Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-06 / 63. szám

6. oldal. BÁCvSMEGYEI NAPLÓ 1927 március 6. Rádiószkeccs A zsidó Nőegylet kabaré-estje Elismerésreméltóan ötlete« keretet adott a szuboticai izraelita Nöegylét és Népkonyha szombat este megtartott kabaréjának. A rádiószkeccs ma még uj és eredeti forma, amelyben kitünően hatott a nagy. és gazdag ntüsor, amely­nek egyetlen hibája talán csak az, hogy túlságosan sokat akart nyújtani és így végül is fárasztóvá vált. Egyébként azonban a szereplők közt annyi ügyes uj tehetség tűnt fel, hogy már ez is meg­érdemeltté teszi a nagy sikert, amely az estet koronázta. A műsort Gyorgyevicsné Malagurszki Mária »Bunyevác préló«-ja nyitotta meg. Gyorgyevicsné költői szépségű, hangulatos jelenete kitűnő interpretáto­­rokra talált a Bunyevacska Matica nő­egyesületének tagjaiban. Utána Magdics Mario adott elő mandolin-szólót nagy sikerrel. Szenes Béla »A házitanitó ur« cimü vigjátéka volt a következő szám, amelyet harsogó kacagással kisért a közönség. Tenner Imre a címszerepben az egyik legjobb szuboticai mükedvelő­­kómikusnak mutatkozott és kabinetala­­kitásával vitte az egész darabot. Mel­lette még különösen Brüder Miklósáé tűnt fel kitűnő játékával, amellyel fe­lülmúlta a dilettánsok átlagos nívóját és a többiek: Steiner Dezsöné, Seidner Magda, flay Aranka, Boros Miklós. Pollak Piri. Schlésingcr Ili, Fischl Pál­­né és Weisz Klári kitűnő együttest al­kottak. Schlesinger Ili énekelt ezután néhány dalt olyan szép előadásban és fejlett énektudással, hogy meglepte ha'i­­gatóit fejlődésével. A vajdasági iroda­lom aktuális kérdéséről mondott ezután szellemes, szójátékokra épített konfe­­rancot Rothbart Miksáné finoman poiu­­tirozva. Hermann Ottó hegedűszóló amelyet Wolienstein Géza kisért siimi­­lékonyan zongorán, megérdemelt, nagy sikert aratott épugy, mint Strass Leó bécsi Gassenhauérjei, amelj okét kiváló­an adott elő. Klein Böske cperááriákat énekek, Ez a fiatal urilány- olyan nagy­szerű hanganyaggal rendelkezik és olyan játszi, könnyedséggel birkózik meg a legnehezebb ének-feladattal is, hogy bizonyára nagy és komoly sike­rek állnak még előtte. Strasshurgcr Klári művészien kisérte zongorán.' Szünet után Vadnai Ábris énekelt zsi­dó dalokat, bebizonyítva, hogy terjedel­mes. nagy hanganyaggal rendc'kezik, maid Hcrczl Rózsi adott elő intelligen­sen, sok kifejező erővel költeményeket és melodrámát, nagy hatást keltve. Fo­dor László vigjátéka, »Katalin« követ­kezet: ezután, amelynek címszerepe új­ból alkalmat adott dr. Havas Emimének arra, hogy bebizonyítsa nagy színpadi képességeit. Nemcsak otthonosan mo­zog a színpadon és megjelenése is szín­padra termett, hanem olyan igaz, me­leg hangjai vannak, aminők igazán nagy művésznőknél is ritkán találha­tók. Kár. hogy ritkán lép fel. mert köz­reműködése nagy nyeresége volna a színjátszásnak. Partnere dr. Griin Sán­dor volt, aki kitűnő fotográfiáját adta a szerelmes, de félszeg fiatal tanára tk és nagyon jó alakítást nyújtott Szaba­dos László, valamint Boros Miklós is. FiscFJ Pálné mondotta el ezután ked­vesen és ügyesen Anita Loos »Szőkék előnyben« cimü hires regényének el­képzelt folytatását, amely Szubnticáról szól és amit Lucia asszony irt, szinte pazarolva a sze'Iemes ötleteket, bámu­latos stilusérzékkel élve bele magát a regény hangulatába és pajkos jókedv­vel figurázva ki mindent és