Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-31 / 88. szám
1 1927. március 31. &1CSMEGYEZ NAPÚ) II. uidal. Április 11. Sombori Hengermalom R. 7. Sombor. Április 12. Sentai Hengermalom Heszler és Tárnái R. T. Senta. Április Íj. »Moravia« Textilnemügyrír Beograd. Bánáti Hengermalom R. T. Veltkaktkinda.. Április IS. Kopavnik« R. 7. Beograd. Háncséról Gőzrnplom R. T. Háncsévá. Export Malomipar R. T. Vrsac. Április 16. Havaik Kereskedelmi és Ipari R.T. Beograd. i Április 17. Jug« öntöde és Gépgyár R. T, ■ Politika-» Lapkiadó R. T. Beograd. Jngoslavcnska Rudolf Mosse Beograd. Szerb-Amerikai Bonk R. T. Szarait vó. Április 28. •Just« Jugoszláv Kereskedelmi R. T. Beograd. Április 30. Lyuboten« Chrom Bánya R. T. Beograd. Hajózási és Kotró R. 7. Beograd. (Bradarsko i Bagersko A. D.) a »Seszt Topója.; vendéglőben. Bosanska Banka R. T. Beograd. Beogradi Textilipar R. T. EzeWtt Mi lan Ječmenica és Tsa Beograd. Jugoslavensko -A. E. G. Elektriino Drugtvo A. -D. Beograd. ■ ttojlovics Viadiszláv kir. közjegyzőnek tiszteletére. A Lloyd elnökét abból pa alkalomból ünnepük, 'hogy Alekszandar király őfelsége a Szent Száva harmadosztályú keresztjével tüntette ki, a bácskai tartománygyiilés és a szontbori mezőgazdasági tőzsde pedig elnökévé választotta. A Lloyd tagjait és barátait ezúton is meghívja a bankettre. Jelentkezni a titkári hivatalban lehet. A szubotlcaJ Lloyd közgyűlése. A snboticai kereskedők és gyárosok egyesülete május elsején tartja évi rendes közgyűlését saját helyiségében. A közgyűlést azért tartják ilyen későn, mert akkorra el akarják készíteni a Lioyd reorganizálására vonatkozó tervezetet. Külföldi kereskedelmi szerződések. A j szuhftticai kereskedők és gyárosok ! egyesülete ismételten felhívja tagjait és mindazokat, akik külfölddé], íőieg Majgyarországgal, Csehszlovákiával, Bulgáriával, Görögországgal és Svájccal kötendő kereskedelmi szerződések tekintetében bármilyen módon érdekelve vannak, hogy kívánságaikat haladéktalanul terjesszék be a Lloyd titkári hivatalához. Az érdekeltek annak ellenére, hogy saját anyagi érdeklik forog szó» ban. mindeddig nem tettek eleget az ilyen felhívásoknak ugyannylra, Hogy maga a minisztérium is tájékozatlan a jugoszláv gazdasági körök kívánságait illetőié*. Jullemző a helyzetre, hogy a minisztériumból már névszeritu megnevezik azokat, akiket külön kell figyelmeztetni. hogy saját érdekükben terjesszék be kívánságaikat, mert különben még a legnagyobb cégek sem mutatnak semmi érdeklődést a rendkívül fontos szerződések iránt és utólag panaszolják ei sérelmeiket, amikor már nem lehet segíteni. A Bunyovác Matica földjei és a Lloyd. Szubotlca város közgyűléséről közölt beszámolóra vonatkozólag annak megállapítását kérik, hogy Davnjanovics Milán a Lloyd titkára nem utasította el érdemben a Bunyevác Maticának adandó földekről szóló javaslatot, hanem elsősorban az ellen emelt kifoást, hogy ezt a nagyjelentőségű ügyet jpóttárgysorozat formájában terjesztettéit a közgyűlés elé. A bánáti malmosok panasza a magas vasúti tarifa és a zen ai bidvám el len A üoyd konferenciája az uj ipartörvény ügyében Az uj ipartőrvény kidolgozásával kapcsolatban a novlszadi kamara kérdést intézett a kereskedők és gyárosok egyesületéhez, hpgy