Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-10 / 98. szám
Munkásmozgalom Pa:esziin3ban Gazdasági krízis és munkanélküliség A Palesztina! zsidó rnunkásszervezet óién nem egy elnök, hanem egy vezértitkár áll. A vezértitkár a külföld előtt is jól ismert Ben Qorion. Hozzá, mint legkompetensebb faktorhoz fordultam, hogy a nyilvánosság számára felvilágosítást kapjak a Palesztinái munkásság helyzetéről, A központi szervezet végrehajtó bizottsága Tel-Avfvban, a rcchov JehmJa- Halevi 33. szám alatti épület első emeletén székel. Itt székel Ben Gorion, aki huszonegy éve hagyta cl Európát. 1930 decemberében alakult a Hlsztadruí-tfaovdim-Haivrlm Be crec Israel (Palesztinái zsidó munkások országos szorvezete). A Hisztadrutnak akkori megalakulásakor összesen 4.400 tagja volt, mig ma tagjainak létszáma 22.440. A Misztadrut tagjainak nagy része, ellentétben a külföldi munkásszervezetekkcl, nem ipari hanem a mezőgazdasági mukás és maga a szervezet is ezen foglalkozási ág kitanulására és a benne való elhelyezkedésre fekteti a fősulyt Mintegy hatezer tag é! mintegy negyven klrncábán (közös gazdálkodásban, közös háztartásban) és mosávban (faluban). A földet a zsidó nemzeti alap — a Keren Kajcmet Lejlszrael bocsátja rendelkezésükre. Palesztina nem az első krízisét éli ma. 1922—23. évben szintén volt egy krízis, de nem volt oly húz,amos ideig érezhető, mint ma. Annál Is inkább, mert az akkori taglétszám nem tett ki többet, mint nyolcezret, a munkanélküliek száma pedig kétezret, a mai hétezerrel szemben. A krízis leküzdésére a szükséges anyagi eszközöket a saját tagjaitól igyekszik megszerezni a Hisztadrut. Es pedig oly módón, hogy azok a munkálok* kik valamely munkánál napi nyolc, órát dolgoztak, ezentúl csak hat órát dolgoznak,, ezáltal harminc százalékkal növelik a munkáslétszámöt. A hivatalnok tagok pedig két napra eső fizetésüket adják erre a célra a tagsági illetékeken kívül. A Hisztadrut vezetősége ezenkívül állandó tárgyalásokat folytat a kormánynyal a Hanhalat-Clonittal a Keren-Kajemettel, a városi és egyéb közintézményekkel és ennek eredményeképen rövidesen megkezdik különböző közutak renoválását illetőleg uj utak építését. Ezek közül mint jelentősebbeket ki kell emelni a Tel—Aviv—Petach—Tikva közötti ut építését, amelyet már meg is kezdtek, Külnö érdekessége ennek az útnak, hogy busz méter széles lesz- Ugyanis tervbe van véve egy villamos vasút építése, amely Tel-Aviv és Petach-Tikva között fogja a forgalmat lebonyolítani. Azonkívül a közeljövőben kezdenek hozzá a Tel-Aviv—-Sarona, Rison-Lecion—Kecliovot közötti ut építéséhez. Tervbe van véve Nurisz és Nahalat között negyvenezer dnuámnyi területnek vízzel való ellátása, amely munkálatok szintén liat-hétszáz embert fognak munkához juttatni. Haifa közelében rövidesen hozzáfognak hatvan-hetven ezernyi dnnám föld lecsapolásához. Ebből tizenötezer álmámon fog felépülni a Schehmat-Ovdim — munkások városrésze. — A Rutenbergmiivekkel kapcsolatban a Jarkon mentén húszezer dnuárn területet fognak narancsosnak ültetni. Tel-Aviv városa 15.000 fontért építtet különféle utakat és szükség munkákat. Azonkívül tervezik a Kison-folyó torkolatának kiszárítását, melyre tizenkétezer fontot irányoztak elő. A nemrég lezajlott munkás nagygyűlésen ezerötszáz munkanélküli foglalkoztatását kívánták Hanhalát Cionittól, de az akkor hozott éles hangú javaslat még a bizottság előtt van döntés végett. Palesztinában 31.836 munkás van. Ebből a Hisztadrutnak tagja 22.440. Ezek iparágak szerint a következőképen oszlanak meg: 1927. Április 10.