Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-29 / 86. szám
2. oiclal. BACSMROTEJ NAPLÖ 1957. március 29. igen rossz benyomást hagynak maguk után. Hosszasan foglalkozott a kivándorlási alap körüli visszaélésekkel, majd rámutatott arra, hogy a minisztériumban főleg azonban a rokkantosztályban igen nagy a rendetlenség, melyért elsősorban a miniszter helyettese, Protics a felelős Agutonovics Raniszláv demokrata élesen bírálta a jelenlegi szociálpolitikai rendszert, mely minimumát sem éri annak, amire szüksége volna. Elismeri a miniszter jóakaratát, de tudja, hogy semmit sem valósíthat meg terveiből, mert a tisztviselők nem dolgoznak a törvények értelmében. Agatonovics-nak beszéde közben éles összetűzése volt Srecskovics radikális képviselővel. Kezsman Lujo Radics-párti hosszasan foglalkozott a kivándorlás kérdésével, majd a munkás törvényhozással. Budiszavljevics Pribicsevics-párti élesen támadta a kormányt és annak szociálpolitikáját és rámutatott arra, hogy a kormány egyáltalán nem törődik a munkanélküliek segélyezésével, különösen pedig semmi gondot nem fordít a mezőgaz‘ dasdgi proletáridtus helyzetének javítására. Puzdarec Nulja muzulmán, Valencsics Iván, Pence Franjo RadicS-pártiak rövid felszólalásai után a parlament a szociálpolitikai minisztérium költségvetését elfogadta. A parlament ezután rátért az agrárreform-miniszterium költségvetésének tárgyalására. Simonovics Milán agrárreform-miniszter rövid expozéjában ismertette a költségvetés számadatait és azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket a minisztérium az agrárviszonyok végleges rendezése céljából előkészít. Jagatics Máté horvát föderalista, Kujundzsics demokrata után Setyerov Szlávkó szólalt föl. Sibenik Sztankő Radics-párti volt agrárminiszter, Kokanovics Cséda, Kapetanovics Qavra bég muzulmán, Krizman Ninkó Pribicsevics-párti és végül Malcsics Franjó szólaltak fel, majd a parlament megszavazta az agrárreformügyi tárca költségvetését. Az elnök ezután bezárta az ülést és a következő «lést kedd reggel kilenc órára tűzte ki. A parlament keddi ülésén tárgyalják a törvényegységesitő minisztérium költségvetését, utána az állami jövedelmek, majd a költségvetési pótjavaslatok kerülnek sorra. A pénzügyi bizottság folytatta a pótiavaslatok tárgyalását A pénzügyi bizottság hétfőn este kilenc órakor összeült és folytatta a különböző költségvetési pótjavaslatok tárgyalását. Hetvennyolc hold földet ajándékozott Szubotica város a Bunyevacska Maticának Damjanovics Mi án, a Lloyd titkára tiz indítványt terjesztett a közgyűlés elé — Lépéseket tesz a város, hogy a szerbiai adótörvényt terjesszék ki a Vajdaságra Bizottság fogja kivetni a cégtáblaadót Szokatlanul nagy érdeklődés mellett nyitotta meg hétfőn délelőtt Szubotica város 1927. évi első rendes közgyűlését Sztipics Károly dr. főispán. Gyorgycvics Dragoszláv polgármester jelentése után Zvekán Antal interpellált az ipartestület nevében és kérte, hogy az 1924—1925. és 1926. években befizetett tanoncoktatási dijakat adják ki az ipartestületnek ipariskola felépítésére. Az interpelláló kifejtette, hogy ebben az iskolai évben a tanonciskolát s'áe-o4n- dobálták, úgyhogy szó sem lehetett rendes tanításról, holott a város az elmúlt három évben több mint ötszázezer dinárt kapott tapdlj címén az iparosoktól1.* Gyorgyevics Dragoszláv polgármester válaszolt az iiiterpéllálónak és kijelentette,' hogy a város a jövő évben nagyobb összeget fog az iskolaépitési alapra folyósítani. A Llovd titkárának indítványai A polgármester válasza után az indítványokra tértek át. Damjanovics Milán, a Lloyd titkára tiz indítványt nyújtott be; Damjanovics Milán első indítványa, hogy a város fordítson nagyobb gondot az uccák világítására és ha.ezt nem lehet más módon elérni, pótköltségvetésben biztosítsanak megfelelő fedezetet az uccák világítására. A városi tanács javasolta, hogy bizottságot küldjenek ki a kérdés megvitatására. A bizottság tagjaiul Juries Márkó képviselőt, Vidákovics Antalt, Damjanovics Milánt. Futó Bélát, Székely Lukát, Ivandékics Qyukát, Szvircsevics Bogdánt, Tvmbász Albét és Szegedincsev Tósót választották meg. Damjanovics Milán kérte, hogy a bizottság azonnal kezdje meg működését, hogy télre az ügy elintézést nyerjen. Damjanovics Milán második előterjesztése. hogy a város köveztesse