mindenkit. A műsor egyik legkiemelkedőbb pontja dr. Ncy Lászlóné volt, aki a kiváló di­­zöz minden erényével adott elő san­zonokat. Sajnos, csak ritkán jelenik meg a szuboticai tnükedvelö-szinpadon, holott kétségkívül legnagyobb értéke volna minden' előadásnak. Előadása fi­nom, hangulatos és megragadó és a közönség lelkes tapsokkal méltányol­ta művészetét, amelynek segítőtársa volt dr. Key László, aki teljesen a da­lokhoz simulva, szinte személytelenül ki­sérte zongorán. Táncrevü zárta le a gazdag műsort, amelyet Landau Julis­ka tanított be és amelyben Weisz Klári, Fehérvári Bözsi és Márta, Pressburger Boriska és Rothbart Imre nyújtottak tetszetősét. Először kellett volna meg­említeni dr. Diamant Ernőt, aki a legtöbb számot kísérte zongorán művészi simu­lékonysággal és áldozatkészséggel. Ma kétségkívül ő a legjobb kisérő Szubo­­tieán. A rádió-konferanszi Tenner Jm­­réné és Neaicld Dezső látták el sok öt­lettel, közvetlenül. Külön dicséretet érdemelitek az est fáradhatatlan és ügyes rendezői, első­sorban Kricszhabcr Jenőné, Spórer Mórné, dr. Lóránt Zoltán és dr. Vidor Imre, akik nagy munkát végeztek. A sikerült műsort a Városi Színházi' kon­­centtermét zsúfolásig megtöltő közön­ség hálásan tapsolta végig, majd tánc következett. (-Ó.) A nagyhatalmak tárgyalást kezdenek Kina népszövetségi delegátusával Chamberlain és Briand Párisban le'árgyalják a kínai kérdést is Párisból jelentik: A Maiin érte-j siilése szerint Chamberlain és f Briand vasámapi párisi tanácskozá­sain elsősorban az orosz és kinai kérdést beszélik meg. A lap szerint Kina népszövetségi delegátusa nem- j csak a pekingi, hanem a kantoni j kormány érdekeit is képviselni fogja Gertiben. Beavatott helyen úgy tud­ják, hogy a nagyhatalmak képviselői a népszövetségi ülések alkalmá­val érintkezésbe lépnek a Kinai delegátussal és minden remé­nyük megvan arra, hogv a tár­gyalások eredményre vezetnek. A Szaina-megyei szocialisták pártcsoportia Párisban nagyarányú gyűlést tartott, amelyen állást fog­laltak a nagyhatalmak kinai politi­kája ellen- A gyűlésre meghívták a Párisban élő kinai munkások vezé­reit is. A gyűlés határozati javasla­tot fogadott el, mely élesen elitéli a Kínában folyta­tott iaiperialisztikus politikát és felszólítja a francia munkásokat, hassanak oda, hogy a Kínában partraszálütott francia katona­ságot visszarendeljék. A lapok sanghai-i jelentése szerint a brit csapatok sanghai-i parancs­noka nem vette tudomásul a város kormányzójának ezt a tiltakozó jegyzékét, mely követeli, hogy a brit csapatoknak koncessziós terüle­ten kívüli állasait bontsák le és a brit katonaság vonuljon vissza a koncessziós területre. A parancsnok kijelentette, hogy a koncessziós területeken kívül vannak a legnagyobb külföldi gyárak, melyeket feltétlenül megvéd a kinai csapatok esetleges támadásaitól. Megmozdult a föld illa b részletek, a várpalotai fold. ertgésrol Budapestről Jelentik: A pénteki Vár­palotai földrengésről most érkeztek bő­vebb jelentések Budapestről.. Az . első lökést péntek reggel negyednyolckor érezték és majdnem minden ház fata megrepedt. Negyven kémény bedőlt. A lakosság rémülten szaladt a piactérre és senki sem mert visszátérni, házába. Ki­lenc óra tájban njabb lökés következett amely azonban sokkal gyöngébb volt mint az első. Tizenkét óra elo.t tíz perc­cel harmadszor is megmozdult a főid és a földrengés ismét rendkívül erős volt. A kémények egész sora dőlt ösz­­sze, a templom megrongálódott, meg­sérült az iskolaépület is és egy ház tel­jesen összedőlt. A délit.