Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-24 / 81. szám
4 BÁCSMEGYEI NAPLÓ ÁLLANDÓ HÉTI MELLÉKLETE Törvény és szokásjog A csödmegtánladási fiéték Kérdéséből ezekén a tiá;sáix>kbn jéfolyt vita bé.íéjézéséü! közö’jíik az áfábBi cikkét. A szuhoíicai törvényszék iclebbezési tanácsa nemrég több Ítéletében eltért a magyar kúriának attól a több évtizedes gyakdrlatától; árHfciy d csődtörvény votiátkoZő k'/akaszáiidk hdűszetihtf ćrtc’rnévfei c'leiitétben fiiég'engüdi :t közádós állfen iriíé'f’feit Vééreíipöv c s v ■■■■•• záíóljöSök íiiegtártiadásái. fežbk až itéícték, a sztiböiicai jogásZlvözöriség köfébfen És ezt ázt hiszem tárgyilagosán is még kell állapítani tílidtíMS rosszafással íaiálkozták. kt itéifetók meghozatalában résztvétt egyik bíró jőhak találta hogy liösszabb nyliatkbZatbáii igažtilja a tanács álláspontját. Dacára annak, hogy nein tartom helyesnek jogi Viták napilapokban ' ío'vó 'tárgyWlásá^ kénytelen vagyok önöket megkérni, hogy jelen soraimnak nagyrabecsült lapjuk* baji fifclijfet adni SziVeskedjehék, rriivel a szobán fotgó kérdés egyes köröket bizbhyárá na|yön nyugtalanít és szükséges. hogy a nyilatkozó bíró ur megállapításait a kellő jelentőségükre leszállítsuk. 1 Mindenekelőtt szükségesnek tattóm a közönséget tájékoztatni, hogy d szóban förgő ítéletek csak azért váltak jogerőssé, mivel a perek értéke 5000 dinárt nem haladt meg és Így $ Pö. 521. §. értelmében ellenük felülvizsgálatnak helye nincs. Meg kell állapítani. Hogy d novlszadi felebbvitcli bíróság a sziiboticai törvényszék álláspontjához eddig nem csatlakozóit és kevés remény van árrá, bogy a jövőben cSátlakoZhi fog: fezek szerint a nyilatkozó bíró iir álláspontja meg abban a több mint kétséges esőiben is-, ha a törvényszék a kérdéses Ítéletekben megnyilvánult álláspontja mellett megmarad, csak igéit sitik kötbért érvényesülhet. 2. Á törvények beíüszerinti érlélrilézésé fflár ősidők óta tiéni kötelező a blrórá. Már a római jcig is isiiiéri a logikai értelmezést ék ezt Semmiféle alkotmány néni tiltjá: Á logikai éfíélrnézéS körében á törvéhyhozó Szándéké csak igen áiáf8hdeli jelentőséggel lür s így á nyilatkozónak ázölt až érvbi, melyfekfet a csődtörvény niégiibzatalálMh részt vett egyes jogászok fejtegetéseiből merit, bővebb cáfolatot nem igényeinek. Á magyar Kúria gyakorlatának alapul szolgáló Ítéletéiben klasszikus precizitással indokoljá a logikai magyarázatnak azt a fólyamát; mellyel álláspontját megalapdzra-. Ezzel azonban itt nem kívánók foglalkozni, fnivSl a kérdés ilyen taglalása tulntfcsszire vezetne. 3. A nyilatkozó bíró ur nagyon röviden végez a szokásjoggal és a szokás törvényrontó erejével. A nagyközönséget fel kell világosítanom arról; hogy d tnágyar j’óg tufúpütin) resztéit szokásjog és ä szökäsjog törvényrohtö erejét törvényeink š igy .elsősorban az áláptörvéüyüek tisztelt Hárthas Könyv több helyei! elismeri, fezzel siéüibert nem hiT vatközhat senki arra. hogy a fezüboticai totvénV:szekil'ék is joga váll uidbÖ töryéiiyrontő szokást (joggyakorlatot) kezdeményeznie. minthogy az ilyen kezdeményezésnek a logtudoniány álláspontja szerint csak a viszonyok változása ései&h vari MÍye. A mágVár jBg álláspontja sžlfint a hegyv'éh évék gyaköSií Sokká! több. mint áz írott törvény és az a bírd, aki ettől áz állaspónliöl eltér, félreérti a nádink örvényben lévő miniét m fMMtt. 4. Elvi jelentőségű határozatok, igy többek közt a 681. sz. a régi joggyakorlatot még meg is erősitejiék ügy, hogy a noyiszádi Scmm'úőszék a SzuBölíctti törvényszék Hűdéhez hasonló háláté:aíot csali jogegységi tanácsában, vagy i'.g n,i's ii sehen hozhatná. Törvé'Unk szerbi’’ dz elvi jelentőségű líatá•t»‘k az a só l lvóságokrá nézve ugyán :.i bírnak kötelező erővel. azonban •/. a réiiüélkc-áés éd'íljláíi ázt jelenti. Hogy 1 íörvényli zás az alsófoku bíróságokat m-.gváltoy'-lt viszonyok esetében nem dkárta fe’zdhii d teritiekényitö kezdeményezéstől. 