Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-20 / 77. szám
1927. március 20. BÁCSMBGYEX NAPLÓ 11. oldal. KÖN1YEK Idegen szavak szótára. Megszámlálhatatlan kézen forog ez a kitűnő mü, tanácsadója a müveit társaságban forgó embernek, scgitQje az újságolvasónak. Most megjelent 1927-cs kiadása a legjobb bizonyítók amellett, hogy mennyire kapós a közönség legszélesebb rétegeiben. Az uj kiadás jelentékenyen bővült a legújabban forgalomba került idegen szavak jegyzékével, felöleli a politika, irodalom, művészet, zene, természettudomány, kereskedelem, Sport idegen kifejezéseit s azok magyarázatát. A közönség régi szükségletét elégíti ki az Idegen szavak szótárának uj kiadása, amely kiállításában is mindenkép megfelel az mai fejlett igényeknek. Az egész vászonba kötött könyv ára 90 dinár. Szállítja a Minerva könyvosztálya. * Nagy József Platonról és Kantról. A mai magyar filozófia egyik legelőkelőbb szegemének müve jelent meg Két filozófus címmel. Az emberi gondolkodás két vezető alakjától fest ez a könyv elmélyült portrét és kettőjük munkásságán át két különböző világ képét vetíti elénk. Platon az antik világ szellemét tükrözi vissza, szemben Katit modern világképével. Két kimerítő essayében Nagy József végig vezeti úgy Platon, mint Kant szellemi kifejlődését, Ahogy Sokrates tanításain gazdagodva kialakult Platonban a maga különös, de a görög kultúrára oly annyira jellemző világképe és ahogy Kant szelleme fejlődik a kritikai probléma felbukkanásáig és azontúl a maga rendszerének felépítéséig; ,erről ad világos, mindenkit érdeklő s amellett újszerű képet Nagy József könyve. Ára kötve 45 dinár. Megrendelhető a Minerva könyvosztályában. ■* Sinkó Ervin a »Nyugatiban, A Nyugat március elsejei száma egy nagytehgtségü szrboticai jró regényét közli egész terjedelmében. dius utrakelése, története egy jezsuita páter és egy domonkosrendi barát hitvitája körül folyik le a vallásháború idején. A szám további szépirodalmi tartalma Móricz Zsigmond (»Baleset«*) és Török Sophie (»Boldog asszonyok«) novellája. Tanulmányt Ignotus irt Heltai Jenőről: külön érdekessége a számnak Babits Mihály cikke, ajaely a regényíró indiszkréciójának kérdésével foglalkozik s egyben lijai vallomás is. Irodalmi, színházi, zenei, képzőművészeti és film-eseményekről Földi Mihály, Szilágyi Géza, Schöpflin Aladár, Elek Artur és Hevesy Iván irtak. A szám ára 20 dinár, negyedévi előfizetési dij 100 dinár. Főbizományos: Literária Szubotica, kapható minden könyvkereskedésben. * »A meztelen asszrmy«, Orbók Attila uj regényének egy gyönyörű akt a központja, amelyből férfit romboló, férfi életét veszejtő bűnös párák áradnak. A meztelen asszony, jakit a regényben Annának neveznek, egyike a legszínesebben megrajzolt perdita típusoknak, frissen közvetlenül modellálta őt meg az irg. Ez a minden erkölcstől elszigetelt asszony birtokba veszi parancsoló erővel a Battlay vagyont, korrumpálja Battlaynak, a művésznek tisztaságát is, indusztrializálja az eszményeit, hogy menőéi több külső sikert és aranyat meríthessen belőle. Battlay, a nao-v művész, de gyönge ember elbukik. Annát, mint nincstelen senkit, aki első tiszta .