án folyamán a lakosság teljesen megnyugodott és mire besötétedett, az emberek visszatértek házaikba. Ljjel njabb lökés rengette meg a föl­det. Három negyed tizenkettő és tizenket­tő között volt a negyedik rengés, amely szintén meglehetősen, nagy • intenzitású volt. 1914-ben szintén volt Várpalotán föld­rengés és a mostani földrengés éppen úgy tektonikus eredetű, mint az' akkori. Érdekes, hogy a két-három kilométerre levő Bánta-puszta, a fiz kilométer távol­ságra levő Király-szállás községben és a többi környező községben a földren­gést egyáltalán nem érezték. Várpalota község lakossága között pánikszerű rémület lett úrrá, mert az 1914. évi földrengés tizennégy napig tartott és akkor két héten keresztül nap­­ról-napra ismét megmozdult a föld. A lakosság attól tart, hogy az erős föld­lökések ismét heteken keresztül fognak tartani. * I minden kalandos tervtől. Radics István ezután áttért a politikai helyzetre és az újságíróknak nyilatkozott Markovics Lázár budapesti szereplé­séről. — -Rendkívül meglepett Markovicsnak ez a legújabb magyar szeretete — mon­dotta Radics — mert Hiszen Markovics még a népszövetségi ülés alkalmával mindenáron össze akart veszni a magya­rokkal és a plenáris ülésen fel akart szó­lalni a magyarok ellen. Nincsicsnck, aki az ilyen ügyekben nagyon okos, csak nehezen sikerült megakadályozni Marko­vics kirohanását azzal, hogy a-magyarok olyan sokat vesztettek, hogy a legkeve­sebb, amihez joguk van, hogy a legkeve­­janak. Minthogy a plénumban nem tu­dott szóhoz jutni, a bizottságokban hasz­nált fel minden alkalmat, hogy a magya­rokkal kikezdhessen. Radics István végül Perics külügymi­niszterről beszélt, majd elmondotta, hogy a radikálisok újabb ajánlatot tettek a Radics-pártnak, amit azonban ők visz­­szautasitottak. A gyárosok küldöttsége Markovics Bordái: pénzügy­miniszternél Beogradból jelentik: A vajdasági és szerémségi gyáriparosok küldött­sége szerdán délelőtt megjelent a parlamentben, hogy a pénzügymi­niszternél interveniáljanak az adó­terhek csökkentése ügyében. A kül­döttség memorandumot hozott ma­gával, mely tiz pontba foglalja össze ■i gyáriparosok kívánságát. A leg­fontosabb követelésük, hogy a for­galmi adót szüntessék meg. adjanak tízéves kamatmentes adómoratőriu­­inot. változtassák meg a devizavá­sárlás engedélyezése körül kialakult gyakorlatot, a jövedelmi adót koro­­. na helyett dinárban számítsák és a városok 200 százalékos pótadónál .bobét ne vethessenek ki. A küldött­ség nem találta a pénzügyminisztert a parlamentben, ezért délután négy órakor a pénzügyminisztériumban keresték fel Markovics Bogdán pénz­ügyminisztert. A küldöttséget, melyben Szubotica, Noviszad. Szombor és Szenta képvi­selői is résztvettek, Sztankovics Szvetozár radikális képviselő vezet­te a miniszter elé. Markovics Bogdán átvette a küldöttség memorandu mát és megígérte, hogy a gyáripa­rosok kívánságait tanulmány tár­gyává teszi. A budapesti po tarafelé Király János voií szuboticai rt nderbiztos fa Radics István kontra Karin Michaelis A d Írónő áto atta a hovát parasztpárl vezérét Zagrebból jelentik: Karin Michaelis, az! ismert dán Írónő, aki jelenleg Jugoszlá-; viában tartózkodik és legutóbb Zagreb- j ban két előadást tartott, felkereste