Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-10 / 98. szám

1927. április 10. 9. oldai. KINTORNA Amerikai vicc. A közlekedési rendőr megállít egy höl­gyet, aki az előirt sebességnél gyorsabb tempóban vezeti kis automobilját. — Felirom gyorshajtásért — mondja szigorúan a közlekedési rendőr. A hölgy bemondja az adatait. A jegy­zőkönyv elkészül. Kiderül, hogy már ne­gyedszer kerül a dáma hasonló hely­zetbe. — Mért szalad maga mindig ilyen gyorsan? — kérdezi a rendőr, mielőtt tovább engedné. — Mert az órám siet és hozzá vagyok láncolva az aranylánccal... ¥ Előadás után a mozi előcsarnokában. Az egyik: Nézze, ennek az embernek, aki itt előttünk megy, milyen remek mozi-lábai vannak. A másik: Mozi-lábai? Flát ez meg micsoda? Az egyik: Hát olyanok, mint ezekben a mozidarabokban a szerelmesek. Előbb elválnak egymástól és az ember azt hi­szi, sohasem találkoznak többé és a vé­gén mégis egymás mellé kerülnek. # Froculáné, mióta pálinkaméréséből milliárdósnő lett, azóta olyan szörnyű müveit, hogy már nem lehet kibírni. Ma már olyan gazdag, hogy azt a fényűzést is megengedheti magának, hogy' beteg­ségei legyének. Épp az orvosnál ván, ahol a következőket adja elő: — Ah, doktor ur, nagyon szeretném, ha engem inzultálna, mert az utóbbi idő­ben olyan konfekciókat érzek a fejem­ben ... Az orvos sem hagyja magát: — Ne csináljon ebből skrofulusokat magának, kedves asszonyom, menjen a hipotékába és vegyen rinocerosz-olajat! TŐZSDE —BE— Zürich, ápr 9. Zárlat: Beograd 9.135, Páris 20.37, London 25.255, Newyork 519 hétnyolcad, Brüsszel 72.25, Milánó 25.075, Amszterdam 208, Berlin 123.225, Bécs 73.125, Szófia 3.75, Prága 15.395, Varsó 57.95, Budapest 90.80, Bukarest 3.25. Budapesti gabonatőzsde, ápr. 9. A ga­bonatőzsdén a határic'iőpiacon lényegte­len volt az árváltozás, a készárupiacon az irányzat változatlan. Hivatalos árfo­lyamok pengő-értékben a határidőpia­­eon: Búza májusra 32.88—32.98, zárlat 32.94—32.96, októberre 28.80—28.86, zárlat 28.80—28.82, rozs áprilisra 27.04 —27.06, zárlat 27.04—27.06, májusra 27.04, zárlat 27.06—27.08, októberre 21.88—21.92. zárlat 21.88—21.91. A kész­­árwpiacoii: Búza 33.10—34.60, rozs 26.40 —26.60, árpa 22.50—23.70, sörárpa 25— 27.50, tengeri 20.20—20.40, zab 22— 22.40, korpa 17.80—18. Noviszadi terménytőzsde, ápr. 9. Bú­za 76 kilós 2%-os kereslet 305 dinár, kínálat 307.50 dinár, 75—76 kilós 2%-os kereslet 302.50 dinár, kínálat 306 dinár. Tengeri 7 vagon bácskai 156—157 di­nár, 3 vagon szerémségi, paritás Rtima 160 dinár. Bab másfél vagon bácskai fehér válogatott 200 dinár. Liszt 1 va­gon O-ás kombinált bácskai 255 dinár, 1 vagon 5-ös bácskai 380 dinár, 3 va­gon bácskai 6-os 360 dinár, 1 vagon BÁCSMEGYE2 NAPLÓ 6-os bácskai 395 dinár, 1 vagon 7-es bácskai 280 dinár. Irányzat: változatlan. Forgalom 18 és fél vagon. Budapest! értéktőzsde, ápr. 9. Magyar Hitel 92.6, Osztrák Hitel 13, Kereske­delmi Bank 126, Magyar Cukor 220, Georgia 21.2, Rimamurányi 111.7, Salgó 66.4, Kőszén 679, Bródi Vagon 5.4, Beo­­csini Cement 225, Nasici 210, Ganz-Da­­nubiuszi 252, Oanz Villamos 169.5, At­henaeum 30, Nova 59, Levante 31.8. Irányzat: ingadozó: Vízállás Duna: Bezdán 370 (— 6), Apatin 349 (— 5), Bogojevó 426 (— 5), Vukovár 354 (0), Palánka 350 (0), Noviszad 369 (+ 9), Zemun 417 (+ 6), Pancsevó 405 (— 1), Orsóvá 395 (0). Dráva: Oszijek 196 (—- 10). Száva: Mitrovica 536 (— 17), Beograd 372 (0). Tisza: Szen­­ta 364 (+ 4), Titel 414 (+ 1). Most pedig, kedves Argyropoulos ur bucsuzom öntől. Sajnálom, hogy meg kellett önt fosztanom attól az illúziótól, hogy egyik legkedvesebb költőjének Pi­­sistratus korából származó kiadását sze­rezheti meg. Vigasztalja meg az a tudat, hogy megtakarítja azt a pénzt, amit ezért az illúzióért kellett volna fizetnie! (16) — Mit használ az — kérdezte faun­­arccal a milliomos — hogy maga ezt át­látszó cselnek tartja? Collin mégis csak mindig újból és újból félrevezeti öni! — Sir! Átkozott pech üldöz... — Kyros, ha a pech üldözi magát, ak­kor ez' a szeszélyes istenség mindeneset­re sokkal ügyesebb az üldözésben, mint Rádió-műsor f A várót melletti teám a huUámhoisxt jelenti) Vasárnap, április 70 Bécs (517.2): 11: Szimfonikus hang­verseny. 