‘3il7i 11 A mértéktelen elhízás amely sok szenvedést és kellemetlenséget okozo t neke-n, teljesen megszü t a rendkívül bi.tosan működő „ VELFAX-PILULÁK “ és „ VILFAX-TE A „ használatával, mely szerek valóban felülmúlhatatlanok és ártalmatlanok, Ezért is nyilvános köszönetemet fejezem ki Vilfan gyógys-erész laboratóriumának, Zagreb, liica 204. 0. Velss, Osljek érzésében csalódottan megválni akart az élettől, meztelenül húzták ki a révészek a Duna habjai közül, de a férfit már nem mentette ki senki, öt már az asszonyi gonoszság oly teljességgel fosztotta ki minden erkölcsi és fizikai erőforrásaiból, hogy nem volt egyetlen fénysáv, derengés, az uj élet lehetőségeinek reménysugara sem, amelybe kapaszkodva visszatérhetett volna a megsemmisülés mesgyéjéről. Bűnös vágvJíkal. lázakkal, forrongásokkal teli életünket tükrözi vissza ez a regény, a mely Orbók Attila friss, percekig sem elbágyasztó elbeszélő vitalitásának kitűnő bizonyítéka. Kapható a Minerva könyvosztályában. * Fuchs Malvy: A négy Heller leány. E könyv megjelenésének furcsa története van. A szerzőnője magyar, azonban a könyv két évvel ezelőtt Budapesten jelent meg német nyelven. A könyvre sokan emlékezhetnek,. akik német nyelven elolvasták. A könyv azonban a siker utjárt nem állott meg, a »Germdnla» mü nét . t lap folytatásokban kezdte közölni, majd könyvalakban egy nagy német könyvkiadóvállalatnál is megjelent. A könyv anynyira érdekes és lebilincselő, hogy magyar nyelven is elhagyta a sajtit. A tartalma egy rendkívül megható regényes történet, amelynek szereplői egy vidéki zsidó család, akiknek bőven kijutott a munkából, megpróbáltatásokból, megaláztatásokból, végig az életen. Azok közül a könyvek közül való e kötet, amelyeket, mig az ember el nem olvas, nem tudja letenni. A Heller lányok küzdelme, változatos élete pereg le előttünk, a felsőmagyarországi kisvárosból a fővárosba szakadt egyszerű szülők lányai külön-külön utakon keresik a boldogságot, tudatában annak, hogy szerelmük igaz és mély, hogy azi a választott férfi mellett való törhetetlen kitartásra képesiti őket, faji, társadalmi, anyagi szempontokra való tekintet nélkül. Minden áldozatra képesek azért, akit szeretnek, de a saját szerelmükhöz hasonló, mindent átfogó, ideális, nagy viszontszerehnet is várnak. A négy Heller lány közül csak egy találja meg. gz igazi féíit, de sorsa tragikus, mert a nagy korkülönbség boldogsága rovására megy. A többi Heller lány megalkuvással, beletörődéssel veszi sorsát s ezért az. a sors jut nekik osztályrészül, mint fajuk legtöbb aszszonyának. aki fatalisztikus beletörődéssel álmait eltemeti és az adott viszonyokhoz. alkalmazkodni tud. A kötet a Világirodalom kiadásában jelent meg és Ízléses címlapját Byssz Róbert rajzolta. Megrendelhető a Minerva könyvosztályában. A vaskos kötet ára 70 dinár. SZÍNHÁZI kistükör Két furcsa színdarab — Ptrande’Io követői — Roger Marx drámáját a hasonlóságra építette. Anna reménytelenül szerelmes egy fiatalemberbe, akiben a férfi legmagasabb ideálját látja, de a fiú nem szereti viszont. Legfölebb szerettetni engedi magát ál tata, mikor hébe-hóba találkozik vele. A véletlen úgy akarja, hogy ez a nyughatatlan, boldogtalan lány egy tengeri fürdőhely vendéglőiében megpillantson egy színészt, aki ideáljának szakasztott mása. Ez eleinte zavarba