5. Magyarországon nem volt szokásban és a magyar jogrendszer félreértése, ha az alsóbb bíróságok olyárl ügyekben, mélyekben végső fokon ítélnek. eltérnék a legfelsőbb bíróságok joggyakorlatától. Az ellenkező állákpörit, fiiiüdéntől eltekintve, jógi anarchiára vsáét és amérinyibéíi az éltérés száiidekbs. a legfelsőbb bíróságok tiszteletben tartandó tekintélyének friégtámádása. A Semffiitöszék minden egyes törvényszék vagy — horibile dictu — járás-bíró* ság esetleg naponként is váltakozó és egyes bírák helytelen törvényértelmezéséből eredő álláspontjával nem foglalkozhat és néni alkothat naponként uj jogegységi határozatokat. Mindezek alapján világos, hogy a kérdéses itélefék nem jelentének »visszatérést a törvényhti*, Hanérri ép ellenkezőleg, törvénysvrlöek. Minthogy pedig a nyilatkozó biró ur maga is elismeri, hogy álláspontja gyakbrlatilag képtelen et'edííiéhyéket sZiih bizriiti abban, hogy maga a sZübdfiCai törvényszék már a legközelebb! alkalommal megváltoztatja álláspontját és visszatér az eg.Vediil léhetséáés és töfvériyés állásponttá. Dr. Gvörev Imre Kis és nagy házakat építsen Szubotica Egyesületbe kell tömörülni a lakásigényeknek Minden európai állam nagy gondot fordít a lakáskrizis leküzdésére. Nálunk azonban Beograd és tálán Noviszad várt« kivételével seholsem történik semmi. Az állam nem költ erre eleget, a tartományok, járások, községek pedig nem is foglalkoznak a kérdéssel, még pedig két Okból: vagy azért, mert nincs pénzük, vagy egyszerűen nemtörődömségből. Ez a második eset áll Szuboticára is. A lakáskérdés szociális es higiéniai kérdés. Ezért a szociálpolitikai és a közegészségügyi minisztériumnak kellene foglalkoznia veié. A'gazdáságitag leggyengébbek érdekeiről van szó ős a lákásriyofiióftiSág áltól okozott egészségtelen állapotok megváltoztatásáról. Annak az állapotnak megváltoztatásáról, amelyben öt-hat; sőt több timber él öszszezstifdltart égy szobában: Szubotica város áz titölsö helyén áll az olcsó lakás*" v, építése terén. Öt ujjon meg lehet számolni; Hány uj ház épült a habon, vége óta, ezzel szeihbén a bevándorolt lakosság szálba megtiövékedett. Az illetékeseknek gondolniók kellene ennek a határvárosnnk szépítésére és bővítésére is. A lakástörvény ufem megoldása, hanem csak elodázása a lakáskérdésnek. Szubotica nem _ tartózik sem a nagy városok; sem a kis lakosságit városok kategóriájába, Szuhoticán ezért nem lehet ugyánáfkokat a módszereket alkalmazni, mint Becsben, de valamit méfeis tenni kbll á lakáskrizis enyhítésére. Kétféleképpen Ibiiét olcsó lakásokat épiteni: 1. hágy, sokemeletii házakat a várós centrumban, sok lakással. 2. Kis egylakásos házakat ä perifériákoh; Minthogy Szubotica széles kiterjedésű, itt egyik módot sem lehet kizárólagosan alkalmazni. A centrurfinák nincs jő összékötlétése a perifériákkal, á villamosközlekedés csak két irányban terjed, titka járatokká!,. áz átitÖbtiSzfófááitím nem szántóttétié, Ezért nem tehet teljésen csak a periféHákfa helyezni á lakáSépitési akció színteret. Másrészt a központban építendő nagy házak nein eléghették ki a szükségletet. A város vezetősége az utóbbi időben lépéseket tett; hogy kissé .megközelítse e brobléma megoldását. A lépések nagy része azónbún még hátra van. A tervek szerint Szubotica város néhány száz házat építene a Szegedi-utón a lovassági laktanya és. a tüzérkaszárnya között. A házakat az igénylőknek több évi törlesztés mellett adnák át. Nein BocSätközÜrik e terv részletes bírálatába, noha éz némileg bankári vállalkozás jellfefeii. Dé isthételjük, éz csak részleges megoldása a 'kérdésnek, mert a város centrumától való távolság miatt iifefh félfel fiiéi az igénylők többségének. Ezért a legkedvézőM* Jnéibldás volna, ha a váró* fcombh nációba veimé úgy az 1„ mint a 2. rriój dot. Ha néliánjr riagy; emeletes házat I építenének