Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-27 / 84. szám
1927 március 27. 5. oldal. A szuboticai tanítóképző visszaköveteli a jogakad cmia helyiségét Kölciönüa cserét ajánl a jogi fakultásnak A szuboticai tanitóképezde igazgatósága beadvánnyal fordult a városi tanácshoz, melyben kéri, hogy a város lépjen közbe, hogy a szuboticai tanitóképezde átköltözhessen a Pravni fakultét épületébe, amely eredetileg a tanitóképezde volt, viszont a jogakadémia foglalja el a tanítóképző jelenlegi helyiségét. A tanítóképző igazgatósága szerint a jelenlegi épület nagyon kicsiny és a .'t'miiakó növendékeket nem tudják megi-Időért elhelyezni. A bennlakó növendékük az egyes tantermek céljára épült helyiségekben tömegesen laknak, ami egészségügyi s egyéb szempontból káros tintással van a tanulókra. Azonkívül nem '! megfelelő konyha, étterem és udvar ; rendelkezésre. A tanítóképzőben a közgazdaságtant gyakorlatilag is be kellene mutatni, de ehhez nincs megfelelő udvar, sem veteményes és virágos kert, mig a jogi fakultás udvara kisebb átalakítás után megfelelne ennek a célnak. A két iskola áthelyezésére irányuló mozgalom nem újkeletű, mert már évekkel ezelőtt történtek lépések, hogy a minden évben látogatotiabb tanítóképzőt a célnak sokkal megfelelőbb jogi fakultás épületébe helyezzék át. A két iskola igazgatóságának és a városi tanácsnak kölcsönös megegyezéssel kell megoldani ezt az ügyet. TINTA —----Két részeg míg e?y rendőr Ejfél után. amint sétáltam, különös hangot hallottam. A gyerroeksiráshoz s a macskanyávogáshoz hasonlított. Egy térre érkeztem. A kert vaskorlátja mellett kisebb csoport álldogált, ann^k a közepén két ember feküdt az aszfaltón: egy férfi, meg egy asszony. Azok siránkoztak, miákoltak úgy. Valahol egy közeli csapszékben vacsorázhattak, felöntöttek a garatra, azután együttesen hazafelé igyekeztek. Nem rajtuk múlt, hogy szép szándékuk nem valósulhatott meg. Ez a két ember — férj és feleség — hitvesi hűséggel egyszerre végigvágódott a járdán. Mindakctten az ötven felé jártak. Afféle elkallódott, jobb napot látott emberek lehettek. A férfi — olyan sovány öreg irnokféle —• bekecset viselt, haja már dereseden. Az asszony még szőke volt. Kalapját elhajította, félcipője ott hevert a kocsiuton, a villamos-sin közelében. Fehér harisnyát hordott, mint a halottak. Úgy látszik, ő is, az ura is eltökélte, hogy a liideg éjszakát az aszfalton alttszsza át. A járókelők eleinte próbáltak lelket verni beléjük, kitudakolni, hogy kicsodák. Csak gajdos, pityókos hangok válaszoltak. A férfi nyögött, az asszony óbégatott. Szemük a gáz fényében ólinosan csillogott. Arcuk halálsápadt voft. Minden részegben van valami Shakespeare!. Végre csörrent a kard, jött a biztos ur. Megrázta a.férfi gallérját. az a hivatalos hatalom láttára kissé kijózanodott, támogatásával föltápászkodott. Zavartan mosolygott. Leült a vaskorlátra, hogy újra orra ne bukjék. Eldadogta, hol laknak. Már minden rendben lett volna. De az asszony nem mozdult. Dísztelenül elterülve tovább horkolt a földön. A rendőr noszogatta: — Édesanyám, keljünk föl, menjünk szépen haza. Kicsit sokat ittunk abból a sárkányttjbői. 'Úgy berúgtunk, hogy abban nincs hiba. Semmi hiba. Várt. Elnézően Ítélte meg ézt az emberi gyarlóságot. Bizonyára maga sem veti meg olykor a szeszt, okkal-móddal. Odaért az asszony vállához, hogy magához térítse. Ez azonban ráförmedt: — Ne bántson. — Csakhogy nem lehet ám, édesanyám. Itt tilos aludni. Majd otthon, az ágyban. — Kinek néz maga engem? — morgott a nő prüszkölve részegségét. — Azt hi-BÁCSMEGYEI NAPLÓ szí. hogy akárkivel van dolga? Tudja ki vagyok én? — Kicsoda? — X. grófnő — s itt egy nevet mondott — annak az anyósa, Mindenki kacagott. A tagbaszakadt, óriás rendőr csak mosolygott. Tetszett neki a jelenet. Nyomban elértette is belement a játékba. — Az más — szólt. — Akkor rnéltóztassék megengedni, hogy kissé segítsek. —- Hol a cipője, grófné? Mindjárt fölhúzzuk az aranyos topánkúját. Csak legyen szives, adja ide azt a drágalátos, finom, kis lábacskáját. Köszönöm, kegyelmes asszony. Most a másikat Miután ezzel elkészült, fölnyalábolta az uccu grófnőjét. Egyik karját, nagyon udvariasait, fölajánlotta neki, a másikat a kedves fépénck. A kocsiuton hármasban ballaglak. Középütt a rendőr, kétoldalt a főúri házaspár. A rendőr testvériesen velük tántorgott. Mint valami Shakespeare! színész egy tragédia vidám jelenetében még mindig kitünően játszotta szerepét— Hát kicsit benyakaltunk, kegyelmes utam Be bizony, kegyelmes asszonyom. Abban nincs semmi hiba. Lakásuk előtt becsöngetett, fölvitte őket. Talán le is fektette. Ez a falusi ember oly édesen beszélt ezekkel a fővárosi szerencsétlenekkel, olv emberien cselekedett, hogy ha kitüntetésekkel rendelkeznék, egyet okvetlenül az n széles mellére tűznék. Minthogy azonban semmiféle kitüntetésem sincs, csak ezt a szerény papiros-érdemrendet nyújtom át neki. Kosztolányi Dezső 'M PímZkSMAl A szociáldemokrata pártválasztmány határozataival kapcsolatban beavatottá helyről a következüket közölték a magyar sajtóval: — Azt, hogy a Szociáldemokrata párt magyarországi politikai tervei tekintetében olaszellenes magatartást tanúsít, tér mészetesnek lehet találni, mert Cena bé % a beogradi albán követ Achmed Zogu bég ellen Polgárháború IJeogradból jelentik: Achmed Zogu bég az albán köztársaság elnöke, az albán föld kizárólagos magánjogi tulajdonosa az elmúlt napokban — mint megintik — köszönő táviratot intézett Mussotinihez azért, hogy Albánia függetlenségét megóvta a «jugoszláv készülődések« ellen. Ugyanazon a napon Beogradban Cena bég, Achmed Zogu bég sógora és Albánia beogradi követe a beogradi újságírók előtt kijelentette, hogy senki sem tételezi fel Jugoszláviáróll hogy ellenséges szándékokkal van eltelve Albániával szemben és egyáltalán nem hisz Jugoszlávia háboríts készülődéseiben. Achmed Zogu bég és Cena Crnaglovica bég már régóta rivalizálnak egymással. Cena bég egy esztendővel ezelőtt mé*g Albánia belügyminisztere volt. azonban útjában állott Achmed Zogunak, az elnöknek és ezért nehogy nagyobb kalamifásokat okozzon gvorsan Beogradba küldötte követnek. Cena bég az egyetlen külföldi diplomata, aki még franciául sem tud, a másik diplomáciai specialitása, hogy szemmelláthatóan kormányának, a tiranai minisztériumnak utasításai ellenére dolgozik. Beogradi hivatalos körök előtt állandóan hangsúlyozza nagy jugoszláv barátságát és minden albán okvetctlcnkedésért Achmed Zogu bég hirtelen nagy olaszbarátságát okolja. Achmed Zogu bég ma nemcsak hogy Albánia korlátlan ura, hanem úgyszólván tulajdonosa Is egész Albániának. Óriási vagyona van, kitünően beszél németül, angolul, olaszul, franciául, igen Budapestről jelentik: A magyarországi szociáldemokrata párt országos pártválasztmánya pénteken négyórás ülést tartott, amelynek napirendjén első pontként az internacionálé végrehajtó bizottságának párisi üléséről szóló jelentés szerepelt és ezzel kapcsolatban megvitatták a külpolitikai helyzetet. Peyer Károly országgyűlési képviselő ismertette részletesen az internaconálé végrehajtó bizottságának határozatait és előadta, hogy a végrehajtó bizottság foglalkozott a kínai helyzettel, az olasz-jugoszláv helyzettel és-a mögötte rejlő veszedelemmel. Kifejtette Beyer, hogy Anglia blokkot akar szervezni Jugoszlávia ellen és ebben akarja tömöríteni Magyarországot, Bulgáriát. Romániát és Görögországot Is. Magyarország érdeke ezzel szentben azt kívánja, hogy Jugoszlávia felé keressen tájékozódást. Az internacionálé inár február 13-án felismerte a fenyegető háborús veszedelmet és erre kívánta felhívni az egész világ dolgozó társadalmának figyelmét, amikor tiltakozott a háborús készülődések ellen. Peyer beszámolója után hosszabb vita •nagy lábon él, külön testőrsége van és minden külsőséget előkészített már arra, hogy nemsokára királlyá koronáztatja magát Az albán köztársasági elnök királlyá koronázásának a külpolitikai nehézségeken kívül Cena bég az egyik legnagyobb akadálya, aki minden eszközzel meg akarja hiúsítani azt, hogy Achmed Zogu királlyá proklamáltassék, Cena bég aspirál ugyanis az albán köztársasági elnökségre és ennek az alapjár készíti elő különféle nyilatkozatokkal és Ígéretekkel Fan Nolli, a volt elnök. aki ezt megelőzően színházi súgó volt Athénben, ma már nem oszt és nem szoroz Tiranában. Fan Noili nem olaszbarát, Bcogradban pedig már régen elvesztette a szimpátiáját. Rövidesen számolni lehet azzal, hogy Albániában megint kitör a polgárháború, amennyiben a harcot Achmed bég és Cena bég, a két sógor ftv ir, egymással megvívni. Az albán forradalmak sorsa nem az önfeláldozáson, , sem a . kiontott vér betmyiségén szokott eldőlni, hanem inkább azon. hogy ki bírja tovább pénzzel Az albán forradalmárok az üzleti tárgyalások állása szerint jönnek ki az erdőkből, vagy mennek az erdőbe vlszsza Vér még nem folyt sem Fan Noili* ért. sem Achmed Zoguért és nem vágnak magukon eret az albán felkelők másoknak a harcos szándékaiért sem. Két éve nem volt forradalom Albániában és a népnek nincs mit ennie, ez a legbiztosabb ok arra, hogy a vadregényes Albánia sziklás bércei újabb meglepetésekkel szolgáljanak Európa számára. fejlődött ki, majd a pártválasztmány határozati javaslatot fogadott el, amely kimondja, hogy a magyarországi szociáldemokratapárt tiltakozik olyan politika ellen, amely Magyarországot az olasz fasizmus imperialista céljainak es az angol kapitalista-imperialista világpolitika érdekeinek szolgálatába állítja. A pártválasztmány ezután egy másik határozatban megállapítja, hogy az internacionálé párisi ülésén elfogadott határozat nem irányul Magyarország népe és annak érdekei ellen és ezért a leghatározottabban tiltakoznak az ellen, hogy ezért a kiáltványért bárkit is felelősségre vonjanak. Egy másik határozatban a szociáldemokrata pártválas^mány rokonszenvét fejezi ki Htüderson angol munkáspárti vezér és volt belügyminiszter