Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-27 / 84. szám

1927 március 27. 5. oldal. A szuboticai tanítóképző visszaköveteli a jogakad cmia helyiségét Kölciönüa cserét ajánl a jogi fakultásnak A szuboticai tanitóképezde igazgató­sága beadvánnyal fordult a városi ta­nácshoz, melyben kéri, hogy a város lép­jen közbe, hogy a szuboticai tanitóképez­de átköltözhessen a Pravni fakultét épü­letébe, amely eredetileg a tanitóképezde volt, viszont a jogakadémia foglalja el a tanítóképző jelenlegi helyiségét. A tanítóképző igazgatósága szerint a jelenlegi épület nagyon kicsiny és a .'t'miiakó növendékeket nem tudják meg­i-Időért elhelyezni. A bennlakó növendé­kük az egyes tantermek céljára épült helyiségekben tömegesen laknak, ami egészségügyi s egyéb szempontból káros tintással van a tanulókra. Azonkívül nem '! megfelelő konyha, étterem és udvar ; rendelkezésre. A tanítóképzőben a köz­­gazdaságtant gyakorlatilag is be kellene mutatni, de ehhez nincs megfelelő udvar, sem veteményes és virágos kert, mig a jogi fakultás udvara kisebb átalakítás után megfelelne ennek a célnak. A két iskola áthelyezésére irányuló mozgalom nem újkeletű, mert már évek­kel ezelőtt történtek lépések, hogy a minden évben látogatotiabb tanítóképzőt a célnak sokkal megfelelőbb jogi fakul­tás épületébe helyezzék át. A két iskola igazgatóságának és a városi tanácsnak kölcsönös megegyezéssel kell megoldani ezt az ügyet. TINTA —----­Két részeg míg e?y rendőr Ejfél után. amint sétáltam, különös hangot hallottam. A gyerroeksiráshoz s a macskanyávogáshoz hasonlított. Egy térre érkeztem. A kert vaskorlát­ja mellett kisebb csoport álldogált, ann^k a közepén két ember feküdt az aszfal­tón: egy férfi, meg egy asszony. Azok siránkoztak, miákoltak úgy. Valahol egy közeli csapszékben va­csorázhattak, felöntöttek a garatra, az­után együttesen hazafelé igyekeztek. Nem rajtuk múlt, hogy szép szándékuk nem valósulhatott meg. Ez a két ember — férj és feleség — hitvesi hűséggel egyszerre végigvágódott a járdán. Mindakctten az ötven felé jártak. Affé­le elkallódott, jobb napot látott emberek lehettek. A férfi — olyan sovány öreg irnokféle —• bekecset viselt, haja már dereseden. Az asszony még szőke volt. Kalapját elhajította, félcipője ott hevert a kocsiuton, a villamos-sin közelében. Fehér harisnyát hordott, mint a halot­tak. Úgy látszik, ő is, az ura is eltökélte, hogy a liideg éjszakát az aszfalton alttsz­­sza át. A járókelők eleinte próbáltak lelket verni beléjük, kitudakolni, hogy kicsodák. Csak gajdos, pityókos hangok válaszoltak. A férfi nyögött, az asszony óbégatott. Szemük a gáz fényében ól­­inosan csillogott. Arcuk halálsápadt voft. Minden részegben van valami Shakes­peare!. Végre csörrent a kard, jött a biztos ur. Megrázta a.férfi gallérját. az a hivatalos hatalom láttára kissé kijózanodott, tá­mogatásával föltápászkodott. Zavartan mosolygott. Leült a vaskorlátra, hogy újra orra ne bukjék. Eldadogta, hol lak­nak. Már minden rendben lett volna. De az asszony nem mozdult. Dísztelenül elte­rülve tovább horkolt a földön. A rendőr noszogatta: — Édesanyám, keljünk föl, menjünk szépen haza. Kicsit sokat ittunk abból a sárkányttjbői. 