a centrumban, ez a város széj pitékéhez is nagyban hozzájárulna, hiszen Szubóticáhak csak a legbelső részen van város jellege, száz lépéssel odébb már falunak látszik. Ezek a házak 1—2; legföljebb 3 Szobás lakásokkal, kedvező föltételek mellett a lakók tüiajdonábd lennének átadhatók, vagy pedig megmaradhatnának a város tulajdonában és akkor d lakbérüálet 3 jelenlegi adómentesség mellett éléggé rentábilis lenne a vái'ós részére. Erre a javaslatra nem lehét négativ választ adni azzal, hogy nincs megfelelő telek, mert például az Antunovics Iván-uccában is van nagy kiterjedésű telek, amelyen most a városi raktár i ill: De emellett szükség van kis különálló házak építésére is; lehetőleg azokban az I irányokban, amerre jó á közlekedés és j minél közelebb a városhoz. SziiHotica c tekiritetbéh nagyon sžćrćiićsćtlen helyzetben van, mert az egyedüli iráriy, amerre terjeszkédhétik: d Páiics félé eső rész, azt pedig a vasút vágja el a város ceiitruniátöl és nincs elég viadukt, függőhíd. A közlekedést ebben az irányban megköhhyitehé Ha a vasúti hdtóságbk á város sürgetésére alagutat épiténénfek, vagy a sínek fölött hidat. Figyelmet kell forditaiii arra. hogy a házépítés a lehető legolcsóbb legyén és a lakóknak a városhoz való viszonya ne viselje a feudális függőség jellegét. Meg kell könnyíteni, hogy az igénylők; lakók a inég ki nem fizetett házat másnak átadhassák vagy feladhassák. A szerződéskötés alkalmával szem előtt kell tartani a valutáris momentumot is. Ha a dinár esik, a ház ára könnyen kifizethető lesz, de károsodik a város; viszont ha a dinár eléri a háború előtti értékét, a háztulajdonosnak meg kell majd szöknie a házból, vagy hetediziglen eladósodik. A házak olcsósága elérhető azzal; hogy két szomszédos ház közős fallal és tetővel épül: Mbit a fenti ábra mutatja; az egymás mellett levő telkeken dz egyik házat á másik házzal közös fal köti össze és ugyanez áz építési eljárás mégisínétélhető lesz körösköriií mindannyiszor uíabb két-kéj ház felépítése alkalmával. Epülhét négy ház is Közös tétővél és fallal, ami még nagyobb mértékben fokozná az előállítás olcsóságát. Az alábbi ábrán vázoljuk az ilyen építkezés tervezetét: tbbén az feSltbéh két közös fal lesz, az A-irányü fal, még a B-irányu iái is közös a négy liáz közt. Ez azonban nfem észtétiküs és nem praktikus megoldás, igv tékát éléfcendö. ha az első ábra szerint járnak el. Százas házcsoportnak vízvezeték is elkelne, amibe artézi medencéből felektromötorral hajtanák a vizet. Ha až túlságosnak költségesnek látszik, egy közös artézi kutat, vagy külön kutakat kellene fúrni. A kombinált megoldás — a certtrümbeli nágv házak és külső kisházak építése — a légjobbnak mutatkozik, különösen ha jobb kapcsolatot teremtenek az északi külváros felé. Pénzügyi szempontból Szubotica eléggé kedvéző helyzetben van. Értesüléséin szerint a város pénzintézéte; a Városi Takarékpénztár is hajlandó eiősegiténi a lakáskérdés megoldását és Lepcdát igazgató már tanulmányozza a kérdést. Ugyanékkor a városi mérnöki hivatal már foglalkozik a tervek előkészítésévé!. De természetesen csak a jövő mutatja meg, mennyire fogták fel az illetékesek a kérdés komolyságát és fontosságát. Meg kell jegyezni még: ahogy az orvos a gyógyítás élőit kikérdezi a betegét, hol fáj és mi fáj, éppügy meg kellene kérdezni a lakásszükség áldozátalt, Is. Sajiiös azöhbah, Szübőtiéán sémmiféie egyesületük sincs azoknak, akik a lakáshiányt a legközvetlenebbül érzik és igy nincs olyan testűiét, amelynek Vélemériyét ki lehetne kérni. Szükség volna tehát ilyén tömörülésre már azért is, hogy a város biztosabb légyéit a dolgában: pontos képet alkothasson arról, lész-e rtiegféielö számú igéhTlő és lhilyfen feltételéket fogadnak azok éh Éneikül bekötött szemmel végzik a munkát és látatlanba gyóiyitának betegekét. Bondar Alekszandér rtiünkásbiztósíté'pénztán tisztviselő, ,