a kereskedők, gyárosok és iparosok jogos érdekeinek védelmére milyen intézkedések felvételét javasolja az uj törvénybe. Főleg a következő kérdésekben kell véleményt nyilvánítani: 1. Milyen módosítások szükségesek a fiókiizjetlétesiiésrc vonatkozólag, továbbá a cég székhelyén .kívül, de nein fióküzletben'és a vasárnapi piacon, évi vásáron való árusítás tekintetében? (Például meg kell-e engedni a textiláruk, cipők, stb. árusítását, ha ezek gyári termékek, vagy meg kell-e tiltani?) 2. Mik a kívánságok a gyári termékek iparosmiihclybeu való eladásával kapcsolatban? (Pl. a cipész eladhat-c kész gyári cipőket. A konfekciósiizlet fogadhat-e el megrendeléseket mértékutáni ruhakészitésre.) 3. Milyen módon kellene szabályozni a kereskdelmi árucikkeknek ügynök utján való eladását? 4. Kereskedelmi üzletekben árusithatók-e mezőgazdasági termékek és melyekben? 5. Meg kell-c engedni a házalást; mindenütt-e, vagy csak bizonyos vidékeken és milyen árucikkekkel? 6. Mik legyenek a kereskedés nyitásának feltételei? (Hány évi tanonckodás, segédi működés.) 7. Mely kereskedésekét kell koncesszióhoz kötni? 8. Hogyan kell szabályozni a kereskedői segédszemélyzet jogait és kötelességeit? 9. Milyen módon kei! a törvényben szabályozni a kereskedők, gyárosok és iparosok professzionális szervezeteinek működését? Általában a kamara el akarja juttatni az érdekeltek minden speciális kívánságát az ipari törvényhozás tekintetében. .4 szuboiieai Lloyd ebben az ügyben április 3-ikdn. vasárnap délelőtt tíz órakor ltonferenciát tart, hogy a javaslatokat megbeszéljék. Manojlovlcs Viadiszláv dr. ünneplése. A szuboticai Lloyd szombat este ünnepi bankettet rendez elnökének dr. M«t-Az általános gazdasági viszonyok miatt amúgy is súlyos válsággal küzdő malomiparnak a Bánságban van a legkritikusabb helyzete. Eltekintve attól —• a talán elsősorban súlyos körülménytől, hogy a lisztszállitás fuvardija a búzáénak csaknem a kétszeresét teszi ki (egy vagon búza fuvardíja 2800 din. egy vagon liszt 4800) Szarajevóig, mindehhez még hozzájárul, hogy a szentai hid a bánáti lisztet ötszáz, dinárral drágítja meg vagononként. ~ Miután a felsőbániti malmok egykori rendes vasuvonaia Szeged fcié még mindig Cl van zárva, a szállítás külföldre vagy Szcnta—Szubotica, vagy Karlova—Kikinda felé történhetik csak és mindkét esetben óriási fuvarköltséggel a nagy kerülő, vagy a hidvám miatt úgyszólván teljesen lehetetlenné lészi a Adómizériák bánáti liszt versenyképességét már pedig az exportra berendezett óriási rezsivel dolgozó malmoknak pusztán lo kálls vámőrlésre való degradálása a bánáti malomipar teljes csődjét jelentené. A legideálisabb és legcélravezetőbb megoldás a Szeged:—Gyálu felé vivő vasútvonal megnyitása lenne, mert az egész felsöbánát gabona kivitelét nemcsak megkönnyítené, de a lényegesen kisebb fuvardíj folytán olcsóbbá tenné j az árut is. A Gyála—Szeged felé vivő vasutvo. I nal megnyitása egyúttal tehermentesítejrié a szentai hidat ts, hiszen köztudomású, hogy az. állandó túlterhelés foly tán megrongálódott híd nem tudja soká egész Fetsőbánát és Bácska teherforgalmát 1 ebony ol i tani. számokhnn J l • !QS, Mennyi adó' fizet a vaj^assgi és a Szerbia pír s , -1 k'res 'tedo, ipa os és rész jet y ur at, g A -Prlvredni Arhlv- cimii közgazda sági folyóirat legutóbbi számában Brams zagróöi közgazdász rendkívül érdekes cikket irt a Magyarország egykori területéből Jugoszláviához csatold területeken' végrehajtott aránytalan.