iránt az alkalomból, hogy Bethlen miniszterelnök vele szemben méltatlan hangot használt választáviratában, amelyet az internacionálé párisi ülésén történtek ügyében intézett hozzá, a magyarországi szociáldemokraták ellentétben az olaszországiakkal nem tudják elképzelni az olyan állami berendezkedést és államhatalmi viszonyokat mint amilyeneket Mussolini Olaszországban a fasizmus társadalmi szervezetei alapján megalkotott. Ami Henderson állítólagos sürgönyét illeti. a pártválasztmánynak az a határozata. hogy rokonszenvét fejezi ki Henderson iránt azzal az indokolással, hogy a magyar miniszterelnök vele szemben méltatlan hangot használt: a történelmi hűséget kívánja meghamisítani, mert ha egyáltalán beszélni lehet arról, hogy valaki méltatlan hangot használt, az nem a magyar miniszterelnök, hanem Henderson ur. aki a magyar miniszterelnököt ismert táviratának hangnemével és a magyar belső ügyekbe heavatkozó tartalmával valósággal megtámadta. Vezérek álarc nélkül A horvát iróvezér a horvát parasztvezér elit.n — Radics István és Krlezsa Miroszláv vitája Nem vert ugyan fel nagy port a szélesebhkörü nyilvánosságban, de a tiprvát politikai viszonyok érdekes átalakulására igén jellemző až az irodalmi és politikai háborúság, amelyben Radics István, Angydinovics Qrga demokrata képviselő és Krlczsa Miroszláv, az ismert horvát iró a kü/dőfelek. Angyelinovics képviselő interpellációjára, hogy a Parasztkönyvtár kiadásában egy horvát földművelő antimilitarista propugandalrása jelent meg, nemrég Radics István — mint jelentettük — nyilatkozatot tett közzé, amelyben védekezik a ltadseregellcnesség vádja ellen, egyúttal belevonja a vitába Krlezsa Miroszláv személyét is is. Azt állítja róla, hógy kommunista, akiről a képviselő bizonyá; ra többet tud, mint a Parasztkönyvtár I füzetének szerzőjéről, de azért mégis jó! j tette, hógy Krlezsa Írásai miatt nem in! terpellált. Minderre most a hires iró leleplezésszerű cikkel felel folyóiratában, a Knyizsevna Republika (Irodalmi Köztársaság) legújabb számában. Elmondja hogy Angyelinovics Grga, az interpelláló demokrata képviselő, valamikor vele egyvonalban harcolt a horvátságért, sokkal őszintébben és elszántabban, mint Radics. A parasztszerző könyve Krlczsa számára bizonyítéka annak, hogy a Radics-párt szét log hullani a maga belső hazugságai es ellentmondásai folytán. — Az ilyen földművesek végül kiismerik és a pokolba kergetik a zavaros> teta Sunclio Pansujukat, osztrák császári és radikális lírájával együtt — irja Krlczsa — Fit megörültem a könyvnek, Angyelinovics pedig interpellált miatta. Ez kapituláció éppúgy, mint az. hogy SzupUu (Radics) mint kommunistát denuneiál engem. Sztipica, a es és kir lírikus, mint cxreptibUkánus kinyomtat egy antimilitarist a müvet és mint kormányember utjai mutat a republikánusokra és antimilitaristdkro. A szerző, aki nyilatkozik a saját könyve ellen és azt mondja, hogy a véderő imponál neki és azt tiszteli, bizonyára csupa tiszteletből lett lázadó és antimilitarista — és igy tovább. Ha mindez normális, akkor én vagyok érett a sztcnyevdei elmegyógyintézetre — vonja le a tanulságot a mai horvát irógeneráció legerősebb egyénisége. A magyar szociáldemokraták Jugoszlávia mellett A pártválasztmány állást foglalt az angol és az olasz imperiálizmus ellen