'Úgy berúgtunk, hogy ab­ban nincs hiba. Semmi hiba. Várt. Elnézően Ítélte meg ézt az em­beri gyarlóságot. Bizonyára maga sem veti meg olykor a szeszt, okkal-móddal. Odaért az asszony vállához, hogy ma­gához térítse. Ez azonban ráförmedt: — Ne bántson. — Csakhogy nem lehet ám, édes­anyám. Itt tilos aludni. Majd otthon, az ágyban. — Kinek néz maga engem? — morgott a nő prüszkölve részegségét. — Azt hi-BÁCSMEGYEI NAPLÓ szí. hogy akárkivel van dolga? Tudja ki vagyok én? — Kicsoda? — X. grófnő — s itt egy nevet mon­dott — annak az anyósa, Mindenki kacagott. A tagbaszakadt, óriás rendőr csak mosolygott. Tetszett neki a jelenet. Nyomban elértette is be­lement a játékba. — Az más — szólt. — Akkor rnéltóz­­tassék megengedni, hogy kissé segítsek. —- Hol a cipője, grófné? Mindjárt fölhúz­zuk az aranyos topánkúját. Csak legyen szives, adja ide azt a drágalátos, finom, kis lábacskáját. Köszönöm, kegyelmes asszony. Most a másikat Miután ezzel elkészült, fölnyalábolta az uccu grófnőjét. Egyik karját, nagyon udvariasait, fölajánlotta neki, a másikat a kedves fépénck. A kocsiuton hármasban ballaglak. Kö­zépütt a rendőr, kétoldalt a főúri házas­pár. A rendőr testvériesen velük tántor­gott. Mint valami Shakespeare! színész egy tragédia vidám jelenetében még mindig kitünően játszotta szerepét­­— Hát kicsit benyakaltunk, kegyelmes utam Be bizony, kegyelmes asszonyom. Abban nincs semmi hiba. Lakásuk előtt becsöngetett, fölvitte őket. Talán le is fektette. Ez a falusi ember oly édesen beszélt ezekkel a fővárosi szerencsétlenekkel, olv emberien cselekedett, hogy ha kitün­tetésekkel rendelkeznék, egyet okvetle­nül az n széles mellére tűznék. Minthogy azonban semmiféle kitüntetésem sincs, csak ezt a szerény papiros-érdemrendet nyújtom át neki. Kosztolányi Dezső 'M PímZkSMAl A szociáldemokrata pártválasztmány határozataival kapcsolatban beavatottá helyről a következüket közölték a ma­gyar sajtóval: — Azt, hogy a Szociáldemokrata párt magyarországi politikai tervei tekinteté­ben olaszellenes magatartást tanúsít, tér mészetesnek lehet találni, mert Cena bé % a beogradi albán követ Achmed Zogu bég ellen Polgárháború IJeogradból jelentik: Achmed Zogu bég az albán köztársaság elnöke, az albán föld kizárólagos magánjogi tulaj­donosa az elmúlt napokban — mint meg­intik — köszönő táviratot intézett Mus­­sotinihez azért, hogy Albánia függet­lenségét megóvta a «jugoszláv készülő­dések« ellen. Ugyanazon a napon Beo­­gradban Cena bég, Achmed Zogu bég sógora és Albánia beogradi követe a beogradi újságírók előtt kijelentette, hogy senki sem tételezi fel Jugoszláviá­róll hogy ellenséges szándékokkal van eltelve Albániával szemben és egyálta­lán nem hisz Jugoszlávia háboríts ké­szülődéseiben. Achmed Zogu bég és Cena Crnaglovica bég már régóta rivalizálnak egymás­sal. Cena bég egy esztendővel ezelőtt mé*g Albánia belügyminisztere volt. azonban útjában állott Achmed Zogu­­nak, az elnöknek és ezért nehogy na­gyobb kalamifásokat okozzon gvorsan Beogradba küldötte követnek. Cena bég az egyetlen külföldi diplo­mata, aki még franciául sem tud, a má­sik diplomáciai specialitása, hogy szem­­melláthatóan kormányának, a tiranai minisztériumnak utasításai ellenére dol­gozik. Beogradi hivatalos körök előtt állandóan hangsúlyozza nagy jugoszláv barátságát és minden albán okvetctlcn­­kedésért Achmed Zogu bég hirtelen nagy olaszbarátságát okolja. Achmed Zogu bég ma nemcsak hogy Albánia korlátlan ura, hanem úgyszól­ván tulajdonosa Is egész Albániának. Óriási vagyona van, kitünően beszél