- adózásról. A cikk. amely meglepő adatokat tartalmaz a Vajdaság adóterhetró., bevezetésében közli a pénzügyminiszternek a múlt évben a vajdasági és horvátországi pénziigyigazgatóságokhoz intézett rendelet szövegét. A rendelet Így hangzik: Tárgy: Fzigoru intézkedés az adóbehajtás ügyében. A pénzügyminiszter ur utasítja az, Ausztria-Magvarországtól felszabadított területek péuzügyigazgatóságait. hogy azoiina1. minden kivétel nélkül, Szigorúan büntessék meg azokat a községi adóerganumokát. amelyek Október hó végéig a folyó évre kivetett egyenes adóknak legalább 75 százalékát be nem fizették. Nagyon, s-.k olyan község vau ezeken a területeken, amelyek a lanyha adóbehajtás miatt érzékeny büntetésben fognak részesühű.sc Azután a cikk élesen bírálja azokat az aránytalanságokat, amelyek az egyes tartományok adózása terén feunállanak, amelyek illusztrálására a következő érdekes példákat hozza fel: 1. A vajdasági paraszt, akinek húsz hold földje és háza van, húszféle ebnen fizet :ujót és pe<jig összesen 5012 dinárt. míg u szerbiai paraszt, akinek ugyanakkora vagyona várt, csak kilencfélé adót fizet, ötszeseti 810 dinárt. 2. .1 háztulajdonos a Vajdaságban és Horvátországban, ha évi ötvenezer dinárt vesz, be lakbér címén, állami egyenes és pótadó óimén 33.915 dinárt fizet Beogradbau pedig ugyanolyan lakbérjövedelem mellett a háztulajdonos csak 7594 dinár adót tartozik fizetni: 3, A .pereskedő és iparos a Vajdaságban százezer dinár tiszta jövedelem esctén • 117.493 dinár adót fizet, ugyanilyen jövedelmű kereskedő, vagy iparos Szerbiában 44 065 dinárt. A vajdasági kereskedő teliét összes jövedelmét és még azon felül is adóba fizeti, a szerbiai kereskedő pedig a Kivedd mének csak 44 százalékát. 4. A részvénytársaság a Vajdaság ban —1 egy konkrét eset szerint 2 328.932 dinár öszes jövedelem kimutatása mellett 2.581.078 dinár adóval volt megterhelve, Szerbiában hasonló jövedelem la zetése céljából neveztek ki, nem ismerték ki magukat; a Vajdaság területén érvétjyes -törvények paragrafusai között Ugyanis az uj pénzügyi tisztviselők mi* ezak-beii tisztviselőkből. kereskedőkből és iparosokból rekruíálódtak, a kiknek nem volt meg a szakismeretük az adózás terén és nem fordítottak kellő figyelmet arra. hogy az adót ideiében kivessék és beszedjék. Ehelyett különféle összegeket követeitek akontació« címén és az adókivetést egészen 1924-ig elhalasztgatták, amíg csak a pénzügyigazgatóságok élére nem küldtek szakembereket, akik hozzáfogtak a/, adókivetéshez évekre visszamenőleg. HÍREK A NAGYVILÁGBÓL mi muiatu.sa esetén csuk 847JM dinár adót keltett volna fizetnie, tehát u Vajdasi ban szinte pontosan háromszor annyi az adó. mint Szerbiában. Ilyen körül menyek között ir.ia a cikk’— a vajdasági részvénytársaságok kényszerítve vannak jövedelmük jelentékeny részéi eltitkolni. Hogy éppen a Vajdaság szenved legtöbbét ebben a tekintetben, annak az az oka a cikkíró szerint, hogy 1921-ben a vajdasági pénzügyigazgatóságokat reorganizálták, amely reorganizációt egyetlen éjszakán át hajtották végre oly módon, hogy a régi iratokat lehányták a pincébe és uj alapon kezdtek dolgozni. Ennék a reorganizációnak az tán az lett a kövétkézménye. hogy ; régi tisztviselőket mind elbocsátották, vagy nyugdíjazták, a? utak pedig, akiket az uj adminisztratív rendszer beve-Az Egyesült-Államok külkereskedelmi mérlege 1926-ban. Az Egyesült-ÁHamok bev.étele 1926. évben 4431 millió dollár volt, £94 millió dollárra) több, mint 1925-ben. A kivitele 4808 millió dollár, 102 millió dollárral kevesebb, mint 1925. évben. Légi forgalom Spanyolország és Délamerika között. A spanyol kormány 1921. óta folytatott légiforgalom megnyitása ügyében a spanyol király most hagyta jóvá a légiforgalom megindítására kötött szerződést, amely a német Zeppelin társaságot blztja meg a spanyol délamerikai légiösszeköttetés megszervezésével. Most épül az »L. Z. 127.« jelzésű ui léghajóóriás, amellyel a Sevilla —-Rio de Janeiro—Buenosz-Aires vonalat megnyitják és ha a forgalom fenntartására jó üzlet lesz., amiben az érdekeltek nem kételkednek, további háromnégy Zeppelint építenek a tengerentúli forgalom lebonyolítására. Az utat, amely hajón tizenöt-tizenhat napot vesz igénybe, az uj Zeppelin három-négy nap alatt fogja megtenni és ezzel uj korszakot nyit meg a tengerentúli közlekedés terén. Az uj léghajó nagy előnye ezenkívül, hogy tizenöt tonna súlyú árurakománnyal indulhat, mig a repülőgép telicrbiróképesége ezideig legfeljebb ny-öicszáz-ezcr kilogram volt. A francia-angol adósságtárgyalások. A Baiiq.up der France kormányzója londoni utján tárgyalásokat {ólytatott a» angol állami bankkal a francia háborús adósságok rendezése ügyében. Tudvalevő, hogy a háború kölcsönöket francia részről a Banque de France közvetítette és angol kívánságra ezeket harmadrészben arannyal fedezte. 1923-ban létrejött az angol-francia megállapodás ez. I adósságok visszafizetésének módozataij rőt olyképpen, hogy 60 millió fótit ster: ling összegű tartozását Franciaország évi készletekben 1930-ig teljesen kifizeti és a fiz.etések arányában a fedezetül adott aranyat visszakapja. Minthogy" a 20 millió font sterling összegű aranyra a franciáknak a frank stabilizálásához j szükségük volna, a Banque de France ! kormányzója az 1923-ban kötött megállapodás revízióját kérte, amihez ezideig az angolok nem járultak hozzá. Becs város súlyosnak találja az amerikai kölcsön feltételeit. Az amerikai bankok 8%-os kölcsönajánlatát Becs [városa tiüdrágának találja és.úgy a kölcsön nyilvános jegyzésére valószínűleg inem kerül sor Amerikában. Bécs város vezetősége nem hajlandó súlyosabb feltételükkel kölcsönt telvenni, mint Berlin és ehelyett inkább magánúton a i Harri man Co. közvetítésével belső kölcsont vesz igénybe körülbelül 5 millió dollár értékben kizárólag invesztíciós [célokra, főleg a karimbiai és tiroli vízmüvek részére. A francia gyuiamoncpóliuni magánkezekbe kerül. A francia minisztertanács I előtt javaslat fekszik a gyufamonopó: lium bérbeadásáért. Poinearé maga is a [bérbeadás mellett van. mert úgy technikai, mint pénziigN i téren töhbet várnak, ha a gyufamonopóium magántársa'ság kezelésébe kerül, \ gyufamonopóliumot egy amerikai-svéd társaság Bérelne, [esetleg teljesen átvenné. I