ki a szerb temetőbe vezető Crnujevityevauccát, amely nagyon rossz állapotban van. Petrovics Koszta főmérnök ismertette a tanács javaslatát, amely szetint az uccát még ebben az évben rendhehözzák. A javaslatot a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Kövezet és. kövezetvám A Lloyd titkára harmadik előterjesztésében a városi uccák aszfaltozását javasolta. Hangsúlyozta, hogy a város központjában olyan rossz az aszfalt és a kövezet, hogy különösen éjjel a legsúlyosabb szerencsétlenségek történhetnek. A vámhivatalnál a kereskedők az 1912. évi vámtörvény alapján kút utotvám . cjmen bizonyqs százalékot! fizetnek. Ez az összeg, amely a törvény értelmében a várost illeti meg, ötmillió dinárra rúg. Kérte, hogy a városi tanács tegye meg a szükséges lépéseket, hogy a beszedett pénzt bocsássák a város rendelkezésére. Noviszad, Zagreb és Beograd már rég megkapták a vámhivatalnál befizetett kövezetvámot. Damjanovics Milán indítványozta, hogy küldöttséget menesszenek a pénzügyminiszterhez a pénz mielőbbi kifizetése végett. Petrovics Koszta. főmérnök ismertette ezután a tanács javaslatát, amely szerint a városi tanács legközelebb pályázatot ir ki az uccák aszfaltozására. Az. aszfaltozást részletfizetési alapon fogják megcsináltatni és már is két kedvező ajánlat érkezett a városhoz. A javaslat hangsúlyozza, hogy a városi tanács már két évvel ezelőtt lépéseket tett a minisztériumban a kövezetvám kiutalása érdekében, de ez eddig nem járt eredménnyel. Damjanovics Milán viszontválaszában figyelmeztetett arra, hogy az uj pénzügyi törvény szentesítése előtt kell lépéseket tenni a pénz kiutalására, mert az uj pénzügyi törvény úgy rendelkezik, hogy a kövezetvám elsősorban vámhivatalok építésére használható fel. Javasolta, hogy dr. Radonics Jován nemzetgyűlési képviselőhöz és dr. Markovics Bogdán pénzügyminiszterhez küldjenek deputációt. Gyorgyevics Dragoszláv polgármester válaszolt Damjanovics Milánnak, a kinek közérdekű törekvéseit feltétlenül elismeri. Ellene van a pótköltségvetésnek, mert ez újabb tiz százalékos adómegterhelést vonna maga után. Ismertette az uccajavitásra vonatkozó tár gyalásokat. Majd ünnepélyesen kije-, lentette, hogy még ebben az évben az összes^ arcúikat, amelyek rossz állapotban vannak, ki fogják aszfaltozni. Damjanovics Milán következő előterjesztésében indítványozta, ho'gy a város két dináros városi bélyeget adjon ki, mert a városi illeték lefizetése nagyon nehézkes. A tanács javaslata értelmében a közgyűlés a városi tanácsot bízta meg a terv megvalósításával. Tizennyolcmillió korona tartozás arany-Damjanovics titkár ezután a város össztartozásairól kért felvilágosítást. Szuvajdzsics Sándor főszámvevő bejelentette, hogy a városnak 18,725.640 aranykorona amortizációs kölcsöne van, amelyet január elseje óta nem törlesztenek, mert az erre vonatkozó jugoláv-magyar konvenciót még nem kö- T;;ék meg. A törlesztésre a város 1926. üj, végéig tétbe. A város birtokairól szóló leltárt a város vezetősége még nem tudta elkészíteni. Ideiglenes belföldi kölcsön Damjanovics Milán ezután azt indítványozta, hogy zagrebi minta szerint a városi tanács a helybeli nagy belföldi bankoktól vegyen fel ideiglenes kölcsönt, amelyet majd a külföldi kölcsönből visszafizet. Damjanovics azzal indokolta javaslatát, hogy külföldi kölcsönről egyelőre még álmodni sem lehet. Beograd és Zagreb sem tudtak külföldi kölcsönt kapni. A mi bankjainknak annyi pénzük van. bogy száz-kétszáz millió dinárt is tudnak kölcsön adni. Ezzel nagy szociális problémát oldana meg a város. Kérte, hogy a tárgyalásokra egy bizottságot küldjenek ki. A tanács magáévá tette Damjanovics Milán előterjesztését, amit a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Elfogadta a közgyűlés Damjanovics Milánnak az uccák parkosításáról szóló indítványát és az erről szóló szabályrendelet elkészítésével a városi tanácsot bízták meg. Damjanovics Milán azt is indítványozta, hogy az adófizető polgárok adójukat necsak személyesen, hanem a postatakarékpénztár utján is befizethessék. A közgyűlés az indítványt elutasította azzal, hogy az adókivetések még nincsenek véglegesítve és ma még senki sem tudja, hogy mennyit tesz ki évi adója. A szerb adótörvény Ezután a Lloyd titkárának legfontosabb indítványát ismertette Jakuvlyevics Obrád adófőnök. Damjanovics