hozza a lányt. De nem bír ellenállni a kisértésnek,' hogy a színésszel össze ne ismerkedjék s rá ne vegye, hogy legapróbb részletekig utánozza a fiút, hogy úgy beszéljen, mozogjon, öltözködjék, akár ö. A színész vállalja a szerepet, a leány karjaiba omlik. Végül betoppan a fiú, akit utánoznak s a lány most egymás mellett látja a két férfit, az eredetit és a másolatot. Rájön, hogy a szinész egyáltalán nem hasonlít a fitihoz, de azt is világosan látja, hogy ideáljának nincsenek meg azok a tulajdonságai, amellyekkel képzeletében fölruházta. Szeméről lehull a káprázat fátyola. Ezután a szinész megmagyarázza neki, hogy mindez azért van. mert már nem is szereti az ideálját, hanem őt. A másik darab szerzője Catanzaro s ez a furcsa elme: »Miért nem lövöd főbe magad holnap?« Egy szállodai szobában valami fiatal gróf főbe akarja magát lőni, mert min< ------Idén örökségét elverte s a kedvese á faképnél hagyta. Egy amerikai milliomos, aki a szállodai szobában a kulcslyukon bekukucskált s meglátta ezt a gyászos készülődést, azonnal hajlandó neki negyvenezer dollárt fölajánlani. Nem ajándékul. Az összeg számára üzleti befektetés. Ezen a pénzen megvesžii a léha, züllött gróf életét, de szerződést köt életére egy életbiztosító társasággal. A gróf végrendeletet készit, melyben egyetlen örököséül a furcsa amerikait jelöli ki, s kötelezettséget vállal, hogy egy év múlva kötelessége végrehajtani azt az öngyilkosságot, melyet az amerikai közbelépése csak elodázott. A milliomos akkor majd zsebrevághatja a kölcsönzött összeget, kamatostul. Lepereg a szerződésben kikötött egy év. A gróf közben megszerette az életet, dolgozni kezdett, pénzt is szerzett, érdekli ez a csúnya sárgolyó. Hitelezője a háromszázhatvanötödik napon jelentkezik. Csakhogy a gróf tudni sem akar már az öngyilkosságról. Ebben az évben értette meg azt, amit sohasem tudott, hogy milyen jó élni, csak most kerekedet igazán kedve az élethez. Mi a megoldás? Az amerikainak van egy leánya, aki már azelőtt is szerelmes volt a grófba, mindenáron hozzá akart férjhez menni. Az üzleti szellemű apa, miután meggyőződött, hogy a gróf életrevaló ember, nem gördit akadályt a házasság elé. A csillagokkal... — Sem Beneíli misztériuma — Sem Benelli, a kiváló olasz költő, a kinek Gunyvacsora című drámája sok más renaisszance - tragédiájával együtt — világhíressé vált, most megtagadva múltját a fönti elmen háromfelvonásos misztériumot' irt, melyet a Manzoni-szinház mutatott be. Ebben a misztériumban egymással párhuzamosan s mégis ellentétesen kát cselekmény, helyesebben két élettapasztalat mozog. A főhőst Gradonak hívják, valaha orvos volt. de otthagyta mesterségét, bölcselkedésre adta magát, az élet értelmét keresi s vizsgálódása során valami deTüs következtetésre jut. mely körülbelül igy fejezhető ki, hogy összhangzatban kéH élnünk a természettel, a világegyetemmel, a csillagokkal. Ha fölfedezzük a kozmikus törvényeket, akkor erkölcsi élétünket is megalapozzuk. Aki megbolygatta a kozmikus egyensúlyt, az elveszti egyéniségét s az örvénybe zuhan. A természet sokkal kegyetlenebből büntet, mint az emberek. A végső tanulság, melyet a különös, költői, de helyenként homályos műből levonhatunk az. hogy éljünk egyszerűen, legyünk