__________ Mezőgazdaságban Epitö iparban Napszámos Textil és ruházati cikkek előállításánál Elektromosságnál, ■ bányászatná! Faiparnál Fuvarozásnál, szállításnál Élelmezésnél Papir-, nyomda-iparban Tisztviselők Tanítók Gyógyászatnál (orvosok, ápolók) Egyéb szakokban Háztartási alkalmazottak Tanoncok 94 A munkanélküliek fő kontingensét az Nem csodálom, hogy tisztelt barátom a magasztalás hangján ir a Thomas Mann mindenképpen nagy — a méreteiben gigantikus s a koncepciójában hatalmas — regényalkotásáról: a Vardzshegy-ről. Az elolvasása (irja ön) felejthetetlen és izgató élmény, s ön úgy érzi. hogy aki a lapjait falja, stációt, sőt egyéniséget változtat: ott találja és képzeli magát egy csodás-varázsos tisztalevegőjü magaslaton, a csöndcséletü és csöndes iialálthozó Zauberg-cn. egy szigorú obszervanciáju szanatórium fölényes orvosai mellett, bizakodó gyógyíthatatlan betegek közt, zsarnokoskodó ápolók társaságában. maximál-hőmérővel a hóna alatt vagy a szájában, liipokondrizálva az egyik fertályában, hencegve-reménykedve a másikban... Csak helyeselhetem azt az elhatározását, hogy az újabb regényirodalomnak a hosszaságban is rekordtermékét (a Jean-Chrlstophc óta nem Írtak ilv terjedelmeset) még egyszer akarja olvasni, s így megrögziteni kivánja emlékezetében azokat az értékes részleteket — gyönyörű leírásokat és mélyelméjü vitatkozásokat —. amelyek a regény (egyébaránt elég sovány) meséjére kiváncsi olvasónak a sietsége folytán ott gyökeret nem verhettek. Igen,, olvassa el újból. — többet fog ta-! nulni belőle, .mint nem . egy u. n. tanulsá- j gos műből és többet fog élvezni, mint egy tucat* divatos regényből., .. , Óh, mily gyönyörűség másodszor olvasni egy könyvet, amely tizszeri elolvasásra is méltó, s mennyire fáj nekem, hogy én már a legjobbat s a legszebbet se élvezhetem kétszer, mert öreg vagyok ahhoz a reménykedéshez, amely azzal biztatott mindig fiatalkoromban, hogy a kedves könyveimhez, a szivem litteraturájához, a lelkem olvasmányához időnkint visszatérhetek. Aki már csak oly keveset olvashat, az nem engedheti meg magának az időpazarlást, amelyet az ilv »visszatérés« jelent. De ön még fiatal, még sok olvasóesztendő előtt áll. — vegye hát elő még egyszer a Varázshegyet. s akkor talán majd magától is rájön, mennyire nincs igaza abban, amit j — egyetlen kifogásként — a monumentális regényóriás ellen hangoztat. Azt kifogásolja a levelében, amely egyébaránt tele van a nagyszerű és nálunk is népszerű szerző dicsőítésével, hogy Mann csu-1 pa betegeket szerepeltet a két kötetében és ! állítja, hogy ez árt a mű szépségének, mert hiszen — idézem önt — »a betegség csúf és kellemetlen dolog, s ami rut, az nem lehet fölemelő és igazán esztétikai hatással, hogy a közönség idegeire is tekintettel kell lenni az írónak, aki tudhatná. hogy az olvasó szívesebben gyönyörködik az egészséges férfiban és a normális nőben s az egészséges, becsü- i letesen érzéki szerelemben, mint a morbidezza-ban. a tébécés férfiban, a hervadó nőben és a sápadt, jövfttlen szerelemben.« Az ön példája bizonyítja a legékesszólóbban, hogy olyan olvasó is akad. aki élvezni tudja — sőt újból akarja olvasni azt a regényt is, amelynek a szereplői szanatóriumban laknak, köhögnek és ritkán gyógyulnak meg. Ám azért, nem tagadom. a közönség nagyobb része bizony jobban sezreti az egészséges, szélesvállu, domború mellkasu íérfialakokat az irodalomban is s a sportlady-ket a novellákban. mint a betegeket, szenvedőket s a halállal eljegyzetteket. de hát az író — főleg, ha ő maga léliaságmentes és nem a livre du jour-1 leső fölületes embereknek ir — nem sokat törődik azzal, hogy a nyájas olvasójának vagy a szépséges I olvasónőjének milyen regényfigura tetszik. Es én nem tehetek róla: ezek az I igazándi írók s ezeknek 3 könyvei azok, í amelvek bár nem azzal a célzattal készül- i tek. hogy a nap olvasmánya legyenek, mégis — mert végül kijön a2 lgaatág — építőipar adia, ami a mostani krízissel, valamint a bevándorlás stagnálásával van összefüggésben. Husvétkor lesz a munkások országos kongresszusa Tel-Avfvban a következő tárgysorozattal: 1. Gazdasági helyzet. 2. Telepítés. 3. A Hisztadrut mezőgazdasági munkája. 4. Különböző szakmunkások értekezlete. 5. Tarbuth (kultur) munkák. 6. Az Arab munkásokkal való viszony és együttműködésnagy példányszámban fogynak. Végül, — mert eleinte elmaradnak a divatos szépirodalom termékeinek a gyors iramától, de később, amikor emezeket az cfemeridákat tnár rég elfeledték, e nemesebb müvek folyton uj meg uj kiadást érnek. A Varázshegyet na még üti a »Szőkék előnyben« cimü játékos tréíaság, egy-egy Dekobra-könyv s némely Rosny-féle kokottrcgén.V, de huszonöt év múlva ezekre már csak a mai olvasók (akkor már öreg bácsik és nénik) fognak emlékezni, a »Zauberberg«-et pedig az akkori fiatalság is élvezi majd istentudjahányadik kiadásban, bár a benne szereplő és betegeskedő hölgyek távolrul se olyan csinosak, formásak és egészségesek. mint a hálókocsik madonnája, meg a Rosny ur szenvedelines és győzedelmes kurtizánja. Igen. itt a regény szép, amott pedig a regény szereplői szépek, itt a regény egészséges alkotás, amott annak a hölgyei egészséges »küllemüek« s az előbbinek az Írója a halhatatlan. Mann ui tudta. hogy mit csinál, s tudja, amit ön nem akar tudni, hogy a rut is lehet szćphatassal. amint ezt Karl Rosenkranz az ő hires tanulmányában (Die Aesthetik des Hässlichen) meggyözőleg bizonyította. Ami pcdig! az olvasók idegeit illetik óh. azokat ne féltse a szanatóriumi doktorok téltudós egészségügyi és bonctani fejtegetéseitől. sem a bepakkolt tüdöcsucshurutosoktól s azoktól a halálesetektől, amelyek a varázshegy gyógyintézeteiben is épp oly elkerülhetetlenek, mint a többi kórházakban. Az az olvasó, akinek az idegei négynél több esztendeig győzték a harctéri tudósítások borzalmait, városok égését, műemlékek pusztulását s az cinbertestvérek százezreinek a »hősi halöl «-át s most »érdeklődéssel« lesik a khinai fölfordulásról szóló izgató híreket, annak a jó urnák az idegrendszere kibírja azt az életvergődést és halálfelékészülödést is. amit a Thomas Mann egyik-másik plasztikusan rajzolt beteg figuráján van alkalma végigszemlélni. Avagy az a különös körülmény izgatta önt c recénv olvasása közben, hogy a betegek, akik Ht a halál előszobájában szenvednek, önnek nem személyes ismerősei. még csak nem is valóban élő lénvek s csak a szerző képzeletének a fantáziás szülöttjei? Ugyan menjen! Hiszen ön tegnap is jóízű kártyázásközben értesült egy régi iskolapajtásának sok szenvedés után bekövetkezett haláláról. S ön a szomorú híren csak annyira se ijedt meg, hogy renonszot csinált volna, ma pedig kedélyes kapucinerezés mellett olvasta a khinai harctér ijesztő bulletinjét, s még a kávéskanala se rezgett a kezében... Bele kell nyugodni, tisztelt barátom, hogy sok szenvedés van a világon s hogy az irodalom, amely az élét képe (szinte: az életképe), szintén tele van e szenvedés rajzával. S ezt a »Zauberberg« írója ugv festi, mint előtte vajmi kevesen. — csak őneki magának sikerült ez egyszer talán még jobban, a Halál Velencében cimü művészi elbeszélésben .ahol a megsemmisülés felé siető novellahőst szerető szánalommal kisérjük utolsó utjain, nem kevesebb érdeklődéssel, mint a Varázshegy Joachimját. aki meghal és Castorpot, akit mindvégig féltünk a haláltól. Persze, Otto Julius Bierbaum vagy más humorista-iró az ö témáját másképpen dolgozta volna föl. Nála a Varázshegy szanatóriumában csupa egészséges (és legfeljebb képzelt beteg vendég foglalta volna el a szobákat és a Liegeplatz-okat s ebből a fura helyzetből pompás szatírát és mindenképpen mulatságos olvasmányt varázsolt volna elő az elmés iró. Ám az egészséges realitású Th. Mann épp azzal találta fején a szöget. hogy kőltői képekbe csoportosította a httegházi (rendesen elég prózai) jele-17. oldal. neteket és chiar'oscuro-ban festette meg a szomorú betegek portréit. — s itt az ö nagy diadala. Sötétes képeivel az olvasót még se