Ra- í dics Istvánt és egy óra hossza: beszélt j vele. Radics a látogatásról a zagrebi új­ságíróknak a következőket mondotta: — A hölgy azt kérdezte tőlem, miért' nincs nálunk a nőknek szavazati joga. Azt feleltem, hogy a mi vidékünkön a férfiak is verést kapnak. A mi országunk­ban a választások alkalmával az a szo­kás, hogy a hatalmon levő fél megveri az ellenfelet, mennyit kapnának az asz­­szonyok, ha nekik is volna szavazati jo-; giik. Minthogy azt mondotta, hogy Bco­­gradba megy, felszólítottam, hogy keres­se fel Makszimovics Bozsá: ö a válasz­tási szabadság leglelkesebb harcosa a földkerekségen, ő majd felvilágosítást ad­hat a szabadságjogokról. — Karin Michaelis ezután azt a vá­ratlan és meglepő kérdést tette tel. hogy az olyan ember, aki hosszú idő óta ak­tív politikus, maradhat-e becsületes. Én gálánsán azt • válaszoltam neki, hegy igenis maradhat. ha intelligens feleség; van. aki aunt eleven lelkiismeret — védi I A nőtlen politikusok lumpok és azok is ; ilyenek, akik szerencsétlen házasságban j élnek. Egyébként a közügyekben való i tevékenység időtartama nincsen befolyás-I sal a politikus becsületességére. —, A hölgy, aki láthatóan csodálkozott válaszomon, most azt kérdezte, hogy nálunk is privilegizált-e a parasztosztály, mint Dániában. Azt feleltem, hogy ná­lunk is privilégiumuk van a parasztok­nak, ők fizetik a legtöbb adót és ők kap­ják a legtöbb verést. Azután, hogy nyi­latkozataim rossz hatását eloszlassam,azt mondottam, hogy a viszonyok lassan konszolidálódnak nálunk. Asszonyainkra szép jövő vár és szociális szempontból már is egyenrangúak, minden kereseti pálya nyitva áll előttük és a politikai egyenjogositás is ct fog következni. A nők teljes, egyenjogúsítása szerepel pár­tunk programjában/ — Elmondottam még Karin Michaelis­­nak. hogy Olaszországtól nem félünk és a politikai helyzet úgy tisztázódott, hogy nincs olyan párt, amelynek tagjai sorában né volnának ntjndahárom ál­lamalkotó néptörzsből. Ez az egység vissza fogja riasztani Olaszországot Budapestről jelentik: A budapesti fö- i postán, mint ismeretes, csütörtökön vak- I merő rablótámadás történt. Vekszler I József raktárnok egy nagy cég megbi­­j zásából két szolgával együtt a főposta csekkosztályán 22.000 pengőt akart fel­adni. Amikor a pénzt a márványasztalra leszámolták, hirtelen odaugrott egy jól­öltözött fiatalember, felnyalábolta az összeget és elrohant. Vekszler és két társa utána futottak és sikerült is nekik a rablót az Egyetem-téren egy rendőr segítségével elfogni. A vakmerő rablót a főkapitányságra vitték, ahol kihallgatása alkalmával Kovács Józsefnek mondotta magát és nyomorára hivatkozott. A rendőrség daktiloszkópiai osztályán ujjlenyomatot készítettek az elfogott rablóról és ennek alapján megállapítot­ták, hogy a fiatalembert nem Kovács Józsefnek hivják, hanem Király József­nek és már többizben volt büntetve. A rabló újabb kihallgatása alkalmával be­ismerte, hogy valóban Király Józsefnek hivják és azt mondotta, hogy egy szu­boticai rendőrtisztviselő fia. Király Jó­zsef februárban szabadult ki a pécsi fog­házból, ahol kabátlopás miatt ült. A budapesti jelentésnek a szuboticai rendőrtisztviselőre vonatkozó részéről megállapítható, hogy Szuboticán évekkel ezelőtt élt egy Király nevű rendőrbiz­tos s nera lehetetlen, hogy az ő fia a bűn útjára tévedt fiatalember.

Next

/
Oldalképek
Tartalom