igénytelenek az életben és vágyainkban, szeressünk, de tartózkodjunk minden túlzástól, mert a túlzás bűn. A két cselekmény, melyet föntebb említettünk, egy bölcseleti ponton érintkezik egymással, egyébként a színpadon nem találkozik, csak a néző lelkében. Van egy Stello nevű fiatalember, aki — mint a környezetében mindenki — azt hiszi, hogy ő Grado fia. De nem . az. Grado barátjának és egy férjes aszszonynak a fia, akit a férjé megölt, a fin apja pedig tüdővészben pusztult el. Ez a fin az orvos oldalán nőtt fel* ő nevelte, ő adta át neki élettapasztalatát. Grado, mikor nevelt fiát már elég érettnek érzi, közli vele a valóságot. A fiú kétségbe esik, föllázad a sors’ ellen, mórt már nem akar hallani nevelőapja derűs bölcseletéről, az életbe megy,* hogy ott keressen vigasztalást. Egy gazdag, előkelő, fiatal asszonyt talál, egy nagyiparos feleségét, akit megszeret. Az asszony engedve tiszta tuihabzó vágyának az övé lesz. Csakhogy az a nő nem tudja megszabadítani magát a társadalmi kötelékeitől, ragaszkodik a gazdagság aranyláncához. Stelio kiábrándul belőle, szakit vele. E csalódásán keresztül azonban még inkább látja, hogy Gradonak mennyire igaza volt Kálváriás utján elindul a csillagok felé. A másik mellékalak Aspesi, aki szintén a dráma mondanivalóját hangsúlyozza, egy aviatikus. Ez egy Fiámmá hideg, érzéketlen nevii leányba szerelmes, aki annál jobban lángol érte. Bármit tesz, nem sikerül elérnie, hogy tüzet csiholjon ki ebből a szép márványszoborból. Fölkeresi barátját, Gradot. Ez megtudja a leánytól, hogy az anyja boldogtalan, züllöt teremtés volt. A tudós megmagyarázza barátjának, hogy a leány hidegsége a természet ösztönös védekezése, a természet nem engedi, hogy a leány az anyja útjára jusson s arra kéri az aviatikust. tisztébe benne a természetet. Aspesi nem bir uralkodni magán, mindenáron túl akar emelkedni m valóságon, hogy a boldog önfeledtségbe temetkezzék. Emlékszik arra, hogy egy alkatommal, mikor tűrhetetlen fájdalma volt, morfium-oltást vett. A kokainhoz nyúl s ö és kedvese kokainista lesz- A méreg mámorában egymásra lelnek. Aspesi végre is belátja. hogy ö, ki egy lelket akart megösmerni, csak a poklot ösmerte meg, ismét barátjához fut, hogy segitsen rajtuk. De már késő. Fiammát egészen hatalmába kerítette a méreg, reszket, ordít, átkozódik, egy szánalmas emberi roncs, aki nemlétező örömöket kerget, melyeket sohasem ér el, hanem csak a halál, a megsemmisülés feie halam A drámának e nőalakja csodálatos, élő költői alkotás. Sem Benelli legtökéletesebb figurái közé tartozik. BOŽIDAR KOVAČEVJĆ: A CSEND FÖLDM/VESE Bizisten álltam én is lesben Pajtást keresni, árnyas pillát Mely mintha égen felhő ill öt Oly szép az. Ily pillát kerestem. De jő az ősz már lábujjon, látom Már puszta minden erre, hervad A nyár is lassan, lassan elhagy Még sincsen kedvesem, barátom. Szeretem a cigarettát, a zenét (Nőre rég nem veti már szemét A magamfajta) s elvetödöm moziba /párszor Hol az a kisfiú mókáz a vásznon. De hervad minden, fakul a festék Almaim arcán. Belényagodton Isteninek hála érte .Hogy régen, régen elmentek már a [fecskék S mily messzi még e fecskék vissza[térte. Dr. Földes-féle HAR8IT flfiEM ma már mindenkinek nélkülözhetetlen, issa
