják és megnézzük, hogy az újabb művészeti és irodalmi produktumok az idő, a távolság tekintetében, hogyan aránylanak a régi bizánci emlékekhez. Megállapítható például, hogy egészen más a szerbiai középkori templomi esztétika, mint a középkori, a román templomi művészet. A kisebbségi kérdésről Jorga igy nyilatkozott: kelni. Mi mindenben azon vagyunk, hogy az uj körülmények között a kisebbségek jól érezzék magukat és az életet számukra megkönnyítsük. — A magyar mágnások külföldön is sokat panaszkodtak az agrárreform szerintük sérelmes intézkedései miatt. Nálunk az agrárreform nem irányult kizárólag a kisebbségek ellen. A két román egyház a román tudományegyetem földjeit is el kellett vennünk, mert a parasztnak földet kellett adni. Ha a paraszt nem kapott volna földet, akkor kitört volna a forradalom, ezt pedig mindenáron meg kellett akadályozni. A paraszt bolsevizmus szerintem sokkal veszélyesebb a városi munkások kommunista törekvéseinél. Ezután a román belpolitikára terelődött a szó. Megkérdeztük Jorga Miklós véleményét azokród a riasztó hirekről, a melyek a külföldön Ferdirtdnd román király betegségével kapcsolatban terjedtek el. Erre a kérdésre Jorga igy felelt: — A király beteg, de, hogy ez a betegség milyen természetű, nem tudom, mert nem vagyok orvos. Tény, hogy a király az utoisó előtti betegségét kiállotta. Ha netalán a király meghalna, Románia erre is fel van készülve, mert a halál esetére már rendelkezett a törvény. Nálunk lehetnek különféle szimpátiák a volt trónörökös iránt, azonban a törvény Intézkedései ezeknél az érzéseknél erősebbek lesznek. A román nép tiszteli a törvényt és ez lesz az irányadó abban a pillanatban, amikor a király halála bekövetkezik. Dr. G. D. Hivatalnok-sztrájk fenyegeti Lengyelországot Varsóban arra számítanak, hogy rövidesen kitör az általános sztrájk Varsóból jelentik: A lengyel posta-, távíró- és telefon-hivatalnokok szövetsége elhatározta, hogy csütörtökön három órás tüntető sztrájkot rendeznek, mert a postaigazgatóság nem adta meg a tisztviselők által kért fizetésjavítást. A vasúti alkalmazottak szolidaritásuk jeléül szintén meg akarják állítani három órára a forgalmat az ország egész területén. Nagy az aggodalom Varsóban, hogy a tüntető sztrájkból általános hivatalnoksztráik lesz, mert a tisztviselők hangulata olyan elkeseredett, hogy a munkabeszüntetés kqnnyen átterjedhet a vidékre is. Politikai körökben számolnak azzal az eshetőséggel is, hogy az állami tisztviselők sztrájkját fel fogják használni az ipari munkások is arra, hogy újabb erőteljes mozgalmat indítsanak bérköveteléseik teljesítése érdekében és igy általános sztrájk fenyegeti Lengyelországot. amelynek igen súlyos politikai és gazdasági következményei lehetnek. Ujabh polgárháború tört ki Délkinában A sanghaii munkásság sztrájkba lépett Csang-Kai-Sek kantoni főparancsnok kommunistaellenes rendszabályai miatt — A kantoni kormány a nankingi csapatok parancsnokságát mír kivette a fővezér kezéből Oroszország nem tesz megtorló intézkedéseket Peking ellen — Nagyon sajnálhatja, hogy tegnap vasárnap nem volt jelen a román követség fogadó estéjén, ott láthatta volna, hogy a tanítványaim között magyarok szászok, és románok vannak és köztük sem én, sem pedig a tanítványaim nem teszünk különbséget. Az én nemzeti kisebbségi politikámban benne van az én egész. életpregrammom. Mindenki énkoíjcn beszéljen, táncoljon úgy. ahogy akar én nem ."karok a nemzeti kisebbségtől egyebet mint hogy Ismerje meg az országunkat és abban becsületesen dolgozzék. A magam részéről gróf Majláth Gusztáv romániai magyar püspökkel a legjobb barátságban vagyok. Sőt a román országos műemlékeket megőrző bizottság amelynek én is tagja vagyok, az erdélyi magyar katholikus műemléket épen olyan védelemben részesíti, mint a két román egyházat. Erre a célra nagyobb pénzösszegeket is bocsátottunk az erdélyi katholikusok rendelkezésére, anélkül, hogy ezekről a pénzekről elszámolást követeltünk volna. — A Bratianu-kormány számos kisebbségi törvényt hozott tető alá, bár Anghelescu volt közoktatásügyi miniszter kisebbségi javaslatai ellen a mai kormánytöbbség akkor élesen állást foglalt. A magyarországi sajtóban az elnökségem alatt álló Kultarliga ellen már tobbizben éles támadások hangzottak el. ügy állítják be ezt a román Kulturligát hogy az bombával, terrorral akar románositani, pedig ez nem igaz. Ez a kulturüga egész Románia művelődését tartja szem előtt és ha kisebbségi kulturtörekvésekct támogathatunk, azt mi a legnagyobb előzékenységgel teszük meg. Ha Toiisch szász püspök hozzám, mint a Kulturiiga elnökéhez, német levelet intéz én arra mindig németül válaszolok; magyar levélre pedig magyar választ küldünk. Amikor az erdélyi magyar templomokban a magyar himnuszt énekelték, akkor a román belügyminiszter ez ellen nem emelt kifogást, sőt kijelentette, hogy nyilvános helyeken szabad a magyar himnuszt éue-Londonból jelentik: A Kólából érkező jelentések alapján arra lehet következtetni, hogy azon a polgárháborún kivtil, amely Dél- és Észak- Kinát állította szembe egymással, rövid időn belül kirobban az uj polgárháború is, amelyben Déikina két része, illetve a Kuomintang két frakciója méri össze az erejét. Az egyik frakció vezére Csang- Kai-Sek, a kantoni hadsereg főparancsnoka, aki nemrég vonult be diadalmasan Nankingba és aki most a legerélyesebben lép fel a bolsevista agitációval szemben. A sanghaii munkásszervezetek általános sztrájkkal tiltakoznak egykori vezérük rendszabályai ellen. A sztrájkolok Pei tábornoknál tiltakoztak azok ellen az intézkedések ellen, amelyeket a kantoni fővezér az utolsó napokban a kommunisták ellen foganatosított. A tüntetők a nemzetközi koncessziók védővonaláig hatoltak, ahol szétszórták őket- A tüntetők kövekkel dobálták meg a francia őrséget, mire az fecskendőkkel zavarta szét őket. Csang-Kai-Sek naponta megismételteti a kommunista razziákat és ezért a kantoni kormánynál teljesen kegyvesztett lett. A kantoni kormány a nankingi csapatok főparancsnokával már közölte, hogv a jövőben csak a kantoni haditanács utasításait követheti, holott eddig a nankingi csapatok is Csang-Kai-Sek parancsnoksága alá tartoztak. Csen kantoni külügyminiszter is végleg szakított Csang- Kai-Sek tábornokkal. Az angol sajtó egyre növekvő szimpátiával ir a tábornokról és a Times megállapítja, hogy a nankingi eseményekért nem Csang-Kai-Sek tábornokot, hanem közvetlenül Csen külügyminisztert fogják felelősségre vonni. A másik szélsőséges frakció vezére Csen külügyminiszter és Borodin szovjetmegbizott. A Times jelentése szerint Kin- Kiang-ban a csőcselék megtámadta az angol konzulátust és azt teljesen kifosztotta. Pekingi jelentés szerint a pekingi követ és a követség több tisztviselőjének felesége a helyzet komolyságára való tekintettel elhagyta a várost. Mint Moszkvából jelentik, a szovjetunió véleménye szerint Csang-Cso*Lin aligha fogja tel-Berlinből jelentik: Spalajkovics berlini jugoszláv követ a Lokalanzeiger párisi tudósitója előtt nyilatkozott a jugoszlávolasz incidensről. A követ a következőket mondotta: — Az az incidens, amelyet az olasz kormánynak a nagyhatalmakhoz intézett körjegyzéke idézett elő, a mi javunkra ért véget. Az olasz vádak teljesen alaptalanoknak bizonyultak. Jugoszláviának igen kényelmes lehetősége volt, hogy meggyőzze a nagyhatalmakat abszolút lojalitásáról. Mussolini ugyanis azzal, hogy kijelentette, hogy nincs semmi ok ankétbizottság kiküldésére a helyszínre, maga beismerte, hogy az olasz vádak alaptalanok. Mussolini ámításnak lett áldozata. Tény, hogy Achmed Zogu bég félt saját népének támadásától és azért azt hitte, hogy személyes érdekeit legjobban úgy védheti meg, ha forradalmat igyekszik előidézni. Az incidens nem fontos, de van egy jó oldala, hogy egész Európa közvéleményének figyelmét a tiranai paktumra irányította. jesiteni a szovjetkormány jegyzékében foglalt nésrv követelést. A lapok hangsúlyozzák, hogy a diplomáciai viszony megszakításán kívül a követelések visszautasítása esetén sem kerül sor további megtorló intézkedésekre. Az Izvesztija szerint a pekingi szovjetkövetségen megtartott házkutatást Anglia provokálta, hogy ilyen módon háborúba keverje Csang- Cso-Lint Oroszországgal, amely esetben Anglia is támogathatná fegyveresen az északkinai hadsereget és bevonulhatna Délkinába. — Róma és Beograd között közvetlen tárgyalások indultak meg és ezen a tiranai paktumot és a nettunói szerződést is letárgyalják. A tiranai paktum, amely ugyanakkor garantálja Albánia területi integritását és egv albán politikus személyes helyzetét, ellentmond önmagának. Pontról-pontra revízió alá kell venni a szerződést, amely Olaszórszágnak jogot ad az intervencióra. Mint Rómából jelentik, a Giornale d'ltalia szerdai számában újabb támadó cikket közöl Jugoszlávia ellen. A lap belgrádi tudósítója megismétli azt a korábbi állítását, hogy az albán határ mentén összpontosítják a jugoszláv hadsereget és ennek bizonyítására különböző katonai intézkedéseket sorol fel. A beogradi tudósitó szerint az elmúlt napokban Beogradba érkezett Banabano Angelina ismert orosz forradalmárnö, akit fontos misszióval küldött ki a II. internacionálé végrehajtó bizottsága. Állítólag ö van megbízva azzal, hogy az Olaszország ellenes propagandát még jobban kiterjessze a Balkánon. Az olasz lapok ismét támadják Jugoszláviát Spalajkovics berlini jugoszláv követ szerint a Népszövetségnek kell elintézni az olasz-Jugoszláv affért I