né­metül, angolul, olaszul, franciául, igen Budapestről jelentik: A magyarországi szociáldemokrata párt országos pártvá­­lasztmánya pénteken négyórás ülést tar­tott, amelynek napirendjén első pontként az internacionálé végrehajtó bizottságá­nak párisi üléséről szóló jelentés szere­pelt és ezzel kapcsolatban megvitatták a külpolitikai helyzetet. Peyer Károly or­szággyűlési képviselő ismertette részle­tesen az internaconálé végrehajtó bizott­ságának határozatait és előadta, hogy a végrehajtó bizottság foglalkozott a kínai helyzettel, az olasz-jugoszláv helyzettel és-a mögötte rejlő veszedelemmel. Ki­fejtette Beyer, hogy Anglia blokkot akar szervezni Ju­goszlávia ellen és ebben akarja tö­möríteni Magyarországot, Bulgáriát. Romániát és Görögországot Is. Ma­gyarország érdeke ezzel szentben azt kívánja, hogy Jugoszlávia felé keressen tájékozódást. Az internacionálé inár február 13-án fel­ismerte a fenyegető háborús veszedel­met és erre kívánta felhívni az egész vi­lág dolgozó társadalmának figyelmét, amikor tiltakozott a háborús készülődé­sek ellen. Peyer beszámolója után hosszabb vita •nagy lábon él, külön testőrsége van és minden külsőséget előkészített már ar­ra, hogy nemsokára királlyá koronáz­tatja magát Az albán köztársasági el­nök királlyá koronázásának a külpoliti­kai nehézségeken kívül Cena bég az egyik legnagyobb akadálya, aki minden eszközzel meg akarja hiúsítani azt, hogy Achmed Zogu királlyá proklamáltassék, Cena bég aspirál ugyanis az albán köz­­társasági elnökségre és ennek az alap­jár készíti elő különféle nyilatkozatok­kal és Ígéretekkel Fan Nolli, a volt el­nök. aki ezt megelőzően színházi súgó volt Athénben, ma már nem oszt és nem szoroz Tiranában. Fan Noili nem olasz­barát, Bcogradban pedig már régen el­vesztette a szimpátiáját. Rövidesen számolni lehet azzal, hogy Albániában megint kitör a polgárhábo­rú, amennyiben a harcot Achmed bég és Cena bég, a két sógor ftv ir, egymás­sal megvívni. Az albán forradalmak sorsa nem az önfeláldozáson, , sem a . kiontott vér betmyiségén szokott eldőlni, hanem in­kább azon. hogy ki bírja tovább pénz­zel Az albán forradalmárok az üzleti tárgyalások állása szerint jönnek ki az erdőkből, vagy mennek az erdőbe vlsz­­sza Vér még nem folyt sem Fan Noili* ért. sem Achmed Zoguért és nem vág­nak magukon eret az albán felkelők má­soknak a harcos szándékaiért sem. Két éve nem volt forradalom Albániában és a népnek nincs mit ennie, ez a legbiz­tosabb ok arra, hogy a vadregényes Al­bánia sziklás bércei újabb meglepetések­kel szolgáljanak Európa számára. fejlődött ki, majd a pártválasztmány határozati javaslatot fogadott el, amely kimondja, hogy a magyarországi szociáldemokrata­párt tiltakozik olyan politika ellen, amely Magyarországot az olasz fa­sizmus imperialista céljainak es az angol kapitalista-imperialista világ­­politika érdekeinek szolgálatába ál­lítja. A pártválasztmány ezután egy másik ha­tározatban megállapítja, hogy az inter­nacionálé párisi ülésén elfogadott hatá­rozat nem irányul Magyarország népe és annak érdekei ellen és ezért a legha­tározottabban tiltakoznak az ellen, hogy ezért a kiáltványért bárkit is felelősség­re vonjanak. Egy másik határozatban a szociáldemokrata pártválas^mány rokonszenvét fejezi ki Htüderson angol munkáspárti vezér és volt belügyminiszter iránt az alkalomból, hogy Bethlen miniszterelnök