Milán azt indítványozta, hogy a városi tanács, illetve a közgyűlés kérje a kormánytól a szerb adótörvénynek a Vajdaság területére való kiterjesztését. A régi magyar adótörvény nern jó és Magyarországon 1919-ben hoztak is sokkal humánusabb adótörvényt. A városi tanács és a közgyűlés magáévá tette Damjanovics Milán javaslatát és a legközelebbi napokban lépéseket tesznek a kormánynál. Az indítványok letárgyalása után a közigazgatási bizottságba titkos szavazással rendes tagoknak két évre megválasztották Pendzsics Györgyöt, Sztipics Nikolát, dr. Miatov Milorádot, Tumbasz Albét, Ivandékics Gyukát és Futó Bélát. A közgyűlést délután egy órakor félbeszakította dr. Sztipics Károly főispán és-folytatását délután négy órára tűzte ki. A délutáni iilés Sztipics Károly dr. főispán délután négy; órakor nyitotta meg az ülést, Napirenden szerepelt öt tag beválasztása, a Városi Takarékpénztár igazgatóságába. Dr. Sztipics Károly főispán harminckét tag kívánságára titkos szavazást rendelt el. A közgyűlés Horváczki Mátét. Terzin Gyúrót, Pendzsics Györgyöt, Jakovtjevics Obrádot és Markovies Gyukát választotta meg. A titkos szavazáson Evetovics Vince tanítóra négy szavazat esett. A közgyűlés ezután a Bunyevacska Maticának 50.000, a beogradi nőegyletnek és a noviszadi Maticának 5000—5000 dinár segélyt szavazott meg. Vita a cégtáblaadó körül A tárgysorozat következő pontja volt a kereskedők fetebbezése a cégtáblaadó kivetése ellen. Damjanovics Milán kérte, hogy küldjön ki a közgyűlés bizottságot, amely a városi közegekkel együtt veti ki a cégtáblaadót. Pendzsics György, Juries Márkó és Gyorgyevics Dragoszláv polgármester hozzájárultak Damjanovics előterjesztéséhez, mig Piskulics Zvonimir úgy módosította Damjanovics javaslatát, hogy a közgyűlés ne a képviselőtestületi tagok közül küldjön ki. bizottságot, hanem a közgazdasági élet vezetőit hivja meg a bizottságba. A javaslatot hosszabb vita után elfogadták. A Bunyevacska Matica ajándékföldjei Nagyobb vita fejlődött ki a Bunyevacska Matica kérvénye felett. A Bunyevacska Matica azt kérte a várostól, hogy adja oda az egyesületnek a Szegedi-ut mentén elterülő ötven hold városi földet, azonkívül huszonkét holdat a volt rendőrségi kertekből. A tanács pártolólag terjesztette elő a kérést, azzal a megszorítással, hogy a Matica csak addig tekintheti tulajdonának ezt a földet, amíg a nevét meg nem változtatja és alapszabályait nem módosítja. A javaslathoz először Damjanovics Milán szólt hozzá. Ellenezte a Bunyevacska Matica kérésének a teljesítését és kérte, hogy vegyék le azt a napirendről főképp amiatt, mert már csak a póttárgysorozatba kerülhetett bele és közgyűlési tagoknak, akik a póttárgysorozatot későn kapták kézhez, nem volt idejük kellőképen áttanulmányozni az ügyet. Juries Márkó felszólalásában kérte, hogy a város szavazza meg a kérés teljesítését, azonban minden megszorítás nélkül. Piskulics Zvonimir tiltakozott a ja* vaslat elfogadása ellen és kijelentette, hogy a város nagyon könnyelműen gazdálkodik, két kézzel osztja ai városi birtokokat, pedig nem lehet és nem volna szabad ilyen könnyelműen milliókat odadobni különböző egyesületeknek. Ellenezte a javaslatot azért is, mert szerinte csak a jugoszláv eszmét kellene támogatni, nem pedig külön szeparatista akciókat. Juries Márkó: Ez nem szeparatista akció. Sztipics Lázár. Nincs bunyevác nemzet, nincs bunyevác törzs. Juries (Sztipics felé): fiáit akkor maga micsoda? Sztipics Lázár: Szláv vagyok. Piskulics: íme uraim, itt van egy bunyevác paraszt és ő is jugoszlávmk érzi magát. Piskidics ezután folytatta beszédét és kijelentette, hogy a javaslat ellen szavaz. Vidákovics Antal felszólalásában hangsúlyozta, hogy igenis vannak bunyevá cok és Piskulics megsértette a buny.evácokat. Szuboticán 70—80 százaléka a lakosságnak bunyevác és ha a szerbeknek lehet' külön Maticájuk, akkor lehet a bunyevácoknak is. Vidákovics után Sztipics Lázár kért szót és hivatkozott arra, hogy egy híres német filozófus hosszabb tanulmányt irt a bunyevácokról. — A békeszerződés megkötése idején — mondotta Sztipics Lázár — nyilvánosságra került ez a tanulmány... Juries Márkó: Ez nem békekonferenciaitt a Mátkáról van szó! Erre óriási lárma támadt,.amely csak akkor csendesült el. amikor Sztipics Károly dr. főispán az ülést felfüggesztette és néhány pej^cji^
