Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-10 / 67. szám

6. oldal. BÁC5MEGTCI NAPL0 Felakasztotta magát egy szuboticai uriasszony mert hónapokon át hiába keresett lakást Férje boldogan ment haza a hírrel, hogy végre van lakás, de az asazong akkor már halott volt Spitzer József szuboticai szücsrnester feleségének, tragédiája 1927. irárcíus 10' Megrendítő módon vetett véget életé-! nek Spitzer Józsctné ötvenötéves szubo­­iieai uriasszony. Spitzer József szücs­­mester felesége. Spitzerné szerdán dél­­előtt tíz óra tájban Vttkovicseva-ucea 18. számú házban levő lakásán felakasztotta j magát. és mire tettét észrevették, meg­halt. Az. öngyilkosságot a férj fedezte fel, aki leányával a délelőtt íoB’atnán a vá­rosban tartózkodott. Tíz óra lehetett, amikor mit sem sejtve hazatértek. Első­nek Spitzer József lépett be a lakásba és a tágas előszobából azonnal benyitott a belső szobába. Alig nyilt ki az ajtó, Spitzer a bejárattal szemben levő nagy fali tükör mellett megpillan­totta felesége viaszsárga arcát. Kiáltására berohant a szobába leánya is és odarotant anyjához, aki élettelenül tiiggött a tükör mellett. Azonnal értesí­tették a rendőrséget és orvost hivattak. Plavsics Nikola dr., aki a rendőri bizott­sággal együtt a helyszínre érkezett, már csak a beállott halált konstatálta. Hajsza a lakás után Spitzer József szücsrnester feleségével és leányával tizennégy év óta lakott a Vukovicseva-ticca M8. számú házban, a mely Budincsevics Simon korcsniáros tulajdona. Budincsevics, akinek a város inás részén is volt háza, a múlt év de­cemberében felmondott Spitzeréknek, mert ő akart a két szobából-konyhából és a mellékhelyiségekből álló lakásba be­költözni. A iclmondás után Spitžer a la­­kásbirósághoz felebbezett, amely január 14-ikén tárgyalta az ügyet és agy Ítél­kezett, hogy Spitzer április 14-éit köteles a lakást a tulajdonosnak átadni. A lakásbiróság határozata után Spitze­­rék azonnal másik lakást kerestek, de a fáradság hiábavaló volt, lakást sehol sem kaptak. Spitzernét, aki már hónapok óta reggeltől estig lakás után futkosott, el­keserítette a hasztalan fáradozás. Spitzerné az utóbbi időben többször is panaszkodott férje és leánya előtt, hogy nem soká bír a a céltalan fut­­kosást és a kilakoltatástól való ál­landó rettegést. Spitzer, mikor látta, hogy a fáradozás hiábavaló, felkereste Budincsevics Simon házigazdát és kérte, hogy legalább má­jusig adjon halasztást. Spitzer ugyanis ' arr,a számított, hogy májusban több la­kás felszabadul és így Tcönnyebben fedél alá jutnak. A háztulajdonos azonban a halasztást nem adta meg. mert attól tar­tott, hogy Spitzer, ha a lakásbiróságtól kiszabott határideig, április 14-ig nem megy ki a lakásból, akkor később sem fog onnan távozni. Az öngyilkosság Mikor Spitzerné' a házigazda válaszá­ról értesült, végképp elkeseredett és szerdán elhatározta, hogy nem is megy lakás után. így történt, hogy szerdán csak Spitzer és leánya mentek el otthon­ról, hogy lakás után tudakozódjanak. Spitzerné egyedül maradt odahaza és ekkor követte el az öngyilkosságot. A padlón, a tükör előtt még látható volt a friss vakolat és előtte a feldön­tött szék. Az orvos megállapította, hogy a szerencsétlen asszony haláltusája hosszabb ideig tartott és minden való­színűség szerint meg akart szabadulni a kínoktól, erre vall, hogy a holttest nyak­részén vékony véres karmolásokat ta­láltak. A rendőrség átkutatta a lakást, de levelet az öngyilkos asszony nem hagyott hátra. Tragikusan érdekes a dojogban., hogy; Spitzer József szerdán; délelőtt lakást kapott egy ismerősénél, aki felajánlotta Spitzernek. hogy amíg máshol nem kap­nak helyet, jöjjenek hozzá lakni. Spitzer boldogan sietett haza leányával,' hogy az örömhírt tudassa feleségével, de Spitzerné akkorára elkövette az öngyil­kosságot. Száva kijelentette, hogy elfogadja a ja­vaslatot. de azt tegyék át előbb'a bi­zottsághoz és csütörtökön tűzzék a köz­gyűlés napirendjére. Hosszas háZsza­­: báiyvita után az elnök szavazásra tette i fel a javaslatot. A beogradi radikálisok közül Mitro­­vies,‘Salam Russo és Zsivancsevics be­jelentették, hogy a javaslat első részét elfogadják, a második részét azonban, amely a székhely Becskerekre való át­helyezéséről szól, nem szavazzák meg. Vujics .lócó kijelentette, hogy a javal­latot egészben elfogadja. A tartomány­­gyűlés 38 szavazatta! , 11 ellenében el­fogadta a javaslatot. A napirend második pontja a költség­vetés tárgyalása volt, Pantavus ürju­goszláv, a pénzügyi bizottság elnöke jelentette, hogy a költségvetés elké­szült, de a bizottság még nem tárgyalta le. Javasolta, hogy a tartománygyülést halásszák el péntekig. Dr. Pata Péter sztarakanizsai magyar képviselő java­solta. hogy az Adorján—Orcmhegyes —.Velebit közti országút rendbeliozására négymillió dinárt állítsanak be a költ­ségvetésbe. A legközelebbi ülést az elnök pétitekre tűzte ki a következő napirenddel: 1. Dr Zakó Milán javaslata, 2. Kölíség­, X vet es. x Linder Bélát in contumaciam elitélte a pécsi törvényszék a bíróság mel-A beogradi tartománygyülés felír a parlamenthez, hogy llecskerekre tegyék át a székhelyét A „Tiszamenti tartomány“ elnevezést javaso ják Beügradból jelentik: A beogradi tar­­tománygyülés szerdai üiését délelőtt ti2 órakor nyitotta meg Deslics Nikola el­nök. A napirenden a beogradi képvise­lőknek az az Indítványa szerepelt, hogy Beograd várost vegyék ki a beogradi tartomány köréből. Számos hozzászó­lás történt, amelyek közül feltűnést kel­teti Vnjics Jócó szentai képviselő be­széde. Vujics Jócó megtoldja a beogradiak javaslatát azzal, hogy mondja ki a tar­­r;mánygyülés: helyezzék át a tarto­mány székhelyét Becskerekre és a költ­ségvetést már Becskereken tárgyaink le. Tiltakozik Sztankovics Sztoján ja­vaslata ellen, hogy n két beogradi já­rás, utainak és középületeinek rendbe­­hozása céljára többmillió dinárt fordít­son a tartomány. Megállapítja, hogy nemcsak a szerbiai utak rosszak, ha­nem Szubotica—Szent a, Szent a—Topo­­la, Martonos—Szcnta között Is járha­tatlanak az utak, a mcsszeíekvö szállá­sokra még orvost sem lehet kivinni. A Vajdaság fizeti a legtöbb adót, de az állam nem tesz eleget kötelességének a Vajdasággal szemben. Ezután dr. Zákó Milán, javaslatát tárgyalták, amely azt célozza, hogy Beogradot és Pancsevót a beogradi tar­tományból kihasítva uj tartománnyá i&kvteák. A demokrata pírt részéről kifogásolták, hogy a javaslat így állítja íe! a kérdést és nem arra irányul, hogy Beogradot vegyék ki a tartományból, a székhelyet pedig tegyék át Becske­rekre. A radikálisok között is nézetelté­rés támadt ebben a kérdésben, a beo­­graáiak tiltakoztak a tartományi szék­hely áthelyezésének terve ellen. Ezért az ülést fel kellett függeszteni és a ra­dikális klub tanácskozásra vonult visz­­sza. Amikor az ülést újból megnyitották, Pctrovics bánáti radikális képviselő rezohiciót olvasott fel. amely a követ­kezőképen hangzik: .4 beograéi tartomány gyűlés március 9-ifti ütésén a beogradi képviselők ja­vaslatával kapcsolatban, a tartomány fejlődése érdekében elhatározta, hogy kéri a parlamentet, csatoljon az 192 28. évi pénzügyi törvényhez olyan amandmánt. amely kimondja Beográd­­nak mint fővárosnak a beogradi tarto­mánytól való elválasztását. Amennyi­ben ezt a kérést a parlament magáévá teszi, a takarékosság érdekébén kérjük, hogy a tartományi székhely Bccskerc­­ken legyen. A tartományt vágy 'beogra­di. vágy tiszamenti tartománynak ne­vezzék. Bartmann Sintéfo német párti indítvá­nyozta, hogy kérjék Pancssvó elválasz­tását ív. Ag elCí-aaék cr.vfik-n Vtrlóvics Pécsről jelentik: A pécsi törvény­szék három napos zárt tárgyalás után szerdán nyilt tárgyaláson hir­dette ki az ítéletet Linder Béla és társainak az állami és társadalmi rend íelforgatására irányuló bűntett miatt folyamatba tett pőrében. A törvényszék Linder Bélát, dr. Hot Imáim Ottót és dr. Veres Lászlót bűnösnek mondotta ki, a büntetés ki­szabását azonban — miután külföl­dön tartózkodnak lökte. A letartóztatásban levő tettesek közül Bagoly Jánost és Fuchs Já­nost két-két évi iogliázra és három évi hivatalvesztésre, Milassin Igná­cot és Bödő Józsefet pedig hat hó­napi fogházra ítélte. A többi vádlottat a törvényszék felmentette. Az ügyész felebbezést jelentett be. Aki-album a magyar képviselőhöz asztalán Az erkölcsvédelmi rendelet és ö szeferheletlenségi bejelentések a magyar országgyűlés előtt . Budapestről jelentik: A képviselőház szerdai ülésének az adott érdekességet, hogy Qaál Gaszton púrtonkivüli ellen­zéki képviselő összeférhetetlenségi be­jelentési' tett Pcyer Károly szoclálde- Mökfata képviselő ellen azzal az indo­kolással, hogy Pcyer a ■második' inieT- nacionáté párisi ülésén résztvett annak a határozatnak a meghozatalában. a mely élésen támadta Magyarország kormányrendszeréi. Gál Gaszton beje­lentését a választójogi törvényre ala­pítja, amely szerint összeférhetetlen helyzetbe jut a.z a képviselő, aki a kóp­­viselőházon kívül álló tényező utasítá­sait fogadta el, vagy magát ilyen té­nyező rendelkezése alá vetette. A vá­lasztójogi törvény értelmében abban az esetben, ha az összeférhetetlenségi bi­zottság az összeférhetetlenséget meg­állapítaná. a szóbanforgó képviselőt meg lehet fosztani mandátumától, sőt ez illető öt éven belül meg sem választ­ható. Az összeférhetetlenségi bejelen­tést a házszabályok értelmében vita nélkül áttették az összeférhetetlenségi bizottsághoz. Peycr Károly a bejelentéssel kapcso­latban a folyosón kijelentette az újság­írók előtt, hegy Gál Gaszt n összefér­hetetlenségi bejelentésére semmi ok sem volt, mert semmi olyasmit nem tett. a mi Országgyűlési képviselői működésé­vel ellenkezne. Hangsúlyozta Purer, hogy sakkal súlyosabb az az eset. ami a katholikus papképviselőkre vonatko­zik. akiknél pápai engedélytől van füg­gővé téve mandátumuk elfogadása. Mi­ntán ezáltal u magyar képviselők kö­zül sokan íiiggö helyzetbe kerültek kül­földi tényezőkkel, az összes papképvi­selők ellen összeférhetetlenségi beje­lentést fog tenni. Az ülésteremben közben az interpel­lációkra k'criiit a sor. A legérdekesebb ezek közül Pükots József interpellációja volt, aki óz erkölcsvédelmi rendelet Végrehajtásának jelenségeit tette szó- • vá. Kiemelte, hogy azt az intenciót, a I mely a rendeletét sugalmazta, helyesli, de kénytelen rámutatni azokra az aggá­lyos és nevetséges jelenségekre, ame­lyek a rendelet végrehajtása során fel­merülték és amelyekből kuiturbotrány lett, amivél a külföldi sajtó is foglalko­zik. . Hangsúlyozta, Hogy a, főkapitány végrehajtási utasítása csupa abszurdu­mot tárhüthaz és a végrehajtó közegek intézkedéseikkel nevetségessé tették « miniszter rendeletét. Ismertette ezután azokat az eseteket, amelyek az erkölcs­védelmi rendelet végrehajtása kö: i! történtek* és tetette a Ház asztalára esi az aktalbumot, amely a Műcsarnokban rendezett akt-kiállitás anyagát örökíti meg és. amelyet a rendőrség elkobcóuit. A Ház asztala körül egész csoport képviselő szorongott, akik mind az aki­­albumot nézték, valamint Ptasinszki Ib ­idnek. az operaház halte Pinájának fény­képében gyönyörködtek, amelyet a rendőrség ugyancsak bevétetett egy fényképész kirakatából és amit Pukois szintén letett a Ház asztalára. Közben derűs jelenetek játszódtak le. mai.; lJa­­kots arra utalt, hogy ha az erkö':svc­­deltni rendeletét végre akarják hajtani, akkor el kell távolítani a budapesti köz­tereken és középületeken levő s:: bro­kát is, amelyek rendszerint aktokat áb­rázolnak. Szcitovszky Béla belügyminiszter azonnal válaszolt az interpellációra i kijelentette. Ir-gy a rendelet kiadásává egyedül az * cél vezette, hogy az er­kölcsöket megjavítsa. Szerinte a fiatal nemzedék az aktokban nem a művésze­tei látja. Nem az volt a célja, hogy zak­lasson, hanem csak az, hogy az érkölcs­­jreutó célzatosságot kiküszöbölje és védje az ifjúságot. Reiiúcscten nem vál­toztat semmit, de igyekezni fos oda­hatni, hogy a rendelet végrehajtásával ne zaklassanak senkit. A Ház többsége tudomásul vette a miniszter válaszát, majd néhány jelen­téktelen interpelláció után a képviselő­­ház ülése végeiért. Részletfizetésre adunk hitelképe- egyé­neknek mindenféle szövet- » vászonáriit „TEKST1L" munufakturno íkladtste j S P*?Ié vs (fii* firdS u*. 7 Mielőtt csillárt vásárol tekinti* rr.eg raitárama: KARLO KRAUSER Városház épülét

Next

/
Oldalképek
Tartalom