vele szemben méltatlan hangot használt választáviratában, amelyet az interna­cionálé párisi ülésén történtek ügyében intézett hozzá, a magyarországi szociáldemokraták ellentétben az olaszországiakkal nem tudják elképzelni az olyan állami be­rendezkedést és államhatalmi viszo­nyokat mint amilyeneket Mussolini Olaszországban a fasizmus társadal­mi szervezetei alapján megalkotott. Ami Henderson állítólagos sürgönyét il­leti. a pártválasztmánynak az a határo­zata. hogy rokonszenvét fejezi ki Hen­derson iránt azzal az indokolással, hogy a magyar miniszterelnök vele szemben méltatlan hangot használt: a történelmi hűséget kívánja meghamisítani, mert ha egyáltalán beszélni lehet arról, hogy va­laki méltatlan hangot használt, az nem a magyar miniszterelnök, hanem Hen­derson ur. aki a magyar miniszterelnö­köt ismert táviratának hangnemével és a magyar belső ügyekbe heavatkozó tar­talmával valósággal megtámadta. Vezérek álarc nélkül A horvát iróvezér a horvát paraszt­vezér elit.n — Radics István és Kr­­lezsa Miroszláv vitája Nem vert ugyan fel nagy port a szé­­lesebhkörü nyilvánosságban, de a tipr­­vát politikai viszonyok érdekes átalaku­lására igén jellemző až az irodalmi és politikai háborúság, amelyben Radics István, Angydinovics Qrga demokrata képviselő és Krlczsa Miroszláv, az is­mert horvát iró a kü/dőfelek. Angyeli­­novics képviselő interpellációjára, hogy a Parasztkönyvtár kiadásában egy horvát földművelő antimilitarista pro­­pugandalrása jelent meg, nemrég Radics István — mint jelentettük — nyilatkoza­tot tett közzé, amelyben védekezik a ltadseregellcnesség vádja ellen, egyúttal belevonja a vitába Krlezsa Miroszláv személyét is is. Azt állítja róla, hógy kommunista, akiről a képviselő bizonyá­­; ra többet tud, mint a Parasztkönyvtár I füzetének szerzőjéről, de azért mégis jó! j tette, hógy Krlezsa Írásai miatt nem in­­! terpellált. Minderre most a hires iró leleplezés­­szerű cikkel felel folyóiratában, a Knyi­­zsevna Republika (Irodalmi Köztársa­ság) legújabb számában. Elmondja hogy Angyelinovics Grga, az interpel­láló demokrata képviselő, valamikor vele egyvonalban harcolt a horvátságért, sok­kal őszintébben és elszántabban, mint Radics. A parasztszerző könyve Krlc­zsa számára bizonyítéka annak, hogy a Radics-párt szét log hullani a maga belső hazugságai es ellentmondásai folytán. — Az ilyen földművesek végül kiis­merik és a pokolba kergetik a zavaros> teta Sunclio Pansujukat, osztrák csá­szári és radikális lírájával együtt — irja Krlczsa — Fit megörültem a könyv­nek, Angyelinovics pedig interpellált mi­atta. Ez kapituláció éppúgy, mint az. hogy SzupUu (Radics) mint kommu­nistát denuneiál engem. Sztipica, a es és kir lírikus, mint cxreptibUkánus ki­nyomtat egy antimilitarist a müvet és mint kormányember utjai mutat a repu­blikánusokra és antimilitaristdkro. A szerző, aki nyilatkozik a saját könyve ellen és azt mondja, hogy a véderő im­ponál neki és azt tiszteli, bizonyára csupa tiszteletből lett lázadó és antimi­litarista — és igy tovább. Ha mindez normális, akkor én vagyok érett a sztc­­nyevdei elmegyógyintézetre — vonja le a tanulságot a mai horvát irógeneráció legerősebb egyénisége. A magyar szociáldemokraták Jugoszlávia mellett A pártválasztmány állást foglalt az angol és az olasz imperiálizmus ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom