Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-25 / 82. szám
12 OLDAL » ARA !'/, DINAR PoStarína piaćona u gotovont • BÁGSMEGYEI NAPLÚ XXVíli. évfoSyam. Szubotica, 1327. PÉNTEK, március 25. 82. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—53 _ Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szára (Minerva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétlön délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg5. (Minerva-palota) (Közbeszól As A hadügyminiszter rövid expozéját a parlament pártkülönbség nélkül nagy lelkesedéssel és zajos tapssal fogadta. Ez az egyértelműség nyilvánvalóan a jugoszláv-olasz konfliktusra vezethető vissza, amely felfokozta a közvélemény fogékonyságát a honvédelemhez fűződő nagy érdekek iránt. Á nép kétségtelenül békét akar és az ország külpolitikája minden tekintetben megfelel ennek a békeakaratnak. A külügyi vita során demonsírálódott, hogy hivatalos külpolitikánk pacifista célkitűzéseivel^ valamennyi párt egyetért, esik épen a módszerek tekintetében eltérők a vélemények. Ugyanilyen konszenzus nyilvánul meg azonban arra nézve is, hogy a föltétlenül békés törekvéseknek nem szabad az ország biztonságát őrző intézmények rovására kifejezésre jutniok. Ha nem is fogadjuk el szóról-szóra a latin példabeszédbe foglalt tanácsot. hogy si vis parcem. parii bellum, — ha békét akarsz, háborút készíts elő — de maga az elv, amely szerint a béke legfőbb garanciája az erő és az eshetőségekre való felkészültség, megtámadhatatlan. Akinek pedig mégis kételyei volnának, azt az olasz fasizmus féktelen imperializmusa minden belső propagandánál hatékonyabban győzi meg a hadsereg missziójának hatalmas és sorsdöntő jelentőségéről. Az az ováció, amivel a parlament a hadügyminisztert ünnepelte, az erőre alapított békepolitika tüntetés" vtilt #. A fasiszta sajtó neívenkedik, hogy Olaszország máris nagy diplomáciai győzelmet aratott. Ezt a diplomáciai győzelmet úgy keli érteni, hogy Mussolininak egyelőre sikerült elhárítani a nagyhatalmak olyan állasfoglalását. amelyet az igazság szempontja kötelezővé tenne. A diplomáciának épen az a hivatása, hogv az igazságokat letompitsa. hegyes szögleteiket simára és kerekre gyalulja. Briandnak például a jugoszlávolasz konfliktussal szemben nem az a legnagyobb gondja, hogy az igazságot érvényesítse, hanem elsősorban az, hogy a francia-angol barátságot meg ne lazítsa. A francia külügyminiszter számol azzal, hogy Olaszország mögött Anglia áll, mert Mussolini nem élezhette volna ki a konfliktust erős hátvéd nélkül. Ilyen megfontolás elég egy diplomatának ahhoz, hogy ne siessen igazat adni annak a félnek, akinek igaza napnál világosabb. Mussolini vígan fegyverkezik, miközben az S. H. S. királyságot békebontó célokkal vádolja. A fasizmus évek óta az egész világ szemeláttára helyez el aknákat a béke felrobbantására anélkül, hogy a többi nagyhatalom — az úgynevezett locarnói szellem védelmében — akár egv szalmaszálat is tett volna az útjába. Most pedig a kétszer kettő, négy bizonyosságával megállapítható, hogy a bonyodalmat bajkeverő tervszerűséggel az olaszok idézték elő és a nagyhatalmak hivatalos faktorai rókautakon sompolyogva zárkóznak el a tények leszögezése elől. Ezért hivatkoznak a fasiszta lapok olyan nagy hangon a diplomáciai győzelemre, amely azonban az igazság győzelmét csak ideig-óráig hátráltathatja. A foglyul ejtett igazság végül is kiszabadul a Quai d’Orsay és Eo~ reigne Office börtönéből és a népek szolidaritását fejlesztő nyugati demokráciák védőszárnyai alá kerül- A francia demokrácia Ítéletét mondta ki a kamarában Leon Blum,’ amikor rámutatott arra. hogy a világbékét a fasiszta kormányok fenyegetik és minden diktatúra háborús , eszedelmet rejt magában. Ami Macdonaldot illeti, vitán felül áll, hogy a konfliktust ugyanilyen szemszögből bírálja el. Már pedig sem a francia, sem az angol diplomácia nem függetlenítheti magát a népakarat befolyása alól és igy a fasiszta imperializmus étvágyát csillaitgató diplomáciai látszatgyőzelmek szükségkép hamarosan szertefoszlanák. Akármilyen formulákat gyárt is a diplomácia, a demokrácia és diktatúra viszályában Európa demokráciája nem szegődhetik a diktatúra mellé. A radikálisok kedvezően fogadták a Eadles-párt szerda esti deklarációját A* ellenzék szerint Kadicsék a, deklarációval ielkínálkóztak a kormányba — Éjszakai ülés a parlamentben Idejekorán véget ér a költségvetési vita Beogradbó! jelentik: A Radicspártnak a hadügyi vita során lelt deklarációiét politikai körökben élénken kommentálják. A deklarációt az ellenzék usv fouia fel, mint a Radics-oárt uiabb felkinálkozását a kormán ykoalicióba. Kétségtelen, hocv a Radics-núrl nyilatkozatát a radikálisok kedvezően fogadták, úgyhogy csütörtökön ismét a radikálisszlovén néppárti—Radics-párti kormánykoalíció nyomult előtérbe. Emellett továbbra is folynak a pu- j hatolódzások olvan iránvban. hoev a demokratákat bevonják a kormányba. Na?v feltűnést keltett Davidovics Liubának a Vrerne-ben errevonatkozólag tett nyilatkozata, a melyben elvileg a megegyezés mellett foglal állást, de bizonyos személyi föltételeket szab. különösen Uzmtoviccsal és Makszimo* i a! kapcsolatban. A koncentrációs kabinet ulakitásánuk kilátásait mén mindig elén komolyaknak turliák és az erre irányuló tárgyalások megindulását a költségvetés megszavazása utáni időre váriák. Maga a költségvetési vita programszerűen halad előre és a kormánykörök mo°t már remélik, hogy a vitái március 3l-ig sikerül befejezni és ilyen módod az exlexet elkerülni. Igen élénk érdeklődés nyilvánul meg politikai körökben a jugoszlávolasz konfliktus iigve iránt is és nagy figyelemmel kísérik a külföldi híreket arról, hogy a külföldi államok hogvan ítélik meg Jugoszlávia Olaszország magatartását az albán kérdésben. Perics Ninkó dr. külügyminiszter javaslata a nemzetközi ankétra vonatkozólag meglehetős kavarodást idézett elő és bizonyos körök szemére vetik a külügyminiszternek. hogy túlmegy azokon a határokon. amelyeket az adott helyzetben be kellett volna tartania. A kormány igyekszik ezt a felfogást ellensúlyozni és az Avala-iigvnökség utíán közreadott kommünikében világosságot teremteni a nagyhatalmak beozradi követeinek, fellépései után meglehetősen komplikált helyzetiben. A kommüniké a következőképp hangzik: t Azokkal a hírekkel kapcsolatliozv a külföldi ' katonai attaséknak kellene vizsgálatot folvtatniok államunk és Albánia határán, egy beogradí lap azt a hirt közölte, hogy az errevonatkozó iniciutiva az angol és olasz kormányok részéről ered és hogy az angol és olasz: követek ebből a eél Ml is ilyen javaslatokkal látogatták meg Perics Ninkrí dr. külügyminisztert. Felhatalmaztak bennünket annak a kijelentésére. hogy ez a hir nem felel meg a valóságnak. — Amit az itteni külföldi katonai attasékat illeti, azoknak, akik a királyi kormánynál akkreditálva vannak. teljes mozgási szabadságuk van az országban és igy a határokon is. Eddig egyetlen külföldi attasé sem fejezte ki azt a kívánságát, hogy az albán határra menjen, ha azonban (bárki közülük ilyen kívánságát nyilvánítaná, semmiféle akadálvre nem fog találni. X parlament ülése A parlament csütörtöki ütésén, amelyet délelőtt féltizkor nyitott meg Trifkovics Márkó elnök, folytatták az építésügyi tárca költségvetésének szerdán este megkezdett vitáját. Dr. Pivkó Ljudevit Pribicsevics-párti a szlovéniai utak kérdésével foglalkozott. Rámutatott arra, hogy a múlt évben Szlovéniában huszonhárommillió dinárt hajtotak be kuluk-megváltás cimén, de ez az összeg nem maradt Szlovéniában. ITanem másut használták fel. Uroics Sztepán horvát föderalista arról beszélt, hogy Szerbiában sokkal több pénzt fordítanak útépítésre, mint Horvátországban. Rankovics Dragutin demokrata szerint az építésügyi minisztériumban kaotikus állapotok uralkodnak és ennek a föoka az. hogy sok szakképzett tisztviselőt elbocsájtottak. Meg kell szüntetni a pártoskodást a minisztériumban. Végül Rankovics országos útépítési terv kidolgozását követelte. VuleticS Száva montenegrói íöderalista, a-montenegrói utak állapotát ismertette és hangsúlyozta, hogy az utak javítására fordított összegek minimálisak. Zagorac Josip és Babies Antun Radics-pártiak beszéltek még, majd az elnök az ülést délután egy órakor félbeszakította. A délutáni ülésen folytatták az építési költségvetés vitáját. Resztvettek a vitában: Antolics Györgye, Vojkovics Torna, Raffai Franja és Qrancsa Szteván Radics-pártiak és Zsuljevics Aleksza radikális. Hadzsi Ómon felszólalása után a parlament nagy többséggel elfogadta az építésügyi költségvetést és azonnal megkezdte a közlekedésügyi tárca költségvetésének tárgyalását. Miloszavlje• vies tábornok közlekedésügyi miniszter hosszabb expozéban ismertette az . ország közlekedésének állapotait. Az expozét vita követte, amelyben számos képviselő vett részt. Az ellenzék a pártvezérek kollégiumának összehívását kéri Az ellenzék vezérei csütörtökön délután konferenciát tartottak. A konferenciáról a következő kommünikét adták ki: — A ma reggeli lapokban az a hír jelent meg, hogy a nagykövetek tanácsa megszüntette a katonai ellenőrzést Magyarország fölött és úgy tűnik föl, mintha a nagyköveti tanács határozatát a külügyminiszter expozéja előtt hozták volna meg. A közvéleményt rendkívül nyugtalanítják azok a hirek is, melyek szerint az olaszok vádjait ki akarják vizsgálni jugoszláv területen, ami pedig a mi állami szuverénitásunk megsértését jelenti és teljesen ellenkezik Uzunovics miniszterelnöknek a parlamentben tett ama kijelentésével, hogy egy ilyen vizsgálatot csak az esetben enged meg a kormány, ha ugyanekkor az albán és olasz területen is folytatnak vizsgálatot. Ezek miatt a nyugtalanító hirek miatt kérjük a parlament elnökét, hívja össze a pártvezérek kollégiumát, hogy megállapíthassa azokat a módokat, melyek mellett a királyi kormány felvilágosítást adhat ezekről a fontos kérdésekről. A nyilatkozatot Davidovics Ljuba, Pribicsevics Szvetozár, Jovanovics Joca, Sibenik Sztankó és Trumbics Ante írták alá. Az ellenzék fellépése kormánykörökben nagy feltűnést keltett. A házelnökség egyébként a pártvezérek kollégiumát péntek délelőtt tíz óra összehívta. A pótiavaslatok a pénzügyi bizottság előtt Csütörtök délután ülést tartott a pénz« ügyi bizottság és elfogadta a pénzügy! törvény 73. szakaszát, amely különböze illetékek módosításáról szól. A szakasz