szomoritja cl, mert a művészet min.dig derült, még akkor is. ha betegeket ábrázol. A beállítás szépsége széppé teszi a magában vigasztalant... Az irodalom, amely a kivételes típusoknak s a még kivételesebb jellemeknek a találkozóhelye, tele van betegekkel, mert hiszen ezek a kivételek mégis csak érdekesebbek, mint az egészségtől duzzadó. az életben pompásan bevált, de a litteraturában kevésbbé helytálló emberpéldányok. amelyek egyikéről Heine — a kivételes szellem és a kivételes beteg — borzalommal mondta: »az ilyen nagyon is egészséges pasas közelebb áll az állathoz, mint az emberhez«. Ez persze beteges túlzás, de bizonyos, hogy a szépirodalom hálásabb témákat, érdekesebb alakokat és alkalmasabb jellemeket talál a betegek szenvedő köztársaságában, mjjit az egészségesek élvező táborában. Már csak azért is. mert az ember többféleképpen lehet beteg, mint egészséges. Alig van két egyforma beteg (ezt minden individualizáló orvos beösmeri). és roppant sok az ember, aki egyformán egészséges. Az Oblomow-va! szembehelyezett ősegészségü Stark bizony távolrul se érdekli annyira az olvasót, mint a beteg Olomow. aki eredetibb módon beteg, mint aminő módon egészséges az ellentéteképpen beállított német. Az egészség kétségkívül a legcrtékésebb földi kincs, s a boldogságnak és megelégedésnek is a legfontosabb föltétele. s akik a legdrágábbak nekem, azoknak makulátlan egészséget kívánok elsősorban, és teljes szívvel. De az egészségben van valami prózai, amivel nem akarok semmi rosszat mondani róla, hiszen a prózai dolgok, ha nem is olyan szépek, mint a költőjek, nagyon jók és sokszor jobbak a költőieknél, például a jó ebéd. a vagyonossá«, a zsíros hivatal, a tekintély és — the last not least — az egészség maga. Csak azt akartam jelezni, hogy az életben gyakran s az Irodalomban mindig érdekesebbek a betegek az egészségeseknél és ha az irodalomban nem is mindig élettelicscbbck. de bizonynyál — költöibbck, Hamlet határozottan érdekesebb Rosenkrantznál és Guildensternél. sőt Claudius királynál is, aki bizony olyan erőteljes és egészséges, amilyen csak egv »mosolygó gazember« és kíméletlenül brutális »Übermensch« lehet, r.s Oblomow és Raszkohiyikow, a Karamazofíok és Macbeth meg Nyls L.vhnc, Maria Ürubbe és Renéc Maupcrjn, Ofélia meg Hedda Gabler, s a többi beteg dráma- és regényhösök mind-mind Sóval poétikusabb lények, mint a velük szemben álló. hadakozó és őket végül is legyűrő szürke — de nagyon egészséges — emberiség. Az életnek a betegei is — a művészek, a költők, a nagy becsvágyók, az eszmemártírok, a forradalmárok, az elvhüek, a lovagiasok, az altruisták, a nemeslelküek. akik (nem tehetek róla) mind költők is egy kissé — érdekesebbek, mint az egészséges tömeg, amelyből kiválnak s amelyet mint geniálisan odadobott színfoltok tesznek tetszetősebbé... Mindenkinek egészséget, jó egészséget kivánok, — tudom, hogy az egyén csak úgy lehet elégedett, boldog, ha a teste-lelke egyaránt bacillusmentes. — De az emberiségnek mégis mentül több ily érdekes beteget kivánok. Mert ahogy az irodalomban ők a legsikerültebb alakok (majd azt mondtam: a legegészségesebbek), a legérdekesebbek és sokszor a legrokonszenvesébbek is, azonképp az életben az efféle betegek: a nagy jóttevők. a bátor uiitók. az okos fölvilágosítók s a szabadsághősök, ök maguk betegek, nem élnek oly soká. mint azok az egészségesek, akikkel jót tesznek. — néha tragikus véget is érnek, — de szükség van rájuk, szükség van a betegségükre, szükség van a tragikus sorsukra, amely haladást, boldogságot és egészséget jelent a többieknek. Szóval: éljen az egészség! De éljenek azok a betegek is, akik ennek az egészségnek a föltételei, a biztosítékai és a jóltevöi! 5424 2817 6254 1651 1724 1412 631 611 391 1749 49 5 554 773 1154 BÁCSMEGYEI NAPLÓ Tel-Aviv, 1927. április, Hoffman Irodalmi levél Irta: Baedeker