16: Délutáni koncert. 19: Ka­mara zene-est. Zagreb (310): 17: Tánczene. 20.30: Esti zene. 21.45: Napi hírek. Prága (348.9): 9: Közgazdasági hírek. 10: Vegyes program. 17: Tánczene. 19.30: Vegyes koncert. London (361.4): 16: Zene. 17.20: Ka­tonazene. 22.20: Koncert. Lipcse (365.8): 8.30: Istentisztelet. 16: Koncert. 20.15: Vidám zene-est- 22.30: Tánczene. ) Róma (449): 10.30: Hangverseny. 17: Jazzband. 21: »Traviata«, »Tosca« ope­raházi előadás. Berlin (483.9); 1.30:,■ Térzene. 16.30: Zene. 20.15: Hangverseny. 22.30: Tánc­zene. : Budapest (555.6): 9.15: Hirek és szép­ségápolás. 12: Beethoven-koncert. 13.22: Közgazdasági hirek. 17.02: Magyar da­lok. 17.30: »Méltóságos papa« vígjáték. 20.15: Irodalmi előadás. 21: Zcnetörté­­nelmi előadás, utána tánczene. Hétfő, április 11 Bécs (517.2): 11: Koncert, program bemondás szerint. 16.15: Délutáni kon­cert. 20.05: Koncert. Zagreb (310): Ž0.30: Kamarazene. 21.45: Napihirek. Prága (348.9): 12.15: Koncert. 17: Hangverseny. 20.08: Koncert. 22.15: Tánczene. London (361.4): 17: Tánczene. 20.45: Modern zene. Lipcse (365.8): 16.30: Koncert. 20.15: Novellák. 22.15: Táuczene. A bécsi tavaszi vásár szenzációja az „1NGLLEN“ porceiLn hangosan beszélő Lautsprecher Ára C3ak Din. 2)r— S. H. S. vezérkéoviselet: Konrath «I. d. bubotiea Róma' (449): 13.30: Hangverseny. 17.15: Filharmonikus hangverseny 20.25: Nagy koncert. Berlin (483.9): 17: Zene. 20.30: Kon­cert. Budapest (555.6): 12.15: Hirek. 16: Énekes hangverseny. 17.02: Gitárkon­cert és ének. 20.15: Kamarazenekari hangverseny, utána cigányzene. ELmzAsTEULEN az egyedüli b ztos szer a „VI 5.. F A N - T E Aí{ és „ V IFF AN - I» 1LULAK« ainei ek használatával 4 hó >;ip alatt v* k lót vvfczte t. m. Ezen készít é ye et tovább a is használom és azokat mm fentinek a legmelegebben ajánlhatom. A kitűnő hatisprt a Viifan pvóyvszeré.?z labo­ratórium nak Zagreb, Ilica 204. szám ezenne. el smeresemet fejezem ki Siuičikias Gartl magásizónj Zagreb Prilaz 43. !2<>17 Sietve üdvözli, kész hive Charles Duval, alias Pelotard professzor, alias Coliin Fülöp.« A Mr. Kenyon nevére szóló levél pedig a következőket tartalmazta: »Kedves Mr. Kenyon! Most, hogy már nemcsak a Kék Vona­ton elrabolt értékeket szereztem vissza, hanem a rablóbandát is kézrekeritettem. remélem lesz olyan kedves és beszünteti a sajtóban és a párisi hirdetőoszlopokon ellenem indított mocskos hadjáratát. Talán érdekelni fogja önt, hogy miből jöttem rá arra a gazságra, amit Argyro­poulos úrral el akartak követni. Akár hi­szi, akár nem — abból a menüből jöttem rá mindenre, amelyet néhány nappal ez­előtt a Hotel Cezarini előcsarnokában együtt tanulmányoztunk! őszinte üdvözlettel, hive Charles Duval. (Nincs időm, hogy felsoroljam többi neveimet is.«) A detektív dühösen káromkodott. — Egy menü! Mi közelehet egy menü­nek ehhez az ügyhez? Válaszul a milliomos harsányan fel­kiáltott: — Mát sohasem fogom látni ezt a Collint?! Polyphemos 1. A Kék Vonat kirablóinak letartózta­tása Párisban óriási feltűnést keltett. »Gonosztevők, akik a Cook-iroda je­gyeivel utaznak.« — »Az üldözött ve­zeti nyomra a rendőrséget.« — »Az alaptalanul gyanúsított Pelotard pro­fesszor maga tartóztatta le a bűnösö­ket.« Ilyen és ezekhez hasonló címek ordítottak az újságokból. A cikkek pe­dig egy kérdéssel végződtek: Kicsoda tulajdonképen ez p Pelotard profesz­­szor? Mert a professzor a . jólvégzett mun­ka után Ugyanúgy eltűnt, mint abban az időben, amikor a rendőrség ő utána nyomozott és diszkréciójában a lapok véleménye szerint átlépte az illendőség határát. Úgy tűnt fel, mint egy meteor az éjszakában, világosságot árasztott a homályos ügyre és újból eltűnt. Hova rejtőzködhetett? Alkyon Argyropoulos tartott ki !eg­­makacsabbuL e kérdés mellett. Azok a válaszok, amelyeket munkatársától Mr, Kcnyontól kapott, épolyan kevéssé elé­gítették ki, mint ahogy a gyermekeit si­rató Niobét sem lehetett egyszerű vi­gasztaló szavakkal megnyugtatni. — Az én véleményem az ’■— magya­rázta a detektív — hogy a banda tagjai között egyenetlenség tört ki. A professzor ezért feljelentette néhány- bűntársát hogy megszabaduljon tőlük és hogy magáról elhárítsa a gyanút. A banda részére kényelmetlenné váll tagok bör­tönbe kerülnek, ö maga nyugodtan ope­rálhat tovább leghűségesebb társaival együtt. Tulajdonképen ugyanarról a manőverről van szó most is, mint ami­vel előbb próbálkozott, amikor vissza­adta az elrabolt értékeket. Olyan átlát­szó csel ez, amivel engem nem lehet fél­­revezetni ön. — Sir! Nem hiszem... — Akár hiszi, akár nem, az nekem közömbös! Én nem vagyok ugyan Her­mes, aki legyőzte a százszemü Argost de azért annyi eredményt magam is el tudtam volna érni, mint maga. De amit ön nem csinált meg, azt én még végre* hajtom! — Sir, nem tudom miért hallgassam végig az ilyen beszédet... — Csak hallgassa nyugodtan végig! — kiáltotta a milliomos megvetően. —» Nincs semmi joga arra, hogy ilyen na­gyon önérzetes legyen! Ez már sok volt. A detektív, aki meg volt győződve arról, hogy mindent meg­tett, ami módjában állt, a haragtól- és elkeseredéstől sápadtan ugrott fel és köszönés nélkül távozott. Argyropoulos fei-alá szaladgált a szobában. Hirtelen megállt a titkár előtt. —■ Bazilides! Meg akarom fogni ezt a kópét, aki ravaszabb mindenkinél! — igenis uram! — A hatalmamba akarom keríteni! — Rendben van, uram! — Hallani akarom tőle annak a beis mérését, hogy túljártam az eszén! — Értem, uram! — Ahogyan Odysseus rászedte Poly­­pliémost, Poseidon fiát, az egyszemű óriást, úgy akarok én is győzni a földön­túli dolgok félszemü ismerője felett! — Úgy legyen, uram! — Ez lesz most már a főcélje Páris­ban való tartózkodásomnak! — mondot­ta a milliomos, felemelve a kezét; mint­ha esküt tenne. Hadesre mondom! A szemei csillogtak és amig fogadal­mát elmondta, az arcát minden iránvban forgatta, mintha mind a négy világtájat tanuul akarná hívni esküjéhez. Kis idő tnulva a titkár megszólalt: — De ha ez is lesz ezentúl a főcé­lunk, azért mégsem kell minden egyebet elhanyagolnunk. Kitűnő jegyeket vettem ma estére a Folics Bergére-be. Az ősz szakáll közül lassan mosoly tűnt elő. — A Folics Bérsére! Hátha még elő­mozdítja a terveinket egy látogatás eb­ben a lokálban! Hiszen mindenütt talál­kozhatunk a képével, miért ép a Folics Bergére-ben ne? Meg vagyok győződve, hogy épen ott fogjuk megtalálni! Ebben a pillanatban hallani lehetett hogy valaki az ebédlő ajtaja mögött disz­kréten köhécsel. A küszöbön megjelent Monsieur Henry, a szálloda főszakácsá­­nak a jobbkeze, aki a milliomos szemé­ben nagyon fontos személy volt. Napon­ta korán reggel megjelent már, hogy Argyropoülossal tanácskozzék a lunch összeállításáról és igy születtek meg azok a Iunchök, amelyek a Hotel Ceza­rini előkelő vendégei között »le Dejeuner du Millionaire« név alatt olyan nagy népszerűségre tettek szert. Monsieur Henry külseje méltó volt állásához. Kö­vér volt, akárcsak Rubens vagy Jordaens hachánsai. parcellánkéi: szemei lángban égtek, amikor evésről vagy ivásról volt szó, fehér sapkája és kipödört bajusza azt a tekintélyes külsőt kölcsönözték neki, amit az ember egy francia szakács­tól elvár. Egyébként azonban erősen angolos akcentussal beszélt franciául. (Folytatása következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom